Jogvédői tevékenység

A Gaudi elleni büntető eljárásról és a Bene – Gergényi tessék-lássék büntetőperről

(Ezúton teszem közzé Reiner Péter ellenem indult koncepciós perrel kapcsolatos lényeglátó írását, megköszönve Péternek mellettem való kiállását. - dr. Gaudi-Nagy Tamás)

…ugyanez az ügyészség, mely Gaudit közvádas büntetőperben citálja megalapozatlanul bíróság elé, nem talált elég indokot, hogy Gyurcsányt valódi politikai felbujtóként, vádlottként idézze a bíróság elé, csupán tanúként hallgatják meg a bűnöző főrendőrök perében.

Nagyon nagy a kísértés, hogy Morvai Krisztina független EP képviselő asszony példátlanul közérthető és világos okfejtéséhez még hozzátegyem magam részletes véleményét, de csak nagyon röviden teszem.

Megkezdődik a koncepciós per ellenem a Pásztor ügyben

Ezúton tájékoztatom a hazafias közvéleményt, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (1055 Budapest, Markó u. 25. fszt. 11.) 2015. január 28-án, szerdán 9 órától megkezdődik az ellenem tavaly indított koncepciós eljárás bírósági szakasza. Aki szolidáris velem és megteheti, kérem jöjjön el a tárgyalásra és személyesen erősítse a nyilvánosság garanciális erejét.

Harcedzett nemzeti jogvédőként nézek szembe ezzel a kreált váddal, amelyet vissza fogok verni nemzeti jogvédő kollégáim szakmai segítségével. Köszönöm a felém áramló szolidaritást, bátorító üzeneteket.

A V. és XIII. Kerületi Ügyészség képtelen vádja szerint én voltam úgymond a felbujtója annak, hogy a tavaly május 6-án a magyar föld megvédése érdekében a Kossuth téren általam szervezett tüntetés során, a tüntetés helyszínén kívül Pásztor István VMSZ elnököt leköpték. Ezzel az ügyészség téves és törvénytelen minősítése szerint aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértése és garázdaság bűntettét követtem el- felbujtóként. Az ügy másik vádlottját ugyanezen bűncselekmények tettesi alakzatával vádolják, őt 3 hónapig előzetes letartóztatásban is tartották. A fejkendős, kereplős köpködőt nem találták meg.

Gyurcsány a gyülekezési jog apostola vagy terrorista?

A Fővárosi Törvényszék 2015. január 8-án tartott két, nemzeti jogvédők által képviselet jogsértettek ügyében tartott tárgyaláson erre csattanós választ adott. A manapság a korlátlan gyülekezési jog mellett szavakban kiálló, véres kezű Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök és jelenleg az USA által nyíltan támogatott ellenzéki pártvezető által 2006. október 23-án irányított, tüntető és megemlékező civilek ellen végrehajtott  véres hadműveleteket végrehajtó rendőrség tekintetében megállapította a bíróság elsőfokú ítéletében - dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt vidéki hazafi felperes perében -, hogy megsértették a felperes személyi szabadságát azzal, hogy a Kossuth teret önkényesen és jogellenesen lezárták, illetve az '56-os szabadságharc 50. évfordulós állami megemlékezésén részt venni kívánókat 2006. október 23-án délelőtt a Nádor utcában körbezárták és az Akadémiáig nyomva kiszorították.

Pereket nyert Budaházy az MSZP, a Szombat, a HVG, az Origo és Index ellen

A múlt héten - a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt - Budaházy György két személyiségi jogi perében is ítélet született.

Mindkettő részsikereket hozott.

Az első, a 2012. január 2-i valótlanságokat állító MSZP-közlemény kapcsán született jogerős ítéletben a Fővárosi Ítélőtábla 2014. december 9-én az MSZP-t saját honlapján közlendő elégtétel adásra kötelezte a hazafival szemben, mivel valótlanul és sértően állították róla, hogy 2006-ban az MTV székházostrom idején telefonos kapcsolatban állt a Fidesz vezérkarával. Kártérítést azonban ezért nem kell fizetnie a bukott álbaloldali pártnak.

A másik perben a 2008. november 1-i dunaszerdahelyi magyarellenes szlovák rendőri brutalitást Budaházy nyakába varrni igyekvő  több újságcikket közlő sajtószervet marasztalt el a Fővárosi Törvényszék 2014. december 12-én hozott elsőfokú ítélettel. A HVG-t, illetve a Szombat c. lapot kiadó Magyar Zsidó Kulturális Egyesületet fejenként 200 ezer forint és kamatai összegű kártérítésre ítélték, míg az origo.hu és index.hu portálokat csupán elégtétel adásra kötelezték Budaházy György jó hírnevét sértő valótlan állítás  miatt. Mivel több más jogsértő állítás tekintetében a bíróság nem marasztalta el az alpereseket és a kártérítés mértéke is elmarad az egyébként reálisan járó mértéktől, ezért fellebbezést nyújt be a hazafi.
A két ítéletről szóló tárgyalási összefoglalót Almási Lajos készítette.

Jogerős kártérítés 2006 ősze miatt - 8 év után

A 2006 őszi rendőrterror idején meghurcolt egyetemi tanárember ügyében a Fővárosi Ítélőtábla 2014. december 12-én hozott jogerős ítéletével részben megváltoztatta a Fővárosi Törvényszék idei áprilisi elsőfokú ítéletét és - jogsértés megállapítása, illetve elégtételre kötelezés mellett - kétmillió forint nem vagyoni kártérítésre és annak  a károkozás napjától (2006. október 26.) járó kamatának megfizetésére kötelezte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, a szerveket terhelő perköltség csökkentése mellett.

2006. október 26-án a vidéki értelmiségi észlelte, hogy a Gergényi által jogellenesen "műveleti területté " nyilvánított Kossuth tér környékén posztoló rendőröknek, hogy - véres őszi napokhoz hasonlóan - nincs rajtuk azonosító jelvény, mire a rend éber őrei lerohanták, földre teperték, megbilincselték, kezét maradandó sérülést okozva megtekergették, majd öt órai időtartamra előállították. Rendzavarás miatt szabálysértési eljárást indítottak, amelyben azonban felmentették a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt sértettet. A kormányváltás után a peren kívüli megegyezéstől elzárkózott a rendőrség, mondván az ügy nem tartozik a 2006 őszi jóvátételt elrendelő határozat körébe.

Az önrendelkezés minden magyarnak jár! - Gaudi beszéde a Kárpátaljáért tartott tüntetésen (2014. 12. 12.)

2014. december 12-én este a Külügyminisztérium előtt több száz elkötelezett hazafi részvételével tüntetés zajlott Kárpátaljáért és a nemzeti gondolat képviselőinek (többek között ifj. Hegedűs Lóránt, Budaházy György) közelmúltbeli provokatív kitiltása ellen. Dr. Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője, Reiner Péter, a Szabadság téri Hazatérés templomának zsidó származású gyülekezeti tagja, Budaházy György, dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő, és az ifj. Hegedűs Loránt református lelkész által elmondottak közös nevezője a kárpátaljai magyarokért való kormányzati szintű felelősségvállalásának igénye volt, amely a felszólalók szerint is erkölcsi kötelességünk lenne. Beszámoló a tüntetésről és a többi felszólaló beszéde itt érhető el.


Dr. Gaudi-Nagy Tamás beszédében rámutatott arra, hogy az idén március 28-án általa szervezett, Kárpátalja önrendelkezéséért szervezett tüntetésen elfogadott petíció egy pontja teljesült:  Martonyi eltávolítása, de a többi még nem ((pl. népszavazás Kárpátalja hovatartozásáról, nemzetközi védelem biztosítása a fenyegetett kárpátaljai magyaroknak, akik közül 50 ezren magyar és így uniós állampolgárok, Kárpátalja visszakövetelése) és a kárpátaljai magyarok, s ruszinok léte ma is bizonytalan. A beszéd itt látható, szöveges összefoglaló utána olvasható:



Tíz éve, 2004. december 5-én zajlott a történelmi állampolgársági népszavazás

Kommentár és csorbítás nélkül sokak emlékezetének felfrissítése érdekében teszem közzé a kereken 10 éve, 2004. december 5-én a magyar állampolgárság elszakított sorban élő magyar testvéreink részére történő visszaadását  célzó népszavazásról szóló értékelésemet .

A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett népszavazást akkor hatalom nyílt ellenzése, az akkori ellenzék félszívvel történő hozzáállása mellett küzdöttem végig sokakkal együtt, az MVSZ jogi szakértőjeként, a népszavazási kérdés részbeni megfogalmazójaként és az MVSZ delegáltjaként az Országos Választási Bizottságban. A gyurcsányi nemzetellenes hatalom teljes ellenzése, manipulációi és csalásai mellett megvívott népszavazás (nem átallottak székelyföldi nyomdában nyomtatni a nem melletti szórólapokat és gátlástalanul riogatni a "románok" hazánkba özönlésével) döntő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy mára már közel 600 ezer magyar honfitársunk szerezhette vissza ünnepélyes keretek között magyar állampolgárságát. Elismerés ezért mindazoknak, akik az ügyet támogatták és természetesen a Magyarok Világszövetségének.

Gárdista kártérítési perek napja

Tájékoztatom a közvéleményt,  hogy 2014. december 2-án 8.30 kezdettel a Fővárosi Törvényszék megtartja az első tárgyalást a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt 86 meghurcolt gárdista és hazafi (köztük Kiss Róbert volt gárdafőkapitány, Budaházy Edda és Zagyva Gyula HVIM elnök) a Budapesti Rendőr-főkapitányság alperes és 3 másik rendőri szervvel szembeni kártérítési perben, amely a 2009. július 4-én (mozgalmi nevén: Bajtársiasság Napján) az Erzsébet téren elkövetett rendőri jogsértések miatti károk (összesen több mint százmillió forint) megtérítése iránt indult.

Helyszín: Fővárosi Törvényszék, Budapest, V. kerület, Markó u. 27. fsz. 11. tárgyalóterem helyett, a a II. emeleten található ún. esküdtszéki terem.

További 13 jogsértett gárdista ügyében 2015. februárban kerül sor az első tárgyalásra, mert bár keresetük egy napon került benyújtásra, de formai okok miatt más bíróhoz került ügyük és a tárgyalás kitűzésére is később került sor.

Helyes, hogy nem kívánatos az EU zászló az Országházban! De mióta?

Minapi hír volt, hogy a bukott szocialisták kétszer is EU zászlót kétszer vittek be az Országgyűlés üléstermébe, hiányolva a gyarmatosító rendszer jelképének jelenlétét. Ezt szoktuk meg tőlük, meglepetést ezzel nem okoztak.

Kövér László házelnök nagyon helyesen kivitette az ülésteremből a kék zászlót mondván szintén helyesen: "„Ez a magyar nemzeti parlament, tetszik tudni. Itt a magyar nemzeti lobogónak van helye."
Azt viszont nem tette hozzá, hogy az EU zászlaja két példányban  a csatlakozás után folyamatosan ott rontotta a levegőt egészen 2014. február 13-ig, az előző parlamenti ciklus utolsó ülésnapjáig, amikor is jómagam Lenhardt Balázs képviselőtársammal együtt eltávolítottam és kidobtam azokat az Országház ablakán az alábbi felszólalási mondatot követően:
"Most viszont itt van a Házon belül ez az uniós zászló, és kérem, hogy távolítsák el velem együtt a gyarmatosítás jelképét."

Bontsák el a megalázottságunkat jelképező Szabadság téri obeliszket!

November 4-én véget ért a Budaházy György által szervezett, október 23-tól kezdődő két hetes tiltakozás a Szabadság téri szovjet emlékmű ellen.

Az utolsó napon részt vettem az akcióban és összefoglaltam Gyuri kamerája előtt, hogy mit gondolok a szörnyemlékműről és milyen jogi érvek állnak rendelkezésre az eltávolításhoz, amely
nem az oroszok ellen irányul, hanem az önkény, elnyomás dicsőítése és szakrális terünk meggyalázása ellen.

Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, NJA elnök idevágó, kiváló 2006-os jogi-politológiai tanulmányát mindenkinek ajánlom, itt olvasható.

2006 tavaszán a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetőjeként létrehoztam számos kiváló partnerrel (többek között Budaházy Gyurival, Kocsis Imrével) a Szabadság tér Bizottságot, amelynek 2006. március 24-i itt olvasható határozata és felhívása ma is időszerű.

Támogatom tehát ezt a kezdeményezést, amely most már sikerre kell vezessen a Szabadság történelmi arculata helyreállítása és nemzeti öntudatunk erősítése érdekében!
Videós nyilatkozatom itt látható:

Az NJSZ kiáll Gaudi mellett – sajtótájékoztatón emlékezett meg a Nemzeti Jogvédő Szolgálat az ’56-os és a 2006-os eseményekről

2014. november 4-én sajtótájékoztató keretén belül emlékezett a Nemzeti Jogvédő Szolgálat az 58 évvel ezelőtti eseményekre, valamint a 2006-ban történt brutális rendőrattakra, amelyet az 1956-os eseményekre emlékezők ellen követett el a Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök által kézivezérelt, Görgényi közvetlen vezetése alatt álló rendőrség.

A sajtótájékoztatót Dr. Novozánszky Ilona, az NJSZ elnöke nyitotta meg, aki Dr. Zétényi Zsolt korábbi NJSZ elnök visszavonulása miatti tisztújítást követően lett a szervezet elnöke. Az új elnök bemutatkozójában megemlítette, hogy 2006 novemberében csatlakozott az NJSZ-hez. Az NJSZ eddigi munkásságát tekintve elmondta, hogy messzemenően ez a szervezet volt az, amely a legtöbbet tette a 2006-os eseményekben jogsérelmet ért emberek védelmében, majd párhuzamot vont az 1956-os és 2006-os események történései között. Dr. Novozánszky Ilona emlékeztetett arra, hogy a 2006-os eseményeket követően a sajtó folyamatosan figyelemmel kísérte az NJSZ munkásságát, ma viszont már azt lehet érezni, hogy az akkori felfokozott érdeklődés elmúlt, pedig a 2006-os események következményei ma is élnek.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye a 2006 őszi rendőrterror 8. évfordulóján

Az 1956-os szabadságharc leverésének gyásznapján nov. 4-én sajtótájékoztatót tartott a Nemzeti Jogvédő Szolgálat. A sajtótájékoztatón bejelentésre került az egyesület vezetésében történt változás. A Szolgálat új elnöke, dr.Novozánszky Ilona eddigi elnökségi tag lett. A bemutatkozását követően megemlékezett az 58 évvel ezelőtti brutális megtorlásokról. Méltatta a forradalomban résztvevő "pesti srácok" hősies helytállását, az óriási túlerőben lévő megszállókkal szemben. Elmondta, hogy a nyugati világ cserbenhagyta a független, szabad Magyarországért heroikus harcukat vívó és életüket áldozó hős forradalmárokat így ezért eltiporták dicső forradalmunkat. Ezt követően áttért a 2006. okt. 23.-iki, a forradalom 50. évfordulóján történtekre, amikor a budapesti Astoriánál békésen ünneplő tömegre brutálisan rátört Gyurcsány rendőrsége. Elmondta, hogy ennek a példátlan rendőr brutalitásnak a jogsértett áldozatait nagyobb részben, a Szolgálat közreműködő ügyvédei védték. A büntető ill. szabálysértési eljárások az esetek többségében sikeresek voltak és az eredmény felmentés,vagy eljárás megszüntetése lett, amit követtek a sikeres kártérítési perek. A 2006-os brutalitások felelőseit vizsgáló Parlamenti Vizsgálóbizottság az NJSZ-t a kiemelkedő tevékenységéért állami elismerésre terjesztette fel. Köztudott, hogy a rendőri felelősséget vizsgáló "Balsai Bizottság" jelentése, 90 %-ban, a Szolgálat által képviselt ügyeken alapult.


 

Új területeket céloz meg a Nemzeti Jogvédő Szolgálat

2014. november 4-én, valamivel 11 óra után vette kezdetét a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) "2006. őszi rendőrterror 8 év után, nemzeti jogvédő szemmel" című sajtótájékoztatója a Hotel Astoriában. Az 1956-os és a 2006-os események felelevenítése és párhuzamba állítása mellett az NJSZ vezetői megfogalmazták a nemzeti jogvédők előtt álló jövőbeni feladatokat is.

Dr. Galla János rövid köszöntőjében történelmi távlatokat nyitva 1956 eseményeit idézte fel, majd dr. Novozánszki Ilona frissiben megválasztott elnök asszonynak adta át a szót. Az NJSZ elnöke felidézte a 2006-os eseményeket, amelyek a nemzeti jogvédelem szervezett formáját életre hívták. Mint fogalmazott, 8 évig talpasként szolgálta a nemzeti jogvédőket, sok mindent megélt. Egy esetben például a szocialista kormányzat idején taxival követték a sajtó munkatársai, hogy kiszállva a gépkocsiból azonnal kérdezni tudják - utalva arra, hogy a fősodrú sajtó részéről némi érdektelenség fogadta a szervezet sajtótájékoztatóját.

Vádlottból vádló 2.: "Ön rúgott fejbe!" - egy 2006 őszi áldozat küzdelme az igazságtételért

2006 ősze után több mint 8 évvel került sor a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2014. október 28-án egy olyan pótmagánvádas büntetőeljárás 2. tárgyalására, amely során a 2006 szeptember 20-án egy akkori egyetemista, Dukán Dániel sérelmére elkövetett rendőri erőszak miatt közel 8 év után két rendőr súlyos testi sértés vádjával ül a vádlottak padján.

Ki kivel harcol a "Magyarország elleni háborúban"? Morvai és Gaudi beszélgetése

Morvai Krisztina EP képviselő és Gaudi-Nagy Tamás európai jogi szakjogász 2014. október 23-i strasbourgi beszélgetésének témái: a "Magyarország elleni háború" mára színjáték lett; a munkavállalók, a kisvállalkozók és a gazdák, azaz a magyar polgárság megerősödése vezethet oda, hogy az összeépült gazdasági és politikai hatalom fosztogatásai megállíthatók legyenek; mit tanítanak a ma emberének 1956 hősei; miért a 2006 őszi jogsértések ellen fellépő Gaudi kerül bíróság elé, s miért nem a jogsértők; hogyan ünnepelt álló ovációval a "jobboldal"  és a "baloldal" a globalista, neoliberális politikát folytató új Európai Bizottság megválasztásakor...

1956-2006-2014: az igazságtétel és önrendelkezés elengedhetetlen!

Ma a dicsőséges 1956-os szabadságharc 58. évfordulója kapcsán szeretnék megosztani Veletek néhány fontos gondolatot.

1956 és 2006 egy tőröl fakadt: a magyar nemzet szabadságvágya a tettekben is megnyilvánult, bátrak és elszántak szembeszálltak az elnyomókkal. Mindkettőt leverték, de a nemzet szabadság iránti vágyát megtörni nem lehetett sem 58, sem pedig 8 éve.

Fontos, hogy ezen a napon megemlékezzünk a bátrakról, a hősökről: maréknyi elszánt magyar fiatal a világ akkori leghatalmasabb hadseregét tudta legyőzni. Követendő példakánt kell rájuk tekintenünk. A győzelem után jött a politika árulása: Kádár-Apró-Dögei, és Biszkuék a Vörös Hadsereg szuronyai élén visszahozták a diktatúrát, az alávetettséget és az önrendelkezéstől való megfosztottságot. Fontos, hogy az árulókat is számon tartsuk, mert sajnos a történelem azt igazolja, hogy mindig akadnak olyanok, akik saját nemzetüket idegen érdekeknek szolgáltatják ki.

Szorul a hurok Budaházy rágalmazói körül

Budaházy György ellen 2010-ben összehangolt lejárató sajtókampány folyt, amelynek során az azóta is zajló, terrorcselekmény miatti büntetőeljárás (Magyarok Nyilai ügy) kapcsán 2009 nyarán előzetes letartóztatásba helyezett és csak 2,5 év után szabadult hazafit a számos sajtószerv által biztosított felületen a legválogatottabb és képtelenebb, gyanúsításokban és vádiratban sem szereplő rágalmakkal illette az országgyűlési választási kampány idején és ősszel Benkő György. Benkő hazugságaival végighaknizta a balliberális sajtó zászlóshajóit (RTL Klub, TV2, ATV, Népszava), de most felelnie kell a neki teret adó sajtószervekkel együtt Budaházy György jó hírnevét súlyosan sértő állításaiért a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője (www.gaudinagytamas.hu) által képviselt hazafi által indított négy személyiségi per egyikében. Benkő és a liberális média annak idején úgy mocskolta őt és a Hunnia mozgalom letartóztatott tagjait ország-világ előtt, hogy Budaházynak még megszólalási lehetősége sem volt, mert nem engedték. Megérdemelnék, hogy most az ellenük folyó eljárás is hasonló nyilvánosságot kapjon, persze nyilván nem fog.

"Éljen Kína, vesszen Tibet !" - ennyit tud a magyar rendőrség?

A Fővárosi Törvényszék 2014. október 2-án, Mahatma Gandhi születésnapján kezdte meg három tibeti aktivista elleni rendőri jogsértések miatti személyiségi per tárgyalását. A tárgyalás összefoglalóját Almási Lajos készítette, felhasználva a nemrég közzétett IV/878/2013 sz. AB határozat alapján a rendőri jogsértésekről helyszínen készített felvételeket. Folytatás januárban, várhatóan ítélet. Mi történt?

2012. április 30-a és május 1-eje között hazánkba látogatott a kínai miniszterelnök-helyettes. Hendrei Tibor, a Tibetet Segítő Társaság (www.tibet.hu) elnöke és két már évek óta itt élő, szülőföldjéről kínaiak által elűzött tibeti, Tsewang Thinley és Dorje Karma egyetemi tanár úgy gondolták, hogy a zászlólengetés joga őket is megilleti a kínai delegáció konvojával érintett útvonal közelében nemcsak az itt élő kínai közösség tagjait. Természetesen a megszállt Tibet zászlaját szerették volna lengetni és a Szabad Tibet jelszót hangoztatni a vélemény-nyilvánítás mindenkit megillető szabadságával élve.

Beérett a sokéves követelés: elszállítják a pásztói ruszki emlékművet

Örömteli érzés, ha olyan vetés érik be, amelynek elhintésében magam is közreműködtem: a pásztói önkényuralmi emlékművet rövidesen végre eltávolítják. A legnagyobb érdem Kürti Zoltánt, volt parlamenti munkatársamat illeti, aki elkötelezett hazafiként és lokálpatrióta pásztóiként mozgatott meg minden követ évek óta ennek érdekében.

2011. december 11-én az Országgyűlésben az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseiről szóló vitában követeltem a pásztói szovjet szörnyemlékmű eltávolítását:
"Tudják, hogy mi van Pásztó főterén, milyen emlékmű van? Szovjet emlékmű van Pásztó főterén a mai napig. A pásztói emberek lesütött szemmel, szégyenszemre kell hogy tudomásul vegyék azt, hogy olyan vezetés van a városban és olyan vezetés van az országban, ami az elmúlt huszonegy év alatt nem volt képes ezt az emlékművet eltávolítani. Két vértanúja van Pásztónak, akik megpróbáltak ellenállni az '56-os elnyomásnak, őket kivégezték. És nem az ő emlékművük áll ott, hanem a Vörös Hadsereg emlékműve"