Morvai Krisztina EP képviselő  felhívására számos munkavállaló számolt be a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos lesújtó tapasztalatairól. A munkaerő-kölcsönzésnek  - ebben a kizsákmányoló, felháborító formájában -  el kell tűnnie a munka világából, mert ez az egyik fő akadálya annak, hogy a magyar emberek méltóságban és biztonságban éljenek.

Krisztina – munkajogban jártas ügyvédi, európai uniós szakjogászi segítségemmel – elemezte a helyzetet és meghatározta a jogvédelem feladatait, eszközeit.
Összefoglaló tanulmányom a munkaerő-kölcsönzés anomáliáról és azok megszüntetéséhez szükséges jogi lépésekről ide kattintva tekinthető meg. Elemzésem célja, hogy Krisztina felhívására érkezett munkavállalói panaszok alapján értékelést és összegzést adjon azokról a munkavállalókat érintő anomáliákról, amelyek a munkaerő-kölcsönzés hazai gyakorlatát jellemzik, illetve megoldási javaslatokat tegyen azok kiküszöbölése érdekében. A tanulmány eligazítást ad arra is, hogy a munkavállalók milyen eszközökkel léphetnek fel a munkaerő-kölcsönzés kapcsán elszenvedett, tapasztalt munkaügyi jogsértések ellen.

A nemzeti jogvédők a munkavállalók panaszbejelentéseit bizalmasan kezelik, szakszerű, anonimitást őrző bejelentéseket tesznek a NAV-nak, a munkaügyi felügyelőségeknek, és az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak, valamint adott esetben bírósági tesztügyek indításához is segítséget nyújtanak. Krisztina mostani felhívásában a "kölcsönzött" munkavállalókhoz fordul, együttműködésüket kérve Magyarország egyik legfontosabb jogvédő harcához.

Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd - Európa jogi szakjogász,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

A múlt héten - a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt - Budaházy György két személyiségi jogi perében is ítélet született.

Mindkettő részsikereket hozott.

Az első, a 2012. január 2-i valótlanságokat állító MSZP-közlemény kapcsán született jogerős ítéletben a Fővárosi Ítélőtábla 2014. december 9-én az MSZP-t saját honlapján közlendő elégtétel adásra kötelezte a hazafival szemben, mivel valótlanul és sértően állították róla, hogy 2006-ban az MTV székházostrom idején telefonos kapcsolatban állt a Fidesz vezérkarával. Kártérítést azonban ezért nem kell fizetnie a bukott álbaloldali pártnak.

A másik perben a 2008. november 1-i dunaszerdahelyi magyarellenes szlovák rendőri brutalitást Budaházy nyakába varrni igyekvő  több újságcikket közlő sajtószervet marasztalt el a Fővárosi Törvényszék 2014. december 12-én hozott elsőfokú ítélettel. A HVG-t, illetve a Szombat c. lapot kiadó Magyar Zsidó Kulturális Egyesületet fejenként 200 ezer forint és kamatai összegű kártérítésre ítélték, míg az origo.hu és index.hu portálokat csupán elégtétel adásra kötelezték Budaházy György jó hírnevét sértő valótlan állítás  miatt. Mivel több más jogsértő állítás tekintetében a bíróság nem marasztalta el az alpereseket és a kártérítés mértéke is elmarad az egyébként reálisan járó mértéktől, ezért fellebbezést nyújt be a hazafi.
A két ítéletről szóló tárgyalási összefoglalót Almási Lajos készítette.

A 2006 őszi rendőrterror idején meghurcolt egyetemi tanárember ügyében a Fővárosi Ítélőtábla 2014. december 12-én hozott jogerős ítéletével részben megváltoztatta a Fővárosi Törvényszék idei áprilisi elsőfokú ítéletét és - jogsértés megállapítása, illetve elégtételre kötelezés mellett - kétmillió forint nem vagyoni kártérítésre és annak  a károkozás napjától (2006. október 26.) járó kamatának megfizetésére kötelezte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, a szerveket terhelő perköltség csökkentése mellett.

2006. október 26-án a vidéki értelmiségi észlelte, hogy a Gergényi által jogellenesen "műveleti területté " nyilvánított Kossuth tér környékén posztoló rendőröknek, hogy - véres őszi napokhoz hasonlóan - nincs rajtuk azonosító jelvény, mire a rend éber őrei lerohanták, földre teperték, megbilincselték, kezét maradandó sérülést okozva megtekergették, majd öt órai időtartamra előállították. Rendzavarás miatt szabálysértési eljárást indítottak, amelyben azonban felmentették a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt sértettet. A kormányváltás után a peren kívüli megegyezéstől elzárkózott a rendőrség, mondván az ügy nem tartozik a 2006 őszi jóvátételt elrendelő határozat körébe.

2014. december 12-én este a Külügyminisztérium előtt több száz elkötelezett hazafi részvételével tüntetés zajlott Kárpátaljáért és a nemzeti gondolat képviselőinek (többek között ifj. Hegedűs Lóránt, Budaházy György) közelmúltbeli provokatív kitiltása ellen. Dr. Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője, Reiner Péter, a Szabadság téri Hazatérés templomának zsidó származású gyülekezeti tagja, Budaházy György, dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő, és az ifj. Hegedűs Loránt református lelkész által elmondottak közös nevezője a kárpátaljai magyarokért való kormányzati szintű felelősségvállalásának igénye volt, amely a felszólalók szerint is erkölcsi kötelességünk lenne. Beszámoló a tüntetésről és a többi felszólaló beszéde itt érhető el.


Dr. Gaudi-Nagy Tamás beszédében rámutatott arra, hogy az idén március 28-án általa szervezett, Kárpátalja önrendelkezéséért szervezett tüntetésen elfogadott petíció egy pontja teljesült:  Martonyi eltávolítása, de a többi még nem ((pl. népszavazás Kárpátalja hovatartozásáról, nemzetközi védelem biztosítása a fenyegetett kárpátaljai magyaroknak, akik közül 50 ezren magyar és így uniós állampolgárok, Kárpátalja visszakövetelése) és a kárpátaljai magyarok, s ruszinok léte ma is bizonytalan. A beszéd itt látható, szöveges összefoglaló utána olvasható:

Tájékoztatom a közvéleményt,  hogy 2014. december 2-án 8.30 kezdettel a Fővárosi Törvényszék megtartja az első tárgyalást a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt 86 meghurcolt gárdista és hazafi (köztük Kiss Róbert volt gárdafőkapitány, Budaházy Edda és Zagyva Gyula HVIM elnök) a Budapesti Rendőr-főkapitányság alperes és 3 másik rendőri szervvel szembeni kártérítési perben, amely a 2009. július 4-én (mozgalmi nevén: Bajtársiasság Napján) az Erzsébet téren elkövetett rendőri jogsértések miatti károk (összesen több mint százmillió forint) megtérítése iránt indult.

Helyszín: Fővárosi Törvényszék, Budapest, V. kerület, Markó u. 27. fsz. 11. tárgyalóterem helyett, a a II. emeleten található ún. esküdtszéki terem.

További 13 jogsértett gárdista ügyében 2015. februárban kerül sor az első tárgyalásra, mert bár keresetük egy napon került benyújtásra, de formai okok miatt más bíróhoz került ügyük és a tárgyalás kitűzésére is később került sor.

Minapi hír volt, hogy a bukott szocialisták kétszer is EU zászlót kétszer vittek be az Országgyűlés üléstermébe, hiányolva a gyarmatosító rendszer jelképének jelenlétét. Ezt szoktuk meg tőlük, meglepetést ezzel nem okoztak.

Kövér László házelnök nagyon helyesen kivitette az ülésteremből a kék zászlót mondván szintén helyesen: "„Ez a magyar nemzeti parlament, tetszik tudni. Itt a magyar nemzeti lobogónak van helye."
Azt viszont nem tette hozzá, hogy az EU zászlaja két példányban  a csatlakozás után folyamatosan ott rontotta a levegőt egészen 2014. február 13-ig, az előző parlamenti ciklus utolsó ülésnapjáig, amikor is jómagam Lenhardt Balázs képviselőtársammal együtt eltávolítottam és kidobtam azokat az Országház ablakán az alábbi felszólalási mondatot követően:
"Most viszont itt van a Házon belül ez az uniós zászló, és kérem, hogy távolítsák el velem együtt a gyarmatosítás jelképét."

November 4-én véget ért a Budaházy György által szervezett, október 23-tól kezdődő két hetes tiltakozás a Szabadság téri szovjet emlékmű ellen.

Az utolsó napon részt vettem az akcióban és összefoglaltam Gyuri kamerája előtt, hogy mit gondolok a szörnyemlékműről és milyen jogi érvek állnak rendelkezésre az eltávolításhoz, amely
nem az oroszok ellen irányul, hanem az önkény, elnyomás dicsőítése és szakrális terünk meggyalázása ellen.

Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, NJA elnök idevágó, kiváló 2006-os jogi-politológiai tanulmányát mindenkinek ajánlom, itt olvasható.

2006 tavaszán a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetőjeként létrehoztam számos kiváló partnerrel (többek között Budaházy Gyurival, Kocsis Imrével) a Szabadság tér Bizottságot, amelynek 2006. március 24-i itt olvasható határozata és felhívása ma is időszerű.

Támogatom tehát ezt a kezdeményezést, amely most már sikerre kell vezessen a Szabadság történelmi arculata helyreállítása és nemzeti öntudatunk erősítése érdekében!
Videós nyilatkozatom itt látható:

2014. november 4-én sajtótájékoztató keretén belül emlékezett a Nemzeti Jogvédő Szolgálat az 58 évvel ezelőtti eseményekre, valamint a 2006-ban történt brutális rendőrattakra, amelyet az 1956-os eseményekre emlékezők ellen követett el a Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök által kézivezérelt, Görgényi közvetlen vezetése alatt álló rendőrség.

A sajtótájékoztatót Dr. Novozánszky Ilona, az NJSZ elnöke nyitotta meg, aki Dr. Zétényi Zsolt korábbi NJSZ elnök visszavonulása miatti tisztújítást követően lett a szervezet elnöke. Az új elnök bemutatkozójában megemlítette, hogy 2006 novemberében csatlakozott az NJSZ-hez. Az NJSZ eddigi munkásságát tekintve elmondta, hogy messzemenően ez a szervezet volt az, amely a legtöbbet tette a 2006-os eseményekben jogsérelmet ért emberek védelmében, majd párhuzamot vont az 1956-os és 2006-os események történései között. Dr. Novozánszky Ilona emlékeztetett arra, hogy a 2006-os eseményeket követően a sajtó folyamatosan figyelemmel kísérte az NJSZ munkásságát, ma viszont már azt lehet érezni, hogy az akkori felfokozott érdeklődés elmúlt, pedig a 2006-os események következményei ma is élnek.

Az 1956-os szabadságharc leverésének gyásznapján nov. 4-én sajtótájékoztatót tartott a Nemzeti Jogvédő Szolgálat. A sajtótájékoztatón bejelentésre került az egyesület vezetésében történt változás. A Szolgálat új elnöke, dr.Novozánszky Ilona eddigi elnökségi tag lett. A bemutatkozását követően megemlékezett az 58 évvel ezelőtti brutális megtorlásokról. Méltatta a forradalomban résztvevő "pesti srácok" hősies helytállását, az óriási túlerőben lévő megszállókkal szemben. Elmondta, hogy a nyugati világ cserbenhagyta a független, szabad Magyarországért heroikus harcukat vívó és életüket áldozó hős forradalmárokat így ezért eltiporták dicső forradalmunkat. Ezt követően áttért a 2006. okt. 23.-iki, a forradalom 50. évfordulóján történtekre, amikor a budapesti Astoriánál békésen ünneplő tömegre brutálisan rátört Gyurcsány rendőrsége. Elmondta, hogy ennek a példátlan rendőr brutalitásnak a jogsértett áldozatait nagyobb részben, a Szolgálat közreműködő ügyvédei védték. A büntető ill. szabálysértési eljárások az esetek többségében sikeresek voltak és az eredmény felmentés,vagy eljárás megszüntetése lett, amit követtek a sikeres kártérítési perek. A 2006-os brutalitások felelőseit vizsgáló Parlamenti Vizsgálóbizottság az NJSZ-t a kiemelkedő tevékenységéért állami elismerésre terjesztette fel. Köztudott, hogy a rendőri felelősséget vizsgáló "Balsai Bizottság" jelentése, 90 %-ban, a Szolgálat által képviselt ügyeken alapult.

2014. november 4-én, valamivel 11 óra után vette kezdetét a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) "2006. őszi rendőrterror 8 év után, nemzeti jogvédő szemmel" című sajtótájékoztatója a Hotel Astoriában. Az 1956-os és a 2006-os események felelevenítése és párhuzamba állítása mellett az NJSZ vezetői megfogalmazták a nemzeti jogvédők előtt álló jövőbeni feladatokat is.

Dr. Galla János rövid köszöntőjében történelmi távlatokat nyitva 1956 eseményeit idézte fel, majd dr. Novozánszki Ilona frissiben megválasztott elnök asszonynak adta át a szót. Az NJSZ elnöke felidézte a 2006-os eseményeket, amelyek a nemzeti jogvédelem szervezett formáját életre hívták. Mint fogalmazott, 8 évig talpasként szolgálta a nemzeti jogvédőket, sok mindent megélt. Egy esetben például a szocialista kormányzat idején taxival követték a sajtó munkatársai, hogy kiszállva a gépkocsiból azonnal kérdezni tudják - utalva arra, hogy a fősodrú sajtó részéről némi érdektelenség fogadta a szervezet sajtótájékoztatóját.

2006 ősze után több mint 8 évvel került sor a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2014. október 28-án egy olyan pótmagánvádas büntetőeljárás 2. tárgyalására, amely során a 2006 szeptember 20-án egy akkori egyetemista, Dukán Dániel sérelmére elkövetett rendőri erőszak miatt közel 8 év után két rendőr súlyos testi sértés vádjával ül a vádlottak padján.

Morvai Krisztina EP képviselő és Gaudi-Nagy Tamás európai jogi szakjogász 2014. október 23-i strasbourgi beszélgetésének témái: a "Magyarország elleni háború" mára színjáték lett; a munkavállalók, a kisvállalkozók és a gazdák, azaz a magyar polgárság megerősödése vezethet oda, hogy az összeépült gazdasági és politikai hatalom fosztogatásai megállíthatók legyenek; mit tanítanak a ma emberének 1956 hősei; miért a 2006 őszi jogsértések ellen fellépő Gaudi kerül bíróság elé, s miért nem a jogsértők; hogyan ünnepelt álló ovációval a "jobboldal"  és a "baloldal" a globalista, neoliberális politikát folytató új Európai Bizottság megválasztásakor...

Ma a dicsőséges 1956-os szabadságharc 58. évfordulója kapcsán szeretnék megosztani Veletek néhány fontos gondolatot.

1956 és 2006 egy tőröl fakadt: a magyar nemzet szabadságvágya a tettekben is megnyilvánult, bátrak és elszántak szembeszálltak az elnyomókkal. Mindkettőt leverték, de a nemzet szabadság iránti vágyát megtörni nem lehetett sem 58, sem pedig 8 éve.

Fontos, hogy ezen a napon megemlékezzünk a bátrakról, a hősökről: maréknyi elszánt magyar fiatal a világ akkori leghatalmasabb hadseregét tudta legyőzni. Követendő példakánt kell rájuk tekintenünk. A győzelem után jött a politika árulása: Kádár-Apró-Dögei, és Biszkuék a Vörös Hadsereg szuronyai élén visszahozták a diktatúrát, az alávetettséget és az önrendelkezéstől való megfosztottságot. Fontos, hogy az árulókat is számon tartsuk, mert sajnos a történelem azt igazolja, hogy mindig akadnak olyanok, akik saját nemzetüket idegen érdekeknek szolgáltatják ki.

Budaházy György ellen 2010-ben összehangolt lejárató sajtókampány folyt, amelynek során az azóta is zajló, terrorcselekmény miatti büntetőeljárás (Magyarok Nyilai ügy) kapcsán 2009 nyarán előzetes letartóztatásba helyezett és csak 2,5 év után szabadult hazafit a számos sajtószerv által biztosított felületen a legválogatottabb és képtelenebb, gyanúsításokban és vádiratban sem szereplő rágalmakkal illette az országgyűlési választási kampány idején és ősszel Benkő György. Benkő hazugságaival végighaknizta a balliberális sajtó zászlóshajóit (RTL Klub, TV2, ATV, Népszava), de most felelnie kell a neki teret adó sajtószervekkel együtt Budaházy György jó hírnevét súlyosan sértő állításaiért a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője (www.gaudinagytamas.hu) által képviselt hazafi által indított négy személyiségi per egyikében. Benkő és a liberális média annak idején úgy mocskolta őt és a Hunnia mozgalom letartóztatott tagjait ország-világ előtt, hogy Budaházynak még megszólalási lehetősége sem volt, mert nem engedték. Megérdemelnék, hogy most az ellenük folyó eljárás is hasonló nyilvánosságot kapjon, persze nyilván nem fog.

A Fővárosi Törvényszék 2014. október 2-án, Mahatma Gandhi születésnapján kezdte meg három tibeti aktivista elleni rendőri jogsértések miatti személyiségi per tárgyalását. A tárgyalás összefoglalóját Almási Lajos készítette, felhasználva a nemrég közzétett IV/878/2013 sz. AB határozat alapján a rendőri jogsértésekről helyszínen készített felvételeket. Folytatás januárban, várhatóan ítélet. Mi történt?

2012. április 30-a és május 1-eje között hazánkba látogatott a kínai miniszterelnök-helyettes. Hendrei Tibor, a Tibetet Segítő Társaság (www.tibet.hu) elnöke és két már évek óta itt élő, szülőföldjéről kínaiak által elűzött tibeti, Tsewang Thinley és Dorje Karma egyetemi tanár úgy gondolták, hogy a zászlólengetés joga őket is megilleti a kínai delegáció konvojával érintett útvonal közelében nemcsak az itt élő kínai közösség tagjait. Természetesen a megszállt Tibet zászlaját szerették volna lengetni és a Szabad Tibet jelszót hangoztatni a vélemény-nyilvánítás mindenkit megillető szabadságával élve.

Örömteli érzés, ha olyan vetés érik be, amelynek elhintésében magam is közreműködtem: a pásztói önkényuralmi emlékművet rövidesen végre eltávolítják. A legnagyobb érdem Kürti Zoltánt, volt parlamenti munkatársamat illeti, aki elkötelezett hazafiként és lokálpatrióta pásztóiként mozgatott meg minden követ évek óta ennek érdekében.

2011. december 11-én az Országgyűlésben az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseiről szóló vitában követeltem a pásztói szovjet szörnyemlékmű eltávolítását:
"Tudják, hogy mi van Pásztó főterén, milyen emlékmű van? Szovjet emlékmű van Pásztó főterén a mai napig. A pásztói emberek lesütött szemmel, szégyenszemre kell hogy tudomásul vegyék azt, hogy olyan vezetés van a városban és olyan vezetés van az országban, ami az elmúlt huszonegy év alatt nem volt képes ezt az emlékművet eltávolítani. Két vértanúja van Pásztónak, akik megpróbáltak ellenállni az '56-os elnyomásnak, őket kivégezték. És nem az ő emlékművük áll ott, hanem a Vörös Hadsereg emlékműve"
 

Tegnap (2014. szeptember 22.) Kubinyi Tamás "Cenzúra nélkül" című internetes tv műsorában nyilatkoztam kb. 20 percben  a Pásztor ügy miatt ellenem emelt koncepciós vádról, az eljárás tétjéről, Pásztor István politikai szerepéről és Kárpátalja aggasztó helyzetéről.
Ezt követően Kubinyi Tamás arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben az ügyben mennyire fontos a nemzeti szolidaritás kifejezése, akár tiltakozó megmozdulások útján is.

Jó szívvel ajánlom mindenkinek, akit érdekelnek a mélyebb összefüggések! Köszönöm Kubinyi Tamásnak és az Álmos Király Tv-nek a magvas gondolatokat és a megszólalás lehetőségét!
A beszélgetés az alábbi felvételen a görgővel előrehúzva, 1:42:28-tól indulva, 2:06:57-ig látható!
Ezúton is köszönöm a felém áradó nagyszámú biztatást és megerősítést!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás

Ma a sajtóból értesültem arról, hogy a V. és XIII. Kerületi Ügyészség vádat emelt ellenem azzal képtelen tartalommal, hogy én voltam úgymond a felbujtója annak, hogy az idén május 6-án a magyar föld megvédése érdekében a Kossuth téren általam szervezett tüntetés során, a tüntetés helyszínén kívül Pásztor István VMSZ elnököt leköpték. Ezzel az ügyészség téves minősítése szerint aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértése és garázdaság bűntettét követtem el- felbujtóként. Vádlott-társamat pedig ugyanezen bűncselekmények tettesi alakzatával vádolják, őt 3 hónapig előzetes letartóztatásban is tartották, a fejkendős, kereplős köpködőt nem találták meg. A vádemelésről szóló hír kurucos változata itt található.

A felvétel végén elhangzik a meghívás a ma délután ötkor kezdődő fotókiállítás megnyitóra (Gáza 2014 - Egy népirtás igazi arca, Szabó Dezső Katakombaszínház, Budapest, Szabadság tér 2.), amelyen Krisztina is beszédet mond. További részletek itt.

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon  2014. szeptember 12-én került sor egy olyan pótmagánvádas büntetőeljárás első tárgyalására, amely során  a 2006 szeptember 20-án történt rendőri erőszak miatt közel 8 év után  két rendőr súlyos testi sértés vádjával ült a vádlottak padjára.  A korábbi vádlók most kezüket tördelve tagadtak és védekeztek, korábbi hazugságaikat fenntartva, bár egymásra terhelő közléseket is tettek. A büntető ügy tárgyalása október 28-án 8.30-tól folytatódik (284. sz. terem), ahol akár már ítélet is születhet.