Lehet, csak nem szabad
Balczó Zoltán és Gyüre Csaba, a Jobbik országgyűlési képviselői alkotmánymódosító javaslatot nyújtottak be, melynek lényege az volt, hogy nemzetközi szerződésről, pontosabban annak megkötéséről, vagy felmondásáról népszavazás útján is lehessen dönteni.
A jelenlegi Alaptörvény ugyanis kétértelműen fogalmaz, hiszen a jogszabály azt mondja ki, hogy nemzetközi szerződésben vállalt, illetve abból eredő kötelezettségekről ne lehessen referendumot tartani.
Többől a kevesebb
Balczó Zoltán, mint a javaslat előterjesztője a bizottsági ülésen kifejtette, a Jobbik természetesen nem a kötelezettségeket vitatja, nem is teheti, hiszen azok egyértelmű rendelkezések. A normaszövegből a jogalkotó ugyanakkor kifelejtette azt az egyébként rendkívül fontos klauzulát, hogy mi történjen egyáltalán akkor, amikor önmagáról a főkötelem, tehát a szerződés megkötésének kérdése merül fel. Az Országgyűlés alelnöke nemzetközi példákkal támasztotta alá okfejtését és a legfrissebb ír példát állította középpontba, ahol a kormány a közelmúltban szintén népszavazásra utalta azt a kérdést, hogy Írország csatlakozzon-e az europaktumhoz.
A kormánypártok részéről egy igen gyenge ellenérv hangzott el csupán, nevezetesen, hogy főszabály szerint Magyarországon képviseleti demokrácia működik, tehát a választópolgárok megválasztott képviselőik útján gyakorolják a hatalmat és hoznak döntést minden lényeges kérdésben. Gyüre Csaba ugyanezen a vonalon érvelt tovább, amikor elmondta, hogy az alkotmány azt is kimondja, hogy kivételes esetben ugyanakkor a választók közvetlenül is állást foglalhatnak, s az europaktumhoz való csatlakozás éppen ilyen elem, hiszen a kérdés a 2010-es választások idején fel sem merült még, sőt politikus sem volt, aki egyáltalán meg tudta volna mondani, milyen horderejű fordulatok érinthetik Magyarországot az elkövetkező években.
Felesleges
Salamon László, a bizottság kereszténydemokrata elnöke a jobbikos javaslatot úgy minősítette, hogy az merőben felesleges, mivel az Alaptörvény szövege a tiltást tételesen felsorolja, de hallgat a szerződésekről, tehát nyelvtani értelmezésben egyértelmű, hogy ilyen disputa esetén a lehetőség merül fel, tehát igenis alkotmányos, ha nemzetközi szerződés megkötéséről, vagy felbontásáról népszavazást írnak ki Magyarországon.
Gaudi-Nagy Tamás jobbikos szakpolitikus Salamon hozzászólására reagálva kijelentette, ez a válasz még akár elfogadható is lenne abban az esetben, ha a jogalkalmazó szervek, elsősorban az Országos Választási Bizottság ugyanúgy értelmezné a jogszabályt, mint Salamon László, sajnos azonban ennek épp az ellenkezője figyelhető meg a gyakorlatban. Ennek bizonyítására a honatya több OVB határozatot is nevesített, mely a hasonló kezdeményezéseket rendre elutasította. Gaudi kiemelte, amennyiben a jogalkalmazók többféleképpen értelmeznek egy rendelkezést, az éppen azt bizonyítja, hogy a jogalkotónak egyértelművé kell tennie a szándékát, vagyis, hogy mit tilt és mit engedélyez az adott szabályozásban, tehát a javaslat már ezért is aktuális.
Végül az indítvány tárgysorozatba vételét mindössze a három radikális képviselő támogatta, a fideszes többség a szocialistákkal és a független Pősze Lajossal karöltve leszavazták azt.
