Március idusa Tápióbicskén

Adjon az Isten!

Tagságunk immár másodszorra hívta meg a tápióbicskeieket és a környéken lévő települések lakóit, hogy együtt tisztelegjünk a 163 évvel ezelőtti események előtt. Kifejezvén ezzel azt is, hogy hagyománnyá kívánjuk tenni az 1848. március 15 – ei megemlékezést. Köreinkben üdvözölhettük a polgármestert, és a képviselő testület néhány tagját is.

1848. március 15 - e máig a magyar nemzet legkedvesebb ünnepe. Olyan forradalom tört ki Pesten, amelynek célja a szabadság és a függetlenség kivívása volt, és az azt követően megalakult első, magyar független kormány együtt dolgozott a néppel. A szabadságát kivívott ország nem hódolt be a Habsburg ház kormányzati rendszer erőszaknak, hanem a fegyveres önvédelmet választotta, amely mögé felsorakozott a magyar társadalom, a magyar nemzet minden tagja. A márciusi ifjak rendíthetetlensége álljon példaként előttünk, mert még mindig nem értük el az akkor kitűzött célokat – kezdtük el ezekkel a mondatokkal a megemlékezés.

Ünnepi műsorunk főgerincét Petőfi Sándor költő versei adták, hiszen A Nemzethez és a Megint beszélünk s csak beszélünk költemények a mai napig aktualitással bírnak, és mi nem cenzúráztuk Petőfi Sándor egyetlen versét sem, mint ahogy ezt a Nemzeti Múzeumnál tartott állami ünnepségen megtették, 2011. március 15 – én.

A nagykátai Tápiómente Táncegyüttes utánpótlás csoportja a Nagykónyi Verbunkkal és a Galgamenti táncokkal kedveskedett a megjelent vendégeknek.

Meghívott vendégünk volt Dr. Gaudi-Nagy Tamás, aki amellett, hogy  a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat kezdeményezője, segítette és sikeresen védte meghurcolt áldozatok tucatjait a hatalom által indított koncepciós eljárásokban. 2010. májusa óta  a Jobbik képviselője az Országházban, és ott is folytatja a harcot a magyar emberek szabadságáért, méltóságáért, a nemzeti öntudat erősítéséért.

Ünnepi beszédében kiemelte a mai napig aktuális 12 pontból a közös teherviselést, a törvény előtti egyenlőséget, a Nemzeti Őrséget és a politikai foglyok szabadon bocsátását.

A tápióbicskei Bitskey Gáspár Hagyományőrző Tüzércsapat három díszlövéssel tisztelgett az 1848 – as forradalom előtt, majd ezután Kármán Csaba a Jobbik helyi elnöke együtt koszorúzta meg az emlékművet Gaudi – Nagy Tamással, aki előtte néhány szóval megköszönte a lehetőséget Tápióbicskének, hogy azzal a településnek a lakóival ünnepelhette március 15 - ét, ahol a dicső tavaszi hadjárat egyik fontos csatája zajlott 1849. április negyedikén, és ahol bebizonyosodott, hogy kellő akarattal, hazaszeretettel igenis győzhetünk a hatalmasabb felett.


A Szózat és a Székely Himnusz közös eléneklése után a nemzeti öntudat erősítéseként, a nemzeti egység kifejezésére mondtuk el együtt:

Hiszek egy Istenben,
Hiszek egy Hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.

E sorok írói meghatódva vette észre, hogy a vele szemben állók szemében elfojtott könnycseppek csillannak.


Ünnepségünk vége után jöttek az első hírek a megzavart Magyar Nemzeti Gárda megemlékezéséről, telefonos kapcsolatot teremtettünk az ottaniakkal és dr Gaudi – Nagy Tamás részletesen tájékozódott az eseményekről, jelezve, hogy kérjenek azonnal segítséget az ott lévő Jobbik jogsegély szolgálatosoktól. És ezzel itt is cáfolnám azt a neten megjelent hírt, hogy a Jobbik lapít.  

Kérem a nemzeti radikális oldal minden igaz emberét, ne egymásban keressük az ellenséget, ne egymással harcoljunk. Van elég ellenségünk enélkül is, nem lehettünk egymás ellenlábasai. Ha hagyjuk magunkat megosztani, akkor a bukás előbb vagy utóbb elkerülhetetlenné válik.

Búcsúként mi mással köszönhetnénk el, mint lánglelkű költőnk a Nemzethez egy részletével.


Pillanatra fölriadt e nemzet,
S szétnézett, mi zaj van a világban?
És a másik oldalára fordult,
S mostan ujra aluszik javában.

Ébredj, ébredj, istenverte nemzet,
Aki ott az elsok közt lehetnél,
S kárhozatos lomhaságod által
Mindig hátul és alant hevertél!

Ébredj, hazám, mert ha most nem ébredsz,
Soha többé nem lesz ébredésed,
S ha ébredsz is, annyi idod lesz csak,
Míg nevedet sírkövedre vésed!

Föl, hazám, föl! százados mulasztást
Visszapótol egy hatalmas óra,
"Mindent nyerni, vagy mindent veszítni!"
Ezt írjuk föl ezer lobogóra.”

Szebb jövőt!

Tags: