Jogvédői tevékenység

Az ukrán külügyminiszter pénteki tüntetésünk betiltását követeli - DE: EZ ITT NEM SZOVJETUNIÓ ÉS NEM UKRAJNA, CSAK AZÉRT IS LESZ TÜNTETÉS!

Kijev tegnap tiltakozó jegyzéket küldött a magyar külügyminisztériumnak, amelyben követeli, hogy tiltsák be a budapesti ukrán nagykövetség elé péntekre szervezett demonstrációnkat. Ezt közölte Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter szerdán a Twitteren, aki ma éppen hazánkban tartózkodik.

"A magyar külügyminisztérium tájékoztatta nagykövetségünket, hogy október 13-án Kárpátalja önrendelkezése szlogennel tartanak akciót. Mi ez, Budapest támogatja a szeparatizmust?" - kérdezte Klimkin. Szavai szerin azonnal tiltakozó jegyzéket küldött a kijevi külügyi tárca azzal a követeléssel, hogy tiltsák be ezt a "provokációt". "Biztosak vagyunk, hogy Magyarország továbbra is tiszteletben tartja Ukrajna területi egységét" - fűzte hozzá bejegyzésében az MTI beszámolója szerint

Remélem az ukrán diplomácia vezetője felfogja: hazánk nem a Szovjetunió, de nem is Ukrajna vagy Észak-Korea: itt politikai megrendelésre, pláne kárpátaljai magyar honfitársaink jogait durván sértő állam képviselőjének kérésére törvényesen bejelentett tüntetést nem tiltanak be. A tüntetést természetesen megtartjuk a bejelentett helyen és időben (2017. október 13. 18 óra, Budapest XII. kerület, Istenhegyi út 84/B.), Kárpátalja önrendelkezéséért és az ott élő jogfosztott nemzetiségek jogaiért !

Csalódást keltő, hogy a magáról megfeledkezett és végtelenül pofátlan bábkormánybeli külügyér nem dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és jómagam szeptember 27-én öt évre valótlan okok alapján történt törvénytelen Ukrajnából való kitiltása miatt emelt szót a jogállamiság nevében, amelynek betartását Ukrajna az EU-val 2014-ben kötött és idén szeptember 1-jén hatályba lépett társulási szerződés 2. és 4. cikkeiben vállalta.

"2. cikk

A demokratikus elvek, emberi jogok és alapvető szabadságok – valamint a jogállamiság elvének tiszteletben tartása a Felek bel- és külpolitikájának alapját, és e megállapodás alapvető elemeit képezik."

Töretlen optimistaként remélem, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel folytatott mai egyeztetésen belátja a jogállamiság kritériumait láthatóan nem ismerő ukrán külügyér (ha egy EU társult tagállam fő diplomatája ilyen autoriter reflexű, akkor milyenek a többiek...): a gyalázatos és jogtipró ukrán oktatási törvényt azonnal hatályon kívül kell helyezni. Ez a tárgyalási alap, utána pedig jön a jogfosztott kárpátaljai magyarság és más nemzetiségek (ruszinok, lengyelek, románok stb.) egyéni és közösségi jogainak biztosítása az iránymutató európai modellek alapján (Dél-Tirol, finnországi svédek, belgiumi németek stb.).

Klimkin úrnak pedig javaslom tanulmányozza át az önrendelkezés nemzetközi jogi irodalmát és akkor biztosan rájön: aki önrendelkezést követel az ENSZ Alapokmány 1.2 és a a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmány 1. cikkével összhangban az nem feltétlenül területi elszakadást akar (ez az un. külső önrendelkezés), hanem területen belüli önigazgatást, azaz területi autonómiát a 47 tagállamból álló Európa Tanács (Ukrajna is tagja...) Parlamenti Közgyűlése 1334/2033, 1832/2011 és 1985/2014. sz. határozatainak megfelelően. Ukrajna éppen ezekben a hetekben bizonyítja be, hogy a történelem kiszámíthatatlan és magyarság, illetve ruszinok számára tragikus menete révén ölébe pottyant a csodálatos, értékes, soknemzetiségű, ezer évig Magyar Királysághoz tartozott Kárpátalja felelős igazgatására alkalmatlan. De még van visszaút... Ki tudja meddig ?

Tehát csak azért is: legyünk ott minél többen és mutassuk meg, hogy kiállunk kárpátaljai magyar testvéreink és az összes többi jogfosztott nemzeti közösség mellett!

Budapest, 2017. október 12.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, 

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, 

volt országgyűlési képviselő 

és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének volt tagja (2010-2014) 

www.gaudinagytamas.hu

 

Véglegesen felmentettek a Pásztor-féle "köpködős ügyben"

Győzött ma az igazság és a jog ezúttal, köszönöm mindenkinek különösen védőimnek, dr. Manger Marcellnek és dr. Kovacsics László ügyvédnek a remek szakmai munkát, dr. Morvai Krisztinának a töretlen és következetes kiállást mellettem, köszönöm a számos hazafi kitartó buzdítását és végül de nem utolsósorban a Kúria dr. Márki Zoltán bíró úr vezette tanácsának, hogy a törvényességet érvényesítette az ügyészség felülvizsgálati indítványát elutasító végzésével, az alsófokú bíróságokhoz hasonlóan példát mutatva a szakmai elhivatottságról.

„Inkább tíz mást is főbe kell lőni, mint egyetlen kártevőt futni hagyni." - ez a Visinszkij-féle, Szovjetunió 1930-as éveiben, majd nálunk az ötvenes években alkalmazott szemlélet jellemezte a törvénytelen eljárás során a rendőrséget és ügyészséget, amelyben mellettem még két ártatlan embert is meggyanúsítottak és megvádoltak(egyiküket hetekre előzetes letartóztatásba helyezték, a másikat két napra őrizetbe vették, bilincsben hajnali házkutatásra vitték...) súlyos, összességében 6.5 év börtönbüntetéssel fenyegetett bűncselekmények elkövetésével Pásztor Istvánt a földvédő tüntetésünkön 2014. május 6-án ért incidens kapcsán.

Nem csak az a gond, hogy a vélemény-nyilvánítási szabadságom Pásztor tekintetében történő gyakorlása, illetve nemzeti jogvédő munkásságom miatt nem vagyok kártevő, de az is, hogy minderre úgy került sor, hogy első pillanattól fogva látható volt, hogy esetemben nem beszélhetünk felbujtásról.

Utolsó szó jogán elmondott beszédemet dr. Polt Péter legfőbb ügyésztől vett idézettel zártam: a 2013-as Btk. tankönyvi idézetét a felbujtás hiányáról is elég lett volna elolvasnia minden rendőrnek és ügyésznek, akik eljártak ebben a gyalázatos eljárásban:

"Együttlevő személyekhez (tömeghez) vagy szétszórtan levő határozatlan személyekhez szóló - bűncselekmény elkövetésére irányuló felhívás - bűncselekményt nem valósít meg."

Ma ezt erősítette meg a Kúria döntése ritkán tapasztalt szakmai igényességgel és alapossággal.Ma a jog ünnepe volt a Kúrián, sokak vágya velem együtt, hogy ez ne kivételes alkalom, hanem a mindennapok megélt valósága legyen a bűnüldöző szervek, vádhatóságok és bíróságok gyakorlatában.

Nemsokára közzétesszük a perbeszédek és a Kúria tanácsának felvételeit tanulságul mindenki, de különösen az ügyészség számára, hogy soha többet ne kerülhessen sor az enyémhez hasonló politikai koncepciós eljárásra.

Várom a személyi konzekvenciák levonását...

Budapest, 2017. október 10.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő

Morvai Krisztina mai levele Brüsszelből:

Miközben én az elképesztően unalmas brüsszeli szakbizottsági ülésen ültem, az otthoni Kúria - állítólag fergeteges, büntetőjog tankönyvbe illő szakmai indokolással - helybenhagyta dr. Gaudi-Nagy Tamás elsőfokú, valamint másodfokú felmentő ítéletét a koholt „Pásztor-féle, köpködős” ügyben. Végtelenül fáj a szívem, hogy nem lehettem ott, és nem hallhattam Tamás saját védelmében elmondott beszédét, a védői perbeszédet, a nyilvánvalóan politikai megrendelésre legyártott ügyészi beszédet, és nem hallottam a remek bírói indokolást. Egyre jobban vágyok arra, hogy fideszes vagy Fidesz-közeli barátaim, ismerőseim elmagyarázzák végre: mi folyik itt a büntetőeljárások területén? Mit művel az ügyészség? Miért maradt el az igazságtétel a Gyurcsány-bűnbandával, Gergényiékkel, a 2006-os szemkilövőkkel szemben? És ezzel szemben miért ragaszkodik a Polt Péter vezette ügyészség Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő börtönbe juttatásához? Miért fektet hatalmas energiákat Budaházy és a Hunnia-csoporthoz tartozó hazafiak még súlyosabb fegyházbüntetésének elérésébe, miközben már sikerült kiszabatni rájuk 125 évet? Miért tartották annyira fontosnak a szemkilövető rendőrök nevében bocsánatot kérő és őket jogkövető magatartásra felszólító Szima Judit rendőri vezető börtönbe juttatását? Miért ezek a szívügyei a mai magyar, Polt Péter vezette ügyészségnek? Érti ezt valaki? Akkor kérem, magyarázza el nekem! Mindenesetre a tény és a jó hír: Gaudi-Nagy Tamást felmentették, szívből gratulálok neki és nagyon felnézek rá, amiért ilyen erővel és méltósággal csinálta végig ezt az elképesztő, szégyenletes, koholt büntetőeljárást. (Remélem, mindenki számára világos: az ügyészség ezzel az egy koholt eljárással nem elégedett meg, folyamatban van egy másik is: Tamás megnevezett egy olyan ügyésznőt, aki 2006-ban részt vett a tüntetők elleni megtorló eljárásokban, és ezzel összefüggésben szintén a vádlottak padjára ültette a „dicső” ügyészség. Ez az eljárás még folyamatban van.) Boldog vagyok büntetőjogászként, hogy gyönyörű hivatásunk méltóságát, jó hírét és dicső hagyományait megvédte a háromtagú kúriai bírói testület: Dr. Márki Zoltán, Dr. Somogyi Gábor és Dr. Székely Ákos. Nagyon várom, hogy Almási Lajos operatőrünk jóvoltából megismerhessem a perbeszédeket és az ítélet-indokolást, amelyet természetesen a nyilvánossággal is meg fogok osztani.

Az MTI beszámolója a mai döntésről:

Helybenhagyta a Kúria kedden azt a korábbi ítéletet, amellyel felmentették Gaudi-Nagy Tamás egykori jobbikos országgyűlési képviselőt a Pásztor István vajdasági politikus inzultálása kapcsán garázdaság miatt emelt vád alól. Gaudi-Nagy Tamást az ügyészség felbujtóként elkövetett garázdasággal és személyi szabadság megsértésével vádolta. A vád szerint 2014. május 6-án, az Országgyűlés alakuló ülésével egy időben tartott előre bejelentett demonstrációt a magyar föld megvédése érdekében a Parlament főbejáratától nem messze Gaudi-Nagy Tamás, aki a 2010-2014-es ciklusban volt jobbikos országgyűlési képviselő. Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke az alakuló ülés vendége volt, és amikor távozott a Parlament épületéből, Gaudi-Nagy az ott zajló demonstráción magához ragadta a szót, felhívta a figyelmet az arra haladó vajdasági politikusra, őt hazaárulónak titulálta, és arról beszélt, “a magyar nép kíméletlenül bánik el a hazaárulókkal”. A volt politikus biztatta híveit, hogy közvetlenül fejezzék ki határozott véleményüket az arra haladó határon túli politikusnak. A Pásztor István köré sereglők durván kiabáltak, fenyegették, becsmérelték a határon túli magyar politikust, megpróbálták feltartóztatni, lökdösték, ráncigálták és volt, aki többször leköpte. A vád szerint a helyzet lincshangulat felé közelített. Az ügyben három embert vádolt meg az ügyészség, a bíróságok azonban első-, majd másodfokon, jogerősen is csupán az egyik vádlottat ítélték közmunkára, a két másikat – köztük a személyi szabadság felbujtóként elkövetett megsértésével és garázdasággal vádolt Gaudi-Nagyot – felmentették. A volt jobbikos politikus esetében a felmentés bűncselekmény hiányában történt. Ezután az ügyészség a Kúriához fordult felülvizsgálati indítvánnyal és kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, új eljárás lefolytatását Gaudi-Nagy Tamás vonatkozásában. Kedden a Kúrián a védelem a felülvizsgálati indítvány elutasítását kérte és a többi között azzal érvelt: csupán véleménynyilvánítás történt, az pedig még nem bűncselekmény, ha valakinek az érzékenységét sérti egy megnyilatkozás. Az ügyészség által emlegetett lincshangulatot pedig maguk a rendőrtanúk, illetve a videofelvételek cáfolták. A védő kiemelte, hogy a felbujtásnak konkrét személyhez kell szólnia és konkrét bűncselekményre kell vonatkoznia, amit később az érintett legalább meg is kísérel elkövetni, ez esetben azonban ilyen nem történt. Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a büntetőjog nem lehet a politika eszköze, az ügyészség ezúttal “túltolta a biciklit”. A Kúria szerint az ügyészség felülvizsgálati indítványa nem alapos, ezért azt elutasította és a korábbi, bűncselekmény hiányában meghozott felmentő rendelkezést hatályában fenntartotta. A felbujtás szándékos magatartás; az lehet felbujtó, aki tudatában van annak, hogy bűncselekményre bír rá mást, előre látja, mi lesz a következménye tettének. Gaudi-Nagy Tamás azonban bárkihez szólt is, nézeteit terjesztette. Ezt erőteljes formában tette ugyan, de erőszakot nem fogalmazott meg – magyarázta indoklásában a Kúria tanácselnöke. A Kúria arra is felhívta a figyelmet, hogy ez az ügy nem annyira a szólásszabadságról szólt, mint inkább arról, hogy volt-e büntetőjogilag felróható szándékegység Gaudi-Nagy Tamás és a garázdaság elkövetői között. A bíróságok szerint nem, így pedig a volt politikus nem is lehetett felbujtója a történteknek. “A szó a tetthez képest mindig sokféle” – jegyezte meg a Kúria tanácselnöke, a fizikai, illetve verbális cselekmények megítélésének eltéréseit érzékeltetve.

Holnap a Kúrián felülvizsgálati ítélet várható Gaudi elleni (Pásztor-féle) koncepciós perben

Ezúton tájékoztatom a hazafias közvéleményt, hogy a Kúrián (1055 Budapest, Markó u. 16. fszt 9.)  2017. október 10-én 9 órától kezdődő nyilvános ülésen az ellenem és két aktivista ellen egy 2014-es földvédő tüntetés és Pásztor István leköpése kapcsán indított koncepciós büntetőeljárásban felülvizsgálati ítélethozatal várható. 

A Fővárosi Törvényszék 2016. szeptember 23-án hozott bátor és korrekt jogerős ítéletében a Pásztor István VMSZ elnök 2014. május 6-i földvédő tüntetésen történt leköpése kapcsán indított koncepciós eljárásban bűncselekmény hiányában felmentett az ellenem felbujtói minőségben elkövetett személyes szabadság megsértése és garázdaság minősített esetei miatt emelt vádak alól. Helyben hagyta tehát a dr. Csákány Ildikó vezette háromtagú bírói tanács (dr. Koós Béla Gergely, dr. Keszthelyi Csaba) meggyőző és részletesen indokolt jogerős felmentő ítéletében  a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. szeptemberi  elsőfokú felmentő ítéletét, miután egyetértett velünk abban, hogy a bizonyítási eljárásban sikerült rendőr és civil tanúkkal, illetve felvételekkel cáfolnunk a képtelen vádakat: senki sem észlelt közvádas bűncselekményeket és lincshangulatot, senki nem látott okot rendőri közbeavatkozásra, Pásztorral kapcsolatos nyilatkozatom, a vélemény-nyilvánításra való felhívás nem volt felbujtás, így nem valósítottam meg bűncselekményt. 

Az elsőfokú és másodfokú bíróság által szétzúzott vádak miatt felsült ügyészség a jogerős felmentő ítélet ellen a hat hónapos törvényes határidő utolsó napjaiban felülvizsgálati indítványt nyújtott be, kérve csoportos garázdaság bűntette felbújtójaként történő megbüntetésemet. Az ügyészség ráadásul megismételt eljárást kért, bár semmilyen okot és körülményt nem jelölt meg abban a körben, hogy milyen bizonyítási cselekmény elvégzését kéri, sőt hosszan érvel amellett, hogy a feltárt tényállás alapján kell engem mindenképpen megbüntetni, dacára egyébként a két felmentő ítéletnek, amelyek büntetőjogi felelősségemet egyértelműen kizárták.

Védőim: dr. Manger Marcell ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere és dr. Kovacsics László ügyvéd.

Kérem, hogy aki szolidáris velem, és megteheti, jöjjön el a tárgyalásra, köszönöm az eddigi kiállást is!

 

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Budaházyék melletti tüntetés betiltása miatti hazafias győzelem Strasbourgban

Az Emberi Jogok Európai Bírósága már másodszor marasztalta el Magyarországot (a korábbi győzelem), amiért 2009 augusztus és 2010 április között , még a Bajnai-kormány idején a rendőrség törvénytelenül tiltotta be a bebörtönzött politikai foglyok (Budaházy György és társai) melletti és "nemzeti radikalizmus üldözése" ellen hazafias tüntetés megtartását a fővárosban, a Venyige utcai börtön előtt. A strasbourgi testület ítélete alapján ezúttal 1500 euró (közel félmillió forint) összeget köteles megfizetni az állam Körtvélyessy Zoltán jogsértettnek. Elbírálás előtt van a harmadik hasonló ügy: egy hasonló tüntetésnek a korábbiakhoz hasonló abszurd tiltási okokkal történő megakadályozása miatt napokkal a Gyurcsány-Bajnai rendszer négyötödös bukása előtt. Az új rendszer elszánt perbeli védekezése ennek fényében több mint képtelen...

Almási Lajos kamerája előtt a Venyige utcai börtönnél meséli el az ügyet dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és az általa képviselt strasbourgi győztes hazafi: Körtvélyessy Zoltán, míg a jelenleg is házi őrizetben sínylődő Budaházy György telefonon kommentálta a ritkaságszámba menő strasbourgi sikert.

.A határozat ez év júliusában született, de a napokban nyújtottak be fellebbezést, mivel a gyülekezési jog megsértését helyesen állapította meg a Bíróság, de kártérítést nem ítélt meg (ellentétben a nemrég hazánk ellen pert nyert homoszexuális iráni és két bangladeshi "menekült" menekültügyi őrizete miatti ügyével, azokban "természetesen" jelentős kártérítést rótt ki) és csak egy igen méréskelt perköltséget, amely a korábbi nyert perhez képest feleakkora összeg.

A gyülekezési jog területén iránymutató döntés kimondta, hogy „a tüntetések közlekedési okokra hivatkozással történő megtiltása kapcsán a hatóságoknak különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a tüntetni kívánók gyülekezési szabadsága és mások mozgáshoz való joga közötti tisztességes egyensúlyt a demokratikus jogállam követelményei szerint biztosítsák.” Ez ebben az esetben nem így történt, „a tiltás a demokratikus állam közrendjének fenntartása érdekében nem volt szükséges.”

Körtvélyessy Zoltán ebben az ügyben 2009. október 10-ére a budapesti Venyige utcai börtön elé jelentett be megmozdulást. A BRFK ezt is azzal az ürüggyel tiltotta meg, hogy az utca túl szűk, és a résztvevők akadályoznák a forgalmat, amely más útvonalon nem biztosítható. A tiltást a Fővárosi Törvényszék is jóváhagyta teljes mértékben a rendőrség közlekedési „szakvéleménye” alapján.

Ehhez képest a Venyige utca közismerten egy csekély forgalmú, ráadásul igen széles zsákutca, így nem merülhetett fel az, hogy 200 fősre tervezett tüntetés miatt a közlekedés más útvonalon ne lett volna megoldható. Ha az olyan nagy forgalmú sugárutakat, mint például az Andrássy utat lezárják hosszú időre a már sajnálatos módon rendszeressé vált homoszexuális vonulásokhoz , akkor nem lett volna akadálya annak, hogy a nemzeti radikálisok a politikai fogolyként előzetes letartóztatásban tartott hazafiak mellett tüntessenek.

Az európai patrióták számára kedvező döntést ritkán hozó strasbourgi bírói fórum azt is megállapította, hogy a magyar állam visszaélésszerűen, téves spekulációra hivatkozva tiltotta meg a tüntetést, amivel megsértette Körtvélyessy Zoltán gyülekezéshez fűződő alapjogát.

Jogilag és erkölcsileg is vállalhatatlan, hogy a mostani kormány a végsőkig próbál mentegetni és védeni számos, 2010 előtti rendőri jogsértést, ezeket a szakmailag és politikailag is vállalhatatlan tiltó határozatokat tisztességes egyezség megkötése helyett. A mostani strasbourgi perben terjedelmes védekező iratban bizonygatta az állam képviseletét ellátó Igazságügyi Minisztérium, hogy a tiltás jogszerű volt. Ilyen hozzáállás a 2006 őszi rendőrterror és a gárdisták elleni 2009 július 4-i brutális rendőri akció kapcsán zajló kártérítési perekben is tapasztalható sajnálatos módon.

Ez a hozzáállás azért is visszás, mert az Országgyűlés 2010. december 10-én elfogadta dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető, akkori képviselő jelentését , amely a 2002-2010 közötti időszak tekintetében számtalan alapvető szabadságjogot (különösen gyülekezési jogot) érintő súlyos állami jogsértést állapított meg és ítélt el.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei a Körtvélyessy ügyek mellett korábban a gyülekezési jog hazai megsértése miatt perben is több kiemelkedő jelentőségű sikert értek el a strasbourgi bíróságon. Ilyen volt a spontán tüntetés jogintézményét legitimáló- azóta elhunyt kollégánk, dr. Grespik László által kiharcolt Bukta ítélet, továbbá a dr. Gyurta Tibor ügyvéd, NJSz elnöksége tag által elért ítéletek a Gyurcsány-rendszer ellen tiltakozás miatt megbüntetett két Kossuth téri mozgalmár ügyében (Fáber és Tatár v. Magyarország) vagy az Árpád-házi sávos zászló használatáért üldözött hazafi (Fáber v. Magyarország) ügyében.

A Budaházy György és 15 társa elleni terrorvád kapcsán a Magyar Nyilai büntetőperben a koncepciós jellegű eljárás a kormányváltás után szégyenszemre nem megszüntetésre került, hanem 2010 őszén a gyurcsányi alapanyagokból vádat emeltek, majd pedig tavaly augusztus 30-án összesen 125 év fegyházbüntetést szabtak ki rájuk egy törvénytelen és érvénytelen elsőfokú ítélettel. A bíró azóta lemondott, az ügyészség súlyosításért, a védelem felmentésért fellebbezett, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla viszont felfüggesztette a pert, és eljárási kérdések alkotmányos értelmezése miatt az Alkotmánybíróság döntését kérte.

A vádlottak túlnyomó része ma is házi őrizetben van vagy lakhelyelhagyási tilalom alatt áll. tavaly ősszel érdekükben indított közkegyelmi kezdeményezés eddigi még kapott támogatást a kormánypártok részéről, pedig az azóta is tartó - öt évig kétharmados - hatalmukat a részben a nemzeti radikális ellenállóknak köszönhetik.

De ami késik nem múlik...

Budapest, 2017. szeptember 30.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

 

Hatalmas öngól: a „ baráti” ukrán hatóságok által kiutasított Morvai és Gaudi mégis teljesítik kárpátaljai jogvédő útjukat

Tegnap Beregszász felé tartva még azt írtam, hogy „jelenleg még nem tudni vajon a „baráti” Ukrajna beenged-e minket, hogy elvégezhessük Kárpátalján nemzeti jogvédő, ellenőrző munkánkat.” Írásomban elérhetővé tettem számos, még országgyűlési és Európa Tanács Parlamenti Közgyűlési képviselői minőségben elmondott igazságbeszédemet a kárpátaljai magyarokkal és Ukrajnával kapcsolatban Most már elárulhatom egyik jogvédő kollégával fogadtunk: szinte biztos voltam benne, hogy megtagadják beutazásunkat, pedig ez a gyalázatos és jogtipró oktatási törvény után csak olaj a tűzre és hatalmas öngól nekik. Szeptember 27-én kora délután a beregsurányi határátkelőnél 16 fős nemzeti jogvédő delegációnk egy órás várakoztatása után (egyébként a magyar külügy segített ún. gyorsított áthaladásban, ez a magyar oldalon tökéletesen működött is) a terepruhás ukrán határőrök kurtán bejelentették két ukrán nyelvű határozatot lobogtatva, hogy Krisztinát és engem nem engednek be a jelenleg Ukrajnához tartozó soknemzetiségű csodaszép Kárpátaljára. A határozatot egy ukrán egyenruhás magyar hölgy kérésünkre ismertette: az ukrán titkosszolgálat (SZBU) jelzésére szereplünk a beutazási tilalom alá esők listáján, és most jön a poén: 2014 óta !! Bővebb indoklás nincs. A tilalom öt éves, így jövőre lejár. A kitiltás okát a budapesti ukrán nagykövetségen lehet kérni Kijevtől, és ott lehet fellebbezést előterjeszteni. Természetesen megtesszük, az ügyet az Emberi Jogok Európai Bírósági elé is elvisszük, ha nem változtatják meg. Kértük a határozatok magyar nyelven történő közlését, mivel a 2012-es ukrán nyelvtörvény 11.3 pontja szerint ( a törvény nálunk volt kétnyelvű változatban megfelelő magyarázattal, ezt utóbb meg is kapták az azt láthatóan újdonságként olvasgató ukrán határőrök) erre a regionális nyelvek tekintetében jogunk van: a beregi járásban a magyar nyelv ilyen, tehát magyarul is meg kellett volna kapnunk. De kérésünket nem teljesítették. 

Azonnal értesítettük a beregszászi magyar konzulátust: dr. Erdei Péter konzul úr és munkatársa 20 perc múlva megérkeztek, és rendkívül korrekten, készségesen segítettek a helyzet kezelésében. Megtagadtuk, hogy aláírással igazoljuk a kitiltó határozatok átvételét, ezt a konzul úr tette meg. A több órán át tartó huzavona során az eleinte igen marcona és barátságtalan ukrán határőrök egyre jobban engedtek fel, amikor elmondtuk nekik, hogy ez a lépés és egyáltalán a mostani ukrán vezetés antidemokratikus, nem ukrán nemzeti közösségek elleni akciói mennyire ártanak Ukrajnának és a jogállamiság elvének, illetve a kárpátaljai magyarok jogainak sárba tiprását sem a magyar kormány, sem mi nem fogjuk szó nélkül hagyni. Erősen meghökkentek amikor elmondtuk, hogy az előremutató európai autonómia modellek (Dél-Tirol, Belgium, finnországi svédek stb. ) megfelelő bevezetésével hazánkkal együttműködve egy virágzó Svájccá lehetne alakítani Kárpátalját, ettől vágja el magát az önkény és erőszak útján menetelő mai ukrán államvezetés. A határincidensről rövidesen videós tudósítást teszünk közzé, addig egy fotót közlök.

Minderről természetesen beszámoltunk Szijjártó Péter külügyminiszter úr stábja részére is, várjuk és elvárjuk a magyar diplomácia magyarázatkérését és válaszlépését. Az igazi botrány nem az én kitiltásom, hanem Krisztináé, aki európai parlamenti képviselőként hetekkel korábban az EU mellett ukrán nagykövetnek bejelentett úton szerette volna velünk együtt ellenőrizni, hogy most szeptember elején hatályba lépett EU-ukrán társulási szerződésben az ukránok által vállalt, demokráciát és jogállamiságot garantáló szabályok mennyire érvényesülnek. Joggal várjuk az Európai Parlament elnöke és az Európai Bizottság bővítési biztosának tiltakozását… Krisztina így számolt be az atrocitásról és Kitiltva Ukrajnából! Morvaiék a határról jelentkeznek

De az igazi fricska ezután kapták az ukrán szervek: a természetesen előrelátóan előkészített B forgatókönyv szerinti helyszínről, a csodálatos szatmári Nagyar településről (ezúton is hálás köszönet Hadiné Guti Ibolya polgármester asszonynak és csapatának) videókonferencián megtartottuk az első kárpátaljai fórumunkat, amelynek bátor beregi magyarokból álló lelkes közönsége Makkosjániosiban, taxival átment három jogvédő kollégánk segítségével hallgathatta meg dr. Morvai Krisztina, dr. Menyhárt Gabriella erdélyi ügyvéd partnerünk (NJSZ elnökségi tag), a felvidéki harcos jogvédő Polgár Hajnalka, a nyugalmazott európai bizottsági tisztviselő Czigány Imre továbbá saját gondolatainkat a jogvédelem és ellenállás fontosságáról, az alapvető egyéni és közösségi jogok csorbíthatatlanságáról, a jogtipró ukrán oktatási törvényről és sok minden másról. A fórum felvételét szintén rövidesen közöljük.

Ma a Nemzeti Jogvédő Szolgálat delegációja folytatja kárpátaljai monitorozó útján, ezúttal Ungváron, ahol többek között Buhajla József főkonzul úr várja délután a küldöttségünk beutazásra érdemesnek talált tagjait egy hivatalos megbeszélésre.

Szabadságot és önrendelkezést minden magyarnak a Kárpát-medencében!

"Sosem tudhatod, milyen eredményei lesznek a cselekedeteidnek, de ha nem cselekszel, eredményük sem lesz." (Gandhi)

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Budapest, 2017. szeptember 28.

www.gaudinagytamas.hu

Kitiltás Kárpátaljáról...

"Kitiltási okok" azaz Gaudi és Morvai igazságbeszédei Kárpátaljáról és Ukrajnáról ("bűnlajstrom" a „baráti” ukrán hatóságoknak a jogvédő utunk első napján…)

Erdély, Felvidék és Délvidék után ma újabb nemzeti jogvédő-monitorozó útra megyünk a dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselővel és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat csonkaországi, felvidéki és erdélyi jogvédőivel Almási Lajos kamerájával kísérve ezúttal Kárpátaljára. Különös időszerűséget ad a már hónapokkal ezelőtt megkezdett szervezésű utunknak a kárpátaljai magyarok totális jogfosztását eredményező, gyalázatos, nemzetközi joggal ellentétes ukrán oktatási törvény szeptember5-i elfogadása és az ukrán elnök kihirdetést elrendelő aláírása után. (Örömteli, hogy a magyar Országgyűlés nemrég egyhangúan elfogadott kemény határozatban - ítélte el ezt, a több mint 100 magyar iskolát bezárásra kényszerítő és a kárpátaljai magyarságot végveszélybe taszító barbár törvényt és minden szinten történő fellépést szorgalmaz ellene.) Természetesen ismét beszámolunk tapasztalatainkról, feltéve, ha egyáltalán beengednek minket ebbe, a nemrég hatalmas európai ovációval (sajnálatos módon hazánk feltétel nélküli támogatásával) EU társult taggá vált és vízummentességet kapott, nagyszámú (több mint 20 %) nem ukrán nemzeti közösségeket elnyomó államba, amelyhez a soknemzetiségű Kárpátalja jelenleg tartozik.

Két jogvédelmi témájú fórumot is tartunk: szeptember 27-én 18 órától Makkosjánosiban, illetve szeptember 29-én Mezőkaszonyban, amelyre várunk mindenkit szeretettel.

Szeretettel ajánlom Krisztina sorait, amelyben beszámol a tervezett útról és az EU-hoz rendelt ukrán nagykövettel történő „furcsa” levelezéséről, illetve közzétesz egy csokrot a kárpátaljai magyarság érdekében elmondott európai parlamenti felszólalásaiból, bár ezt az ukrán hatóságok nyilván pontosabb listába szedve „gondozzák”.

Jelenleg még nem tudni vajon a „baráti” Ukrajna beenged-e minket, hogy elvégezhessük jogvédő, ellenőrző munkánkat, amely során a korábbi utakhoz hasonlóan arra törekszünk, hogy átfogó képet kapjunk az ott élő magyar közösség életéről, az őket megillető alapvető jogok, különösen nyelvi, oktatási, kulturális és minden más, nemzeti közösségek tagját a vonatkozó nemzetközi jogi, EU és belföld normák szerint megillető jog érvényesülése terén felmerülő problémákról.

Az út keretében hosszú hetes előkészítő munka nyomán szeretnénk a beregi régió, ungi régió és Ugocsa régió egyes fontosabb helyi intézményvezetőivel, közösségeivel, polgáraival, illetve hazánk külképviseleti képviselőivel eszmét cserélni, tájékozódni, a helyi magyarság jogainak érvényesülésével kapcsolatos kérdésekről, kihívásokról és problémákról. Az út során többek között hivatalos találkozón fogad minket Szíjjártó Péter külügyminiszter úr kérésére az ungvári magyar főkonzulátus vezetése. 

Jogi monitorozó útjaink során törekszünk a kiegyensúlyozottságra és objektivitásra, rendszeresen megvizsgáljuk különösen az oktatásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban történő jogérvényesülés és nyelvhasználat kérdését, ennek érdekében önkormányzati, oktatási intézményeket, bíróságokat keresünk föl, továbbá különböző hatóságokat, rendőrséget, továbbá tájékozódó jellegű fórumokat is szervezünk, ahol a helyi magyar közösség tagjaitól közvetlenül is képet kaphatunk a jogaik érvényesítésével kapcsolatban.

Természetesen ügyelünk arra, hogy az ilyen utak során észleltek megfelelő formában és módon eljussanak az Európai Unió illetékes szerveihez, az Európai Bizottság bővítési biztosához, az EU Bizottság elnökéhez, továbbá az Európai Parlament,az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, magyar országgyűlés és a Verhovna Rada képviselőihez, továbbá a magyar és ukrán kormány vezetőihez, és a tapasztalatok, természetesen megfelelő napirendi keretben az Európai Parlamentben ismertetésre kerüljenek. Az eddig legnézettebb, 100 ezer megtekintés feletti dokumentumfilmünk a felvidéki Komárom pályaudvarán tapasztalt szlovák nyelvi terrorról.

A cél az, hogy kikényszerítésre kerüljön az, hogy Ukrajna biztosítsa az önrendelkezést, az önkormányzatiságot és magyar állampolgárság zavarmentes felvételét, gyakorlását a kárpátaljai magyarság számára.

Messzemenően egyet lehet érteni Orbán Viktor miniszterelnök úr 2014-ben, a kormányfő beiktatási beszédében tett nyilatkozatával:

"A magyar ügy a II. világháború óta megoldatlan, a magyar ügyet európai ügynek tekintjük.

A Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, megilletik a közösségi jogok, és megilleti az autonómia is. Ez az álláspontunk, melyet képviselni fogunk a nemzetközi politikában.

Mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezer magyar helyzete, melynek meg kell kapnia a kettős állampolgárságot, meg kell kapnia a közösségi jogok teljességét, 

és meg kell kapnia az önigazgatás lehetőségét is. Ez világos elvárásunk a most formálódó új Ukrajnával szemben...."

Függetlenül attól, Ukrajna jelenleg már (intő szavaink ellenére magyar részről támasztott feltételek nélkül!) társult tagja az Európai Uniónak és széles körű támogatást kapott ezen státus és a vízummentesség elnyerése, több aggasztó jelet is tapasztalni, amelyek arra utalnak, hogy a kárpátaljai magyarság élethelyzete, jogai sérülnek: az Ukrajna számára is kötelező nemzetközi jogi normák a magyar nemzeti közösség kapcsán nem érvényesülnek megfelelően.

Ezért is rendkívül fontos, hogy tiszta képet kaphassanak a döntéshozók, és ehhez pedig szüksége, hogy mi magunk is ezt a fajta jogi monitorozást minél tényszerűbben és eredményesebben végezhessük el a kárpátaljai magyarság érdekében, ezért számítunk az ukrán hatóságok konstruktív együttműködésére.

Végül pedig szeretnék felidézni néhány, még országgyűlési képviselőként, Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésben elmondott kárpátaljai és ukrajnai témájú felszólalásomat, illetve akciómat, megnyilvánulásomat véletlenül sem azzal a szándékkal, hogy beutazási tilalomra adó okok keresésében segítsem a baráti ukrán hatóságokat

1.GAUDI: "A KRÍM AZ OROSZOKÉ, KÁRPÁTALJA A MAGYAROKÉ!" (2014.)

2. Gaudi-Nagy az Európa Tanácsban: Ukrajna mesterséges állam (2014.)

3. Kárpátalját követelő pólóban szólalt fel az ET-ben Gaudi-Nagy (2014.04.10.)

"Ma Ukrajnában "háttérhatalmak" át akarják venni az ellenőrzést az ország felett, és fel akarnak készülni Oroszország megtámadására. "

"A Közgyűlésnek azonnal kezdeményeznie kell az ENSZ Biztonsági Tanácsa összehívását, annak érdekében, hogy a magyar és a ruszin közösség Kárpátalján felügyelet mellett népszavazást tarthasson, és ennek érdekében békefenntartók és megfigyelők kell, hogy odaérkezzenek" "

4.Gaudi az ET-ben: Kárpátalja visszajár Magyarországnak (2014.)

5. Gaudi: Önöknek fogalmuk sincs az önrendelkezésről: a Krím az oroszoké, Kárpátalja a magyaroké (2014.)

6. GAUDI-NAGY TAMÁS HOZZÁSZÓLÁSA AZ UKRAJNAI "DEMOKRÁCIÁRÓL" SZÓLÓ VITÁBAN AZ EURÓPA TANÁCS KÖZGYŰLÉSÉN (2010.10.28.)

"Az 1991-es ukrán függetlenségi nyilatkozat alapján a Kárpátalja lakónak jogában állt döntést hozni, hogy szeretnének-e területi autonómiát. Bár a többség az autonómiára voksolt, ezt azóta sem érték el."

7. Gaudi a kárpátaljai magyarságról kérdezte az ukrán külügyminisztert - videóval (2011.okt 7.)

HAZUDOTT AZ UKRÁN KÜLÜGYMINISZTER A KÁRPÁTALJAI MAGYARSÁGRÓL

Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének ötnapos strasbourgi őszi ülésszakán az ET miniszteri bizottságának soros elnökeként Kosztyantin Hriscsenko ukrán külügyminiszter tartott hétfőn beszámolót. A miniszteri beszédet követő kérdések sorában a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a 160 ezer kárpátaljai magyar helyzetét vetette fel emlékeztetve arra, hogy tavaly őszi Ukrajnáról szóló vitában reményének adott hangot, hogy a narancsos forradalom magyarellenes politikája után végre rendezik a nemzeti közösségek helyzetét, közte az igazságtalan trianoni diktátummal elszakított magyarságét.

8. Beszéd Kárpátalja önrendelkezéséért 2014. március 28-án a magyar Külügyminisztérium előtt tartott tüntetésen

Dr. Morvai Krisztina „bűntársammal” társtettesként elkövetett "bűntetteim" Ukrajna "méltósága" ellen.

1. Elárult Kárpátalja, mi lesz Veled?- beszélgetés Krisztinával az Európai Parlamentben (2014.)

Morvai és Gaudi strasbourgi beszélgetése arról, hogyan viszonyul a magyar és az európai politika Kárpátalja ügyéhez

2. Petíció Kárpátaljáért!

A petíciót 2014. március 28-án a Bem téren közfelkiáltással fogadtuk el, majd a Külügyminisztérium képviselőjének a tüntetés keretén belül adtuk át. A tüntetést követő 3. napon bejelentették: Martonyi nem lesz az új kormány külügyminsztere, azaz megbukott...

Aki a petíciót aláírta, eddig mind kiutasították a „baráti” ukrán hatóságok!

Szabadságot és önrendelkezést minden magyarnak a Kárpát-medencében!

"Sosem tudhatod, milyen eredményei lesznek a cselekedeteidnek, de ha nem cselekszel, eredményük sem lesz." (Gandhi)

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Budapest, 2017. szeptember 27.

www.gaudinagytamas.hu

Gaudi perbeszéde és a Kúria felülvizsgálati ítéletének indokolása a Budaházy kontra RTL Klub és társa személyiségi perben: Önök/Ti is így döntöttek volna?

Minden további kommentár nélkül közreadom a perbeszédemet és dr. Baka András kúriai bíró ítélet indokolását, amelyek az általam képviselt Budaházy György felperesnek RTL Klub I.r alperes és Benkő György II. r. alperes elleni személyiségi perében 2017. szeptember 20-án a Kúrián tartott felülvizsgálati tárgyalásán hangzottak el.

Az RTL Klub jogi képviselője nem nyújtotta hosszúra: egy mondatban jelezte, hogy kéri a Budaházy keresetét (jogsértések megállapítása, elégtételi közlemények kiadása, másfél millió forint nem vagyoni kártérítés) elutasító jogerős ítélet hatályban tartását kétoldalas felülvizsgálati ellenkérelmét fenntartva. Ehhez csatlakozott egy hasonló tartalmú még rövidebb mondattal Benkő György II. r alperes, akitől félmillió forint nem vagyoni kártérítést igényelt a leterroristázott Budaházy.

Kérem a két jogi érvelés figyelmes megtekintését és azt, hogy üzenjék/üzenjétek meg: Önök/Ti, hogy döntöttetek volna?

Részletek és előzmények: 

Kúriai abszurd: Budaházyt nem illeti meg az ártatlanság vélelme és a jó hírnév védelme sem


Kúriai abszurd: Budaházyt nem illeti meg az ártatlanság vélelme és a jó hírnév védelme sem

"Erőből keresztülvitték a mocskolás lehetőségét" - fogalmazott Budaházy György felperes tegnap, miután a Kúria felülvizsgálati ítéletével elutasította jó hírnév megsértése miatt elégtételt és kétmillió forint kártérítést igénylő keresetét az RTL Klub és Benkő György elleni személyiségi perben. Nehéz vitatkozni ezzel a véleménnyel. Döbbenten hallgattuk a háromtagú kúriai tanács elnöke, dr. Baka András bíró elnagyolt és egyáltalán nem meggyőző indokolását a nagyszámú hallgatósággal együtt, akik felhívásunkra jöttek el az ítélethirdetésre.

Úgy érzem nemzeti jogvédőként mindent megtettem. Sokak által méltatott félórás összegző perbeszédemben (nemsokára felkerül Baka indokolásával együtt) hiába vettem végig az ártatlanság vélelmét és a jó hírnév védelmét garantáló releváns jogszabályokat, a hazai és strasbourgi bírósági gyakorlatot, idéztem fel az Európa Tanács sajtó bűnügyi tudósításokra vonatkozó normáit, tételesen rámutatva az alsófokú bíróság ítéleteinek tévedéseire és hiányosságaira és arra, hogy még a Benkő-féle hangfelvételekhez, illetve gyanúsításhoz képest is önkényes, valótlan és sértő tényállításokat közölt 2010-ben (pl. Lendvai és Gyurcsány elleni merényleteket tervezett társaival, a választások után a Fidesz ellen is terrorcselekményeket követett volna el, gyermekgyilkosságtól sem riadt vissza stb.) Budaházyról az RTL Klub nyolc, nagynézettségű műsorában (Hiradó és Akták). De ez sem volt elég.

2017. szeptember 20-án, a 2006-os rendőrterror első felvonásának, az embervadászatok kezdetének 11. évfordulóján a Kúrián született egy újabb igazságtalan és törvénysértő Budaházy-ítélet. A tavalyi jogellenes drákói elsőfokú büntetőítélet (125 év fegyház 17 hazafira törvényes bizonyítékok nélkül, Budaházynak 13 év) után ezúttal egy személyiségi perben.

Dr. Baka András leváltása előtt a Legfelsőbb Bíróság elnökeként a Jobbik feloszlatásának lehetőségét pedzegette a sajtóban. Emiatt őt országgyűlési képviselőként többször kemény kritikával illettem. Sajnos az akkori felszólalásom ma is időszerű....A Kúrián a személyiségi jogi ügyeket döntően csak az ő tanácsa tárgyalja: Budaházynak még öt hasonló pere vár felülvizsgálatra, amik sorsa ezek után meglehetősen kilátástalannak tűnik.

De a dr. Baka András által vezetett tanács kötelezett engem és Almási Lajos operatőrt tavaly közel egymillió forint sérelemdíj két rendőr jogtanácsosnak való megfizetésére, mondván (tévesen): a 2006 őszi kártérítési perben a rendőrséget képviselő jogtanácsos engedélye nélkül a sajtóban nem bemutatható és ezért videón látható minden másodpercért 150 ezer forint sérelemdíj illeti...

A döntés "jogállami" üzenete nem túl szívderítő: a büntetőeljárás terheltjét (gyanúsítottját, vádlottját) a sajtó önkényesen és jogkövetkezmények nélkül nevezheti a büntetőeljárási bizonyítékoktól függetlenül befejezett bűncselekmények elkövetőjének, mert a sajtószabadság mindennél, így az ártatlanság vélelménél és a jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jognál előbbre való. Ez elfogadhatatlan és ezen a jog eszközével változtatni kell. Nem adjuk fel ! Alkotmányjogi panasszal élünk és keresettel az Emberi Jogok Európai Bíróságán, amiatt, hogy a magyar állam nem szerzett érvényt az ártatlanság vélelmét és jó hírnév védelmét garantáló rendelkezéseknek, ezért a tisztességes eljáráshoz való jog is sérült.

Az igazságtétel elkerülhetetlen Budaházyék "terror" ügyében, mielőbbi felmentésük vagy amnesztiájuk és jóvátételük közügy.

A tárgyalásról Almási Lajos és Budaházy György készített tudósítást:

 

Budapest, 2017. szeptember 21.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

Holnap 10.45-kor jogi csata a Kúrián Budaházy jó hírnevéért: ellenfél az őt terroristázó RTL Klub...

Kedves Hazafiak !

Budaházy György számít rátok a holnapi nyilvános tárgyaláson (Kúria, Budapest, Markó u. 16. fszt 1.), ahol a tét az lesz, hogy lehetett-e őt 2010 tavaszán a bukófélben levő balliberálisok választási kampányának gátlástalan részeként következmények nélkül az ártatlanság vélelmét és a jó hírnévhez fűződő személyiségi jogait sértve terroristának kikiáltani az RTL Klub folytatólagos adásaiban. A Fővárosi Törvényszék szakmailag vállalhatatlan elsőfokú és a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletei szerint igen. Budaházy 2009 nyara óta immár a sokadik, de minden korábbinál fenyegetőbb (terrorcselekményre hivatkozó) koncepciós eljárás alatt áll, két és fél évet töltött előzetesben, évek óta házi őrizetben van, és mai napig nincs őt, s 16 hazafi társát jogerősen bűnösnek nyilvánító ítélet, de még joghatályos elsőfokú ítélet sem a Hunnia perben, mivel a tavaly nyár végén rájuk összesen 125 évet terrorcselekmény miatt kimérő ítélet nem törvényes keretek között született . A koncepciós vádak összeomlottak, az elsőfokú bíró lemondott, egyre több önkormányzat és civil követeli határozatban és petíciókban ennek a gyalázatos eljárásnak a megszüntetését, azonban a balliberális sajtó akkor és azóta is előszeretettel bélyegzi terroristának és potenciális gyilkosnak Budaházyt a vádak részévé nem is tett közlések alapján. Hol a határa a büntetőeljárásokról szóló sajtótudósításoknak ? Milyen elveket és szabályokat kell betartani ekkor a sajtónak ? Erre is választ kell adnia holnap a Kúria dr. Baka András bíró által vezetett tanácsának felülvizsgálati ítéletében...

Több sajtószervet perlünk emiatt, korábban a 168 óra ellen már értünk el jogerősen részsikert, de mintha Budaházytól megtagadnák az érdemi személyiségvédelmet... Vele mindent lehet ?

Budaházy György a minap így foglalta össze véleményét a jó hírneve védelme érdekében indított polgári perekről

Dr. Morvai Krisztina pedig ekként értékeli a Hunnia ügyet és Budaházy személyiségi pereit.

Szabadságot Budaházy Györgynek és a 16 további meghurcolt hazafinak!

És emlékezzünk: bevetésben küzdő nemzeti jogvédőként személyesen tapasztaltam, hogy éppen 11 éve ezekben az órákban már zajlottak a tömeges rendőri erőszakkal megvalósított embervadászatok Budapest utcáin, terein, szórakozóhelyeken, a Magyar Rádió udvarán és rendőrségi fogdákban az MTV székház ostromban vereséget szenvedett, azonosító jelvény nélkül tomboló, szabad kezet kapott rendőri erők részéről Gyurcsányék érdekeinek megfelelően több száz hazafi brutális megverésével, megkínzásával, elfogásával, önkényes őrizetbe vételével és utólag bírói és ügyészi asszisztálással folytatott koncepciós eljárások tucatjaival. (Res iudicata- 2006 ősze: ítélt dolog c. dokumentumfilmünk segít a történések felidézésében...) A felelősök még mindig büntetlenek, a hazafiak pedig ma is üldözés alatt állnak...

Gergényiék kudarcos 2006 őszi "elszámoltatása" után (többet kaptam 2006 őszéért ügyészi visszaélést leleplező nemzeti jogvédőként mint a "vasprefektus" ) az igazságtétel végképp elkerülhetetlen Budaházyék ügyében, mielőbbi felmentésük vagy amnesztiájuk közügy.

Budapest, 2017. szeptember 19.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

Miért nem lenghet magyar zászló a felvidéki Komáromban? - Ez a jogfosztás szimbóluma!

Tavaly ősszel dr. Morvai Krisztina EP-képviselővel döbbenten szembesültünk azzal, hogy a 70 %-os magyarságú felvidéki Komáromban 1649 óta működő, jelenleg 600 diák okítását végző magyar tannyelvű Selye János Gimnázium homlokzatán nem leng magyar zászló, csak a szlovák és EU lobogó. Ilyen Baszkföldön vagy Dél-Tirolban elképzelhetetlen lenne. Ez megalázó és sértő minden magyar számára, a jogfosztottság szimbóluma, ezért tűrhetetlen."Nem vehetik el az önbecsülésünket, ha mi nem adjuk oda."- írja Gandhi, igaza van. Ebben a rövid filmben a szlovák hatóságok üldözése ellenére a magyarságért bátran kiálló Fehér István tanár úr (aki ebben az intézményben tanít földrajzot) mutatja be ezt a képtelen helyzetet és arról beszél, hogy mit lehet és kell tenni az őshonos felvidéki magyar közösség jogainak kivívásáért.

Krisztina jogosan írja: "mind „Csonka-Magyarországon”, mind az elszakított területeinken olyan emberek hozhatnak változást, akiknek a szívük és az eszük egyaránt a helyén van..." Krisztina fenti gondolata a mottója a Nemzeti Jogvédő Szolgálatunknak Krisztinával közös felvidéki jogvédő-monitorozó útjáról szóló újabb tudósításnak. Korábban hatalmas visszhangott és százezer megtekintés feletti érdeklődést váltott ki a szintén a felvidéki Komáromban a vasúti pályaudvaron forgatott filmünk, amely leleplezte az ott tomboló szlovák nyelvi terrort.

A magyar állampolgárság felvétele miatt szlovák állampolgárságától megfosztot bátor és nemes lelkű tanárember a filmben elmondja: a magyarok - legalábbis számbelileg - egyáltalán nem „kisebbségben”, hanem abszolút többségben élnek még ma is, elszakított területeink számos pontján, így a fevidéki Észak-Komáromban (Révkomáromban) is mégis másodrangú polgárok. Krisztina azt is jogosan írja, hogy annak érdekében, hogy létszámuk és számarányuk ne csökkenjen tovább, és hogy méltóságban és teljes jogúan éljenek szülőföldjükön, egyfelől a bátor és szókimondó emberek nyilvános szerepvállalására lenne szükség, másfelől pedig arra, hogy hazánk, az Európai Unió és más nemzetközi szervek határozottan megköveteljék az őshonos nemzeti közösségek egyéni és közösségi jogaira vonatkozó normák és nemzetközi szerződések, ajánlások betartását. Ebből következne, hogy Felvidéknek, Délvidéknek, az erdélyi magyarságnak és Kárpátaljának ugyanúgy járna a teljes körű és tényleges autonómia, mint ahogy az teljesen természetes például Dél-Tirolban, Baszkföldön, vagy más modellértékű európai autonóm területeken (pl. Frízföld). 

Ennek kivívása hazánk felelős vezetői, a nemzetközi szervezetek, a magyar és európai parlamenti képviselők, a civil szervezetek és általában a bátor, nemes lelkű és tettrekész magyar emberek közös feladata. 

Erdély, Felvidék és Délvidék után készülünk az újabb jogvédő-monitorozó utunkra, ezúttal Kárpátaljára szeptember végén. Különös időszerűséget ad ennek a kárpátaljai magyarok totális jogfosztását eredményező, gyalázatos, nemzetközi joggal ellentétes ukrán nyelvtörvény minapi elfogadása. Természetesen ismét beszámolunk tapasztalatainkról, feltéve, ha egyáltalán beengednek minket ebbe, a nemrég hatalmas európai ovációval (sajnálatos módon hazánk feltétel nélküli támogatásával) EU társult taggá vált, vízummentességet kapott és a nagyszámú (több mint 20 %) nem ukrán nemzeti közösségeket elnyomó államba, amelyhez a soknemzetiségű Kárpátalja jelenleg tartozik.

"Sosem tudhatod, milyen eredményei lesznek a cselekedeteidnek, de ha nem cselekszel, eredményük sem lesz." (Gandhi)

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, 

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Július 8-án a nemzeti jogvédők ügyeletet tartanak a normalitáspártiak jogvédelme érdekében

Ezúton tájékoztatjuk a közvéleményét, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) 2017. július 8-án Budapesten a nemzeti és keresztény értékeink megóvása  érdekében fellépő honfitársak jogainak biztosítására jogvédő ügyeletet tart a provokatív menet idején és környékén, mivel évről-évre éri atrocitás a tiltakozókat és nem egy esetben indult ellenük koncepciós eljárás. Bár annyi ügyvédet nem tudunk bevetni, mint a Soros által dotált szervezetek, de nemzeti jogvédő kollégáink közül többen a helyszínen is jelen lesznek, illetve ügyeletben is várják a riasztást.  A jogvédelmet igénylő normálispártiak a 30 549 4167 számon kérhetnek segítséget, illetve az njsz@nemzetijogvedo.hu címen.

Természetesen bízunk benne, hogy a rendőrség nem lép fel jogellenes módon az értékeinket védő normalitáspártaiak ellen és védői bevetésre nem lesz szükség.

Budapest, 2017. július 7. 

Nemzeti Jogvédő Szolgálat nevében 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

Milyen ma erdélyi magyarként élni? (videóval)

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2016. tavaszi erdélyi nemzeti jogvédő, jogi monitorozó útján beszélgettünk dr. Menyhárt Gabriella erdélyi ügyvéddel (az NJSZ elnökségi tagja), nemzeti jogvédővel arról, hogy milyen is ma erdélyi magyarként élni, hogyan élik meg a hétköznapokban emberi méltóságuk és más emberi jogaik rendszeres megsértését, mit jelent és miért fontos a nemzeti jogvédelem, mit lehet és kell tenni a jogfosztottság ellen. A két helyi programunk közötti érzelmileg is felkavaró beszélgetés résztvevői: dr. Menyhárt Gabriella, dr. Novozánszky Ilona ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke, Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja, dr. Jánossy Mária ügyvéd (Los Angeles, Egyesült Államok), dr. Morvai Krisztina jogász, európai parlamenti képviselő, dr. Bene Gábor jogász és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

Jogerősen újabb tíz gárdista harcolt ki kártérítést a Bajtársiasság Napja miatt

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. június 27-én hozott jogerős ítéletével újabb tíz gárdistának ítélt meg jelentős összegű kártérítést a 2009. július 4-én, a Bajtársiasság Napján a rendőrség által végrehajtott brutális és jogellenes tüntetésfeloszlatási akció során elszenvedett jogsértések miatt. A négy alperesi rendőri szerv (Budapesti Rendőr-főkapitányság és három vidéki megyei kapitányság) elégtételként írásban kell megkövesse a jogsértetteket és még perköltséget is kell fizessenek. A jogerős ítélet szerint a BRFK megsértette a gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, és három másik rendőri szervvel együtt gyülekezési jogukat és vélemény-nyilvánítási szabadságukat.

Meddig folytatják még a rendőri szervek ezt az értelmetlen ellenállást a kárrendezés helyett közel 8 évvel a történtek után? 

Mára már legalább 40 gárdista nyert pert jogerősen a rendőrséggel szemben, de további mintegy nyolcvan társuk eljárása még mindig folyamatban van.

A felpereseket (akiket dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja képvisel) 2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen bántalmazta, fújta le ingerlőgázzal, állította elő és tartotta fogva 4-6 óra hosszan önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Később szabálysértési eljárásokat is indítottak ellenük, de ezek többségében felmentették őket. Ezen a napon 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért tüntetőt (köztük Vona Gábort) hurcoltak el az Erzsébet térről. Az oszlatásban tizenheten megsérültek. Az esetet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította. 

Almási Lajos  videós tudósításában nyilatkozik a felperes gárdisták közül Fejes András 51. rendű felperes, Szilágyi Lajos 62. rendű és Tóth Péter 63. rendű felperes és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, illetve látható tárgyalás néhány pillanata és a rendőrség egykori brutális és jogellenes akciójának néhány részlete. Az ítélethirdetés felvétele itt látható.

A Fővárosi Törvényszék idén január 24-i első fokú ítéletével a 86 gárdista és hazafi felperes által indított perben tíz gárdista ügyében részítéletet hozott és részükre összesen 6.6 millió forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést ítélt meg, amely ellen a rendőrség nyújtott be fellebbezést.  

A Fővárosi Ítélőtábla most túlnyomó részt helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, rámutatva, hogy  alapvetően helyesen rendelkezett, amikor a brutális rendőri akció során a törvénytelen feloszlatás érdekében alkalmazott eszközöket (ingerlőgáz, bilincs, verés, ütés, vonszolás, órákig tartó fogva tartás) szükségtelennek és aránytalannak minősítette és emiatt személyhez fűződő jogok sérelmét állapította meg, azonban az egyediesítést nem tartotta megfelelőnek a Tábla. Öt esetben a testi épség sérelmét sem látta megállapíthatónak, a  kártérítések összegét átlagosan 17 %-al csökkentette, így összesen 5,5 millió forint nem vagyoni kártérítést, valamint kamatait és perköltséget ítélt meg a felpereseknek. A kamatokkal együtt ez fejenként így is 520 ezer és 910 ezer forint közötti összegeket jelent, amely az elfogadhatóság alsó határát jelenti, így várhatóan felülvizsgálati eljárást a jogsértettek nem indítanak. A jogerős döntés alapján két gárdista felperesnek fejenként  hétszázezer, háromnak hatszázezer, kettőnek ötszázezer, egynek négyszázötvenezer, illetve kettőnek pedig négyszázezer forint nem vagyoni kártérítés és 30 %-os mértékű kamata jár a perköltségek mellett. 

A rendőrséggel emiatt perben álló többi gárdista és hazafi ügyére is jótékony hatással lehet ez az eredmény. Az áldozatok peren kívüli jóvátétele, a felelősök megbüntetése, és a kártérítések velük való megfizettetése még várat magára.

Ebben a perben még további 76 gárdista és hazafi követel jóvátételt, közülük 64 felperes esetében már lefolyt a bizonyítási eljárás és szintén részítéletre érett az ügy, a soron következő november 9-i tárgyalást követően az ő esetükben is várható részítélet.  

Tavaly májusban 13 gárdista már jogerősen kártérítést kapott, a mostani ítélet magasabb összegeket ítélt meg. 

Ezen döntés fényében is érthetetlen, hogy az új rendszer rendőrsége továbbra is miért védi a Bajnai-kormány időszakában elkövetett ezen tömeges jogsértést, ahelyett, hogy az eddig elzárkózást feladva, az adófizetők pénzével felelősen gazdálkodva, tisztességes egyezségeket kötne a jogsértettekkel. 

A mostani ítéletről az mno.hu és a Magyar Nemzet is beszámolt

Köszönet a gárdistáknak a kitartásért, a bizalomért, köszönet az együttműködő nemzeti jogvédő kollégáknak, folytatjuk a végső győzelemig!

Budapest, 2017. június 30.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

Másodfokon felmentették Póka Lászlót és társát a "tégla" ügyben

- Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye (2017. június 28.) 

A Budapest Környéki Törvényszék 2017. június 27-én hozott másodfokú végzésében bűncselekmény hiányában felmentette Póka Lászlót, a Nem adom a házamat Mozgalom vezetőjét és Fehér Nándort, a Nem adom a házamat Mozgalom aktivistáját közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt emelt vád alól, akik védelmét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el.

A másodfokú ítélet indokolása

A felmentettek nyilatkozatai.

Védői nyilatkozat.

2013. decemberében devizahitel károsultakért tartott figyelemfelkeltő akció keretében hat szigetszentmiklósi bankfióknál egy-egy téglaszínű papírba csomagolt fahasáb került elhelyezésre amelyre azt írták fel: “Elég volt a kifosztásból”, illetve “Fordíts!”. A csomag túloldalán Petőfi Sándor: Feltámadott a tenger c. verse volt olvasható, illetve az a felhívás, hogy ezt a költeményt másnap olvassák fel az érintett bankfiókban. A biztonságiak, a bankok, a rendőrség és az ügyészség túlreagálták az ügyet, és mindez arra vezetett, hogy az akció miatt vádat emeltek Póka László és Fehér Nándor ellen közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt, amelyet a törvény 3 éves szabadságvesztés büntetéssel rendel sújtani. 

A Ráckevei Járásbíróság 2017. február 21-én első fokon hat rendbeli közveszéllyel fenyegetés bűntettében bűnösnek találta Póka Lászlóékat és személyenként 300 óra fizikai munkakörben teljesítendő közérdekű munkára kötelezte őket. Erről szóló közleményünk itt olvasható

Az ügyészség az elsőfokú ítéletet tudomásul vette, de a vádlottak és a védelem fellebbezést jelentettek be. A Budapest Környéki Törvényszék dr. Stubeczky Sarolta bíró által vezetett 3 tagú tanácsa mindenben osztotta vádlottak és védelem álláspontját és ezért felmentette Póka Lászlóékat. A felmentés indokául az szolgált, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezésének fenyegető látszatát senki nem keltette ebben a konkrét ügyben, mivel ehhez a törvény közvetlen, konkrét és reális veszéllyel járó magatartást követel meg, tehát nyilvánvalóan robbanó-szerkezetnek látszó tárgy elhelyezésére lett volna szükség. Az elhelyezett tárgyak nem ilyenek voltak, azok üzenetet hordoztak és nem keltettek közveszéllyel járó esemény bekövetkezésével fenyegető látszatot. "Ez nagyon gyenge ahhoz, hogy ezt ilyen komoly bűncselekménynek nevezzük"- fogalmazott indokolásában a tanács elnöke. 

A külső megjelenés, elhelyezés körülményei éppenséggel a vélemény-nyilvánítási akció jelleget erősítették, amelyet a becsapott devizahitel károsultak érdekében fejtettek ki Póka Lászlóék. A bíróság kimondta, hogy vélemény-nyilvánítási akcióról van szó, amely alapjog gyakorlásnak minősül, amelyet a büntetőjog eszközével nem lehet szankcionálni.

Az érintett bankok túlreagálását követően nem szabadott volna a nyomozóhatóságnak, illetve az elsőfokú bíróságnak ilyen következményekkel sújtania az aktivistákat. 

A deviza-károsult aktivisták tudomásul vették a felmentő ítéletet, az ügyészség még fellebbezéssel élhet, miután egymással ellentétes ítéletek születtek, így harmadfokú eljárásra is sor kerülhet, bár a egy ilyen fellebbezés nyilvánvalóan megalapozatlan lenne. 

Fontos rámutatni, hogy a szabadságjogi alapjogok gyakorlóival szemben a büntetőjogi eszközök érvényesítésekor a lehető legmegszorítóbb értelmezés elve alapján kell eljárni, és ebben az esetben a másodfokú bíróság ezt az elvet helyesen alkalmazta, miután nyilvánvaló, hogy nem volt szó robbanó-szerkezet meggyőző látszatát keltő eszközök elhelyezéséről. 

Póka László markáns kijelentései miatt korábban terrorcselekménnyel való fenyegetés bűntette miatt is indítottak büntetőeljárást, amelyben végül jogerősen felmentették, de számos más szabálysértési és büntetőeljárás is folyik aktivista tevékenység miatt vele és társaival szemben. 

Sajnálatos, hogy a deviza-károsultak ügyében a "forintosítás" nem adott igazi megoldást, az  árfolyam-különbözet tisztességtelen profitja a bankoknál maradt. A mozgalmárok célja egy olyan tisztességes megoldás, amelyben a forintosítás a felvételkori árfolyamon történik meg, kártérítést kapnak a károsultak a szenvedésekért, illetve a felelősöket elszámoltatják, megtorlás helyett tehát tisztességes megoldásra van szükség.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető (www.gaudinagytamas.hu)

Gazdasági szankciókkal térdre kényszerítheti-e Magyarországot az EU migráció-ügyben? A délvidéki magyarok jogainak biztosítására kötelezte az EU Szerbiát- vétót, amíg az önrendelkezési joguk nem teljesül! (Morvai és Gaudi strasbourgi beszélgetése)

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Folyamatos a fenyegetőzés az európai uniós források megvonásáról, gyakorlatilag Magyarország gazdasági térdre kényszerítéséről. Bekövetkezhet-e az, hogy meg kell hajolunk az Európai Unió akarata előtt, és teret kell engednünk a tömeges bevándorlásnak? Amennyiben lehetséges ez a forgatókönyv, akkor hogy tudjuk megakadályozni ennek bekövetkezését? Mit kell tudni a Magyarország melletti szolidaritási mozgalomról, amelyet dr. Morvai Krisztina indított? A másik téma: hogyan biztosítható, hogy az Európai Unió által Szerbia számára megszabott kötelezettségek - a délvidéki magyarok jogvédelme érdekében - valósággá válnak? Hogyan tudják segíteni a különböző érintett és érdekelt erők - így a magyar kormány, a magyarországi és délvidéki civil és jogvédő szervezetek, valamint politikai pártok - az Európai Unió által a nemzeti közösségekre vonatkozóan megszabott kötelezettségek tényleges teljesítését és érvényre juttatását? Erről a két témáról beszélgetett dr. Morvai Krisztina EP képviselő és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője az Európai Parlament 2017. júniusi plenáris ülésén történtek kapcsán Strasbourgban. További részletek a videó után:

A beszélgetésben szóba kerülnek többek között az EU migráns betelepítést egyre erőteljesebben követelő diktatórikus lépései és az ezzel szembeni ellenállás fontossága, továbbá a délvidéki magyarok jogfosztottsága, a szerb EU csatlakozás jelentette történelmi lehetőség önrendelkezésük kiharcolása érdekében a most zajlott jelentés vita fényében és az EU értékválsága.

Éppen erre az ülésre időzítette a Bizottság annak bejelentését, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Csehország. Lengyelország és hazánk ellen a migráns áthelyezési kvóta nem teljesítése miatt, amiért súlyos bírsággal is sújhatják az ellenálló államokat. Krisztina az erről szóló vitában a világméretű szolidaritási mozgalom megindítását jelentette be azt kérve a jóakaratú emberektől, hogy Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez címzett levelekkel tiltakozzanak a  kötelezettségszegési eljárás ellen, támogassák hazánkat magyar termékek vásárlásával, hazánkba utazással, amely az EU felelőtlen bevándoroltatási politikája miatt az egyre inkább a káosz felé sodródó Nyugat-Európához képest a béke szigete. Juncker nem válaszolt, sértődötten kivonult az ülésteremből...

Az Európai Parlament 2017. június 13-i ülésén vitatta meg Szerbia EU csatlakozási folyamatát értékelő éves jelentést, amely ezúttal is alapvetően dicséri Szerbia előrehaladását a jogállamiság és a koppenhágai kritériumok teljesítése terén, bár az etnikai "kisebbségek" kapcsán enyhe kritikát is megfogalmazott. Dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő a vitában felszólalásában rámutatott arra, hogy a kritika nem elég, mindaddig vétót kell emelni Szerbia EU csatlakozása ellen, amíg nem biztosítja a végveszélyben levő kb 300.000 délvidéki magyar önrendelkezési jogát és őshonos közösséghez méltó életfeltételeit. Kiemelte, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal idén teljesített monitorozó úton szerzett saját tapasztalatai is azt igazolják, hogy Szerbiában nem érvényesülnek a délvidéki magyarság alapvető jogai, így a nyelvhasználat joga sem, még az elsöprő magyar többségű településeken sem. Ég és föld a különbség a jogszabályok és valóság között, mélységi és rendszeres ellenőrzés nélkül semmi garancia nincs arra, hogy a délvidéki magyarok helyzete érdemben javuljon végre.  A szavazás előtt Krisztina eljuttatta az összes képviselőnek Bozóki Antal árnyékjelentésének angol nyelvű összefoglalóját. illetve a zentai rendőrségen és az óbecsei bíróságon forgatott tényfeltáró, leleplező, jogfosztást igazoló angol feliratozással ellátott dokumentumfilmeket. A jelentést végül megszavazta az EP, de Krisztina, Balczó Zoltán és Kovács Béla mellett 146 képviselő nem támogatta. Az Európai Parlament ugyanezen a napon tárgyalta Koszovó EU csatlakozásáról szóló jelentést. Krisztina felszólalásában arra a kettős mércére mutatott rá, hogy míg Koszovó tekintetében az EU megköveteli a délvidéki magyarokhoz képest feleakkora lélekszámú észak-koszovói szerbek számára a területi autonómiát, addig ez a délvidéki magyaroknál fel sem merül, sürgette ennek a tarthatatlan helyzetnek a megszüntetését.

Petíció az igazságügyi miniszterhez a békediktátumok érvényteleníttetésért- Gaudi:"írjuk felül ezt a mérgező status quo-t!”

2017. június 4-én Budapesten a Kossuth téren a II. Trianon menet résztvevői közfelkiáltással elfogadták és petíciónak nyilvánították a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd , a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www,njsz.hu) ügyvezetője által írt és Nyers Csaba által jegyzett, dr. Trócsányi László  igazságügyi miniszterhez címzett levelet, amely  trianoni és párizsi békediktátumok érvényteleníttetését eredményező eljárások megindítását, a határok újrarendezésének felvetését, az önrendelkezés kikényszerítését és jóvátétel kiharcolását célozza, ennek érdekében pedig egy szakértői testület 30 napon belüli  felállítását szorgalmazza. 

A II. Trianon menet résztvevőinek egy csoportja a Kossuth téren.

A felvételen a II. Trianon menet alkalmával dr. Gaudi-Nagy Tamás által elmondott beszéd és annak keretében a petíció ismertetése látható. (Technikai okok miatt a petíció első részének ismertetése nem szerepel a felvételen.)

97 évvel a trianoni diktátum után egyértelmű,hogy a marhanyáj módjára megkérdezés nélkül, az önrendelkezési jog megcsúfolásával elcsatolt 3,5 milliós magyarság és utódainak végső felszámolására törekednek a területrablók. Soha nem nyugszunk bele és soha nem adjuk fel a magyar igazságért folytatott küzdelmet! 

"Az elszakított sorban élő magyar közösségek egyéni és közösségi jogai jelentős korlátozást szenvednek, különösen önrendelkezési joguk gyakorlása ütközik akadályba, létszámuk folyamatosan csökken, a beolvasztás progjamjai rendszereken átívelően kíméletlenül működnek, ezért nemzeti létkérdés, hogy más szintre lépjen végre a nemzet egységesülését szolgáló politika. Az ún. "kisebbségi" jogok sem érvényesülnek, de ezek pedig ma már amúgy is alkalmatlanok az elcsatolt, őshonos közösségként, sok helyen tömbben élő nemzetrészeink megmentésére. Nemhogy a társnemzeti státus, vagy a területi autonómia, de még az anyanyelv korlátozásmentes használata és az egyenjogú létezés modellje sem működik a magyarok lakta elcsatolt területeken." - áll többek között a petícióban.

A mostani petíció előzménye a 2016. november 30-án az I. Trianon menet résztvevői által elfogadott, néhai dr. Grespik László ügyvéd által írt, Nyers Csaba által jegyzett, miniszterelnökhöz címzett petíció. Az erre érkezett kabinetirodai válasz nem zárkózott el a témától, a trianoni diktátumot a XX. század legnagyobb magyar tragédiájának nevezte, elégedetlenséget fejezett ki az elcsatolt területen élő magyarok jogfosztottsága miatt és a diktátumok érvénytelenségével kapcsolatos felvetésekkel való foglalkozásra az igazságügyi minisztert jelölte ki.

A II. Trianon menet résztvevői a Battyány örökmécsestől a Szabadság tér érintésével a Kossuth térre vonultak a Szent Korona Országának történelmi címereivel és zászlóival. Nyers Csaba szervező rámutatott, hogy Trianon nem örök, a diktátumon változtatni kell és lehet. Dr. Drábik János a Trianon Társaság elnöke bejelentette, hogy idén október 15-től a Magyarok Világszövetségével közösen aláírásgyűjtést kezdenek a békediktátumok érvénytelenítése érdekében történő kormányzati fellépés érdekében.  A rendezvényen felszólalt még Simó József, Majoros Árpád és Sinkovits-Vitay András.

Kérünk minden jóérzésű embert a felvétel és a petíció terjesztésére!  Méltó, érdemi és cselekvésben is testet öltő választ várunk!

Nem! Nem! Soha! 

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő www.gaudinagytamas.hu

 

Trianon mérge ma is hat: jogfosztott magyarok a Délvidéken -Morvai és Gaudi a zentai rendőrségen (dokumentumfilm)

97 évvel a trianoni diktátum után már teljesen egyértelmű,hogy a marhanyáj módjára megkérdezés nélkül, az önrendelkezési jog megcsúfolásával elcsatolt 3,5 milliós magyarság és utódainak végső felszámolására törekednek a területrablók. Soha nem nyugszunk bele és soha nem adjuk fel a magyar igazságért folytatott küzdelmet!

A mai nemzeti gyásznapon megállapítható, hogy az elszakított sorban élő magyar közösségek egyéni és közösségi jogai jelentős korlátozást szenvednek, különösen önrendelkezési joguk gyakorlása ütközik akadályba, létszámuk folyamatosan csökken, a beolvasztás progjamjai rendszereken átívelően kíméletlenül működnek, ezért nemzeti létkérdés, hogy más szintre lépjen végre a nemzet egységesülését szolgáló politika. A trianoni és párizsi békediktátumok érvényteleníttetését eredményező eljárások megindítását, a határok újrarendezésének felvetését, az önrendelkezés kikényszerítését és jóvátétel kiharcolását célozza az  általam írt és a mai II. Trianon menet  során ismertetett, és ott közfelkiáltással elfogadott petíció, amelyet Nyers Csaba a  jövő héten benyújt az igazságügyi miniszterhez. A petíciót és rendezvényről szóló tudósítást rövidesen közzétesszük.

Az ún. "kisebbségi" jogok sem érvényesülnek, de ezek pedig ma már amúgy is alkalmatlanok az elcsatolt, őshonos közösségként, sok helyen tömbben élő nemzetrészeink megmentésére. Nemhogy a társnemzeti státus, vagy a területi autonómia, de még az anyanyelv korlátozásmentes használata és az egyenjogú létezés modellje sem működik a magyarok lakta elcsatolt területeken. Erre szolgál bizonyságul az idei április 20-23 közötti délvidéki nemzeti jogvédő monitorozó utunkon a zentai rendőrségen készített dokumentumfilm. (készítette: Almási Lajos, dr. Morvai Krisztina és dr. Gaudi-Nagy Tamás)

Hogyan nyomják el a saját adójukból fenntartott közintézményekben a délvidéki magyarokat? A még ma is 80%-ban magyar lakosságú Zentán a rendőrség épületében jártunk dr. Morvai Krisztina EP képviselővel a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogvédő, monitorozó csoportjával. Megállapítottuk, hogy a hivatalos ügyintézéshez szükséges formanyomtatványok csak szerb nyelven állnak rendelkezésre, azokat az ügyintéző tölti ki, és mintegy „gyermekként” kezelve a magyarokat, velük csupán aláíratják az ügyintéző által kitöltött szerb dokumentumokat. A magyar nyelven tökéletesen beszélő ügyintézők is - állítólag megfélemlítettségükben - szerbül kommunikálnak a magyar nyelvű lakosokkal, akik Délvidéken születtek, és szülőföldjükön joguk lenne magyarként élni és magyarul beszélni. Maguk a szerb jogszabályok is előírják, hogy a legalább 15%-ban magyar lakosságú településeken kötelező a kétnyelvű ügyintézés biztosítása, ez nincs így. A nyelvi tájkép döntően szerb, a rendőrség parancsnoka szerb, aki intézkedés alá vont minket a tájékozódás miatt. A videofelvételből képet kaphatunk az elszakított területen élő magyarok sorsáról, jogfosztottságáról - az EU tagságra törekvő Szerbiában. Nem szabad ugyanazt a bűnt elkövetni, mint Románia esetében, ahol feltétel nélkül, az erdélyi magyarság önrendelkezésének kikényszerítése nélkül támogatta az akkori magyar vezetés a csatlakozást. Szerbia európai uniós csatlakozását mindaddig meg kellene vétóznia hazánknak, amíg az őshonos délvidéki magyar nemzeti közösség egyéni és közösségi jogait a szerbek magas szinten nem biztosítják, de határkérdést is fel kell most már vetni, illetve a békediktátumok érvénytelenségét!

NEM! NEM! SOHA! Vesszen Trianon! Igazságot Magyarországnak!

Budapest, 2017. június 4.

Honfitársi üdvözlettel. dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

 

Igazságot Magyarországnak ! - II. Trianon menet június 4-én

Mottó: : „Magyar, legyen hited és lészen országod!”

Június 4-én a trianoni diktátum aláírásának nemzeti gyásznapján, a 97. évfordulón  12 órától Budapesten a Battyány örökmécsestől indul a II. Trianon menet. 

A rendezvényen magam is felszólalok és kiemelt jelentőségű bejelentések megtételére is sor kerül. Mindenkit várunk szeretettel !

A II. Trianon menet programja: (Szervező: Nyers Csaba) 

"Trianon nem örök, nincs kőbe vésve!"

A 72 vármegye címertábláival emlékezünk meg a történelmi határainkról és elszakított testvéreinkről.

Nekünk fáj Trianon és soha, de soha nem felejtünk és soha nem nyugszunk bele !

Nem csak emlékezni kell, hanem tenni is a jövőért, a diktátum megváltoztatásáért!

A Batthyány-örökmécsestől vonulás a Szabadság térre, majd az Országház elé.

Felszólalnak: 

Dr. Drábik János -a Trianon Társaság elnöke.

Dr. Gaudi Nagy Tamás - ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

Simó József -a Czegei Wass Alapítvány elnöke.

A helyszíneken Majoros Árpád gondolatszobrász Trianon-verseket szaval.

A rendezvényü zárása után átvonulás a 56-osok terére, ahonnét 16 órakor indul a HVIM trianoni diktátum elleni hagyományos tiltakozó menetelése

Ajánlom megtekintésre a trianoni és párizsi diktátumok támadhatóságáról és érvénytelenségéről tartott előadásomat.

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás

Gaudi a trianoni és párizsi békediktámumok támadhatóságáról, érvénytelenségéről

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének előadása  az 1920-as  trianoni és az 1947-es párizsi békediktátumok érvénytelenségéről, amelyben a nemzeti jogvédő ismerteti jogi elemzését az igazságtalan és máig mérgező hatású diktátumok jogi eszközökkel történő támadhatóságáról, a megtehető jogi lépésekről és a Kárpát-medencében élő magyarságot megillető önrendelkezési jogról. Mottó: "Magyar, legyen hited és lészen országod !" és "Érvénytelen szerződéshez jogkövetkezmény nem fűződhet."

Előadása 2017. május 28-án a IV. Trianoni Emléknapon Budakalászon a Kós Károly Művelődési Házban hangzott el, ebben tovább fűzte azon felvetéseket, amelyeket a tavaly november 30-i trianoni petícióban néhai dr. Grespik László és Nyers Csaba vetettek fel. Köszönet Nyers Csabának a szervezésért!

Támadható-e Trianon és az 1947-es párizsi békediktátum?

Ezzel a címmel tartok előadást május 28-án vasárnap 15.30-tól a IV. Trianoni Emléknapon Budakalászon a Kós Károly Művelődési Házban. 

A program részletei:

Kiemelt köszönet a szervezőnek, Nyers Csabának, a magyar hagyományok őrzőjének!

(Bár a diktátumok témája és meghaladása mindig is érdekelt, de azért a plakáton szereplő Trianon-kutató megjelölés jószándékú túlzás.)

 

Minden érdeklődőt várok szeretettel!

dr. Gaudi-Nagy Tamás