Felelősség van, felelősök nincsenek + Videó

A Papcsák Ferenc (Fidesz) vezetésével lefolytatott vizsgálat ugyanis csak felelősséget állapít meg, azt is csak általánosságban és éppen úgy a lakosságot is felelőssé teszi azért, amiért az elmúlt tíz évben devizában adósodott el.

Z Kárpát Dániel, a Jobbik szakpolitikusa a jelentés kapcsán elmondta, örömmel, tapasztalta, hogy a bizottság javaslatai között szerepel végre egy általános pénzügyi- és banki rendszert átfogó tantárgyi javaslat, mely már az alap, illetve a középfokú oktatásban is szerepelne, továbbá előremutató elemnek tekintette a magáncsőd intézményét is, melyet a Jobbik már több ízben szorgalmazott, hasonlóan a gazdasági társaságok és az önkormányzatok esetében pedig bevett védelmi eszköz.

A nemzeti képviselő azonban kifogásolta, hogy a felelősséget a bizottság túlságosan szétteríti és a lakosságot éppen úgy felelőtlennek állította be, mint az állami szerveket, vagy éppen a vizsgált időszak szociálliberális kormányait. Z. Kárpát leszögezte, ez nagyon súlyos megállapítás, hiszen elkeni azokat a maffiaszerű cselekményeket, melyek révén a lakosság irgalmatlan többletterhet fizet a honi hitelintézeteknek. Nincs megoldás a végtörlesztés kapcsán sem, hiszen a bankok gyakorlatilag a végletekig leszűkítették a végtörlesztésre jogosultak körét. Ugyanakkor a kilakoltatási kvóta havonta ezer családot engedélyez kilakoltatni otthonából, a Nemzeti Eszközkezelő alapja pedig éves szinten mintegy nyolcezer család védelmét teszi lehetővé, éves szinten tehát négyezer család kerülhet továbbra is utcára. Ez tarthatatlan – szögezte le Z. Kárpát Dániel és hozzátette nemcsak az felháborító, hogy a kormány továbbra sem tesz semmit azért, hogy a kockázatot valóban a bankok viseljék, ne az egyszerű emberek, hanem az is, hogy a devizahitelek kapcsán szó sincs arról, hogy a kormányzat bármit is szándékozna tenni a gazdasági társaságok, illetve az önkormányzati szféra érdekében, sőt, Orbán Viktor korábban kijelentette, semmilyen segítségre nem számíthatnak az említett szférák.

Ez bűncselekmény

Gaudi-Nagy Tamás a jelentés kapcsán kifejtette, sajnos nem érte el a célját, mert egyrészt az MSZP felelősségét szétkeni, az I. Orbán kormány felelősségét pedig a minimumra szűkíti, s míg a vizsgálat alatt számtalan, az „elkövetői oldalról” érkezett szakértőt és érintettet hallgattak meg, míg a lakosság részéről, pontosabban a devizahitel károsultak oldaláról mindössze két, a károsultakat tömörítő és képviselő szervezet vezetője és szakértője fejthette ki tapasztalatait. Gaudi leszögezte, a vizsgálat végkicsengése sem elégíti ki a nemzeti radikális párt képviselőit, mivel a személyes felelősség gyakorlatilag senkivel szemben sem fogalmazódott meg, ezzel szemben a szakpolitikus kijelentette, számos egykori politikus és pénzügyi szakember akár húsz évnyi szabadságvesztést is kaphatna, ha a vizsgálat célja valóban az igazság kiderítése és a felelősök felkutatása lett volna.

A jobbikos honatya egyben bemutatta a hivatalos jelentés kritikáját is, melyet szakpolitikusok és független szakértők készítettek el és amely világosan megállapítja, hogy a bankok milyen extraprofitra tettek szert az árfolyam ingadozással. Erre legjobb példa talán 2008, amikor a svájci frank jegybanki alapkamata Svájcban nulla százalék volt (tehát olcsóbb lett annál is, amennyiért a magyarországi bankok megvásárolták), míg a magyar jegybanki alapkamat növekedett és a honi hitelintézetek – annak dacára, hogy a hiteleket forintban folyósították – a törlesztőrészleteket a magyarországi kamatemelkedésre hivatkozva megemelték. A jelentés kritikája egyébként hemzseg az olyan ténymegállapításoktól, melyek ilyen és ehhez hasonló eseményeket rögzítenek és amelyek alapján egyértelmű, hogy a bankok nemcsak a nem létező árfolyamkockázatokat hárították az adósaikra, de további profitnövelő tényezőket is beépítettek a rendszerbe, mindezt az ügyfelek kárára. A kritikát egyébként az Alkotmányügyi bizottság nem vette figyelembe.

Gaudi-Nagy Tamás ugyanakkor hangsúlyozta, a javaslat több, a Jobbik és az érdekvédő szervezetek által szorgalmazott elemet is tartalmaz, itt említhető többek között a nagy állami felügyelőszervek szabályozó és ellenőrző hatásköreik újragondolása és szabályozása, továbbá, hogy a korábban felvett devizahiteleket, különösen azokat, melyeknél a hitelesek nem közvetlenül egy bankkal, hanem egy közvetítő céggel szerződtek, a kibocsátáskori árfolyamon forintosítsák.

Csanádi Gábor Ferenc – barikad.hu