Az Országgyűlés előtt a Balsai jelentés. Vezérszónoki felszólalásom és az általános vita közbeni felszólalásom felvételeiével frissítve

2006 őszén a vezetők a hatalom megtartása érdekében használták a rendőrséget, a bíróságot és az ügyészséget - mondta Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik vezérszónoka a Balsai István korábbi miniszterelnöki megbízott nevével fémjelzett jelentés általános vitájában. Az LMP-s Schiffer András pongyolának nevezte a jelentést és közölte, hogy frakciójuk arra nemmel fog szavazni.

Gaudi-Nagy Tamás a 2006 őszi események fő üzenetének nevezte, hogy akkor "voltak elnyomók és voltak felkelők". A politikus egyúttal a szocialista Harangozó Tamás beszédére utalva közölte, hogy a képviselő megsértette az áldozatokat és a felszólalással a "magyar szocialista párt végképp magára húzta a politikai hullaság koporsóját".
80
A képviselő kijelentette, hogy a hatalmon lévők 2006 őszén a hatalom megtartása érdekében használták a rendőrséget, a bíróságot és az ügyészséget.

A politikus azt mondta, az időszakot annak alapján kell vizsgálni, hogy jóvátételt kapnak-e az áldozatok, megtörténik-e a felelősségre vonás és mentesítik-e a koncepciós eljárások alanyait.

Feltette azt a kérdést is, hogy a jelentés miért csak az elkészülte után fél évvel került a parlament elé. A szöveg üzenetének nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, illetve több rendőri vezető "mind bűntársak voltak egy nagyon súlyos, nagyon tömeges és igen kivételes bűncselekmény elkövetésében (...) mégpedig terrorcselekmény elkövetéséről van szó". Véleménye szerint ezeknek a vezetőknek az volt a céljuk, hogy elrettentsék az embereket attól, hogy tiltakozzanak ezen "embertelen, hazug rendszer ellen".

Kitért arra, hogy közel 150 ember majdnem 300 millió forint értékű kártérítéshez jutott, de hozzátette, hogy ettől függetlenül vannak még rendezetlen kérdések.

Az ügyészségnek szégyellnie kell magát, hogy több tucat feljelentés után sem vádoltak meg egyetlen rendőri vezetőt sem a 2006 őszi események miatt - jelentette ki.

A képviselő végül közkegyelmet kért a 2002-2010 közötti "tömeges jogsértések áldozatainak és koncepciós eljárások elítéltjeinek illetve (...) Budaházy Györgynek és társainak".

Az LMP nemmel fog szavazni a jelentésre

Az LMP véleménye szerint a Balsai-jelentés egy meglehetősen pongyola munka, ami nem méltó sem a kormányzathoz, sem a parlamenthez, a frakció pedig nemmel fog szavazni arra - mondta Schiffer András.

A vezérszónok viszont azt is hangsúlyozta, hogy 2006 őszét és az akkor történt jogsértések emlékét nem lehet relativizálni, mert az idő múlása nem adhat alapot arra, hogy az akkor történteket megpróbálják eljelentékteleníteni. Hangsúlyozta, hogy ami akkor történt az egy demokratikus jogállamban nem történhet meg, a kormányzat ugyanis nem használhatja kénye-kedve szerint az erőszakszervezeteket, pártpolitikai célokra a titkosszolgálatokat.

A jelentés egyik fájó hiányosságának nevezte, hogy a sorozatos jogsértések, a gyülekezési jog lábbal tiprása nem 2006 őszén, hanem már 2003-ban elkezdődött.

Kitért arra is, azért javasolták párttársával, Szabó Tímeával közösen, hogy a 2006 szeptember-októberi történtekkel kapcsolatban alkossanak egy közkegyelmi kérvényt, mert abban az időszakban a kormányzati működés kilépett a jogállami mederből.

A képviselő arra viszont felhívta a figyelmet, hogy a szocialisták vezérszónoka, Harangozó Tamás megtette azt, amit párttársai korábban nem, néhány esemény miatt elnézést kért. Ennek kapcsán leszögezte: nincs helye kettős beszédnek, mert aki fenntartja azt és arról szónokol, hogy akkor a csőcseléktől védték meg a békés többséget, az nem demokrata és nincs erkölcsi hitele ahhoz, hogy bármit kinyilatkoztasson.

A politikus véleménye szerint az viszont nem teljesen tiszta, hogy miért volt szükség a jelentés elkészítésére, mert az emberi jogi bizottság már készített egy 18-20 oldalas, de "annál magvasabb" anyagot, amelyet Schiffer András alaposabbnak tartott a miniszterelnöki megbízotténál.

A jelentést elemezve hangsúlyozta, hogy egy miniszterelnöki megbízott nem veheti át a nyomozóhatóság szerepét, nem minősíthet cselekményeket és nem bírálhatja a bíróságokat.

A képviselő úgy látta, hogy a biztosnak le kellett volna vonnia 2006 őszének tanulságait és intézményes biztosítékokat kellett volna adnia arra, hogy soha többé ne fordulhassanak elő hasonló események. Leszögezte, hogy a megbízottnak tényeket kell felderítenie és nem politikai megállapításokat tennie.

Összességében hiányosnak tartotta a szöveget az olyan tények felsorolásában, amelyek nem más jelentésekből vannak "összeollózva", hanem a kormányzati apparátusból nyerhetőek ki. Azt is kijelentette, hogy ha az összeállítás terrorcselekményről beszél, akkor legalább a valószínűsítés szintjén rögzítenie kellene a célzatosságot.

MTI