Az Országgyűlés 2012. március 26-i ülésén elutasította a tárgysorozatba vételét azon Balczó Zoltán, Gyüre Csaba és Gaudi-Nagy Tamás által jegyzett Alaptörvény módosító javaslatnak,  amely Magyarország szuverenitása és a magyar emberek önrendelkezése szempontjából egy rendkívül fontos jogi dilemmát hivatott megoldani.

- kérdezte Morvai Krisztina az Európai Bizottság tagjaitól, miután ma az EU pénzügyminiszterei 145 milliárd forintnyi kohéziós pénzt vettek el Magyarországtól. A képviselőnő rámutatott, hogy a földmoratórium lejárta után a nyugati befektetők szereznék meg a magyar termőföldet, miközben kohéziós pénzeinket elveszik, hazánkat pedig minden vonalon gyarmatosítják. Rákérdezett, hogy vajon az uniós főbürokraták hallottak-e már 1956-ról és a magyar szabadságszeretetről. Andor László, magyar uniós biztos (akit a Bajnai-kormány nevezett ki) higgadtságra intette Morvait és mindazokat az egyre növekvő magyar tömegeket, akik pontosan a higgadt mérlegelés után teszik fel a címben szereplő kérdést

Behívták tanúkihallgatásra, majd letartóztatták a szovjet emlékműs bírsága miatt - összegyűlt a "váltságdíj"

Az Országgyűlés 2012. március 5-i ülésén Gaudi-Nagy Tamás kemény ügyrendi csatákat vívott a kétharmados többség által jogtipró önkénnyel elutasított módosító javaslatok miatt a közkegyelmi törvény, a Balsai jelentés és a Független Rendészeti Panasztestület beszámolójával kapcsolatban.

 Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága ugyanis  házszabály-ellenesnek nyilvánította Gaudi-Nagy Tamás  Balsai- jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozat javaslathoz, a közkegyelemről szóló törvényjavaslathoz, valamint a Független Rendészeti Panasztestület 2008-2010 közötti időszakot felölelő jelentéséhez benyújtott módosító javaslataimat. A plenáris ülésen így nem maradt más hátra, minthogy az utolsó még meglévő fegyverhez nyúljak és ügyrendi felszólalással éljek annak érdekében, hogy az igazságot az ország nyilvánossága előtt elmondhassam.

Többször megzavarták a Corvinus Egyetemen Navracsics Tibor és Gaudi-Nagy Tamás tárcatükör beszélgetését. A jobbikos politikust már érkezésekor kifütyülték, a hallgatók pedig táblákkal demonstráltak ellene.

Budapest, 2012. február 22., szerda (MTI)

Megjelent a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) tevékenységéről szóló, Jogvédők a nemzet szolgálatában című dokumentumkötet, a könyvben egyebek között interjúk olvashatók a 2006. őszi tüntetések résztvevőivel. Gaudi-Nagy Tamás, a 2004-ben létrejött Nemzeti Jogvédő Alapítvány, és az annak fenntartásában működő Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a kiadvány szerda esti bemutatója előtt az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: a kötet alapos áttekintését adja annak a nemzeti jogvédő munkának, amelyet az NJSZ együttműködő ügyvédei végeztek 2002 és 2011 között.

A Jobbik azt kezdeményezi, hogy a decemberi Kossuth téri LMP-s demonstráció résztvevői mellett azok is kapjanak közkegyelmet, akiket 2002 és 2010 között "politikai okokból meghurcoltak" - közölte szerdai sajtótájékoztatóján Gaudi-Nagy Tamás.

2006 őszén a vezetők a hatalom megtartása érdekében használták a rendőrséget, a bíróságot és az ügyészséget - mondta Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik vezérszónoka a Balsai István korábbi miniszterelnöki megbízott nevével fémjelzett jelentés általános vitájában. Az LMP-s Schiffer András pongyolának nevezte a jelentést és közölte, hogy frakciójuk arra nemmel fog szavazni.

Az előterjesztők a javaslat indoklásában azt írják: az Országgyűlés méltányosnak tartja, hogy az egyes sarkalatos törvények elfogadása ellen maguk leláncolásával demonstráló, és emiatt büntetőeljárás hatálya alá került emberekkel szemben közkegyelmet gyakoroljon a törvényhozás. Az alaptörvény elfogadását ugyanis olyan kiemelkedő történelmi eseménynek tekinti a Ház, amely indokolja "az alaptörvényből fakadó jogosultságok gyakorlása ellen" még a személyi szabadság megsértése bűntettével, vagy szabálysértés elkövetésével tüntető személyekkel szemben is e méltányosságot - olvasható a javaslat indoklásában.

Az Országgyűlés kedden tartja meg a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentésének elfogadásáról, illetve a határozati javaslatról szóló együttes, általános vitát.

Fideszes és Mszps szavazatokkal támogatta az Országgyűlés azt, hogy Magyarország csatlakozzon az új uniós fiskális paktumhoz. Martonyi János külügyminiszter erről szóló előterjesztéséről 2012. február 20-án döntött a parlament. A Jobbik kérésére ezen gyarmatosító fiskális paktumról név szerinti szavazáson döntött a Tisztelt Ház. A szavazás eredménye itt érhető el.

Az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága előtt, 2012. február 15-én tett eleget beszámolási kötelezettségének a Független Rendészeti Panasz Testület.

A tegnapi EU paktumos általános vitában keményen meggyalultam Gyurcsány Fegyencet: a gyalázatos paktumot Fidesszel egyetértésben dicsőítő és hazánk szuverenitását védőket sértegető bukott miniszterelnök - aki a Fidesznek köszönhetően még mindig szabadlábon rontja a levegőt - zavaros felszólalását követően kétperces felszólalásban figyelmezettem az ország közvéleményét: Gy. Ferenc hazaárulásainak hosszú sorát ezzel a véleményével most egy újabbal tetézte, egyébként "hős szabadságharcosként" nyilván azért puccsolta meg Medgyessyt 2004-ben, mert a galád 2003-ban aláírta hazánkat elképesztően károsító EU csatlakozási megállapodását.

A Papcsák Ferenc (Fidesz) vezetésével lefolytatott vizsgálat ugyanis csak felelősséget állapít meg, azt is csak általánosságban és éppen úgy a lakosságot is felelőssé teszi azért, amiért az elmúlt tíz évben devizában adósodott el.

Z Kárpát Dániel, a Jobbik szakpolitikusa a jelentés kapcsán elmondta, örömmel, tapasztalta, hogy a bizottság javaslatai között szerepel végre egy általános pénzügyi- és banki rendszert átfogó tantárgyi javaslat, mely már az alap, illetve a középfokú oktatásban is szerepelne, továbbá előremutató elemnek tekintette a magáncsőd intézményét is, melyet a Jobbik már több ízben szorgalmazott, hasonlóan a gazdasági társaságok és az önkormányzatok esetében pedig bevett védelmi eszköz.

Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács 2012. téli ülésszakán 2012. január 26-án Strasbourgban számon kérte a leköszönő emberi jogi főbiztost, Thomas Hammerberget, amiért a nemzeti közösségek jogai helyett homoszexuálisok és bevándorlók jogaival, és az ún. Nacionalista extrémizmussal  foglalkozott és nem ment el a nemzeti radikális képviselő kérésére Székelyföldre sem, hogy megvizsgálja a székely önrendelkezési törekvéseit és a román állam elnyomó tevékenységét.