dr. Gaudi-Nagy Tamás

akta

Segítsen a letartóztatott és eljárás alá vont hazafiakon!

2009 áprilisában a regnáló MSZP erőszakkal elkezdte a leszámolást politikai ellenfeleivel. Ennek kapcsán 19 fiatallal szemben indítottak eljárást terrorizmus vádjával, tizenhat honfitársunkat börtönzött be a hatalom. Ketten nem kerültek előzetes letartóztatásba, 13-an már szabadultak, egy hazafi szökésben van.

 

HÁRMAN MÉG MINDIG BÖRTÖNBEN VANNAK: BUDAHÁZY GYÖRGY TAVALY JÚNIUS, SZASZKA TAVALY MÁJUS ÉS S. JÓZSEF TAVALY ÁPRILIS ÓTA.

 

Gaudi-Nagy Tamás a Kárpátalja önrendelkezéséért tartott tüntetésről (Álmos Király TV- 2017.10.13.)

2017. október 13-án ifj. Hegedűs Loránt, a Nemzet tiszteletese által szervezett tüntetésen a budapesti ukrán nagykövetség előtt tiltakoztott 300 tüntető a jogtipró ukrán oktatási törvény, a kárpátaljai magyarok jogfosztása ellen és  Kárpátalja önrendelkezéséért. A tüntetés végén 12 perces telefon interjú keretében foglaltam össze a történteket az Álmos Király TV számára, amely világhálós tévécsatorna a tüntetést a világ magyarsága számára közvetítette, ezúton is hálás köszönet Kubinyi Tamásnak és Biankának.

Egy nappal  korábban az ukrán külügyminiszter még be akarta tiltatni a demonstrációt, mert az "fenyegeti Ukrajna területi épségét". Szijjártó Péter válasza: "Magyarország sem "hisztizett", amikor a kárpátaljai magyar külképviseletek előtt demonstráltak."  (A hazánknál háromszor nagyobb lakosságú Ukrajna összesen kb száz fős ellentüntetést tudott összehozni Beregszászon és Ungváron, kiütéssel győztünk...: de ellentüntetést is generáltunk, létszámban győztünk :-))): 

A tüntetésen dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő (aki az EU-ukrán társulási szerződés ratifikációs vitája során egyeteln EP képviselő volt, aki garanciákat követelt a kárpátaljai magyarok számára) a magyarnak megmaradás elvitathatlan jogáról és autonómia szükségességéről beszélt. Őt Fábián Zoltán, a Hungarica együttes énekese követte, aki egy lengyel hazafinak a tüntetés résztvevőihöz intézett, szolidaritást sugárzó, az ukránok elnyomása ellen lengyel-magyar összefogást szorgalmazó sorait ismertette, majd ennek jegyében egy lengyel hazafias dalt is eljátszott. 

Őt követve beszédemben arra helyeztem a hangsúlyt, hogy Ukrajnának be kell tartani a területén élő őshonos nemzeti közösségek egyéni és közösségi jogait garantáló kötelező európai normákat, amelyeket nemcsak a nemrég elfogadott jogtipró oktatási nyelvtörvénnyel, hanem a nemzetiségek, köztük 200 ezer magyar szisztematikus és beolvasztási célzatú elnyomásával is megszeg. Kiemeltem, hogy addig nem lehet tagja az EU-nak és a civilizált európai nemzetek közösségének, amíg nem biztosítja a kárpátaljai magyarok önrendelkezését. Ismertettem az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által a tüntetés előtti napon, október 12-én  Strasbourgban nagy többséggel elfogadott 2189/2017. számú határozatot, amely elítélte Ukrajnát a gyalázatos oktatási törvény miatt és annak módosítására szólította fel a vonatkozó európai normáknak megfelelően. Klimkin ukrán külügyminiszter figyelmét pedig fehívtam arra, hogy az ENSZ Alapokmány 1.2 pontja szerinti önrendelkezés lehet belső is (ennek legmagasabb foka a területi autonómia), de lehet külső is, amikor egy jogfosztott nemzeti közösség még nem lát más esélyt a közösségként való boldolgulásra, mint az elszakadást az őt rabságban tartó államtól. Beszédemet abban a pólóban mondtam el, amelyet viselve  2014. áprilisban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén (ET PKGY) kiálltam a Krím félszigeten élők önrendelkezése mellett, az emiatt szavazati joguktól megfosztani kívánt orosz képviselők mellett (azóta is meg van fosztva minden orosz képviselő a szavazati jogától az ET PKGY-ben) és az Ukrajnában élő minden rab nép önrendelkezése mellett, s Kárpátalja hazánkhoz való visszacsatolását követeltem. A póló elülső felirata: "A Krím a jog szerint Oroszországé, Kárpátalja a jog szerint Magyarországé", a hátsó felirat:" Önrendelkezést az Ukrajnában élő minden rab nemzetnek." A póló hírértékű lett, az MTI hírében és a legalább egy tucat külföldi (többségében ukrán) televíziós forgatócsoport is kiemelt hangsúllyal tudósított róla. 

A tüntetésen Gyetvay György, a Magyarok Világszövetsége nevében biztosította támogatásáról a jogfosztott kárpátaljai magyarokat és egyúttal tájékoztatást adott az MVSZ által október 15-án indítandó nemzeti konzultációt a trianoni békediktátum érvénytelenítéséről.

Ifj. Hegedűs Loránt határozott igazságbeszéddel szembesített az ukrán államvezetést a területén élő nemzeti közösségek terhére elkövetett elfogadhatatlan jogsértéseiről és követelte az oktatási törvény visszavonását, illetve az önrendelkezés biztosítását a kárpátaljai magyaroknak. Felszólítására a résztvevők egyperces csenddel emlékeztek meg az 1930-as években pusztító, mesterségesen előidézett ukrajnai éhínség, a holodomor áldozatairól.

A tüntetés teljes felvétele itt látható (köszönet Bognár Tibornak)

Az oroszhirek.hu összefoglalója itt látható


Budapest, 2017. október 15.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, 

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője, 

volt országgyűlési képviselő 

és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének volt tagja (2010-2014) 

www.gaudinagytamas.hu

Gaudi-Nagy Tamás beszéde és tudósítása a jogtipró oktatási törvény ellen és Kárpátalja önrendelkezéséért az ukrán nagykövetség előtti tüntetésről (2017.10.13.)

2017. október 13-án ifj. Hegedűs Loránt, a Hazatérés Templom gyülekezet tiszteletese által szervezett tüntetésen a budapesti ukrán nagykövetség előtt 300 tüntető tiltakoztott a jogtipró ukrán oktatási törvény, a kárpátaljai magyarok jogfosztása ellen és Kárpátalja önrendelkezéséért.

Egy nappal korábban az ukrán külügyminiszter még be akarta tiltatni a demonstrációt, mert az "fenyegeti Ukrajna területi épségét". Szijjártó Péter válasza: "Magyarország sem "hisztizett", amikor a kárpátaljai magyar külképviseletek előtt demonstráltak." (A hazánknál háromszor nagyobb lakosságú Ukrajna összesen kb száz fős ellentüntetést tudott összehozni Beregszászon és Ungváron, kiütéssel győztünk...:-)))

A tüntetésen dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő (aki az EU-ukrán társulási szerződés ratifikációs vitája során egyeteln EP képviselő volt, aki garanciákat követelt a kárpátaljai magyarok számára) a magyarnak megmaradás elvitathatlan jogáról és autonómia szükségességéről beszélt. 

Őt Fábián Zoltán, a Hungarica együttes énekese követte, aki egy lengyel hazafinak a tüntetés résztvevőihöz intézett, szolidaritást sugárzó, az ukránok elnyomása ellen lengyel-magyar összefogást szorgalmazó sorait ismertette, majd ennek jegyében egy lengyel hazafias dalt is eljátszott.

Utána beszédemben arra helyeztem a hangsúlyt, hogy Ukrajnának be kell tartani a területén élő őshonos nemzeti közösségek egyéni és közösségi jogait garantáló kötelező európai normákat, amelyeket nemcsak a nemrég elfogadott jogtipró oktatási nyelvtörvénnyel, hanem a nemzetiségek, köztük 200 ezer magyar szisztematikus és beolvasztási célzatú elnyomásával is megszeg.

Kiemeltem, hogy addig nem lehet tagja az EU-nak és a civilizált európai nemzetek közösségének, amíg nem biztosítja a kárpátaljai magyarok önrendelkezését. Ismertettem az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által a tüntetés előtti napon, október 12-én Strasbourgban nagy többséggel elfogadott 2189/2017. számú határozatot, amely elítélte Ukrajnát a gyalázatos oktatási törvény miatt és annak módosítására szólította fel a vonatkozó európai normáknak megfelelően.

Klimkin ukrán külügyminiszter figyelmét pedig fehívtam arra, hogy az ENSZ Alapokmány 1.2 pontja szerinti önrendelkezés lehet belső is (ennek legmagasabb foka a területi autonómia), de lehet külső is, amikor egy jogfosztott nemzeti közösség még nem lát más esélyt a közösségként való boldolgulásra, mint az elszakadást az őt rabságban tartó államtól.

Beszédemet abban a pólóban mondtam el, amelyet viselve 2014. áprilisban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén (ET PKGY) kiálltam a Krím félszigeten élők önrendelkezése mellett, az emiatt szavazati joguktól megfosztani kívánt orosz képviselők mellett (azóta is meg van fosztva minden orosz képviselő a szavazati jogától az ET PKGY-ben) és az Ukrajnában élő minden rab nép önrendelkezése mellett, s Kárpátalja hazánkhoz való visszacsatolását követeltem. A póló elülső felirata: "A Krím a jog szerint Oroszországé, Kárpátalja a jog szerint Magyarországé", a hátsó felirat:" Önrendelkezést az Ukrajnában élő minden rab nemzetnek." A póló hírértékű lett, az MTI hírében és a legalább egy tucat külföldi (többségében ukrán) televíziós forgatócsoport is kiemelt hangsúllyal tudósított róla.

A tüntetésen Gyetvay György, a Magyarok Világszövetsége nevében biztosította támogatásáról a jogfosztott kárpátaljai magyarokat és egyúttal tájékoztatást adott az MVSZ által október 15-án indítandó nemzeti konzultációt a trianoni békediktátum érvénytelenítéséről.

Ifj. Hegedűs Loránt határozott igazságbeszéddel szembesítette az ukrán államvezetést a területén élő nemzeti közösségek terhére elkövetett elfogadhatatlan jogsértéseivel és követelte az oktatási törvény visszavonását, illetve az önrendelkezés biztosítását a kárpátaljai magyaroknak. Felszólítására a résztvevők egyperces csenddel emlékeztek meg az 1930-as években pusztító, mesterségesen előidézett ukrajnai éhínség, a holodomor áldozatairól.

A tüntetés teljes felvétele itt látható (köszönet Bognár Tibornak) 

Az oroszhirek.hu összefoglalója itt látható.

A tüntetés végén 12 perces telefon interjú keretében foglaltam össze a történteket az Álmos Király TV számára, amely világhálós tévécsatorna a tüntetést a világ magyarsága számára közvetítette, ezúton is hálás köszönet Kubinyi Tamásnak és Biankának.

Szabadságot és önrendelkezést Kárpátaljának és minden, Kárpát-medencében élő magyarnak !

Budapest, 2017. október 15.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője,

volt országgyűlési képviselő

és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének volt tagja (2010-2014)

www.gaudinagytamas.hu

Gaudi végleges felmentése -Pásztor-féle büntetőügy, 1. rész (Gaudi és a védők)

Győzött az igazság és a jog: 2017. október 10-én a Kúrián véglegesen felmentettek a Pásztor István VMSZ elnök 2014. május 6-i földvédő tüntetésen történt leköpése kapcsán indított koncepciós eljárásban: az első és másodfokú felmentő ítéleteket hatályában fenntartotta dr. Márki Zoltán kúriai bíró által vezetett háromtagú tanács ritkán tapasztalt szakmai igényességgel és alapossággal. A jog ünnepe volt ez a Kúrián: sokak vágya velem együtt, hogy ez ne kivételes alkalom, hanem a mindennapok megélt valósága legyen a bűnüldöző szervek, vádhatóságok és bíróságok gyakorlatában. 

( Az MTI így tudósított)

Almási Lajos filmjében védőimmel (dr. Manger Marcell és dr. Kovátsits László ) együtt értékelem a Kúria döntését és az ügy tanulságait .

Az ügyészség szerint a "bűnöm" az volt, hogy vélemény-nyílvánításra hívtam fel a tüntetőket a földvédő tüntetésünk helyszínére tévedt és délvidéki magyarok elárulása miatt joggal kritizálható Pásztor tekintetében, akit a tüntetők közül ketten leköptek. Pásztor nem tett feljelentést, de a rendőrség mégis hajtóvadászatot indított a szerintük majdnem "lincselés" miatt. Az ávós időket idéző kihallgatásom itt látható.

Két hónapra előzetesbe is helyezték a Pásztor leköpő egyik nőt, majd pedig őt és az egyik (- két napra őrizetbe vett) rendezőt - aki éppen a délvidéki magyar politikust kívánta megvédeni - velem együtt az ügyészség a vádlottak padjára ültetett.

A fenyegetettségem a halmazati szabályok miatt hat és fél év szabadságvesztés volt, ennyit szeretett volna kiszabatni rám az ügyészség ebben a teljesen képtelen eljárásban, amelyről első pillanattól kezdve tudta a jogász szakma, hogy megalapozatlan.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság (dr. Makranczi Zita bíró) 2015. szeptemberben felmentett bűncselekmény hiányában az ellenem felbujtói minőségben elkövetett személyes szabadság megsértése és garázdaság minősített esetei miatt emelt vádak alól. A Fővárosi Törvényszék dr. Csákány Ildikó vezette háromtagú bírói tanácsa (dr. Koós Béla Gergely, dr. Keszthelyi Csaba) 2016. szeptember 23-án hozott jogerős ítéletében a felmentésemet helyben hagyta.

A felmentések miatt felsült ügyészség a hat hónapos törvényes határidő utolsó napjaiban felülvizsgálati indítványt nyújtott be, kérve csoportos garázdaság bűntette felbújtójaként történő megbüntetésemet. Az ügyészség ráadásul megismételt eljárást kért, bár semmilyen okot és körülményt nem jelölt meg abban a körben, hogy milyen bizonyítási cselekmény elvégzését kéri, sőt hosszan érvelt amellett, hogy a feltárt tényállás alapján kell engem mindenképpen megbüntetni.

A Kúria szerint az ügyészség felülvizsgálati indítványa nem volt alapos, ezért azt elutasította és a korábbi, bűncselekmény hiányában meghozott felmentő rendelkezést hatályában fenntartotta. Dr. Márki Zoltán bíró, a tanács elnöke rámutatott: "a felbujtás szándékos magatartás; az lehet felbujtó, aki tudatában van annak, hogy bűncselekményre bír rá mást, előre látja, mi lesz a következménye tettének. Gaudi-Nagy Tamás azonban bárkihez szólt is, nézeteit terjesztette. Ezt erőteljes formában tette ugyan, de erőszakot nem fogalmazott meg."

Ezúttal, köszönöm mindenkinek,különösen védőimnek, dr. Manger Marcellnek és dr. Kovátsis László ügyvédnek a remek szakmai munkát, dr. Morvai Krisztinának a töretlen és következetes kiállást mellettem (a felmentésemet így kommentálta: https://goo.gl/1xW5Ya), köszönöm a számos hazafi kitartó buzdítását és végül de nem utolsósorban a Kúria dr. Márki Zoltán bíró úr vezette tanácsának, hogy a törvényességet érvényesítette, az alsófokú bíróságokhoz hasonlóan példát mutatva a szakmai elhivatottságról.

„Inkább tíz mást is főbe kell lőni, mint egyetlen kártevőt futni hagyni." - ez a Visinszkij-féle, Szovjetunió 1930-as éveiben, majd nálunk az ötvenes években alkalmazott szemlélet jellemezte a törvénytelen eljárás során a rendőrséget és ügyészséget, amelybe mellettem még két ártatlan embert is belerángattak.

Szolgáljon az ügy tanulságul mindenki, de különösen az ügyészség számára, hogy soha többet ne kerülhessen sor az enyémhez hasonló politikai koncepciós eljárásra.

Várom a személyi konzekvenciák levonását...

Budapest, 2017. október 13.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő

Az ukrán külügyminiszter pénteki tüntetésünk betiltását követeli - DE: EZ ITT NEM SZOVJETUNIÓ ÉS NEM UKRAJNA, CSAK AZÉRT IS LESZ TÜNTETÉS!

Kijev tegnap tiltakozó jegyzéket küldött a magyar külügyminisztériumnak, amelyben követeli, hogy tiltsák be a budapesti ukrán nagykövetség elé péntekre szervezett demonstrációnkat. Ezt közölte Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter szerdán a Twitteren, aki ma éppen hazánkban tartózkodik.

"A magyar külügyminisztérium tájékoztatta nagykövetségünket, hogy október 13-án Kárpátalja önrendelkezése szlogennel tartanak akciót. Mi ez, Budapest támogatja a szeparatizmust?" - kérdezte Klimkin. Szavai szerin azonnal tiltakozó jegyzéket küldött a kijevi külügyi tárca azzal a követeléssel, hogy tiltsák be ezt a "provokációt". "Biztosak vagyunk, hogy Magyarország továbbra is tiszteletben tartja Ukrajna területi egységét" - fűzte hozzá bejegyzésében az MTI beszámolója szerint

Remélem az ukrán diplomácia vezetője felfogja: hazánk nem a Szovjetunió, de nem is Ukrajna vagy Észak-Korea: itt politikai megrendelésre, pláne kárpátaljai magyar honfitársaink jogait durván sértő állam képviselőjének kérésére törvényesen bejelentett tüntetést nem tiltanak be. A tüntetést természetesen megtartjuk a bejelentett helyen és időben (2017. október 13. 18 óra, Budapest XII. kerület, Istenhegyi út 84/B.), Kárpátalja önrendelkezéséért és az ott élő jogfosztott nemzetiségek jogaiért !

Csalódást keltő, hogy a magáról megfeledkezett és végtelenül pofátlan bábkormánybeli külügyér nem dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és jómagam szeptember 27-én öt évre valótlan okok alapján történt törvénytelen Ukrajnából való kitiltása miatt emelt szót a jogállamiság nevében, amelynek betartását Ukrajna az EU-val 2014-ben kötött és idén szeptember 1-jén hatályba lépett társulási szerződés 2. és 4. cikkeiben vállalta.

"2. cikk

A demokratikus elvek, emberi jogok és alapvető szabadságok – valamint a jogállamiság elvének tiszteletben tartása a Felek bel- és külpolitikájának alapját, és e megállapodás alapvető elemeit képezik."

Töretlen optimistaként remélem, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel folytatott mai egyeztetésen belátja a jogállamiság kritériumait láthatóan nem ismerő ukrán külügyér (ha egy EU társult tagállam fő diplomatája ilyen autoriter reflexű, akkor milyenek a többiek...): a gyalázatos és jogtipró ukrán oktatási törvényt azonnal hatályon kívül kell helyezni. Ez a tárgyalási alap, utána pedig jön a jogfosztott kárpátaljai magyarság és más nemzetiségek (ruszinok, lengyelek, románok stb.) egyéni és közösségi jogainak biztosítása az iránymutató európai modellek alapján (Dél-Tirol, finnországi svédek, belgiumi németek stb.).

Klimkin úrnak pedig javaslom tanulmányozza át az önrendelkezés nemzetközi jogi irodalmát és akkor biztosan rájön: aki önrendelkezést követel az ENSZ Alapokmány 1.2 és a a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmány 1. cikkével összhangban az nem feltétlenül területi elszakadást akar (ez az un. külső önrendelkezés), hanem területen belüli önigazgatást, azaz területi autonómiát a 47 tagállamból álló Európa Tanács (Ukrajna is tagja...) Parlamenti Közgyűlése 1334/2033, 1832/2011 és 1985/2014. sz. határozatainak megfelelően. Ukrajna éppen ezekben a hetekben bizonyítja be, hogy a történelem kiszámíthatatlan és magyarság, illetve ruszinok számára tragikus menete révén ölébe pottyant a csodálatos, értékes, soknemzetiségű, ezer évig Magyar Királysághoz tartozott Kárpátalja felelős igazgatására alkalmatlan. De még van visszaút... Ki tudja meddig ?

Tehát csak azért is: legyünk ott minél többen és mutassuk meg, hogy kiállunk kárpátaljai magyar testvéreink és az összes többi jogfosztott nemzeti közösség mellett!

Budapest, 2017. október 12.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, 

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, 

volt országgyűlési képviselő 

és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének volt tagja (2010-2014) 

www.gaudinagytamas.hu

 

Véglegesen felmentettek a Pásztor-féle "köpködős ügyben"

Győzött ma az igazság és a jog ezúttal, köszönöm mindenkinek különösen védőimnek, dr. Manger Marcellnek és dr. Kovacsics László ügyvédnek a remek szakmai munkát, dr. Morvai Krisztinának a töretlen és következetes kiállást mellettem, köszönöm a számos hazafi kitartó buzdítását és végül de nem utolsósorban a Kúria dr. Márki Zoltán bíró úr vezette tanácsának, hogy a törvényességet érvényesítette az ügyészség felülvizsgálati indítványát elutasító végzésével, az alsófokú bíróságokhoz hasonlóan példát mutatva a szakmai elhivatottságról.

„Inkább tíz mást is főbe kell lőni, mint egyetlen kártevőt futni hagyni." - ez a Visinszkij-féle, Szovjetunió 1930-as éveiben, majd nálunk az ötvenes években alkalmazott szemlélet jellemezte a törvénytelen eljárás során a rendőrséget és ügyészséget, amelyben mellettem még két ártatlan embert is meggyanúsítottak és megvádoltak(egyiküket hetekre előzetes letartóztatásba helyezték, a másikat két napra őrizetbe vették, bilincsben hajnali házkutatásra vitték...) súlyos, összességében 6.5 év börtönbüntetéssel fenyegetett bűncselekmények elkövetésével Pásztor Istvánt a földvédő tüntetésünkön 2014. május 6-án ért incidens kapcsán.

Nem csak az a gond, hogy a vélemény-nyilvánítási szabadságom Pásztor tekintetében történő gyakorlása, illetve nemzeti jogvédő munkásságom miatt nem vagyok kártevő, de az is, hogy minderre úgy került sor, hogy első pillanattól fogva látható volt, hogy esetemben nem beszélhetünk felbujtásról.

Utolsó szó jogán elmondott beszédemet dr. Polt Péter legfőbb ügyésztől vett idézettel zártam: a 2013-as Btk. tankönyvi idézetét a felbujtás hiányáról is elég lett volna elolvasnia minden rendőrnek és ügyésznek, akik eljártak ebben a gyalázatos eljárásban:

"Együttlevő személyekhez (tömeghez) vagy szétszórtan levő határozatlan személyekhez szóló - bűncselekmény elkövetésére irányuló felhívás - bűncselekményt nem valósít meg."

Ma ezt erősítette meg a Kúria döntése ritkán tapasztalt szakmai igényességgel és alapossággal.Ma a jog ünnepe volt a Kúrián, sokak vágya velem együtt, hogy ez ne kivételes alkalom, hanem a mindennapok megélt valósága legyen a bűnüldöző szervek, vádhatóságok és bíróságok gyakorlatában.

Nemsokára közzétesszük a perbeszédek és a Kúria tanácsának felvételeit tanulságul mindenki, de különösen az ügyészség számára, hogy soha többet ne kerülhessen sor az enyémhez hasonló politikai koncepciós eljárásra.

Várom a személyi konzekvenciák levonását...

Budapest, 2017. október 10.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő

Morvai Krisztina mai levele Brüsszelből:

Miközben én az elképesztően unalmas brüsszeli szakbizottsági ülésen ültem, az otthoni Kúria - állítólag fergeteges, büntetőjog tankönyvbe illő szakmai indokolással - helybenhagyta dr. Gaudi-Nagy Tamás elsőfokú, valamint másodfokú felmentő ítéletét a koholt „Pásztor-féle, köpködős” ügyben. Végtelenül fáj a szívem, hogy nem lehettem ott, és nem hallhattam Tamás saját védelmében elmondott beszédét, a védői perbeszédet, a nyilvánvalóan politikai megrendelésre legyártott ügyészi beszédet, és nem hallottam a remek bírói indokolást. Egyre jobban vágyok arra, hogy fideszes vagy Fidesz-közeli barátaim, ismerőseim elmagyarázzák végre: mi folyik itt a büntetőeljárások területén? Mit művel az ügyészség? Miért maradt el az igazságtétel a Gyurcsány-bűnbandával, Gergényiékkel, a 2006-os szemkilövőkkel szemben? És ezzel szemben miért ragaszkodik a Polt Péter vezette ügyészség Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő börtönbe juttatásához? Miért fektet hatalmas energiákat Budaházy és a Hunnia-csoporthoz tartozó hazafiak még súlyosabb fegyházbüntetésének elérésébe, miközben már sikerült kiszabatni rájuk 125 évet? Miért tartották annyira fontosnak a szemkilövető rendőrök nevében bocsánatot kérő és őket jogkövető magatartásra felszólító Szima Judit rendőri vezető börtönbe juttatását? Miért ezek a szívügyei a mai magyar, Polt Péter vezette ügyészségnek? Érti ezt valaki? Akkor kérem, magyarázza el nekem! Mindenesetre a tény és a jó hír: Gaudi-Nagy Tamást felmentették, szívből gratulálok neki és nagyon felnézek rá, amiért ilyen erővel és méltósággal csinálta végig ezt az elképesztő, szégyenletes, koholt büntetőeljárást. (Remélem, mindenki számára világos: az ügyészség ezzel az egy koholt eljárással nem elégedett meg, folyamatban van egy másik is: Tamás megnevezett egy olyan ügyésznőt, aki 2006-ban részt vett a tüntetők elleni megtorló eljárásokban, és ezzel összefüggésben szintén a vádlottak padjára ültette a „dicső” ügyészség. Ez az eljárás még folyamatban van.) Boldog vagyok büntetőjogászként, hogy gyönyörű hivatásunk méltóságát, jó hírét és dicső hagyományait megvédte a háromtagú kúriai bírói testület: Dr. Márki Zoltán, Dr. Somogyi Gábor és Dr. Székely Ákos. Nagyon várom, hogy Almási Lajos operatőrünk jóvoltából megismerhessem a perbeszédeket és az ítélet-indokolást, amelyet természetesen a nyilvánossággal is meg fogok osztani.

Az MTI beszámolója a mai döntésről:

Helybenhagyta a Kúria kedden azt a korábbi ítéletet, amellyel felmentették Gaudi-Nagy Tamás egykori jobbikos országgyűlési képviselőt a Pásztor István vajdasági politikus inzultálása kapcsán garázdaság miatt emelt vád alól. Gaudi-Nagy Tamást az ügyészség felbujtóként elkövetett garázdasággal és személyi szabadság megsértésével vádolta. A vád szerint 2014. május 6-án, az Országgyűlés alakuló ülésével egy időben tartott előre bejelentett demonstrációt a magyar föld megvédése érdekében a Parlament főbejáratától nem messze Gaudi-Nagy Tamás, aki a 2010-2014-es ciklusban volt jobbikos országgyűlési képviselő. Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke az alakuló ülés vendége volt, és amikor távozott a Parlament épületéből, Gaudi-Nagy az ott zajló demonstráción magához ragadta a szót, felhívta a figyelmet az arra haladó vajdasági politikusra, őt hazaárulónak titulálta, és arról beszélt, “a magyar nép kíméletlenül bánik el a hazaárulókkal”. A volt politikus biztatta híveit, hogy közvetlenül fejezzék ki határozott véleményüket az arra haladó határon túli politikusnak. A Pásztor István köré sereglők durván kiabáltak, fenyegették, becsmérelték a határon túli magyar politikust, megpróbálták feltartóztatni, lökdösték, ráncigálták és volt, aki többször leköpte. A vád szerint a helyzet lincshangulat felé közelített. Az ügyben három embert vádolt meg az ügyészség, a bíróságok azonban első-, majd másodfokon, jogerősen is csupán az egyik vádlottat ítélték közmunkára, a két másikat – köztük a személyi szabadság felbujtóként elkövetett megsértésével és garázdasággal vádolt Gaudi-Nagyot – felmentették. A volt jobbikos politikus esetében a felmentés bűncselekmény hiányában történt. Ezután az ügyészség a Kúriához fordult felülvizsgálati indítvánnyal és kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, új eljárás lefolytatását Gaudi-Nagy Tamás vonatkozásában. Kedden a Kúrián a védelem a felülvizsgálati indítvány elutasítását kérte és a többi között azzal érvelt: csupán véleménynyilvánítás történt, az pedig még nem bűncselekmény, ha valakinek az érzékenységét sérti egy megnyilatkozás. Az ügyészség által emlegetett lincshangulatot pedig maguk a rendőrtanúk, illetve a videofelvételek cáfolták. A védő kiemelte, hogy a felbujtásnak konkrét személyhez kell szólnia és konkrét bűncselekményre kell vonatkoznia, amit később az érintett legalább meg is kísérel elkövetni, ez esetben azonban ilyen nem történt. Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a büntetőjog nem lehet a politika eszköze, az ügyészség ezúttal “túltolta a biciklit”. A Kúria szerint az ügyészség felülvizsgálati indítványa nem alapos, ezért azt elutasította és a korábbi, bűncselekmény hiányában meghozott felmentő rendelkezést hatályában fenntartotta. A felbujtás szándékos magatartás; az lehet felbujtó, aki tudatában van annak, hogy bűncselekményre bír rá mást, előre látja, mi lesz a következménye tettének. Gaudi-Nagy Tamás azonban bárkihez szólt is, nézeteit terjesztette. Ezt erőteljes formában tette ugyan, de erőszakot nem fogalmazott meg – magyarázta indoklásában a Kúria tanácselnöke. A Kúria arra is felhívta a figyelmet, hogy ez az ügy nem annyira a szólásszabadságról szólt, mint inkább arról, hogy volt-e büntetőjogilag felróható szándékegység Gaudi-Nagy Tamás és a garázdaság elkövetői között. A bíróságok szerint nem, így pedig a volt politikus nem is lehetett felbujtója a történteknek. “A szó a tetthez képest mindig sokféle” – jegyezte meg a Kúria tanácselnöke, a fizikai, illetve verbális cselekmények megítélésének eltéréseit érzékeltetve.

Holnap a Kúrián felülvizsgálati ítélet várható Gaudi elleni (Pásztor-féle) koncepciós perben

Ezúton tájékoztatom a hazafias közvéleményt, hogy a Kúrián (1055 Budapest, Markó u. 16. fszt 9.)  2017. október 10-én 9 órától kezdődő nyilvános ülésen az ellenem és két aktivista ellen egy 2014-es földvédő tüntetés és Pásztor István leköpése kapcsán indított koncepciós büntetőeljárásban felülvizsgálati ítélethozatal várható. 

A Fővárosi Törvényszék 2016. szeptember 23-án hozott bátor és korrekt jogerős ítéletében a Pásztor István VMSZ elnök 2014. május 6-i földvédő tüntetésen történt leköpése kapcsán indított koncepciós eljárásban bűncselekmény hiányában felmentett az ellenem felbujtói minőségben elkövetett személyes szabadság megsértése és garázdaság minősített esetei miatt emelt vádak alól. Helyben hagyta tehát a dr. Csákány Ildikó vezette háromtagú bírói tanács (dr. Koós Béla Gergely, dr. Keszthelyi Csaba) meggyőző és részletesen indokolt jogerős felmentő ítéletében  a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. szeptemberi  elsőfokú felmentő ítéletét, miután egyetértett velünk abban, hogy a bizonyítási eljárásban sikerült rendőr és civil tanúkkal, illetve felvételekkel cáfolnunk a képtelen vádakat: senki sem észlelt közvádas bűncselekményeket és lincshangulatot, senki nem látott okot rendőri közbeavatkozásra, Pásztorral kapcsolatos nyilatkozatom, a vélemény-nyilvánításra való felhívás nem volt felbujtás, így nem valósítottam meg bűncselekményt. 

Az elsőfokú és másodfokú bíróság által szétzúzott vádak miatt felsült ügyészség a jogerős felmentő ítélet ellen a hat hónapos törvényes határidő utolsó napjaiban felülvizsgálati indítványt nyújtott be, kérve csoportos garázdaság bűntette felbújtójaként történő megbüntetésemet. Az ügyészség ráadásul megismételt eljárást kért, bár semmilyen okot és körülményt nem jelölt meg abban a körben, hogy milyen bizonyítási cselekmény elvégzését kéri, sőt hosszan érvel amellett, hogy a feltárt tényállás alapján kell engem mindenképpen megbüntetni, dacára egyébként a két felmentő ítéletnek, amelyek büntetőjogi felelősségemet egyértelműen kizárták.

Védőim: dr. Manger Marcell ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere és dr. Kovacsics László ügyvéd.

Kérem, hogy aki szolidáris velem, és megteheti, jöjjön el a tárgyalásra, köszönöm az eddigi kiállást is!

 

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Miért tiltották ki James Dowson keresztény aktivistát és Nick Griffin angol patriótát Magyarországról?

A Turul Tv videós tudósítása a kitiltó határozat miatti perben tartott tárgyalásról, amelyben összefoglalom ennek a képtelen jogi ügynek a lényegét, és James Dowson is elmondja miért alaptalan a kitiltása, illetve milyen tervei voltak hazánkban és milyen eszközökkel szeretné nemzetünket segíteni az iszlám bevándorlási hullám és az ultraliberális erők nyomásával szemben.

Budaházyék melletti tüntetés betiltása miatti hazafias győzelem Strasbourgban

Az Emberi Jogok Európai Bírósága már másodszor marasztalta el Magyarországot (a korábbi győzelem), amiért 2009 augusztus és 2010 április között , még a Bajnai-kormány idején a rendőrség törvénytelenül tiltotta be a bebörtönzött politikai foglyok (Budaházy György és társai) melletti és "nemzeti radikalizmus üldözése" ellen hazafias tüntetés megtartását a fővárosban, a Venyige utcai börtön előtt. A strasbourgi testület ítélete alapján ezúttal 1500 euró (közel félmillió forint) összeget köteles megfizetni az állam Körtvélyessy Zoltán jogsértettnek. Elbírálás előtt van a harmadik hasonló ügy: egy hasonló tüntetésnek a korábbiakhoz hasonló abszurd tiltási okokkal történő megakadályozása miatt napokkal a Gyurcsány-Bajnai rendszer négyötödös bukása előtt. Az új rendszer elszánt perbeli védekezése ennek fényében több mint képtelen...

Almási Lajos kamerája előtt a Venyige utcai börtönnél meséli el az ügyet dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és az általa képviselt strasbourgi győztes hazafi: Körtvélyessy Zoltán, míg a jelenleg is házi őrizetben sínylődő Budaházy György telefonon kommentálta a ritkaságszámba menő strasbourgi sikert.

.A határozat ez év júliusában született, de a napokban nyújtottak be fellebbezést, mivel a gyülekezési jog megsértését helyesen állapította meg a Bíróság, de kártérítést nem ítélt meg (ellentétben a nemrég hazánk ellen pert nyert homoszexuális iráni és két bangladeshi "menekült" menekültügyi őrizete miatti ügyével, azokban "természetesen" jelentős kártérítést rótt ki) és csak egy igen méréskelt perköltséget, amely a korábbi nyert perhez képest feleakkora összeg.

A gyülekezési jog területén iránymutató döntés kimondta, hogy „a tüntetések közlekedési okokra hivatkozással történő megtiltása kapcsán a hatóságoknak különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a tüntetni kívánók gyülekezési szabadsága és mások mozgáshoz való joga közötti tisztességes egyensúlyt a demokratikus jogállam követelményei szerint biztosítsák.” Ez ebben az esetben nem így történt, „a tiltás a demokratikus állam közrendjének fenntartása érdekében nem volt szükséges.”

Körtvélyessy Zoltán ebben az ügyben 2009. október 10-ére a budapesti Venyige utcai börtön elé jelentett be megmozdulást. A BRFK ezt is azzal az ürüggyel tiltotta meg, hogy az utca túl szűk, és a résztvevők akadályoznák a forgalmat, amely más útvonalon nem biztosítható. A tiltást a Fővárosi Törvényszék is jóváhagyta teljes mértékben a rendőrség közlekedési „szakvéleménye” alapján.

Ehhez képest a Venyige utca közismerten egy csekély forgalmú, ráadásul igen széles zsákutca, így nem merülhetett fel az, hogy 200 fősre tervezett tüntetés miatt a közlekedés más útvonalon ne lett volna megoldható. Ha az olyan nagy forgalmú sugárutakat, mint például az Andrássy utat lezárják hosszú időre a már sajnálatos módon rendszeressé vált homoszexuális vonulásokhoz , akkor nem lett volna akadálya annak, hogy a nemzeti radikálisok a politikai fogolyként előzetes letartóztatásban tartott hazafiak mellett tüntessenek.

Az európai patrióták számára kedvező döntést ritkán hozó strasbourgi bírói fórum azt is megállapította, hogy a magyar állam visszaélésszerűen, téves spekulációra hivatkozva tiltotta meg a tüntetést, amivel megsértette Körtvélyessy Zoltán gyülekezéshez fűződő alapjogát.

Jogilag és erkölcsileg is vállalhatatlan, hogy a mostani kormány a végsőkig próbál mentegetni és védeni számos, 2010 előtti rendőri jogsértést, ezeket a szakmailag és politikailag is vállalhatatlan tiltó határozatokat tisztességes egyezség megkötése helyett. A mostani strasbourgi perben terjedelmes védekező iratban bizonygatta az állam képviseletét ellátó Igazságügyi Minisztérium, hogy a tiltás jogszerű volt. Ilyen hozzáállás a 2006 őszi rendőrterror és a gárdisták elleni 2009 július 4-i brutális rendőri akció kapcsán zajló kártérítési perekben is tapasztalható sajnálatos módon.

Ez a hozzáállás azért is visszás, mert az Országgyűlés 2010. december 10-én elfogadta dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető, akkori képviselő jelentését , amely a 2002-2010 közötti időszak tekintetében számtalan alapvető szabadságjogot (különösen gyülekezési jogot) érintő súlyos állami jogsértést állapított meg és ítélt el.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei a Körtvélyessy ügyek mellett korábban a gyülekezési jog hazai megsértése miatt perben is több kiemelkedő jelentőségű sikert értek el a strasbourgi bíróságon. Ilyen volt a spontán tüntetés jogintézményét legitimáló- azóta elhunyt kollégánk, dr. Grespik László által kiharcolt Bukta ítélet, továbbá a dr. Gyurta Tibor ügyvéd, NJSz elnöksége tag által elért ítéletek a Gyurcsány-rendszer ellen tiltakozás miatt megbüntetett két Kossuth téri mozgalmár ügyében (Fáber és Tatár v. Magyarország) vagy az Árpád-házi sávos zászló használatáért üldözött hazafi (Fáber v. Magyarország) ügyében.

A Budaházy György és 15 társa elleni terrorvád kapcsán a Magyar Nyilai büntetőperben a koncepciós jellegű eljárás a kormányváltás után szégyenszemre nem megszüntetésre került, hanem 2010 őszén a gyurcsányi alapanyagokból vádat emeltek, majd pedig tavaly augusztus 30-án összesen 125 év fegyházbüntetést szabtak ki rájuk egy törvénytelen és érvénytelen elsőfokú ítélettel. A bíró azóta lemondott, az ügyészség súlyosításért, a védelem felmentésért fellebbezett, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla viszont felfüggesztette a pert, és eljárási kérdések alkotmányos értelmezése miatt az Alkotmánybíróság döntését kérte.

A vádlottak túlnyomó része ma is házi őrizetben van vagy lakhelyelhagyási tilalom alatt áll. tavaly ősszel érdekükben indított közkegyelmi kezdeményezés eddigi még kapott támogatást a kormánypártok részéről, pedig az azóta is tartó - öt évig kétharmados - hatalmukat a részben a nemzeti radikális ellenállóknak köszönhetik.

De ami késik nem múlik...

Budapest, 2017. szeptember 30.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

 

A Kárpátaljáról 5 évre kitiltott Gaudi az ukrán jogtiprásokról és az autonómiáról

Szeptember 27-én este, órákkal azután, hogy az ukrán szervek önkényes és törvénysértő módon tagadták meg beutazásunkat – 2014-ben elrendelt öt éves kitiltások okán - a gyönyörű Kárpátaljára (a Kárpátokon túlra nem terveztünk utazást…) a korszerű médiatechnika segítségével mégis megtartottuk dr. Morvai Krisztinával és nemzeti jogvédő bajtársaimmal videókonferencia útján (a csodálatos szatmári Nagyar községről - hálás köszönet Hadiné Guti Ibolya polgármester asszonynak és csapatának) a napokkal korábban meghirdetett , első nyilvános kárpátaljai fórumunkat. Csak azért is!

Előadásomban kitértem nemzeti jogvédő missziónk céljaira, a jogtipró ukrán oktatási törvényre, a Kárpátalján is alkalmazható példaértékű európai autonómia modellekre (pl. finnországi svédek) és az EU-ukrán társulási szerződés Ukrajna által megszegett rendelkezéseire. „Csak annyi jogunk lesz, amennyit kiharcolunk, ehhez bizalomra, szeretetre és szolidaritásra van szükség !” - zártam előadásomat.

Nem engedünk az önkénynek, amelynek bunkósbotjával mégsem tudták elfojtani a magyarok szabadságáért és az elidegeníthetetlen nemzeti közösségi jogaikért kifejtett véleményünket. Nem tudták megakadályozni, hogy nyilvános fórumon cserélhessünk eszmét a meghívásunkra a Beregszász városa mellett fekvő, döntően magyarok lakta Makkosjánosiban található Helikon Hotelben megjelent kárpátaljai magyar emberekkel az emberi jogokról, autonómiáról és a jogtiprások elleni fellépés jogáról. Köszönet a helyi szervezőink és a résztvevők példamutató bátorságáért, akik nem hagyták magukat megfélemlíteni. Egy öntudatos, bátor és jogaiért kiálló közösség mindenre képes!

Ma már vitathatatlan tény: az ukrán állam a legkevésbé sem tartja be az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés 2. és 14. cikkeiben  alkalmazni rendelt alapelveket: jogállamiság, demokrácia, az emberi jogok védelme, különös tekintettel a nemzeti „kisebbségek” jogainak biztosítására. Kitiltásunk ennek a jogsértő gyakorlatnak egyik újabb jellemző bizonyítéka.

A fórum első részében Krisztina beszélt az Ukrajna által megsértett európai normákról. Kifejtette: teljes mértékben összeegyeztethetetlen az európai normákkal (amelyek betartására Ukrajna elköteleződött az EU-Ukrajna társulási szerződésben), hogy diktatúrákra jellemzően az őshonos magyar közösség folyamatosan retteg a titkosszolgálatoktól, sovén paramilitáris csoportoktól, vélemény-nyilvánítási szabadságuk, gyülekezési, egyesülési és anyanyelv használatához fűződő joguk sárba taposásától.

A fórum további részében kiváló erdélyi ügyvéd partnerünk, dr. Menyhárt Gabriella (NJSZ elnökségi tag), a felvidéki harcos jogvédő Polgár Hajnalka (Somorja), a nyugalmazott európai bizottsági tisztviselő, Czigány Imre osztották meg gondolataikat a jogvédelem és ellenállás fontosságáról, saját jogvédő és EU tapasztalataikról, az alapvető egyéni és közösségi jogok csorbíthatatlanságáról, a jogtipró ukrán oktatási törvényről és sok minden másról. A fórum végén a résztvevők hozzászólásait hallgattuk meg és válaszoltunk kérdéseikre.

A fórum filmanyagát folytatásokban közöljük, és Krisztinához hasonlóan én is nagyon kérem, hogy minél többen osszák meg a felvételeket, hogy bebizonyítsuk: nem lehet megfélemlítéssel és jogtiprással elhallgattatni a magyar jogvédőket és a kárpátaljai magyaroknak is jár a szabadság! Megdöbbentő, hogy még attól az ordas hazugságtól sem riadtak vissza az ukrán hatóságok, hogy Krisztinát azért tiltották ki Ukrajnából, mert ő 2014-ben a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyékben járt és ott az orosz „szeparatistákat támogatásáról biztosította.” Nem járt ott, ezt bizonyítani is tudja, de egyébként ezt a hazugságot amúgy az ukrán hatóságoknak kellene bizonyítania…. Ezzel papírforma szerint elbukta az ukrán határőrség a kitiltás miatt indítandó pert, végső esetben Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

Ma a Nemzeti Jogvédő Szolgálat delegációja tovább folytatta kárpátaljai monitorozó útján, ezúttal – a tegnapi sikeres ungvári monitorozás után, ahol a magyar oktatás képviselői kétségbeesett segélykéréssel fordultak kollégáinkhoz (segíteni fogunk nekik) – a többségében magyarok lakta Beregszászon a bíróságot és a helyi önkormányzatot keresték fel kollégáink. A bíróságon azt tapasztalták, hogy csak ukrán nyelven található minden tájékoztató felirat, nincsenek magyar formanyomtatványok, magyar nyelven nem folynak az eljárások, dacára annak, hogy a bírák többsége magyar és a magyar regionális nyelv, tehát a teljes körű kétnyelvűséget biztosítani kellene. Az önkormányzat épületében már voltak ugyan magyar feliratok, de a helyzet ott sem felel meg teljes körűen a kétnyelvűség követelményének, ahogy az például Frízföldön, Dél-Tirolban vagy Baszkföldön működik. Ráadásul kollégáink nyilvánvalóan észlelték az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat közeli érdeklődését. Mi folyik itt az EU egyik társult tagállamában? Ott, ahol a demokratikus jogállami szabályoknak kellene érvényesülnie az önkény és elnyomás jelenlegi diktatórikus, megfélemlítő gyakorlata helyett.

Ma este hatkor – az ukrán titkosszolgálat előzetes fenyegetőzése, szóban, jogellenesen és hatálytalanul megfélemlítő módon közölt „tiltása” ellenére - megtartjuk második kárpátaljai jogi tájékoztató-tájékozódó fórumunkat Mezőkaszonyban, a Kulacs étteremben, amelyre Krisztinával ezúttal is videókonferencia útján jelentkezünk be, barátaink-kollégáink pedig személyesen vesznek részt és várnak a nevünkben is mindenkit szeretettel, vendéglátással!

"Sosem tudhatod, milyen eredményei lesznek a cselekedeteidnek, de ha nem cselekszel, eredményük sem lesz." (Mahatma Gandhi)

„A bátorság nem a félelem hiánya, hanem a legyőzése.” (Nelson Mandela)

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, www.gaudinagytamas.hu

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

volt országgyűlési képviselő, illetve az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének volt tagja

Budapest, 2017. szeptember 29.

BREAKING - ukrán viccállam: Morvai és Gaudi 5 évre kitiltva. Indok: nincs.

A magyar-ukrán határról jelentkezünk, ahol - természetesen jogszabálysértő módon kizárólag ukrán nyelven - kezünkbe nyomták a határozatot, mely szerint Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Dr. Morvai Krisztina ki vannak tiltva Ukrajnából. Egyelőre az ide érkezett magyar konzullal és a határőrökkel tárgyalunk. A helyzetről folyamatosan tudósítunk. Morvai Krisztina, Gaudi-Nagy Tamás és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat monitorozó csoportja

"Kitiltási okok" azaz Gaudi és Morvai igazságbeszédei Kárpátaljáról és Ukrajnáról ("bűnlajstrom" a „baráti” ukrán hatóságoknak a jogvédő utunk első napján…)

Erdély, Felvidék és Délvidék után ma újabb nemzeti jogvédő-monitorozó útra megyünk a dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselővel és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat csonkaországi, felvidéki és erdélyi jogvédőivel Almási Lajos kamerájával kísérve ezúttal Kárpátaljára. Különös időszerűséget ad a már hónapokkal ezelőtt megkezdett szervezésű utunknak a kárpátaljai magyarok totális jogfosztását eredményező, gyalázatos, nemzetközi joggal ellentétes ukrán oktatási törvény szeptember5-i elfogadása és az ukrán elnök kihirdetést elrendelő aláírása után. (Örömteli, hogy a magyar Országgyűlés nemrég egyhangúan elfogadott kemény határozatban - ítélte el ezt, a több mint 100 magyar iskolát bezárásra kényszerítő és a kárpátaljai magyarságot végveszélybe taszító barbár törvényt és minden szinten történő fellépést szorgalmaz ellene.) Természetesen ismét beszámolunk tapasztalatainkról, feltéve, ha egyáltalán beengednek minket ebbe, a nemrég hatalmas európai ovációval (sajnálatos módon hazánk feltétel nélküli támogatásával) EU társult taggá vált és vízummentességet kapott, nagyszámú (több mint 20 %) nem ukrán nemzeti közösségeket elnyomó államba, amelyhez a soknemzetiségű Kárpátalja jelenleg tartozik.

Két jogvédelmi témájú fórumot is tartunk: szeptember 27-én 18 órától Makkosjánosiban, illetve szeptember 29-én Mezőkaszonyban, amelyre várunk mindenkit szeretettel.

Szeretettel ajánlom Krisztina sorait, amelyben beszámol a tervezett útról és az EU-hoz rendelt ukrán nagykövettel történő „furcsa” levelezéséről, illetve közzétesz egy csokrot a kárpátaljai magyarság érdekében elmondott európai parlamenti felszólalásaiból, bár ezt az ukrán hatóságok nyilván pontosabb listába szedve „gondozzák”.

Jelenleg még nem tudni vajon a „baráti” Ukrajna beenged-e minket, hogy elvégezhessük jogvédő, ellenőrző munkánkat, amely során a korábbi utakhoz hasonlóan arra törekszünk, hogy átfogó képet kapjunk az ott élő magyar közösség életéről, az őket megillető alapvető jogok, különösen nyelvi, oktatási, kulturális és minden más, nemzeti közösségek tagját a vonatkozó nemzetközi jogi, EU és belföld normák szerint megillető jog érvényesülése terén felmerülő problémákról.

Az út keretében hosszú hetes előkészítő munka nyomán szeretnénk a beregi régió, ungi régió és Ugocsa régió egyes fontosabb helyi intézményvezetőivel, közösségeivel, polgáraival, illetve hazánk külképviseleti képviselőivel eszmét cserélni, tájékozódni, a helyi magyarság jogainak érvényesülésével kapcsolatos kérdésekről, kihívásokról és problémákról. Az út során többek között hivatalos találkozón fogad minket Szíjjártó Péter külügyminiszter úr kérésére az ungvári magyar főkonzulátus vezetése. 

Jogi monitorozó útjaink során törekszünk a kiegyensúlyozottságra és objektivitásra, rendszeresen megvizsgáljuk különösen az oktatásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban történő jogérvényesülés és nyelvhasználat kérdését, ennek érdekében önkormányzati, oktatási intézményeket, bíróságokat keresünk föl, továbbá különböző hatóságokat, rendőrséget, továbbá tájékozódó jellegű fórumokat is szervezünk, ahol a helyi magyar közösség tagjaitól közvetlenül is képet kaphatunk a jogaik érvényesítésével kapcsolatban.

Természetesen ügyelünk arra, hogy az ilyen utak során észleltek megfelelő formában és módon eljussanak az Európai Unió illetékes szerveihez, az Európai Bizottság bővítési biztosához, az EU Bizottság elnökéhez, továbbá az Európai Parlament,az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, magyar országgyűlés és a Verhovna Rada képviselőihez, továbbá a magyar és ukrán kormány vezetőihez, és a tapasztalatok, természetesen megfelelő napirendi keretben az Európai Parlamentben ismertetésre kerüljenek. Az eddig legnézettebb, 100 ezer megtekintés feletti dokumentumfilmünk a felvidéki Komárom pályaudvarán tapasztalt szlovák nyelvi terrorról.

A cél az, hogy kikényszerítésre kerüljön az, hogy Ukrajna biztosítsa az önrendelkezést, az önkormányzatiságot és magyar állampolgárság zavarmentes felvételét, gyakorlását a kárpátaljai magyarság számára.

Messzemenően egyet lehet érteni Orbán Viktor miniszterelnök úr 2014-ben, a kormányfő beiktatási beszédében tett nyilatkozatával:

"A magyar ügy a II. világháború óta megoldatlan, a magyar ügyet európai ügynek tekintjük.

A Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, megilletik a közösségi jogok, és megilleti az autonómia is. Ez az álláspontunk, melyet képviselni fogunk a nemzetközi politikában.

Mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezer magyar helyzete, melynek meg kell kapnia a kettős állampolgárságot, meg kell kapnia a közösségi jogok teljességét, 

és meg kell kapnia az önigazgatás lehetőségét is. Ez világos elvárásunk a most formálódó új Ukrajnával szemben...."

Függetlenül attól, Ukrajna jelenleg már (intő szavaink ellenére magyar részről támasztott feltételek nélkül!) társult tagja az Európai Uniónak és széles körű támogatást kapott ezen státus és a vízummentesség elnyerése, több aggasztó jelet is tapasztalni, amelyek arra utalnak, hogy a kárpátaljai magyarság élethelyzete, jogai sérülnek: az Ukrajna számára is kötelező nemzetközi jogi normák a magyar nemzeti közösség kapcsán nem érvényesülnek megfelelően.

Ezért is rendkívül fontos, hogy tiszta képet kaphassanak a döntéshozók, és ehhez pedig szüksége, hogy mi magunk is ezt a fajta jogi monitorozást minél tényszerűbben és eredményesebben végezhessük el a kárpátaljai magyarság érdekében, ezért számítunk az ukrán hatóságok konstruktív együttműködésére.

Végül pedig szeretnék felidézni néhány, még országgyűlési képviselőként, Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésben elmondott kárpátaljai és ukrajnai témájú felszólalásomat, illetve akciómat, megnyilvánulásomat véletlenül sem azzal a szándékkal, hogy beutazási tilalomra adó okok keresésében segítsem a baráti ukrán hatóságokat

1.GAUDI: "A KRÍM AZ OROSZOKÉ, KÁRPÁTALJA A MAGYAROKÉ!" (2014.)

2. Gaudi-Nagy az Európa Tanácsban: Ukrajna mesterséges állam (2014.)

3. Kárpátalját követelő pólóban szólalt fel az ET-ben Gaudi-Nagy (2014.04.10.)

"Ma Ukrajnában "háttérhatalmak" át akarják venni az ellenőrzést az ország felett, és fel akarnak készülni Oroszország megtámadására. "

"A Közgyűlésnek azonnal kezdeményeznie kell az ENSZ Biztonsági Tanácsa összehívását, annak érdekében, hogy a magyar és a ruszin közösség Kárpátalján felügyelet mellett népszavazást tarthasson, és ennek érdekében békefenntartók és megfigyelők kell, hogy odaérkezzenek" "

4.Gaudi az ET-ben: Kárpátalja visszajár Magyarországnak (2014.)

5. Gaudi: Önöknek fogalmuk sincs az önrendelkezésről: a Krím az oroszoké, Kárpátalja a magyaroké (2014.)

6. GAUDI-NAGY TAMÁS HOZZÁSZÓLÁSA AZ UKRAJNAI "DEMOKRÁCIÁRÓL" SZÓLÓ VITÁBAN AZ EURÓPA TANÁCS KÖZGYŰLÉSÉN (2010.10.28.)

"Az 1991-es ukrán függetlenségi nyilatkozat alapján a Kárpátalja lakónak jogában állt döntést hozni, hogy szeretnének-e területi autonómiát. Bár a többség az autonómiára voksolt, ezt azóta sem érték el."

7. Gaudi a kárpátaljai magyarságról kérdezte az ukrán külügyminisztert - videóval (2011.okt 7.)

HAZUDOTT AZ UKRÁN KÜLÜGYMINISZTER A KÁRPÁTALJAI MAGYARSÁGRÓL

Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének ötnapos strasbourgi őszi ülésszakán az ET miniszteri bizottságának soros elnökeként Kosztyantin Hriscsenko ukrán külügyminiszter tartott hétfőn beszámolót. A miniszteri beszédet követő kérdések sorában a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a 160 ezer kárpátaljai magyar helyzetét vetette fel emlékeztetve arra, hogy tavaly őszi Ukrajnáról szóló vitában reményének adott hangot, hogy a narancsos forradalom magyarellenes politikája után végre rendezik a nemzeti közösségek helyzetét, közte az igazságtalan trianoni diktátummal elszakított magyarságét.

8. Beszéd Kárpátalja önrendelkezéséért 2014. március 28-án a magyar Külügyminisztérium előtt tartott tüntetésen

Dr. Morvai Krisztina „bűntársammal” társtettesként elkövetett "bűntetteim" Ukrajna "méltósága" ellen.

1. Elárult Kárpátalja, mi lesz Veled?- beszélgetés Krisztinával az Európai Parlamentben (2014.)

Morvai és Gaudi strasbourgi beszélgetése arról, hogyan viszonyul a magyar és az európai politika Kárpátalja ügyéhez

2. Petíció Kárpátaljáért!

A petíciót 2014. március 28-án a Bem téren közfelkiáltással fogadtuk el, majd a Külügyminisztérium képviselőjének a tüntetés keretén belül adtuk át. A tüntetést követő 3. napon bejelentették: Martonyi nem lesz az új kormány külügyminsztere, azaz megbukott...

Aki a petíciót aláírta, eddig mind kiutasították a „baráti” ukrán hatóságok!

Szabadságot és önrendelkezést minden magyarnak a Kárpát-medencében!

"Sosem tudhatod, milyen eredményei lesznek a cselekedeteidnek, de ha nem cselekszel, eredményük sem lesz." (Gandhi)

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Budapest, 2017. szeptember 27.

www.gaudinagytamas.hu

Gaudi perbeszéde és a Kúria felülvizsgálati ítéletének indokolása a Budaházy kontra RTL Klub és társa személyiségi perben: Önök/Ti is így döntöttek volna?

Minden további kommentár nélkül közreadom a perbeszédemet és dr. Baka András kúriai bíró ítélet indokolását, amelyek az általam képviselt Budaházy György felperesnek RTL Klub I.r alperes és Benkő György II. r. alperes elleni személyiségi perében 2017. szeptember 20-án a Kúrián tartott felülvizsgálati tárgyalásán hangzottak el.

Az RTL Klub jogi képviselője nem nyújtotta hosszúra: egy mondatban jelezte, hogy kéri a Budaházy keresetét (jogsértések megállapítása, elégtételi közlemények kiadása, másfél millió forint nem vagyoni kártérítés) elutasító jogerős ítélet hatályban tartását kétoldalas felülvizsgálati ellenkérelmét fenntartva. Ehhez csatlakozott egy hasonló tartalmú még rövidebb mondattal Benkő György II. r alperes, akitől félmillió forint nem vagyoni kártérítést igényelt a leterroristázott Budaházy.

Kérem a két jogi érvelés figyelmes megtekintését és azt, hogy üzenjék/üzenjétek meg: Önök/Ti, hogy döntöttetek volna?

Részletek és előzmények: 

Kúriai abszurd: Budaházyt nem illeti meg az ártatlanság vélelme és a jó hírnév védelme sem


Kúriai abszurd: Budaházyt nem illeti meg az ártatlanság vélelme és a jó hírnév védelme sem

"Erőből keresztülvitték a mocskolás lehetőségét" - fogalmazott Budaházy György felperes tegnap, miután a Kúria felülvizsgálati ítéletével elutasította jó hírnév megsértése miatt elégtételt és kétmillió forint kártérítést igénylő keresetét az RTL Klub és Benkő György elleni személyiségi perben. Nehéz vitatkozni ezzel a véleménnyel. Döbbenten hallgattuk a háromtagú kúriai tanács elnöke, dr. Baka András bíró elnagyolt és egyáltalán nem meggyőző indokolását a nagyszámú hallgatósággal együtt, akik felhívásunkra jöttek el az ítélethirdetésre.

Úgy érzem nemzeti jogvédőként mindent megtettem. Sokak által méltatott félórás összegző perbeszédemben (nemsokára felkerül Baka indokolásával együtt) hiába vettem végig az ártatlanság vélelmét és a jó hírnév védelmét garantáló releváns jogszabályokat, a hazai és strasbourgi bírósági gyakorlatot, idéztem fel az Európa Tanács sajtó bűnügyi tudósításokra vonatkozó normáit, tételesen rámutatva az alsófokú bíróság ítéleteinek tévedéseire és hiányosságaira és arra, hogy még a Benkő-féle hangfelvételekhez, illetve gyanúsításhoz képest is önkényes, valótlan és sértő tényállításokat közölt 2010-ben (pl. Lendvai és Gyurcsány elleni merényleteket tervezett társaival, a választások után a Fidesz ellen is terrorcselekményeket követett volna el, gyermekgyilkosságtól sem riadt vissza stb.) Budaházyról az RTL Klub nyolc, nagynézettségű műsorában (Hiradó és Akták). De ez sem volt elég.

2017. szeptember 20-án, a 2006-os rendőrterror első felvonásának, az embervadászatok kezdetének 11. évfordulóján a Kúrián született egy újabb igazságtalan és törvénysértő Budaházy-ítélet. A tavalyi jogellenes drákói elsőfokú büntetőítélet (125 év fegyház 17 hazafira törvényes bizonyítékok nélkül, Budaházynak 13 év) után ezúttal egy személyiségi perben.

Dr. Baka András leváltása előtt a Legfelsőbb Bíróság elnökeként a Jobbik feloszlatásának lehetőségét pedzegette a sajtóban. Emiatt őt országgyűlési képviselőként többször kemény kritikával illettem. Sajnos az akkori felszólalásom ma is időszerű....A Kúrián a személyiségi jogi ügyeket döntően csak az ő tanácsa tárgyalja: Budaházynak még öt hasonló pere vár felülvizsgálatra, amik sorsa ezek után meglehetősen kilátástalannak tűnik.

De a dr. Baka András által vezetett tanács kötelezett engem és Almási Lajos operatőrt tavaly közel egymillió forint sérelemdíj két rendőr jogtanácsosnak való megfizetésére, mondván (tévesen): a 2006 őszi kártérítési perben a rendőrséget képviselő jogtanácsos engedélye nélkül a sajtóban nem bemutatható és ezért videón látható minden másodpercért 150 ezer forint sérelemdíj illeti...

A döntés "jogállami" üzenete nem túl szívderítő: a büntetőeljárás terheltjét (gyanúsítottját, vádlottját) a sajtó önkényesen és jogkövetkezmények nélkül nevezheti a büntetőeljárási bizonyítékoktól függetlenül befejezett bűncselekmények elkövetőjének, mert a sajtószabadság mindennél, így az ártatlanság vélelménél és a jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jognál előbbre való. Ez elfogadhatatlan és ezen a jog eszközével változtatni kell. Nem adjuk fel ! Alkotmányjogi panasszal élünk és keresettel az Emberi Jogok Európai Bíróságán, amiatt, hogy a magyar állam nem szerzett érvényt az ártatlanság vélelmét és jó hírnév védelmét garantáló rendelkezéseknek, ezért a tisztességes eljáráshoz való jog is sérült.

Az igazságtétel elkerülhetetlen Budaházyék "terror" ügyében, mielőbbi felmentésük vagy amnesztiájuk és jóvátételük közügy.

A tárgyalásról Almási Lajos és Budaházy György készített tudósítást:

 

Budapest, 2017. szeptember 21.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

Holnap 10.45-kor jogi csata a Kúrián Budaházy jó hírnevéért: ellenfél az őt terroristázó RTL Klub...

Kedves Hazafiak !

Budaházy György számít rátok a holnapi nyilvános tárgyaláson (Kúria, Budapest, Markó u. 16. fszt 1.), ahol a tét az lesz, hogy lehetett-e őt 2010 tavaszán a bukófélben levő balliberálisok választási kampányának gátlástalan részeként következmények nélkül az ártatlanság vélelmét és a jó hírnévhez fűződő személyiségi jogait sértve terroristának kikiáltani az RTL Klub folytatólagos adásaiban. A Fővárosi Törvényszék szakmailag vállalhatatlan elsőfokú és a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletei szerint igen. Budaházy 2009 nyara óta immár a sokadik, de minden korábbinál fenyegetőbb (terrorcselekményre hivatkozó) koncepciós eljárás alatt áll, két és fél évet töltött előzetesben, évek óta házi őrizetben van, és mai napig nincs őt, s 16 hazafi társát jogerősen bűnösnek nyilvánító ítélet, de még joghatályos elsőfokú ítélet sem a Hunnia perben, mivel a tavaly nyár végén rájuk összesen 125 évet terrorcselekmény miatt kimérő ítélet nem törvényes keretek között született . A koncepciós vádak összeomlottak, az elsőfokú bíró lemondott, egyre több önkormányzat és civil követeli határozatban és petíciókban ennek a gyalázatos eljárásnak a megszüntetését, azonban a balliberális sajtó akkor és azóta is előszeretettel bélyegzi terroristának és potenciális gyilkosnak Budaházyt a vádak részévé nem is tett közlések alapján. Hol a határa a büntetőeljárásokról szóló sajtótudósításoknak ? Milyen elveket és szabályokat kell betartani ekkor a sajtónak ? Erre is választ kell adnia holnap a Kúria dr. Baka András bíró által vezetett tanácsának felülvizsgálati ítéletében...

Több sajtószervet perlünk emiatt, korábban a 168 óra ellen már értünk el jogerősen részsikert, de mintha Budaházytól megtagadnák az érdemi személyiségvédelmet... Vele mindent lehet ?

Budaházy György a minap így foglalta össze véleményét a jó hírneve védelme érdekében indított polgári perekről

Dr. Morvai Krisztina pedig ekként értékeli a Hunnia ügyet és Budaházy személyiségi pereit.

Szabadságot Budaházy Györgynek és a 16 további meghurcolt hazafinak!

És emlékezzünk: bevetésben küzdő nemzeti jogvédőként személyesen tapasztaltam, hogy éppen 11 éve ezekben az órákban már zajlottak a tömeges rendőri erőszakkal megvalósított embervadászatok Budapest utcáin, terein, szórakozóhelyeken, a Magyar Rádió udvarán és rendőrségi fogdákban az MTV székház ostromban vereséget szenvedett, azonosító jelvény nélkül tomboló, szabad kezet kapott rendőri erők részéről Gyurcsányék érdekeinek megfelelően több száz hazafi brutális megverésével, megkínzásával, elfogásával, önkényes őrizetbe vételével és utólag bírói és ügyészi asszisztálással folytatott koncepciós eljárások tucatjaival. (Res iudicata- 2006 ősze: ítélt dolog c. dokumentumfilmünk segít a történések felidézésében...) A felelősök még mindig büntetlenek, a hazafiak pedig ma is üldözés alatt állnak...

Gergényiék kudarcos 2006 őszi "elszámoltatása" után (többet kaptam 2006 őszéért ügyészi visszaélést leleplező nemzeti jogvédőként mint a "vasprefektus" ) az igazságtétel végképp elkerülhetetlen Budaházyék ügyében, mielőbbi felmentésük vagy amnesztiájuk közügy.

Budapest, 2017. szeptember 19.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

Miért nem lenghet magyar zászló a felvidéki Komáromban? - Ez a jogfosztás szimbóluma!

Tavaly ősszel dr. Morvai Krisztina EP-képviselővel döbbenten szembesültünk azzal, hogy a 70 %-os magyarságú felvidéki Komáromban 1649 óta működő, jelenleg 600 diák okítását végző magyar tannyelvű Selye János Gimnázium homlokzatán nem leng magyar zászló, csak a szlovák és EU lobogó. Ilyen Baszkföldön vagy Dél-Tirolban elképzelhetetlen lenne. Ez megalázó és sértő minden magyar számára, a jogfosztottság szimbóluma, ezért tűrhetetlen."Nem vehetik el az önbecsülésünket, ha mi nem adjuk oda."- írja Gandhi, igaza van. Ebben a rövid filmben a szlovák hatóságok üldözése ellenére a magyarságért bátran kiálló Fehér István tanár úr (aki ebben az intézményben tanít földrajzot) mutatja be ezt a képtelen helyzetet és arról beszél, hogy mit lehet és kell tenni az őshonos felvidéki magyar közösség jogainak kivívásáért.

Krisztina jogosan írja: "mind „Csonka-Magyarországon”, mind az elszakított területeinken olyan emberek hozhatnak változást, akiknek a szívük és az eszük egyaránt a helyén van..." Krisztina fenti gondolata a mottója a Nemzeti Jogvédő Szolgálatunknak Krisztinával közös felvidéki jogvédő-monitorozó útjáról szóló újabb tudósításnak. Korábban hatalmas visszhangott és százezer megtekintés feletti érdeklődést váltott ki a szintén a felvidéki Komáromban a vasúti pályaudvaron forgatott filmünk, amely leleplezte az ott tomboló szlovák nyelvi terrort.

A magyar állampolgárság felvétele miatt szlovák állampolgárságától megfosztot bátor és nemes lelkű tanárember a filmben elmondja: a magyarok - legalábbis számbelileg - egyáltalán nem „kisebbségben”, hanem abszolút többségben élnek még ma is, elszakított területeink számos pontján, így a fevidéki Észak-Komáromban (Révkomáromban) is mégis másodrangú polgárok. Krisztina azt is jogosan írja, hogy annak érdekében, hogy létszámuk és számarányuk ne csökkenjen tovább, és hogy méltóságban és teljes jogúan éljenek szülőföldjükön, egyfelől a bátor és szókimondó emberek nyilvános szerepvállalására lenne szükség, másfelől pedig arra, hogy hazánk, az Európai Unió és más nemzetközi szervek határozottan megköveteljék az őshonos nemzeti közösségek egyéni és közösségi jogaira vonatkozó normák és nemzetközi szerződések, ajánlások betartását. Ebből következne, hogy Felvidéknek, Délvidéknek, az erdélyi magyarságnak és Kárpátaljának ugyanúgy járna a teljes körű és tényleges autonómia, mint ahogy az teljesen természetes például Dél-Tirolban, Baszkföldön, vagy más modellértékű európai autonóm területeken (pl. Frízföld). 

Ennek kivívása hazánk felelős vezetői, a nemzetközi szervezetek, a magyar és európai parlamenti képviselők, a civil szervezetek és általában a bátor, nemes lelkű és tettrekész magyar emberek közös feladata. 

Erdély, Felvidék és Délvidék után készülünk az újabb jogvédő-monitorozó utunkra, ezúttal Kárpátaljára szeptember végén. Különös időszerűséget ad ennek a kárpátaljai magyarok totális jogfosztását eredményező, gyalázatos, nemzetközi joggal ellentétes ukrán nyelvtörvény minapi elfogadása. Természetesen ismét beszámolunk tapasztalatainkról, feltéve, ha egyáltalán beengednek minket ebbe, a nemrég hatalmas európai ovációval (sajnálatos módon hazánk feltétel nélküli támogatásával) EU társult taggá vált, vízummentességet kapott és a nagyszámú (több mint 20 %) nem ukrán nemzeti közösségeket elnyomó államba, amelyhez a soknemzetiségű Kárpátalja jelenleg tartozik.

"Sosem tudhatod, milyen eredményei lesznek a cselekedeteidnek, de ha nem cselekszel, eredményük sem lesz." (Gandhi)

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, 

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Tíz éves a Magyar Gárda: "A Gárda elpusztíthatatlan és állami elismerést érdemel"- Gaudi az ECHO TV-ben

2017. augusztus 25-én kereken tíz évvel a Magyar Gárda első nyilvános gárdistaavatása alkalmából az ECHO TV Napi aktuális c, műsorában nyilatkoztam a Magyar Gárda létrejöttének indokairól, nemzetpolitikai jelentőségéről és szükségességéről, a gárdisták kitartásáról és nemzetszolgálatáról, az elfogadhatatlan és a mai migrációs nyomás fényében különösen tarthatatlan állami üldöztetés folytonosságáról, a jogi rehabilitáció és állami elismerés elkerülhetetlenségéről, a Bajtársasság Napja miatti máig tartó kártérítési perekről, a Gárda és a Jobbik viszonyáról, a gárdisták iránti morális felelősségről.

A jeles évforduló alkalmából egyúttal ajánlom megtekintésre a Bajtársisasság Napjának 6. évfordulóján 2015. július 4-én tartott gárdista megemlékezésen elmondott beszédemet és akkori írásomat.

Adjon az Isten szebb jövőt minden esküjéhez hű gárdistának és hazafinak!

Budapest, 2017. augusztus 25.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
www.gaudinagytamas.hu

Július 8-án a nemzeti jogvédők ügyeletet tartanak a normalitáspártiak jogvédelme érdekében

Ezúton tájékoztatjuk a közvéleményét, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) 2017. július 8-án Budapesten a nemzeti és keresztény értékeink megóvása  érdekében fellépő honfitársak jogainak biztosítására jogvédő ügyeletet tart a provokatív menet idején és környékén, mivel évről-évre éri atrocitás a tiltakozókat és nem egy esetben indult ellenük koncepciós eljárás. Bár annyi ügyvédet nem tudunk bevetni, mint a Soros által dotált szervezetek, de nemzeti jogvédő kollégáink közül többen a helyszínen is jelen lesznek, illetve ügyeletben is várják a riasztást.  A jogvédelmet igénylő normálispártiak a 30 549 4167 számon kérhetnek segítséget, illetve az njsz@nemzetijogvedo.hu címen.

Természetesen bízunk benne, hogy a rendőrség nem lép fel jogellenes módon az értékeinket védő normalitáspártaiak ellen és védői bevetésre nem lesz szükség.

Budapest, 2017. július 7. 

Nemzeti Jogvédő Szolgálat nevében 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

Milyen ma erdélyi magyarként élni? (videóval)

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2016. tavaszi erdélyi nemzeti jogvédő, jogi monitorozó útján beszélgettünk dr. Menyhárt Gabriella erdélyi ügyvéddel (az NJSZ elnökségi tagja), nemzeti jogvédővel arról, hogy milyen is ma erdélyi magyarként élni, hogyan élik meg a hétköznapokban emberi méltóságuk és más emberi jogaik rendszeres megsértését, mit jelent és miért fontos a nemzeti jogvédelem, mit lehet és kell tenni a jogfosztottság ellen. A két helyi programunk közötti érzelmileg is felkavaró beszélgetés résztvevői: dr. Menyhárt Gabriella, dr. Novozánszky Ilona ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke, Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja, dr. Jánossy Mária ügyvéd (Los Angeles, Egyesült Államok), dr. Morvai Krisztina jogász, európai parlamenti képviselő, dr. Bene Gábor jogász és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.