Augusztus 30-án 9 órakor hozza meg ítéletét a Fővárosi Törvényszék 7 év koncepciós eljárás sorozat után Budaházy György és 15 társa büntető ügyében (Hunnia per). Az 1940. augusztus 30-i igazságos Bécsi döntés évfordulója, amely visszajuttatta hazánknak É Erdélyt, jó alapot teremt arra, hogy a korábban már lényegében megsemmisült terrorvád miatt az ügyészség által 10-től 20 év időtartamú fegyházbüntetéssel sújtani kívánt Budaházy Györgyöt és 15 társát tisztességes és törvényes ítélettel végre felmentse a bíróság és megnyíljon az út a teljes körű erkölcsi, politikai és jogi rehabilitációjuk felé. Budaházy György ellen hazafias tevékenysége miatt az elmúlt közel 15 évben közel 20 koncepciós büntető és szabálysértési eljárás indult, amelyek során több esetben magam is védtem őt. A vádak egyre súlyosbodtak és ebben az eljárásban már közel 2 és fél évet töltött előzetes letartóztatásban és több vádlott társa is előzetesben volt.

Az elmúlt években nemzeti jogvédőként és országgyűlési képviselőként is 2010 és 2014 között itthon és nemzetközi szervezetek előtt mások mellett többször követeltem a Gyurcsány időkben indult, de az annak bukása után az új rendszerben is folytatott koncepciós büntetőeljárás megszüntetését és a vádlott hazafiak helyett Gyurcsány és társainak megbüntetését. A keddi ítélethirdetéskor az eljáró bírói tanács tanúságot tehet felmentő ítéletével a törvényesség és szakszerű ítélkezés iránti elkötelezettségéről. A védők és vádlottak is mindent megtettek a képtelen vádak szétzúzása érdekében, amely álláspontom szerint kétséget kizáróan sikerült is. Erről bővebben a védőbeszédeket összefoglaló cikkben és videóban található.

Az alábbi videóban Budaházy György tárgyalási meghívója látható:

Legyünk együtt testben vagy lélekben Budaházyékkal ezen a hazánk számára is történelmi jelentőségű napon, amelyen kiderülhet, hogy sikerülhet-e végre megszabadulni a Gyurcsány- Bajnai korszak önkényuralmi "örökségétől".

Honfitársi üdvözlettel

dr. Gaudi-Nagy Tamás

nemzeti jogvédő

A Hír Tv Szabadfogás c. műsorának augusztusi, nyári adásában (46.adás) rendhagyó módon a műsor egyik állandó szereplőjeként én válogattam a tavaly ősszel indult közéleti vitaműsor-folyam eddigi legjobb pillanataiból. A műsor bevezetőjében pedig összegző gondolataimat mondtam el.

A felidézett adásrészek az alábbi témákkal foglalkoznak:

- Orbán Viktor az MTA közgyűlésén a háttérhatalmak kártékony szerepéről nyilatkozott, ez követendő, helyes nyílt beszéd volt vagy fantazmagória, amely sértette a tudós társaság becsületét ? milyen háttérhatalmak működnek és befolyásolják a nemzetállamok életét és a nemzetközi politikát ?

- Matolcsy György meghatározó szerepet játszott az MNB alapítványainak kétes pénzkihelyezéseiben, legutóbb méregdrága kézi szövésű szőnyegek beszerzésére derült fény, mitől aggályos és jogellenes ez a gyakorlat, miközben az ügyészség azonban nem lép, de Budaházyra 20 évet kér az ügyészség ?

- mi jöhet a Brexit után? szétesik az EU? a populisták "demagógiája" győzött vagy a patrióta önvédelem diadala? miért jó, hogy az EU integrációs útvonal végre kétirányú lehet? ismert-e széles körben, hogy hazánk EU-ba lépéséről szóló népszavazás tisztességtelen volt, mert csak a csatlakozás előnyeiről és a kimaradás hátrányairól beszéltek? miért teremt alkalmat a Brexit arra, hogy a gyarmatosító EU csatlakozási feltételeket újratárgyaljuk, különösen a termőföld védelme érdekében?

- Volkswagen manipulációs botrány tanulságai, a kereskedelmi háború, a marketing hazugságok és a gyarmatosítotti lét következményei

A 46. adás felvétele.

Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat!  

Jó szórakozást, kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a következő adást is, amely élőben várhatóan szeptember első hetében várható!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

A megmaradás igazi záloga, ha a területi autonómia megvalósul, a gazdasági önállóság növekszik, és a legfontosabb kérdésekben a döntés joga Székelyföldön és azon régiókban, ahol még a magyarok többségben vannak, Bukarestből a helyi magyar–székely közösség kezébe kerül – mondta a Bar!kádnak Gaudi-Nagy Tamás Európa-jogi szakjogász. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője március 13-19. között Erdélyben teljesített emberi jogi monitorozó körutat Morvai Krisztina független EP-képviselővel, ahol elkeserítő tapasztalatokkal gazdagodtak, de a helyi magyarság jogi öntudatra ébresztésével és a politikai szereplők lépéskényszerbe hozásával visszafordíthatónak tartják a folyamatokat.  (...)

Az interjú itt olvasható

Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen elmarasztalta Magyarországot, amiért 2009 augusztusában, még a Bajnai-kormány idején a rendőrség törvénytelenül megtiltotta a bebörtönzött politikai foglyok (Budaházy György és társai) melletti hazafias tüntetés megtartását a fővárosban. A strasbourgi testület ítélete alapján háromezer euró (közel egymillió forint) összeget köteles megfizetni az állam a jogsértettnek. 

Almási Lajos videójában dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője ismerteti az ügy részleteit. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat győzelemről kiadott közleménye itt olvasható.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen elmarasztalta Magyarországot, amiért 2009 augusztusában, még a Bajnai-kormány idején a rendőrség törvénytelenül megtiltotta a bebörtönzött politikai foglyok (Budaházy György és társai) melletti hazafias tüntetés megtartását a fővárosban. A strasbourgi testület ítélete alapján háromezer euró (közel egymillió forint) összeget köteles megfizetni az állam a jogsértettnek. 

A határozat ez év áprilisában született, de a napokban emelkedett jogerőre. A gyülekezési jog területén iránymutató döntés kimondta, hogy „a tüntetések közlekedési okokra hivatkozással történő megtiltása kapcsán a hatóságoknak különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a tüntetni kívánók gyülekezési szabadsága és mások mozgáshoz való joga közötti tisztességes egyensúlyt a demokratikus jogállam követelményei szerint biztosítsák.” Ez ebben az esetben nem így történt, „a tiltás a demokratikus állam közrendjének fenntartása érdekében nem volt szükséges.”

elszakított területeken élő magyar ügyvédeknek, jogvédőknek, tapasztalatcserére és közös önképzésre

(Budapest, 2016. szeptember 9-10.)

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) és dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő (www.morvaikrisztina.hu) Budapesten, 2016. szeptember 9-10. között kétnapos szakmai találkozási lehetőséget, tapasztalatcserét és közös önképzést szervez olyan erdélyi, délvidéki, felvidéki, kárpátaljai ügyvéd, illetve jogvédő kollégák részére, akik már részt vesznek, vagy szeretnének részt venni az elszakított területeink őshonos magyar közösségeinek egyéni és kollektív jogi küzdelmeiben, azaz a jog eszközeivel kívánják jobbá, igazságosabbá tenni a szülőföldjén, elcsatolt sorban élő magyar nép helyzetét.

A  most szabadult  székely mozgalmárok szeretteik körében. A bal oldali képen Beke István, jobb felől Szőcs Zoltán látható. Szabadulásuk minden magyar számára örömhír!

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ, www.njsz.hu) örömmel nyugtázza, hogy a román ügyészség által koncepciós terrorvád alá helyezett székely vármegyés hazafiak, Beke István és Szőcs Zoltán több mint fél év előzetes letartóztatás után 2016. július 1-én szabadlábra kerültek és otthonukba térhettek szeretteikhez. Telefonon beszéltünk velük: jól vannak, nem törtek meg,sőt  igazságba és szabadságba vetett hitük erősödött, köszönik mindenkinek a támogatást és feléjük áramló szeretetet. Védői fellebbezések alapján a minap jogerősen házi őrizetre enyhítette a román Legfelső Bíróság a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi, illetve kézdivásárhelyi szervezetének vezetője elleni előzetest. 

A magyarellenes kirakatpernek szánt eljárásban bizonyítékok hiányában vádolja őket román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) azzal, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén a román nemzeti ünnepre szervezett  katonai parádé közben. A május 19-én benyújtott 70 oldalas vádirat tele van magyarellenes fordulatokkal és jogi képtelenségekkel. A vád Beke István esetében közösség elleni merénylet, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének a kísérlete, Szőcs Zoltánnál a két említett bűncselekményre való felbujtás.  Közjóért folytatott tevékenységük miatt a háromszéki fővárosban mindketten közmegbecsülésnek örvendenek, egy emberként álltak ki és tüntetett értük a kézdivásárhelyiek, de a világ magyarságának szimpátiáját is maguk mögött érezhetik, de még a románok többsége sem ad hitelt a terrorvádnak.

A tavaly november végén a kézdivásárhelyi Beke István önkényes letartóztatásával indult, majd rá egy hónapra külhoni munkából hazatért földije, Szőcs Zoltán látványos terrorellenes akciónak szánt elfogásával folytatódott eljárást kezdetektől számos súlyos jogsértés kíséri. 

Az önrendelkezésért küzdő erdélyi magyar nép megfélemlítését és lejáratását célzó koncepciós eljárásban különösen az ártatlanság vélelme, a védekezéshez fűződő jog és a tisztességes eljárás követelménye sérült.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat az első pillanattal kezdve kiemelten foglalkozik a nemzetközi jogi standardok szerint egyértelműen politikai fogolynak minősülő  két székely hazafi ügyével. 

Az NJSZ  dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő tagunk és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető által vezetett delegációja idei márciusi, erdélyi magyar nép egyéni és kollektív emberi jogainak helyzetét felmérő  jogi monitorozó útján  (ld. összefoglaló interjú) Kézdivásárhelyen is járt. A román sajtó gyalázkodásaival kísért utunkon találkoztunk hozzátartozóikkal és nyilvános fórumon követeltük a két székely mozgalmár szabadon bocsátását. A koncepciós jellegű büntetőeljárásról dokumentumfilmet készítettünk "Székely hazafiak terrorizmussal gyanúsítva" címmel, amely széles körben ismertté tette az ügyüket. A filmek román és angol felirattal is megnézhetők, kérjük minden jóakaratú embertől ezek terjesztését.

Dr. Morvai Krisztina többször felszólalt (Itt és Itt) érdekükben az Európai Parlamentben, az ügy európai szintű figyelmet kapott. A hozzátartozók levélben fordultak az EP, a magyar és román parlament képviselőihez. Pár hete az Európai Bizottság emberi jogi ügyekért felelős biztosa képviselői megkeresésre adott válaszlevelében szintén aggályosnak találta az eljárást. Végül Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes is elítélően nyilatkozott az eljárásról, és magyarázatot kért a román hatóságoktól.  

Határozott álláspontunk szerint semmilyen kényszerintézkedésnek nincs helye a székely hazafiakkal szemben és az eljárás mielőbbi megszüntetése indokolt. A román államnak az ilyen és ehhez hasonló koncepciós, magyarellenes eljárások helyett azon kellene munkálkodnia, hogy végre biztosítsa a jelenleg súlyos jogfosztásban élő erdélyi magyar nép egyéni és közösségi jogainak  az irányadó jogi  normák és előremutató európai modellek (pl. Dél-Tirol, Baszkföld) szerinti érvényesülését velük, a magyar állammal és az emberi jogok garantálásáért felelős nemzetközi szervezetekkel (EU, ENSZ, Európa Tanács) szoros együttműködésben.

Budapest, 2016. július 3.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető, 

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal június 22-én (39. adás). A következő részvételemmel zajlott adást június 29-én sugározzák.  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. Főszabály szerint kéthetenként vagyok látható a műsorban. 

A mostani adásban a ruházatomat a Szkíta Kézműves Bolt biztosította. Köszönet nekik! Viseljük büszkén hagyományos nemzeti öltözeteinket! 

A mostani műsor témái többek között: 

- mit üzen Portik vallomása Rogán kétes ügyeiről? miért nem vállalta Rogán a szembesítést? miért lőtt öngólt a Juhász elleni személyiségi perrel a kabinetminiszter?

- folytatódik az oligarchák bandaháborúja: milyen hangfelvételek foglaltak le Spéder Zoltán lakásán? mindenkit lehallgatnak? elfogadható ez?

- a felcsúti kisvasút alul teljesít, kellenek az ilyen presztizs kisvasutak? előrevisz-e és hazaárulás-e hazánk külföldön történő feljelentgetése? 

- addig jó az EU amíg pénzt ad? mi a rendszerhiba az EU-ban?

- mit üzen az MSZP filmje a "kisemberekről"? számít még az MSZP?

Ebben az adásban is igyekeztem a szeretet és igazság jegyében elsősorban jogi-politológiai, patrióta érvekkel ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket.

Szereplők rajtam kívül: Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő,  Kardos Gábor borász, filozófus, Konok Péter történész, Magyar Kornélia politológus , Puzsér Róbert független újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. 

Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat!  

Jó szórakozást, kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a következő adást is!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Almási Lajos tudósítása  a Bajtársiasság napján (2009. július 4.) meghurcolt újabb tíz gárdista pernyertességéről, akiknek 2016. június 14-én ítéltek meg jogerősen kártérítést.

A filmben nyilatkozik a felperes gárdisták közül Kormány Sándor, volt budapesti gárdakapitány és a jogi képviselők (dr. Józsa Edina és dr. Gaudi-Nagy Tamás), illetve látható a bíróság ítélethirdetésének és a rendőrség brutális, jogellenes akciójának néhány részlete.

A Fővárosi Ítélőtábla mostani jogerős ítélete szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) magánlevélben köteles elnézését kérni és fejenként átlagosan kamatokkal együtt több mint négyszázezer forint nem vagyoni kártérítést köteles megfizetni annak a tíz gárdistának, akiket 2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen bántalmaztak, megbilincseltek, paprika sprével lefújtak és tartottak jogellenesen fogva hosszú órákon át. A később az eset miatt ellenük indított szabálysértési eljárások többségét megszüntették. 

A per 2010-ben indult és kétszer járta meg a másodfokot is.

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal június 15-én (38. adás). A következő részvételemmel zajlott adást június 22-én sugározzák.  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. Főszabály szerint kéthetenként vagyok látható a műsorban.

A mostani műsor témái többek között: 

- hogy élte meg nemzetünk a parádés győzelmet Ausztria ellen a foci EB-n?

- lehet-e elkerülni a magányos őrült által elkövetett orlandói tömeggyilkossághoz hasonló terrorcselekményeket?

- kitört az oligarchák bandaháborúja? mi állhat a Spéder elleni egész pályás letámadáshoz?

- mivel csábítanánk haza a kivándorolt magyar fiatalok százezreit?

Az adás itt látható.

Ebben az adásban is igyekeztem a szeretet és igazság jegyében elsősorban jogi-politológiai, patrióta érvekkel ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket.

Szereplők rajtam kívül: Bogdán László Cserdi polgármestere, Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő,  Konok Péter történész,  Puzsér Róbert független újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. 

Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat!  

Jó szórakozást, kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a következő adást is!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

A kínai miniszterelnök-helyettes látogatásakor 2012-ben jogellenesen lépett fel a rendőrség két tibeti aktivista ellen, akik Tibet szabadságáért szerettek volna tiltakozni Budapesten – mondta ki jogerősen 2016. április 21-én a Fővárosi Ítélőtábla. 

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ma fizette ki a kártérítéseket és a www.police.hu oldalon pedig nemrég nyilvánosan megkövette a jogsértetteket:

A Fővárosi Törvényszék 33.P.21.817/2014/12. számú ítéletében az alábbi közlemény közzétételére kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot:

"A BRFK 2012. április 30. és május 1. napján Budapesten a kínai miniszterelnök-helyettes, hazánkban tett látogatása idején jogellenesen korlátozta Tsewang Thinley és Karma Dorje tibeti személyek véleménynyilvánítási szabadságát. A BRFK elnézést kér a jogsértésért."

Itt látható Almási Lajos és Hendrey Tibor ítélethirdetést összefoglaló videója az egyik tibeti jogsértett nyilatkozatával. Az ügyi többi részletei a videót követően 

2012-ben, a pekingi olimpia évében Tibeten belül és kívül is megerősödtek a kínai megszállás ellen tiltakozó hangok.

A jogerős ítélet szerint a BRFK megsértette a Tibet szabadságáért tüntető férfiak szabad vélemény-nyilvánításához fűződő jogát azzal, hogy a kínai állami vezetői konvoj elhaladásakor sorozatosan, önkényesen, zaklató, akadályozó módon igazoltatták őket. Egyúttal az egyenlő bánásmódhoz való joguk is sérült, mert a konvoj mellett a kínaiak szabadon lengethették a kínai lobogóikat, addig ezt a tibetieknek a tibeti zászlóik esetében nem engedték. 

Karma Dordzse egyetemi tanárt, a dalai láma kormányának korábbi tanácsadójának a személyes szabadságát is megsértette a rendőrség azzal, hogy őt 8 órára elő is állították, ezért kapta ő a nagyobb összegű jóvátételt.

A jogtalanul megbilincselt és előállított tibetinek egymillió, illetve vélemény-nyilvánításban jogellenesen akadályozott társának félmillió forint nem vagyoni kártérítést és annak kamatait ítélte meg a Fővárosi Ítélőtábla. Emellett a BRFK 330 ezer forint perköltséget is kénytelen kifizetni.

Cevang Tinlej, a másik sértett a kínai állam bosszúja elől szökve menekült-státuszban tartózkodik Magyarországon. 

A harmadik felperes Hendrey Tibor, a Tibetet Segítő Társaság elnöke, de neki csak első fokon ítéltek meg kártérítést, másodfokon keresetét elutasították, emiatt a Kúriára kerül az ügye.

Ez már a második elmarasztaló ítélet hasonló ügyben: egy 2011-es Tibet párti -tüntetés miatti perben is hasonló bírósági döntés született azonos jellegű jogsértés miatt. Tibeti aktivisták elleni korábbi rendőri jogsértés miatt pedig egyezség alapján 2011-ben fizetett kártérítést a BRFK.

A tibetieket minden ügyben dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képviselte.

Sajnálatos, hogy magyar rendőrség a kínai diktatúra elől hazánkba menekült Tibet-aktivisták alapvető szabadságjogait notóriusan megsérti, megérett az idő a változtatásra.

Budapest, 2016. június 16.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető, Nemzeti Jogvédő Szolgálat

www.njsz.hu

Június 7-én Ismét tüntettem a Kossuth téren egy igaz ügyért. De miért is és kikkel?

A csapdába csalt és cserben hagyott áldevizás kölcsönszerződések károsultjainak megmentéséért  a felháborító minapi kúriai jogegységi döntés apropóján.  2016. június 6-án ugyanis a Kúria - a Bankszövetségnek írott kétes levele miatt ügyvédek által hevesen bírált - dr. Wellmann  György polgári kollégiumvezető kezdeményezésére meghozta az 1/2016 PJE számú jogegységi határozatát. Ezzel újabb csapást mértek a bankok által adósrabszolgaságba döntött és a NER által cserben hagyott devizahitelesek százezreire, akiknek utolsó esélye az volt, hogy a bíróságokon érvénytelenítik a kisemmizésüket eredményező áldeviza kölcsönszerződéseket. A döntés eredménye: ha egy hitelszerződés nem tartalmazza a pontos devizaösszeget, emiatt sem érvénytelennek, sem részben érvénytelennek nem tekinthető maga a szerződés az érvénytelenség megállapítását célzó polgári perben. 

És kikkel? A bankhiénák és kiszolgálóik által mostanra már joggal rettegett elszánt sárgapólósokkal, a Póka László által vezetett Nem adom a Házamat Mozgalom elszánt aktivistáival. Ők maroknyian a nemzeti ellenállás élcsapata, a nemzet lelkiismerete és az igazságharc vakmerő gladiátorai, akiket megállítani nem lehet. Addig folytatják küzdelmüket, amíg a tisztességes megoldás  megszületik: a devizában meghatározott kölcsönszerződések forintosítását a felvételkori árfolyamon végzik el a bankok és  a szenvedésekért, kisemmizésért (a teljes adósságteher átlagosan megháromszorozódott...) megfelelő jóvátételt kapnak. Igazi összetartó csapat, akik számos akción vannak már túl és mindig kiállnak egymás mellett a megtorló eljárások során is.  Minap az Európai Bizottság hazai képviseletének épületében vertek tanyát és adták át a devizakárosultak igazságtételét követelő petíciójukat, amely a tavaly az Európai Parlamentben a Radikális Bankellenes Csoporttal együtt benyújtott és gyalázatos módon érdemi vizsgálat nélkül elutasított petíció, közreműködésemmel átdolgozott változata...

Fejenként tucatnyi bírságot kaptak már, de nem hagyják abba a végső győzelemig. S nemcsak egymás kísérik el, de szolidárisan ott vannak más hazafiak koncepciós eljárásain például Budaházy Gyuriékén és az ellenem folyamatban levő két kirakatper tárgyalásain is erőt adtak jelenlétükkel. Igyekszem ezt viszonozni: egy tüntetéssel kapcsolatos szabálysértési ügy mellett, Póka Lacit és társát védem egy szakmailag vállalhatatlan módon vádba vitt, közveszéllyel fenyegetés miatti büntetőügyben, ahol jövő csütörtökön lesz az újabb tárgyalás.

És hogy kerültem ismét Kossuth térre? Nemzeti jogvédőként szolgálatba kellett helyeznem magam értük.

Június 7-én a déli órákban egy átvert magyar kisvállalkozás ügyfelem számára justizmorddal felérő ítéletet eredményező felülvizsgálati tárgyalásról a Kúria épületéből kilépve arra lett figyelmes, hogy kb húsz rendőr igazoltat kb ugyanennyi sárgapólóst, akik a frissiben született, hitelkárosultak számára tragikus, felháborító kúriai jogegységi határozat elleni tiltakozásban vettek részt. Ezt látva azonnal nemzeti jogvédő szolgálatba helyeztem magam, jogsegélyt adtam a bajba jutottaknak, akik ezt örömmel vették. Azonnal magyarázatot kértem az intézkedésről a helyszín biztosítási parancsnoknál és kértem a jogszerű spontán tüntetés elé gördített akadályok elhárítását. Az intézkedés leállt, a tüntetés tovább folyhatott, majd Póka Laciékkal átmentem az Országház elé, ahol a devizakárosultakat kifosztó banki rablószerződéseket szentesítő "forintosítási" törvény ellen tiltakoztunk. Beszédben elemeztem a károsultak mostoha helyzetét és a cserbenhagyás részesei, az Országgyűlés, a Kormány és Kúria szerepét, s követeltem a tisztességes törvényi megoldást, ami nem a bankoknak, hanem az adósrabszolgaságba döntött százezreknek kedvezne a tisztesség és jogszerűség érvényesítésével. 

Utána felhívtam Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselőt, egykori képviselőtársamat, hogy a még zajló plenáris ülésre vigye be a sárgapólósok delegációjá, hadd szembesüljön a Tisztelt Ház a népakarattal. Hamar kijött, megígérte, hogy eljár a Jobbiknál a sárgapólósokat sújtó bírságterhek enyhítése érdekében, majd a célokban való egyetértés mellett módszertani vitába keveredett a radikális megoldást sürgető sárgapólósokkal.  Akkor lesz itt változás ha a téren százezrek lesznek- értettek egyet. De ennek elérésében kinek van nagyobb felelőssége és mozgástere? A több milliárdos éves költségvetéssel működő egykori radikális mozgalomnak, amely most nemzeti néppártnak nevezi magát, vagy az évek óta az aktív ellenállás útjait járó, törvényesség határán egyensúlyozó elkeseredett, maroknyi civilnek? Nem inkább az ilyen ügyekkel kellene alázattal foglalkozni a szabadságharcos lelkületű, eredeti eszmékhez, elvekhez és célokhoz ragaszkodó képviselők (pl. a legutóbb szégyenletes módon politikailag "kivégzett" Novák Előd esete) kiszorítása és rendszerből való kiszerelése helyett? 

Kutya kötelessége a Jobbiknak, hogy - a "vadhajtások" egyre kontraproduktívabb nyesegetése helyett - a népet szolgálja és minden Parlamenten belüli és kívüli törvényes eszközt (pl.: ingyenes jogsegélyt nyújtás rászorultaknak, közbiztonsági tanácsadás, helyi piacok, szövetkezetek szervezése, jószolgálati akciók stb.) bevetve harcosan küzdjön stratégiai nemzeti céljainkért, többek között a devizakárosultak megmentéséért, a magyar föld külföldiektől és oligarcháktól való megóvásáért, emberhez méltó, tisztes életet biztosító jövedelmekért, az elvándorlás megfékezéséért, a teremtő erejű magyarok lélekszámának növeléséért, a mindennapi bűnözés radikális csökkentéséért, a polipszerű korrupciós hálózatok megszüntetéséért, EU gyarmati státusunk és a multiktól való függésünk felszámolásáért, a migráció megállításáért, a rablóprivatizált nemzeti vagyon visszaszerzéséért, az elcsatolt honfitársaink önrendelkezéséért (különösen a két székely politikai fogoly szabadon bocsátásáért),  a hatalmi önkény megszüntetéséért  és végül de nem utolsósorban a 2002-2010 közötti önkényuralmi időszak, majd az ezt követő nemzetellenes tettek felelőseinek elszámoltatásáért és az áldozatok jóvátételéért, amnesztiájáért.

Ez az a nemzeti minimum, amelynek megalkuvásmentes képviseletét joggal várjuk el minden nemzeti érdekeket szolgálni kívánó politikai szervezettől, de leginkább attól a párttól, amelyet a 2006 őszén hatalmas erőre gerjedt nemzeti ellenállás hullámverése és sokezer derék magyar hazafi, gárdista áldozatos munkája juttatott a Nemzet Templomába és tart azóta is ott.

A sárgapólósok végül Z. Kárpát Dániel képviselői meghívása ellenére sem jutottak be:  az Országház fura ura, Kövér László vagy helyettese, a 2006 őszi rádióudvari kínzások idején volt Magyar Rádió elnök vagy ki tudja ki megtiltotta belépésüket. Magyarázat nincs, legfeljebb következtetni lehet: aki ma megalkuvásmentesen küzd a magyarok igazságáért az nem kívánatos a Nemzet Házában. Természetesen az Egyenlő Bánásmód Hatóság elé kerül a hatalmi önkény ezen újabb gyomorforgató megnyilvánulása.

Ahogy a sárgapólósok sem adják fel, mi nemzeti jogvédők sem engedünk a magyarok jogaiból!

Budapest, 2016. június 12.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

www.gaudinagytamas.hu

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal június 1-jén (36. adás). A következő részvételemmel zajlott adást június 8-án és június 15-én sugározzák.  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. Főszabály szerint kéthetenként vagyok látható a műsorban.

A mostani műsor témái többek között: 

- mi állhat Schiffer András LMP társelnök lemondása és háttérbe vonulása mögött? Lehet-e a más a politika?

- hogy zajlott a Jobbikban a tisztújítás?  a cukiság és lojalitás oltárán feláldozzák a szabadságharcos lelkületű, elvhű hazafiakat ? hová lett a mozgalmi indíttatás, a valódi és gyökeres rendszerváltozás akarata? minden párt szükségképpen intézményesedik, feltétlen lojalitást követel és felfalja a "forradalom" gyermekeit?

- miért csökkent drasztikusan a hazai beruházások aránya? mi lesz ha elfogynak az EU források? miért tűrik a magyar emberek a kiszolgáltatottságot, az alacsonyan tartott életminőséget és bérszínvonalat? ha a csehek 100 év múlva, akkor mi mikor érjük el a nyugati életszínvonalat?

Ebben az adásban is igyekeztem a szeretet és igazság jegyében elsősorban jogi-politológiai, patrióta érvekkel ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket, bár több tekintetben egyetértés is kialakult.

Szereplők rajtam kívül: Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő,  Konok Péter történész,  Magyar Kornélia politikai elemző, Puzsér Róbert független újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. 

Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat!  

Jó szórakozást, kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a következő adást is!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Az  idei márciusi erdélyi jogvédő körutunkon megismert derék székely hazafi, Domokos Péter térképe álljon itt elsőként, amelyhez csak annyit fűzök hozzá: a lélekszámok a hivatalos népszámlálás eredményei, a valóságban sokkal több magyar él elcsatoltan, alávetettségben. És persze nekem túl szerény, de jó kiindulási pont.

Ebbe a diktátumba soha nem fogunk belenyugodni, soha, semmilyen körülmények között nem mondunk le arról, hogy felülvizsgálatát követeljük és kikényszerítsük még 96 év után sem! A diktátum  nemzetgyilkossági kísérlete eredménytelen volt, mert bár hatalmas veszteségeket szenvedtünk (területünk és lakosságunk kétharmadát elveszítettük) és mérgező átka máig ható (elnyomás és önfeladás elcsatolt területeinken), de mégis egyre megállíthatatlanabbul erősödik az igény a magyar igazság, a magyar önrendelkezés érvényesítése iránt! Leginkább a Luxemburgnál ötször nagyobb, értékekben gazdag és erős öntudattal rendelkező Székelyföldön. Minden magyar szent kötelessége, hogy előmozdítsa a magyarok önrendelkezését az egész Kárpát-medencében.

Az önrendelkezés jelenthet határmódosítást vagy dél-tiroli szintű területi autonómiát és teljes egyenjogúságot! 

Hogy melyik legyen, az csak az érintett magyar közösségen múlik,  a területbitorló államoknak csak a döntés tudomásul vételének joga és a végrehajtás kötelessége marad a nemzetközi jog szerint. Az ennél kevesebb már elfogadhatatlan! Márpedig jelenleg csak ennél kevesebb jut elcsatolt véreinknek. Alávetettség, jogfosztottság és kisebbrendűség, és még az anyanyelvüket is üldözik. Meddig tűrik és tűrjük még?

A gyászos évfordulóra ajánlom a tavaly ilyenkor megjelent írásomat, amely még mindig, sőt egyre inkább időszerű.

De ugyanígy aktuális a román követség előtt 2012. június 4-én elmondott beszédem is. A HVIM idén is vonult. Jó volt találkozni tegnap a tiltakozó hazafiakkal, köztük bátyámmal és régi bajtársakkal, így Novák Előddel és Volner Jánossal is. Mivel éppen a román követség felé haladtak, ezért én idén ezzel üzenek az erdélyi magyarságot egyre nagyobb elnyomásban tartó  román államvezetésnek: 

Idén a - diktátum 90. évfordulóján Versailles-ban, Brüsszelben és azóta is számos fontos nemzeti missziót teljesítő - Nemzeti Érzelmű Motorosok Hősök téri rendezvényén mondtam beszédet, amelyet rövidesen közzéteszek. 

Büszkén állta

Megaláztatás, fájdalom, jogfosztottság... ezekkel a szavakkal jellemezhető az erdélyi magyar nép helyzete az élet szinte minden területén. Ebből a megrázó dokumentumfilmből azt tudjuk meg, hogyan akadályozzák a magyar anyanyelv használatát az erdélyi bíróságokon, megsértve minden ide vonatkozó európai és nemzetközi emberi jogi normát. A felvétel a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2016 tavaszi emberi jogi monitorozó körútján készült a sepsiszentgyörgyi bíróságon. Ott ahol 24 bíróból csak 3 (!) bíró magyar, annak ellenére, hogy a székely nagyvárosban a székelység számaránya 80 % felett van. 

A hamarosan elkészülő angol nyelvű feliratozás segítségével a film - a korábbiakhoz hasonlóan (pl. Jogfosztottságban – meddig? Erdély ma, Beke István és Szőcs Zoltán bebörtönzésének tükrében c. film) eljuttatásra  és reményeink szerint bemutatásra kerül minden jelentős európai és nemzetközi emberi jogi fórumon, azzal a céllal, hogy a román állam által hirdetett állítólagos "idilli" emberi jogi helyzethez képest bemutassa a rideg és kiábrándító valóságot, az őshonos magyar illetve székely közösség jogainak és méltóságának kirívó súlyú, rendszerszerű megsértését. A cél, hogy megszűnjön az erdélyi magyar nép jogfosztottsága és egyéni, illetve közösségi jogaikat végre szabadon gyakorolhassák. A Nemzeti Jogvédő  Szolgálat idei márciusi emberi jogi monitorozó útjával és annak "termékeivel" lépéskényszerbe kívánja hozni a fenti cél érdekében a román és magyar kormányt, az EU-t, Európa Tanácsot, ENSZ-t, a hazai és romániai pártokat és nemkülönben szeretnénk az erdélyi magyar nép önrendelkezési tettrekészségét elősegíteni.

A rövidesen sorra kerülő erdélyi önkormányzati választásokon érdemes felidézni a választásra jogosult honfitársainknak azt, hogy kik voltak azok akik a jogfosztás ellen a szabadságért cselekedtek vagy éppenséggel az önfeladás oldalán állnak.

Vári-Kovács Péter színművész és Kisberk Szabolcs főszerkesztő kedves meghívását elfogadva vendége voltam az N1 Televízió Kávézó című műsorának.

Az igen pörgős félórás beszélgetésben szó esik a családi indíttatásaimról, erdélyi gyökereimről, az elszabotált "rendszerváltás"-ról szerzett személyes élményeimről, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat  létrejöttéről, küzdelmeiről és küldetéséről, a gárdisták és elcsatolt magyarok jogvédelméről, a nemrég teljesített erdélyi jogi monitorozó utunkról, a bebörtönzött székely politikai foglyokról, a Magyar Csodaszarvas Egyesületről, a háttérhatalmak ármánykodásáról, az Európai Parlamentben ülő bábfigurákról, az EU egyre gátlástalanabb törekvéseiről az őshonos nemzetek felszámolására, a Jobbikkal fennállt kapcsolatomról és az országgyűlési képviselőségem időszakáról.

A Fővárosi Törvényszéken 2016. május 20-án kezdte meg és május 23-án fejezte be a védőbeszédét dr. Szikinger  István ügyvéd, Budaházy György védője a 17 hazafi elleni immár hetedik (!)  éve folyamatban levő büntetőeljárásban. 

Almási Lajos videós tudósítása a tárgyalásról. A felvételen Budaházy és Gaudi latolgatja az esélyeket a Magyarok Nyilai büntetőperről dr. Szikinger István ügyvéd megsemmisítő erejű védőbeszéde fényében.

Az ügy további részletei a videót követően olvashatók.

A Fővárosi Törvényszék (Budapest, Markó u. 27. I. em 6.) holnap, május 26-án 9:45 órától kezdődő másodfokú tárgyaláson hozza meg várhatóan jogerős ítéletét Köves Slomó rabbi hazafiakkal szemben indított becsületsértési magánvádas perében. 

A hazafiakat a  Pesti Központi Kerületi Bíróság tavaly októberi elsőfokú ítéletével bűnösnek találta és őket egy év próbára bocsátotta.

Az ügy tárgyát egy olyan kép képezi, amely Köves Slomót ábrázolja, és amelyen az szerepel, hogy "zsidó terrorista, aki Magyarországon él, és veszélyt jelent az egész nemzetre". Köves Slomó azért tett feljelentést, mert kiderítette az általa kezdeményezett Tett és Védelem Alapítvány segítségével, hogy ezt a képet több hazafi a saját Facebook-oldalán megosztotta. Szerinte a kép megosztása nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés vétségét valósítja meg. 

Ezzel szemben a vádlottak egy részének védelmét ellátó dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője álláspontja szerint nincs szó bűncselekményről  a képen a vélemény-nyilvánítás szabadságával élve egy radikális, azonban nem becsületcsorbító véleményt fogalmazott meg annak készítője. 

A védelem az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Alkotmánybíróság és hazai bírói joggyakorlat döntéseire alapozva azt képviseli, hogy nem bűncselekmény egy ilyen kép nyilvánosságra hozatala, és Köves Slomót közszereplőként magasabb tűrési kötelezettség terheli. A terror fogalma alatt szellemi terrort is érteni lehet, amely értékítélet megalkotása nem büntethető, ráadásul ebben az esetben nem is megalapozatlan. A vélemény-nyilvánítási szabadság a túlzó, provokatív, sőt akár vulgáris véleményeket is kiemelt védelemben részesíti. 

Holnap jogerősen is kiderül, a vélemény szabad-e akkor is, ha az Köves Slomónak nem tetszik!  

Gyurcsány szabadlábon, Gergényiék felmentve, a 2006 őszi igazságtételért küzdő nemzeti jogvédő a büntetőbíróság előtt, tíz évvel a 2006 őszi rendőrterror után- ez a mérlege jelenleg a NER 2006 őszi igazságtételének.

Még 2014 júniusában adtam hírt a 2006 őszi rendőrterror miatti nemzeti jogvédő országgyűlési képviselői  munkám kapcsán ellenem indított koncepciós büntetőeljárásról. A vád nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás. 

Országgyűlési képviselőként és nemzeti jogvédőként elkövetett "szörnyű" tettem után három és fél évvel végre eljött a napja, hogy szembe nézhetek a bíróságon vádlóimmal: a 2006 őszi megtorlásokban bűnrészes ügyésszel és a vádat képviselő Központi Nyomozó Ügyészség ügyészével. Méltó ajándékot készítettek elő a 2006 őszi rendőrterror közelgő 10. évfordulójára... De ők is kapnak tőlem.

A tárgyalás helyszíne: Pesti Központi Kerületi Bíróság (1055 Budapest, Markó u.25.) III. emelet 311. 

Időpont: 2016. május 25. 8.30

Bíró: dr. Pócza Róbert

Védőm: dr. Csisztai-Molnár Péter ügyvéd (Nemzeti Jogvédő Szolgálat) 

És hogy mindez miért? Mert 2013. október 23-án a "Valódi számonkérést 2006-ért! " címmel a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által Budapesten a 2006 őszi rendőrterror egyik jelképes helyszínén, az Astoriánál tartott tüntetésen megdöbbentő tényeket hoztam nyilvánosságra a 2006 őszi megtorlások ökleként működő és akkor a hírhedt Falvai Zsolt által irányított Budapesti Nyomozó Ügyészség zsoldjában állt, megtorlásokban részt vett ügyészségi titkárról (aki most már ügyész- kiérdemelte...) - névvel. Mert végre neveket akarunk hallani és megbüntetett megtorlókat látni. Ezért is lettem országgyűlési képviselő, ezen dolgoztam rengeteget, sajnos ezen a téren (szemben a jóvátétellel) eddig - nem miattam - mérsékelt eredménnyel.

A tüntetés azt fejezte ki, hogy "mi az igazság iránt elkötelezettek nem nyugodhatunk, és nem is nyugszunk mindaddig, míg a szemkilövőket, a szemkilövetőket és a velük cinkos hivatalos személyeket a börtönbe nem juttatjuk." Itt jelentettük be a 2006 őszi igazságtételt követelők közösségi oldalának létrejöttét, amely azóta is működik.

A gyalázatos ügyészi tettről szóló információt - amelyet egy 2006 őszén meghurcolt jogsértettől kaptam a "Res Iudicata- 2006 ősze: ítélt dolog" c. dokumentumfilm bemutatóján - másnap a Hír Tv-nek adott interjúban is közöltem. Akkor még országgyűlési képviselő voltam: hivatalos személyként kötelességem volt ez, miután egy hivatalos személy törvényellenes cselekményéről értesültem. 

A  "jó hírnevére" kényes ügyész feljelentett, majd a szervezett bűnözés és korrupciós bűncselekmények leleplezésére hivatott csúcs ügyészi szerv, a rettegett Központi Nyomozó Főügyészség buzgó "nyomozati munkával" közel ezer oldalnyi nyomozati iratot termelt ki és átvette a vád képviseletét. Ha a 2006 őszi megtorlók és korrupt politikusok ügyében lennének ilyen alaposak, akkor nem lenne ilyen sanyarú az elszámoltatás mérlege...

Nos tehát valódi elszámoltatás helyett a "Birodalom visszavág": állok elébe.  Ezúttal is totális vakvágányon mozognak, ráadásul én ezen a terepen saját jogvédő tapasztalataim és ismereteim okán rendkívül otthonosan mozgok. Hazai pálya ez nekem, színtiszta jogvédelem, ami a szívem csücske, nem politikai maszatolgatás, ködszurkálás. 

A vád tárgyává tett kijelentéseket országgyűlési képviselőként hoztam nyilvánosságra, ezért büntethető nem vagyok, erről - és nem a lopás-korrupció-politikus bűnözés mentegetéséről - szól a mentelmi jog, amely a mandátum lejárta után is fennáll a képviselőként ebben a minőségben közölt tény vagy vélemény miatt. Ugyanakkor a közérdekből közzétett tényeket bizonyítani is tudom és fogom. Ezért sem vagyok büntethető.

A velem, mint 2006-os igazságtételért harcoló nemzeti jogvédő elleni koncepciós perben az lesz az egyik célom, hogy  bemutassam nyilvánosságnak az ügyészség 2006 őszi megtorlásokban játszott gyalázatos szerepét, amely miatt tudomásom szerint közülük senkit nem bocsátottak el és nem büntettek meg. Ez gyalázatos és tűrhetetlen. A parlamenti vizsgálóbizottságban pedig a meghallgatott katonai ügyész rezzenéstelen arccal mondta a képünkbe 2010-ben, hogy az azonosító jelvény hiánya a rendőrök fegyelmére és féktelen tombolására semmilyen hatással nem volt, ezért a parancsnokok nem felelősek...

Az eljárást nyugodtam tekinthetjük egyfajta válasznak a legfőbb ügyészhez országgyűlési képviselőként 2012-ben intézett, 2006 őszi felelősségre vonást követelő felszólalásomra.  Az igazság legyőzése elleni kísérletek kudarcra vannak ítélve. Mert a mi oldalunkon van az igazság és a jog is.  Csak végig kell menni a küzdelem útján a győzelemig!

Várok minden kedves hazafit, akinek szívügye a 2006 őszi igazságtétel és a teljes elszámoltatás!

Budapest, 2016. május 24.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

A Fővárosi Törvényszéken május 20-án kezdte meg és május 23-án fejezte be a védőbeszédét dr. Szikinger  István ügyvéd, Budaházy György védője a 17 hazafi elleni immár hetedik (!)  éve folyamatban levő büntetőeljárásban. Nem kis tétről van szó, mivel a Nemzeti Együttműködés Rendszerének ügyészsége - a Bajnai rendszer ügyészsége által megkezdett tévúton végighaladva - drákói (Budaházy Györgyre felső határhoz közeli, azaz 20 éves szabadságvesztést kért, de a többiekre is hosszú éves tételeket!) fegyházbüntetések kiszabását kérte a szerinte egyértelműen terrorszervezetnek minősülő Hunnia Mozgalom megvádolt tagjaira. 

Miközben Gyurcsány és társai még most is szabadlábon ügyködnek a nemzetünk ellen,  "dübörög az elszámoltatás", most éppen azok ellen, akik a vád szerint erőszakkal szegültek szembe a 2010-ben megbukott önkényuralmi rendszerrel. Többségük már hosszú időt töltött előrehozott büntetésként előzetes letartóztatásban, Budaházy két és fél évet.

Sokadmagammal (többek között dr. Morvai Krisztina, ifj, Hegedűs Lóránt, Novák Előd, Snejder Tamás, Toroczkai László és még sok hazafi) én is ott voltam ezen az egyszerre nemzetpolitikai és jogtörténeti jelentőségű eseményen. 

Dr. Szikinger  István ügyvéd szakmailag kifogástalan, kiválóan felépített és elképesztően alapos, érzelmi hatásoktól sem mentes szenzációs védőbeszéde tételesen zúzta halomra a Budaházyék ellen emelt vádakat mind büntető anyagi jogi, mind büntető eljárásjogi szempontból, de megkerülhetetlenül pontos és erős emberi jogi, illetve alkotmányjogi megalapozottsággal is. Nemcsak jogászok, de minden hazafi számára is ajánlott a védőbeszéd megtekintése, amelynek eleje itt látható. (többi rész folyamatosan kerül fel) 

A több mint száz tárgyalással járó bizonyítási eljárás végére végképp egyértelművé vált, hogy egyetlen vádlottal szemben egyetlen vádpont sem állhat meg, bár a döbbenetes az, hogy ezt még a vádemelés előtt, hat évvel ezelőtt világosan levezettük dr. Morvai Krisztinával és dr. Kabódi Csaba büntetőeljárás-jogásszal közös vizsgálatunkban és az erről készült dokumentumfilmben (Magyar Guantanamo)   

Még sorra következik a többi védő (köztük nemzeti jogvédő ügyvéd kollégák is) védőbeszéde, majd a vádlottak védekezése, viszontválaszok, utolsó szó jogán elmondott vádlotti nyilatkozatok és az ítélethozatal. Utóbbira lehetséges, hogy már csak ősz elején kerül sor. Kérem figyeljék a tárgyalásokról szóló híradásokat, és ha tehetik menjenek is el, amelyikre tudnak. Fontos, hogy érezzék a meghurcoltak, hogy nincsenek egyedül.

Ezek után már a bíróságnak is sokkal könnyebb lesz törvényes ítélettel felmenteni az összes vádlottat és aztán végre sor kerülhet rehabilitációjukra annyi meghurcoltatás után.

Nézzék meg kérem a Mátyás Király Tv (Buncsik Marianne és Kovács Péter) videós összefoglalóját a május 20-i tárgyalásról, amelyen nyilatkozik még mellettem Budaházy Edda, Budaházy György és édesanyja is. 

(Külön videó lesz nemsokára látható a május 23-i tárgyalásról, ahol dr. Szkinger István teljes védőbeszédét értékeljük Budaházy Gyurival és latolgatjuk az esélyeket.)  

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő