Új területeket céloz meg a Nemzeti Jogvédő Szolgálat
2014. november 4-én, valamivel 11 óra után vette kezdetét a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) "2006. őszi rendőrterror 8 év után, nemzeti jogvédő szemmel" című sajtótájékoztatója a Hotel Astoriában. Az 1956-os és a 2006-os események felelevenítése és párhuzamba állítása mellett az NJSZ vezetői megfogalmazták a nemzeti jogvédők előtt álló jövőbeni feladatokat is.
Dr. Galla János rövid köszöntőjében történelmi távlatokat nyitva 1956 eseményeit idézte fel, majd dr. Novozánszki Ilona frissiben megválasztott elnök asszonynak adta át a szót. Az NJSZ elnöke felidézte a 2006-os eseményeket, amelyek a nemzeti jogvédelem szervezett formáját életre hívták. Mint fogalmazott, 8 évig talpasként szolgálta a nemzeti jogvédőket, sok mindent megélt. Egy esetben például a szocialista kormányzat idején taxival követték a sajtó munkatársai, hogy kiszállva a gépkocsiból azonnal kérdezni tudják - utalva arra, hogy a fősodrú sajtó részéről némi érdektelenség fogadta a szervezet sajtótájékoztatóját.
Dr. Novozánszki Ilona kifejtette, hogy a Balsai István miniszteri biztos által készített beszámoló 90%-ban a Nemzeti Jogvédő Szolgálat munkatársainak jelentései alapján készült. A 2006-os ügyek vizsgálatával összefüggésben többük állami elismerésre lett felterjesztve, ami aztán el is lett felejtve. Támogatásokért sosem kuncsorogtak, de kormányoktól függetlenül, a benyújtott pályázataik egyike sem ért célba. Utólag, a történtek ismeretében már nem furcsállják, illetve egyáltalán nem is bánják, hogy például a Norvég Alap forrásaiból nem részesedett az NJSZ.
Az NJSZ elnöke elsődleges feladatokként a magyarságuk okán ért hátrányos megkülönböztetést elszenvedők képviseletét, közreműködő partner ügyfelek bevonásával az elszakított területek magyarságának jogvédelmét, a munkavállalókkal szembeni visszaélések felderítését, közvélemény elé tárását, az érdekképviseletek megszervezését, a jogsértő fél törvényes keretek közötti megtámadását, valamint a fogyasztóvédelmet jelölte meg. Dr. Gyurta Tibor, az NJSZ elnökségi tagja egy 2006. szeptember 19-20-ra virradó éjszaka történt előállítás kapcsán vezette le a nemzeti jogvédelem feladatait. Mint mondta, az említett ügyben képviselt történész-levéltárost előbb garázdasággal, majd hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsították meg. A sajtó munkatársai útján beszerzett fotófelvételek nyomán aztán egyértelműen rekonstruálni lehetett a történteket, így vádemelésre már nem került sor, ügyfelét pedig először 1,2 milliós kártalanítás (előzetes letartóztatásért), majd 1 milliós kártérítés (az őrizetért) illette meg, a rendőrök ellen pedig hamis vád miatt indítottak eljárást, amely aztán az elmarasztalásukkal végződött. Dr. Grespik László, NJSZ elnökségi tag önmagát "a gyülekezési jog veteránjaiként" jellemezte. A 2006. október 23-án hajnalban történt oszlatás kapcsán 173 fő (Gonda és társai néven emlegetett ügy) jogi képviseletét látja el. Részletesen kifejtette, illetőleg eredeti dokumentumokkal alátámasztva levezette, hogy a rendőrség miként hagyja folyamatosan figyelmen kívül a jogszabályban foglalt kötelezettségeit. Annak a belügyminiszteri indokolásnak a felolvasását, amely szerint "önmagában az oszlatás jogszerűtlenségének megállapítása elegendő elégtétel", felháborodott moraj fogadta a megjelent sajtósok és érdeklődők körében.
Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője újdonságként említette a frissiben elkészült 45 oldalas szakmai összefoglalót, amely az esetjogok ismertetésén át, a levonható tanulságokat is egyaránt tartalmazza. Mint fogalmazott, paradox módon Gyurcsányék azért garázdálkodhatnak szabadon a városban, mert a nemzeti jogvédőknek éppen velük szemben sikerült kiharcolniuk azokat az esetjogokat, amelyek mentén ma már nem teheti meg a mindenkori hatalom képviselője, hogy a 2006-ban megszokott törvénysértő módon járjon el. Más kérdés, hogy amennyiben megtörtént volna a tömeges rendőri jogsértésekért felelős személyek felelősségre vonása, akkor a volt miniszterelnök most valószínűleg nem tüntethetne szabadon az utcákon. Számos példa egyikeként említette a 33/2010-es országgyűlési határozatot, amely a Nemzeti Jogvédő Szolgálat munkatársainak áldozatos és lelkiismeretes munkája nyomán egész biztosan nem jöhetett volna létre. Konkrét esetként Dukán Dániel ügyét hozta fel, amely hosszú éveken át tartó kitartó jogvédő munkát igényelt. A dr. Novozánszki Ilona elnök által mondottakhoz csatlakozva kifejtette, hogy a magyar munkavállalókat kizsigerelő multikkal szemben kívánnak célzott jogvédelmet nyújtani, de rövidesen elkészülhet az elszakított területeken élő magyarok részére azon kiskáté is, amely hasznosítható tudásanyagot tartalmaz az őket megillető alapvető jogok érvényre juttatása kapcsán. Zárásként dr. Zétényi Zsolt, az NJSZ-t megalapító Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) elnöke kapott szót, aki sikertörténetnek nevezte a 2006-tól kibontakozó nemzeti jogvédelmet, úgy fogalmazva, hogy az a "résztvevők szellemi és fizikai erejéből, a benne lévők elkötelezettségéből táplálkozik". A 2006 őszének rendőri terrorját bemutató film alább megtekinthető:
