Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás képviselők beszélgetése arról, hogy hogyan szervezkedjünk, mozgósítsunk a külföldi spekulánsok és magyar zöldbárók ellen

2012. május 1-jéig kell összegyűlnie 50 ezer aláírásnak ahhoz, hogy az Országgyűlés érdemben tárgyaljon a családon belüli erőszak önálló bűncselekményként történő beemeléséről a Büntető Törvénykönyvbe, így  mindössze 9 napja maradt a kezdeményezőknek (Halász Pálma és az Élet-Érték Alapítvány) a szint teljesítéséhez, hiszen a hétvége és az ünnepnap miatt már a megelőző hét végén át kell adniuk az íveket. Halász Pálma, a népi  kezdeményezés elindítója biztos abban, hogy jó véghajrával megugorják a szintet.

^{Halász Pálma, az aláírásgyűjtés kezdeményezője átveszi Vona Gábor pártelnöktől és frakcióvezetőtől és Gaudi-Nagy Tamástól a Jobbik frakció tagjainak támogató aláírásával ellátott aláírásgyűjtő íveket.}

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kedden az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt azt mondta: Székelyföld autonómiája Magyarország hathatós támogatása nélkül nem valósítható meg. Kifejtette: ebben Magyarország szerepe nem a nyomásgyakorlás, két uniós tagállamnak egy ilyen kérdést együttműködés tárgyának kell tekintenie. Meggyőződése, hogy a magyar kormány támogatja törekvésüket, és minden lépésüknél ebből indulnak ki - fűzte hozzá, kiemelve: úgy érzik, Magyarországnak olyan kormánya van, amelyik ezt a kérdést felvállalja.

  
Izsák Balázs leszögezte, Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását, sőt Romániának érdeke is lehet.
  
Az SZNT elnöke kitért arra is, hogy az autonómia iránt elkötelezett önkormányzatokat szeretnének Székelyföldön. Egyúttal jelezte, az önkormányzatok meggyőzésében, tájékoztatásában nekik is van felelősségük. Meg kell értetni a székely falvak, városok vezetőivel és közösségükkel, hogy a felelősségük a közvilágításnál nem áll meg - fogalmazott Izsák Balázs, aki az anyanyelv, a kultúra megőrzésében, a közösség megtartásában való felelősségüket is hangsúlyozta.  
  

Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Jobbik frakció tagja és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője az Országgyűlés 2012. április 16-i ülésén feltett azonnali kérdésében arra volt kíváncsi, mikor kezdi meg működését a tavalyi költségvetési törvénnyel 50 millió forint forrással az ő javaslatára felállítani rendelt Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat. 

A képviselő nem értette, hogy mi a késlekedés oka, eltelt már az év harmada és eddig a külvilág semmilyen formában nem értesült erről a jogvédő szervezetről, amely  működésében  jelentősen  támaszkodhat a Nemzeti Jogvédő Szolgálat eddigi közel tízéves eredményes munkásságnak tapasztalataira. Véleménye szerint fontos lenne, hogy a Kárpát-medence elcsatolt részeit birtokban tartó országok számoljanak azzal, hogy azok a magyarok, akiket magyarságuk miatt jogsértés ért, hatékony, magyar állami támogatással és felkészült jogászok közreműködésével jogsegélyre számíthatnak.

A párt országgyűlési képviselői közölték: a Jobbik elutasítja az úgynevezett szén-dioxid-sajtolásos technikák magyarországi alkalmazását.

"Nagyon nagy veszélyben a magyar élettér, a magyar föld" - fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás, aki szerint a széndioxid föld alatti kőzetrétegekbe való visszasajtolásáról szóló javaslat "egy nagyon rafinált EU-s diktátum hatására történő nemzetpusztítási kísérlet".
  
Kijelentette: "minden eszközzel" meg kell akadályozni a technológia elterjesztését. A Jobbik felszólítja az embereket, hogy minden lehetséges eszközzel tiltakozzanak - fűzte hozzá.
  
Kepli Lajos azt mondta, sem gazdasági, sem környezetvédelmi szempontokból nem indokolt a technológia magyarországi elterjesztésére.

A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma 2012. április 13-án tartotta az első tárgyalást abban a közigazgatási perben, amelyet a Nemzetközi CoD^(TM) Rák Információs és Prevenciós Központ Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány és pertársai indítottak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ellen a rákellenes missziót folytató alapítványt több millió forint bírsággal sújtó és rákellenes felvilágosító tevékenységtől eltiltó törvénysértő határozatának megsemmisítése érdekében.

2012. április 11-én tárgyalta az Országgyűlés a bányászatról szóló törvény és egyes energetikai törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot (a javaslat szövege ITT érhető el) . a javaslatot teljes egészében elutasította a Jobbik, amelyet egy újabb, magyar emberek életét, jövőjét veszélyeztető EU diktátumnak tart.

Az EU Bizottság egy EU irányelv nem megfelelő átültetése miatt kötelezettségi eljárást indított hazánk ellen. A javaslat lehetőséget nyit a nemzetközi konszernek érdekeit szolgáló multimilliárdos energiamegaügyletneknek: minimális befektetéssel a maximális profit elérése a magyar emberek életének, vagyonának és környezeti életterének tönkretétele árán úgy, hogy nem adnak érdemi biztosítékot a a földalatti széndioxid tárolás és kutatás  nem várt tragikus következményeinek elhárítására. Ha a kormánypárti képviselők nem is tudták, a kolontári vörösiszap-katasztrófa után megtanulhatták volna, hogy a felelőtlen döntések, a nem megfelelő szabályozás és követelmények emberi életekbe kerülhetnek.

A Kúria felülvizsgálatai ítéletében 2012. április 11-én a kuruc.info hídblokád (2007. október 26.) alkalmával meghurcolt két tüntetőnek adott igazat: hatályában fenntartotta a nekik a rendőrségtől elszenvedett jogsérelmekért félmilliós kártérítést biztosító jogerős ítéleteket, kimondva, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság felel a számtalan hazafi elfogásával járó jogellenes rendőri akcióért. A Mészáros Mátyás bíró vezette tanács (most a korábbi főbíró Baka András is részt vett a döntésben) korábban több hazafiak hátrányára hozott jogsértő ítélettel vétette észre magát, de most meghajolt az igazság előtt és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által kiharcolt ítélkezési gyakorlat töretlen maradt így.

2012. április 11-én tartotta az Országgyűlés a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló törvényjavaslat általános vitáját (a javaslat ITT olvasható), melyben a Jobbik vezérszónokaként üdvözöltem a törvényjavaslatot, mivel annak több eleme jelentősen javítja a kiszolgáltatott gyermekek helyzetét azokban az esetekben amikor az igazságszolgáltatással találkoznak. A törvényjavaslat ugyan uniós irányelv hatására készült, azonban most kivételesen a magyar érdekeknek is megfelel, mivel a nemzet emberközpontú módon, de rendre alapítottan kell működjön.

Éppen ezért megengedhetetlen, hogy az akár tanúként, akár sértettként az igazságszolgáltatás gépezetébe kerülő gyermekek kiszolgáltatottan szenvedjenek el joghátrányokat. Üdvözöltem, hogy a nemi bűncselekmények esetében az elévülési idő a kiskorú sértett nagykorúságának betöltésétől kezdődik. Hiányoltam ugyanakkor azt, hogy a gyermekbarát szabályok jelenleg még nem érvényesülnek a közigazgatási eljárásban pedig ilyen eljárások sokkal gyakrabban találják meg a gyermekeket.

A Kúrián működik egy olyan bírói tanács, egy bizonyos Mészáros Mátyás kúriai bíró vezetésével, amely már több alkalommal hozott a vonatkozó anyagi jogi szabályok és irányadó bírósági gyakorlattal ellentétes döntéseket kártérítési ügyekben. Holnap 9.45 órakor újabb két 2007. október 26-án önkényesen elfogott, majd felmentett tüntetők (egyikük a 2006-os igazságtételért küzdő Gőbl György) ügyében járnak el (Két hete szintén jogerősen nyert 7 általam képviselt ekkor meghurcolt tüntető).

Korábban viszont éppen ez a tanács nullázta le két 2007-ben meghurcolt tüntető első és másodfokon is megítélt és kifezetett kártérítését, a BRFK elsőfokon kétszer elutasított keresetének végül helyt adva ez a tanács  tette felelőssé Toroczkai Lászlót, mint "tüntetés-szervezőt" a 2006. szeptember 18-i Szabadság téri TV székházostrom során keletkezett károkért.

Az Országgyűlés 2012. április 3-i ülésén a bírósági szervezetrendszerről (Országos Bírósági Hivatal elnöke, Országos Bírósági Tanács) szóló törvényjavaslat részletes vitájában Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő felszólalásában kiemelte, hogy az Európai Unió és minden más külföldi szerv véleménye az utolsó szempont amely figyelembevételre kell kerüljön a szuverén magyar Országgyűlés törvényalkotási munkája során.

A magyar Országgyűlés plenáris ülésen 2012. április 2-án, a köztársasági elnök lemondása után a tótok által 1920-ban hajózhatónak hazudott magyar folyón, az Ipolyon létesítendő két hídról (Vámosmikola és Ipolypásztó, illetve Ipolydamásdi és Helemba között)  és a trianoni gúnyhatárral szétválasztott felvidéki magyar területek közútjainak használatáról szóló magyar-szlovák egyezmények (link, link, link) vitájában kőkemény, de egyben tanulságos nemzetpolitikai pengeváltásra került sor Gaudi-Nagy Tamás, az Országgyűlés legaktívabb tagja és a besimulás álláspontját képviselő Németh Zsolt külügyi államtitkár között.

Gaudi felszólalásainak lényege az volt, hogy a javaslatot a Jobbik természetesen támogatja, de a  II. világháborúban lerombolt Ipoly hidak és az elszakított területeken élő magyar testvéreinkkel való kapcsolattartás nem pusztán műszaki ügy, ahogy azt a kormány beállítja, hanem egy alapvető nemzetstratégiai kérdés. Gaudi kérte a kormányt,  haladéktalanul követelje Szlovákiától a kollektív bűnösség elvén álló Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését, a magyarellenes állampolgársági törvény módosítását, a nyelvtörvény eltörlését és a kitelepített felvidéki magyarok kárpótlását, egyben a lehető legmagasabb szintű önrendelkezést a sajnálatos módon fogyatkozó felvidéki magyarság számára.

Tekintse meg az éles vitáról készült összefoglaló videót:

Március 26-án az Országgyűlés elfogadta azt a jobbikos törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében sokkal szigorúbb felelősségre vonás vár azokra a multi cégekre, amelyek megszegik az élelmiszer-forgalmazásra vonatkozó szabályokat.

A Gaudi-Nagy Tamás, Magyar Zoltán és Varga Géza jobbikos országgyűlési képviselők által jegyzett indítványt a Fidesz, a KDNP és – furcsamód – az MSZP képviselőinek többsége is támogatta, az LMP-s honatyák és honanyák nem nyomtak gombot, a DK jelenlévő politikusai pedig nagyrészt tartózkodtak. (A szavazás részletes adatai ide kattintva érhetőek el.) A törvénymódosítás célja a fogyasztókat rendszeresen megtévesztő, gátlástalan élelmiszerláncokat működtető multinacionális cégek megregulázása.

A mai napon (március 27.) Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György Gyula a Jobbik országgyűlési képviselői sajtótájékoztatót tartottak a Bank Center épülete előtt, a nemzeti ünnepet követő rendőrterror kapcsán.

Zagyva György Gyula elmondta, hogy az ország minden szegletéből folyik a tanúk összeszedése, azonban az illetékes szervek hibát, hibára halmoznak. Konkrét példaként kiemelte, hogy parancs nélkül akartak házkutatást tartani egy olyan személynél, akinek egyetlen „bűne”, hogy egy évvel ezelőtt a barátnője volt az egyik hazafinak, aki március 15-én Budapesten járt.

Az Országgyűlésről szóló törvény 2012. március 27-i általános vitájának vezérszónoki beszédében Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, véleménye szerint a  Fidesz testére szabott törvény nem a modern követelményeknek megfelelő hagyományos gyökerekből táplálkozó irányba halad. Koncentrált hatalmat ad a házelnök kezébe akár a funkció kinevezési szabályrendszerrel, akár a fegyelmezési - szankcionálási jogkörök alkalmazásával.

Zagyva György Gyula közölte: a Jobbik szerint a Nemzetközi Valutalap (IMF) utasította a rendőrséget, hogy jogtalanul hurcoljanak el tanúkat a lakhelyükről az elmúlt napokban a március 15-én a Bank Centernél történtek miatt.

Balczó Zoltán és Gyüre Csaba, a Jobbik országgyűlési képviselői alkotmánymódosító javaslatot nyújtottak be, melynek lényege az volt, hogy nemzetközi szerződésről, pontosabban annak megkötéséről, vagy felmondásáról népszavazás útján is lehessen dönteni.

A jelenlegi Alaptörvény ugyanis kétértelműen fogalmaz, hiszen a jogszabály azt mondja ki, hogy nemzetközi szerződésben vállalt, illetve abból eredő kötelezettségekről ne lehessen referendumot tartani.

A fogyasztókat rendszeresen megtévesztő, szemtelen és gátlástalan élelmiszer láncokat működtető multinacionális cégek megregulázása érdekében sikerült összefognia a Magyar Országgyűlés képviselőinek. A 2012. március 26 -án elfogadott törvény értelmében sokkal szigorúbb felelősségre vonás vár azokra a multi cégekre akik megszegik az élelmiszer forgalmazásra vonatkozó szigorodó szabályokat.