Hírek

Hozzák nyilvánosságra a Balsai-jelentést, ne hagyják futni a 2006-os embervadászatok felelőseit!

Az Országgyűlés 2011. szeptember 13-i ülésnapján Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik frakció tagja, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője napirend előtt szólalt fel „A 2006 őszi rendőrterror igazságtételének rendezése minden jóérzésű ember közös ügye" címmel.

 

Hétfőn az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság Gaudi-Nagy kezdeményezésére napirendjére tűzte az elakadt 2006 őszi igazságtétel ügyét.

Gaudi-Nagy Tamás a balatonőszödi hazugságbeszéd kiszivárogtatásának közelgő ötödik évfordulója alkalmából felelevenítette 2006 véres őszének eseményeit. A beszéd nyomán országos tiltakozó mozgalom indult, majd 2006. szeptember 18-án a kormány távozását követelő tüntetők petíciót szeretettek volna felolvastatni a köztévében, ám ezt a kérelmet elutasították. Ekkor elszabadultak az indulatok. Az MTV székházat elfoglalták, a szovjet emlékművet megrongálták.

Mennyit beszéltek a politikusok a Házban?

Gaudi-Nagy Tamás a második helyen végzett a legtöbbet beszélt politikusok közt az Országgyűlésben 2010. május 14-e óta

Van képviselő, aki egy teljes napot, van, aki egy másodpercet beszélt a parlamentben a jelenlegi ciklusban - olvasható az FN.hu összeállításában. Schiffer András (LMP) 24, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) 21 órát beszélt a Házban. Meggyes Tamás (Fidesz) mindösszesen három másodpercig szólalt fel az Országgyűlés plénuma előtt.

A nyári szünet előtti utolsó ülését tartja az Országgyűlés a héten. A jelenlegi ciklus tavaly májusi megkezdése óta Schiffer András (LMP) 24, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) 21 órát beszélt a Házban, több száz alkalommal szót kérve. A szintén jobbikos Volner János közel 20 órát beszélt. A fideszes Fónagy János 11 és fél órát beszélt, Répássy Róbert több, mint tíz órát szónokolt az Országgyűlés plénuma előtt - áll az FN.hu összeállításában.

Székely önrendelkezésről szóló kerekasztal-beszélgetésen vettem részt Verőcén július 9-én, az V. Erdélyország az én hazám fesztiválon

Különleges élmény volt megtapasztalni, hogy milyen szeretettel és őszinte lelkesedéssel fogadtak erdélyi testvéreink a székely önrendelkezésről szóló kerekasztal-beszélgetésen Verőcén július 9-én, az V. Erdélyország az én hazám fesztiválon.

Kétségkívül a legnagyobb tapsot és elismerést az én hozzászólásaim kapták a Székely Nemzeti Tanács alelnökével együtt. Érezhető volt, hogy sokat jelent nekik az, hogy az Európa Tanácsban és minden lehetséges fórumon milyen következetesen állok ki a székely autonómia megvalósításáért,  és ugyanezt teszik jobbikos képviselőtársaim, különösen Morvai Krisztina és Szegedi Csanád az Európai Parlamentben, Vona Gábor, Szávay István és Zagyva Gyula pedig itthon és a Kárpát-medencében.

Gaudi: A jogszabály alkalmas az ellenzék "levadászására"

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szerint a büntetőeljárási törvény módosításával, segítséget nyújtanak, hogy a terrorcselekmények és a fehérgalléros bűnözés elleni harc címén a jogszabály alkalmassá váljon az ellenzék "levadászására." Az ellenzéki politikus erről hétfői sajtótájékoztatóján beszélt Budapesten.

A jobbikos képviselő elmondta azt is: a kormánypárti többség lényegében az összes ellenzéki módosító indítványt leszavazta az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén. Gaudi-Nagy Tamás leszögezte: bíznak abban, hogy a Fidesz még változtat azon a tervén is, hogy a fogvatartott bizonyos ügyek esetén 24 órán keresztül ne találkozhasson a védőjével.

Kapcsolódó anyag: 

MTI nyomán - barikad.hu

Érpatak irányt mutat a magyar-cigány együttélési problémák és a közbiztonsági válsághelyzet megoldására - N1 Hiradó tudósítása (2011. június 10.)

Kétnapos Országépítő Konferencián vettem részt Morvai Krisztinával és több polgármesterrel, önkormányzati képviselővel, szakemberekkel, tudósokkal együtt, ahol június 8-9 között a sikeres érpataki modell titkát, összefüggéseit és más településekre történő átültetésnek lehetőségeit tanulmányoztuk, bejártuk a települést, számos magyar és cigány lakossal folytattunk beszélgetést és közvetlenül tapasztalhattuk meg, hogy a beilleszkedő-együttműkődő hajlandóság igenis következetes, határozott, de mégis emberközpontú fellépéssel, szankciókkal elérhető.

Megindító volt találkozni a munkát megbecsülő, portáját, gyermekeit rendben tartó, konyhakerti zöldségeket termesztő, más tulajdonát, személyét tisztelő és társadalom hasznos tagjává vált olyan cigányemberekkel, akik korábban még más életmódot éltek.

Gaudi-Nagy Tamás Jánossomorján tett látogatást

Magyar Zoltán országgyűlési képviselő meghívására a helyi művelődési központban tartott fórumot Gaudi-Nagy Tamás. A termet megtöltötték a helyiek, akik türelemmel vártak a képviselőre. Gaudi egyenesen az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjával való tárgyalásról érkezett. A hallgatóságnak ezúton is köszönjük a türelmet, amivel várta a képviselőt és kísérőit.

Magyar Zoltán pár mondatban utalt a Jobbik által elért eredményekre is, mint például a kettős állampolgárság bevezetése és a Trianon emléknapra, melyeket ugyan  a kormány sajátjaként terjesztett be és fogadott el, de aki politikával foglalkozik, az tudja, hogy mindkettő a Jobbik javaslata volt eredetileg.

Magyar ezek után átadta a szót, vendégének.  A fokozott hangulatban zajlott beszélgetésen először a magyarországi cigánykérdés volt a téma, hiszen Gaudi-Nagy Tamás képviselő maga is erről tárgyalt Budapesten.

A nyugdíjasokat fenyegető alkotmánymódosítás bizottsági vitájában a Jobbik képviselői, köztük Gaudi-Nagy kemény bírálattal élt

Kivonult az MSZP és a KDNP az alkotmányügyi bizottság üléséről

A Lázár-Balsai-féle javaslat szerint már idén 15 tagúra bővülhet az Alkotmánybíróság, és megszüntethetővé válhat az öregségi nyugdíjkorhatár előtt folyósított nyugellátás.

Bűnpártoló kormánypártok?

A Jobbik szerint a kormánypárti képviselők bűnpártolást követnek el közvetve azzal, hogy nem támogatták azt a törvénymódosítást, amely a megtámadottaknak szélesebb jogkört biztosít az élet- és tulajdonvédelem terén.

Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elutasította Apáti István és Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselők, Btk. módosító javaslatát, amely szélesebb jogkört adott volna a megtámadottaknak életük és értékeik megóvására nézve.

Elfogadta a bizottság a „lex Gyöngyöspatát” - Lendvai Ildikó elégedett

illusztrációAz Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a mai napon úgy döntött, hogy a parlament elé terjeszti az úgynevezett „közterület rendjének fenntartása érdekében szükséges egyes törvények” módosítását, amely elfogadása esetén lehetővé teszi, hogy ezek után csak olyan polgárőrségek működhessenek, amelyekkel a rendőrség előzetesen együttműködési megállapodást kötött.

A kormány véleménye szerint a törvénymódosításra azért van szükség, mert a polgárőrségek eddig a rendőrségtől függetlenül is működhettek, amely kihívást jelent az állam erőszak monopóliumára, ráadásul az utóbbi időben „elburjánzottak” a polgárőrök. A javaslatot az MSZP is lelkesen támogatta, Lendvai Ildikó a bizottsági ülésen elmondta: nagyon egyetért a módosítással, ideje volt már, hogy a búza az ocsútól elváljon, és a „valódi” polgárőrökkel szembeni visszaéléseket meggátolják. Az előterjesztésről az LMP-s Szabó Tímea is támogatólag nyilatkozott, azzal a megkötéssel, hogy ők a gázspray használatát az arányosság és az önvédelem elve alapján a szövegben pontosítanák.

II. Rákóczi Ferencre emlékeztek Borsiban

A történelmi Zemplén vármegye Borsi várában a 335 évvel ezelőtt, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, Erdély és Magyarország későbbi fejedelme.

Borsi község önkormányzata, a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság, a Csemadok és a Magyar Koalíció Pártja borsi alapszervezete közös ünnepségén mintegy félezren vettek részt, határon innen és túlról, Zemplénből, Szatmárból, a Bodrogköz mindkét oldaláról és Kárpátaljáról is. Eddig még soha annyian nem voltak az ünnepségen, mint mint ez alkalommal. Az időjárás is kedvezett, mert az előrejelzésekkel ellentétben, a Nap hétágra sütött. A vendégek sorában láthattuk Szerencsés János főkonzult, Morvai Krisztina, Európa-parlamenti képviselőt, Gaudi Nagyar Tamás országgyűlési képviselőt, Zétényi Zsoltot, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnökét, Jakab Elemér országgyűlési képviselőt, Magyar Ferencet, a prágai Szövetségi Gyűlés volt képviselőjét, Szamosvölgyi Pétert, Sátoraljaújhely és Aros Jánost, Sárospatak polgármesterét, Kopasz József nagytárkányi polgármestert, Galla Jánost, a Hegyvidéki Trianon Társaság ügyvivőjét, valamint a budapesti székhelyű Nemzeti Jogvédő Szolgálat küldöttségét, Tamás Editet, a sárospataki Rákóczi Múzeum igazgatóját és másokat. A ruszinok is szép számban képviseltették magukat. Hagyományosan a kultúrház elől indult az ünnepi felvonulás, melynek élén korabeli öltezetben lovasok haladtak. A borsiak házuk erkélyéről gyönyörködtek a látványban. A kastély elé érkezve, ágyúlövés jelezte a fejedelem "születését", majd többszörös vivát rázta meg a levegőt. Nagy Csaba tárogatóművész játékával kezdődött a műsor Rákóczi mellszobra előtt, mely egykor Zólyom főterén állt.

Vona: IV. Béla-programot készítettünk, a Széll Kálmán Tervet az első tavaszi szellő elfújja majd

A HírTV híradója (nem sikerül különbséget tenni az Új Magyar Gárda és a Magyar Nemzeti Gárda között):

Március idusa Tápióbicskén

Adjon az Isten!

Tagságunk immár másodszorra hívta meg a tápióbicskeieket és a környéken lévő települések lakóit, hogy együtt tisztelegjünk a 163 évvel ezelőtti események előtt. Kifejezvén ezzel azt is, hogy hagyománnyá kívánjuk tenni az 1848. március 15 – ei megemlékezést. Köreinkben üdvözölhettük a polgármestert, és a képviselő testület néhány tagját is.

1848. március 15 - e máig a magyar nemzet legkedvesebb ünnepe. Olyan forradalom tört ki Pesten, amelynek célja a szabadság és a függetlenség kivívása volt, és az azt követően megalakult első, magyar független kormány együtt dolgozott a néppel. A szabadságát kivívott ország nem hódolt be a Habsburg ház kormányzati rendszer erőszaknak, hanem a fegyveres önvédelmet választotta, amely mögé felsorakozott a magyar társadalom, a magyar nemzet minden tagja. A márciusi ifjak rendíthetetlensége álljon példaként előttünk, mert még mindig nem értük el az akkor kitűzött célokat – kezdtük el ezekkel a mondatokkal a megemlékezés.

Vona Gábor: Félnünk pedig semmitől sem szabad, mert az igazság szabaddá tesz. (videóval)

Adjon az Isten!

Mielőtt valaki egy évadnyitó beszéd megtartására vállalkozik, érdemes megvizsgálni, hogy amit mondani akar, az értékesebb-e, mint a csend, amelyet megtör. Különösképpen azután, hogy mára az évértékelők tartása divattá vált a közéletben. Én szándékosan nem évértékelőre, hanem évadnyitó beszédre készültem, több ok miatt is. Egyrészt nem az elmúlt évet, hanem az elmúlt időszak folyamatait kívánom értékelni. Másrészt nem pusztán a múltról, hanem a jövőről, a reményeink szerinti szebb jövőről is szólni szeretnék. Végül, mivel a szocialisták elnöke is tartott már évértékelőt, talán a jelenlévők megbocsátanak, ha úgy gondolom, férges almába én inkább nem harapok. Nos, ennyit szerettem volna tisztázásképpen mondani magáról a műfajról.

Szilágyi György: Biszku Bélának azért kellene bűnhődnie, amit '56 után elkövetett

A Jobbik azt reméli, hogy letöltendő börtönbüntetés kap Biszku Béla. A párt egyébként lépése megalapozottságát látja abban, hogy feljelentése nyomán bíróság elé áll a volt kommunista politikus, 1956 utáni belügyminiszter – nyilatkozta Szilágyi György a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában péntek reggel. Szilágyi némileg csalódott, mondván: Biszkut nem azért ítélhetik el, amit az '56 utáni megtorlások során tett, hanem azért, amit tavaly '56-ról nyilvánosan mondott a Duna Televíziónak adott interjúban. A párt mindent megtesz azért, hogy a “Biszku Béla-félék” egykori tetteikért is felelősségre vonhatók legyenek – fogalmazott.

Minden munkavállalót megillet a tiltakozás joga

A Jobbik a sztrájktörvény indokolatlan módosítása miatt Alkotmánybírósághoz fordul, ugyanis úgy véli: a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatóknál foglalkoztatottakat ugyanolyan jogok illetik meg, mint a többi munkavállalót.

A módosítás révén ezek az emberek csak akkor élhetnek a munkabeszüntetés alkotmányos jogával, ha előzetesen megegyeztek a (gyakorlatban nem meghatározott) elégséges szolgáltatás mértékéről. Ez az adminisztratív eszköz gyakorlatilag zsarolási pozíciót biztosít a munkaadónak, aki így bármikor ellehetetlenítheti a tiltakozás eme módját. Ezzel a közszolgáltatásban dolgozók hátrányos megkülönböztetésben részesülnek azokkal a munkavállalókkal szemben, akiknek sztrájkjogát semmi nem korlátozza.

Schiffer András beszélt a legtöbbet idén a parlamentben, Gaudi-Nagy Tamás a második lett

Schiffer András (LMP) szólalt fel a legtöbbször, és beszélt a legtöbbet az idén a parlamentben - derül ki az Országgyűlés adataiból. A felszólalásban legaktívabb képviselők az új parlamenti pártok soraiban ülnek. Schiffer András 190 alkalommal szólalt fel és 15 órát beszélt a Házban. A felszólalások számát tekintve 174-gyel követi őt Vágó Gábor (LMP), majd 166-tal Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), aki összességében alig fél órával beszélt kevesebbet Schiffer Andrásnál. Vágó Gábor ugyan második a felszólalások számában, de csak nagyjából fele annyi időt, közel nyolc órát beszélt, mint a listát vezető párttársa.

Ezekről döntött idei utolsó napján az Országgyűlés

Újra három évre jár a gyes, a jövő évtől indoklás nélkül lehet elbocsátani a munkavállalókat a közigazgatásban, feltételhez kötik a sztrájkot a közszolgáltatást végző cégeknél, az energetikai cégek nem háríthatják át a különadót a fogyasztókra. Ezekről döntött idei utolsó ülésén az Országgyűlés a költségvetés megszavazásán kívül.

Izrael békés, igazságos, önkritikus ország – izraeli diplomaták fogadása a magyar Parlamentben

Szokatlan biztonsági jelenlét előzte meg a ma délután 14.00 órakor kezdődő Külügyi és határon túli magyarok- illetve az Európai Ügyek bizottságának együttes ülését, amelynek apropóját magas rangú izraeli diplomaták fogadása adta. A találkozón a bizottsági tagok mellett az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar-izraeli baráti tagozatának képviselői is tiszteletüket tették.

A megjelenteket Horváth János, az IPU vezetője, az Országgyűlés korelnöke köszöntötte, méltatva a magyar és izraeli nép több ezer éves történelmét. Az izraeli delegáció nevében először Aliza Bin-Noun budapesti nagykövet szólalt fel, aki Magyarországot nemzetközi viszonylatban is Izrael egyik legjobb barátjaként aposztrofálta, méltatva a két ország gazdasági kapcsolatait és a magyarországi zsidóság részvételét a társadalmi életben. 

Szenteste előtti napon döntenek: óvadék ellenében hazamehetne Budaházy

December 23-án dől el, hogy otthon töltheti-e Budaházy a szentestét. Az óvadék ellenében történő szabadon bocsátásáról dönt aznap a bíróság, vagyis szenteste előtt egy nappal. Reméljük nem csak szórakoznak!

Az óvadék ellenében történő szabadon bocsátásáról dönt a bíróság, szenteste előtt egy nappal. Reméljük nem csak szórakoznak, ugyanis három gyermek várja haza a hős hazafit.

December 23-án dönti el a mélyen agyontisztelt bíróság, hogy óvadék ellenében kiengedik-e végre Budaházy Györgyöt, aki több, mint egy éve raboskodik mindenféle koholt vádak alapján a köztársaság börtönében. Reméljük, hogy a tárgyalás kedvező kimenetellel jár és a hős hazafi családjával lehet szenteste, és nem a hatalom aljasságáról van szó, aminek levét három kisgyermek inná meg.

Amennyiben óvadék ellenében engedik szabadon, akkor a nemzeti oldalnak egy napja van összeadni – az általában milliós- óvadékot. Reméljük, hogy egy ilyen esetben egyként tudunk kiállni Gyuri mellett, és percek alatt meglesz az összeg.

szentkoronaradio.com - kuruc.info

Történelmi mérföldkő az igazságszolgáltatásban

Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága a Gaudi-Nagy Tamás-féle jelentést a 2002-2010 közötti jogsértésekről

2010. december 8-án 10.00 órakor tárgyalta az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága azt a jelentést, amelyet A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság előzetesen november 26-án fogadott el.