70 éve szentelték fel a szabadság téri Hazatérés Templomát. Az évforduló alkalmából Ifj. Hegedűs Loránt református lelkész igehirdetésével ünnepi istentiszteletet tartottak. A zsúfolásig megtelt templomban a jelenlévők megemlékeztek a II. bécsi döntésről, a templomot ugyanis Észak-Erdély visszatérésének idején szentelték fel. Az ünnepségen köszöntőt mondott többek között Morvai Krisztina, Vona Gábor és Gaudi-Nagy Tamás is.

jobbiktv.hu

Morvai Krisztina jogász, a Jobbik európai parlamenti képviselője szerint a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György fogva tartásának körülményei az ötvenes évek pártállami diktatúráját idézik.

A politikus pénteken, a Fővárosi Bíróság épülete előtt újságíróknak azt mondta: felháborító, hogy Budaházy György és vádlott-társainak ügyében ugyanazon büntetés-végrehajtási intézmények vezetői hoznak döntéseket, amelyekben 2006 őszén tömeges jogsértések történtek, s ahol emberek százait bántalmazták és alázták meg.

Bizonyítottság hiánya miatt felmentette a Fővárosi Bíróság pénteken azt a két rendőrt, akiket az ügyészség azzal vádolt meg, hogy 2006 szeptemberében az őrzésükre bízott, az előzőleg a Rákóczi úton bordatörést szenvedett és a rendőrségre szállított férfit bántalmazták. Az elsőfokú ítéletében a bíróság egyetértett azzal, amit a rendőrök védője előadott a perbeszédében, vagyis kimondta: a sértettet két vagy három rendőr bántalmazta, de azt kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak követték volna el a bűncselekményt. A bíró utalt az ellentmondásos tanúvallomásokra, amelyekből indoklása szerint nem lehet pontosan meghatározni mi történt, mert nagyon sok volt az eltérő momentum ezek között.

Mind időben, mind a bántalmazás formáját tekintve más-más hangzott el a tanúk részéről. Például másként emlékeztek a helyszínre, az előállítottak számára, a rendőrök számára, ruházatára és nemére.

Tulajdonképpen nem lepődhettünk meg azon, hogy Szilvásy György egykori titokminiszter nem ment el a szocialista–szabaddemokrata kormányzás jogsértéseit vizsgáló albizottság ülésére, mert kiszivárgott: ezt már korábban Szilvásy fivére megjósolta.

Nagy kár, hiszen mint hivatásos titokminiszter ott még miniszterkedhetett volna egy sort, őrizhette volna tovább a titkot. Ehelyett felkérte a szocialistákat, véleményezzék: akarjon-e odamenni vagy inkább ne. Természetesen titokban megsúgták neki, hogy kérdezzen bátran, az MSZP azt mondja majd, hogy ne, ne, az istenért, kerülje őket, mint üveges tót a hanyattesést. (Szlovák! Kiál­taná Slota.)

Az egy főre jutó országgyűlési képviselők számát tekintve Kispest az élmezőny előkelő, ha nem első helyén található. Amilyen sokszínű ez a város(rész), olyanok parlamentereik is: szocialistától fideszesen át jobbikosig majdnem mindegyik országgyűlési párt „képviselteti magát" a kerületben.

Nem csak a parlamentáris demokráciát, de az alkotmányt is megsértette az MSZP, illetve Szilvásy György azzal, hogy a volt titokminiszter az MSZP döntésére hivatkozva nem jelent meg a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésén szerdán - jelentette ki Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos alelnök szerint a történtek felvetik az MSZP frakciójának feloszlatását is.

Szilvásy György az MSZP-frakció döntése alapján határozott úgy, hogy nem tesz eleget az albizottság meghívásának.

Sokkot kapott és intézkedésképtelené vált a kijelölt helyszíni parancsnok.

Az égő vízágyú kezelői csőre töltött fegyverrel készültek a halálra az MTV-székház ostrománál – mondta Magyar István alezredes a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésén hétfőn. Majoros Zoltán arról beszélt, hogy rendőrségi rádiós rendszer annyira csődöt mondott, hogy már komolyan felmerült a kézjelekkel történő kommunikáció, irányítás lehetősége.

Majoros Zoltán ezredes el sem meri képzelni, mi történt volna, ha a tüntetők megtalálják a fegyvereket.

A 2002 és 2010 közötti rendőri jogsértéseket vizsgáló parlamenti testület ülésén Majoros Zoltán ezredes, aki 2006. szeptember 18-án, majd az október 23-i rendezvényen is műveletirányítóként dolgozott, a testület előtt elmondta: 17-én és 18-án (a tévészékház "ostromának" napján) nem rendeltek el készültséget a rendőrségnél, így a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (REBISZ) rendőreinek felszerelését nem tudták kiadni, mert a raktárosok hazamentek, a kulcsok meg náluk voltak.

Négy év után sem érez felelősséget Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány a 2006 őszén történt véres tömegoszlatásokkal kapcsolatban – mondta el az egykori terrorkapitány a pénteki parlamenti meghallgatáson.

A volt főrendőr a parlamenti bizottság meghallgatásán azt mondta: a tévészékház elleni ostrom békés tüntetésnek indult, de anarchiába torkollott, ilyenre 50 éve nem volt példa.

1940. augusztus 30-án délután 3 órakor hirdették ki a tengelyhatalmak — Németország és Olaszország külügyminiszterei, Joachim von Ribbentrop és Gian Galeazzo Ciano — a bécsi Belvedere-palotában a második bécsi döntést, amely 43 ezer négyzetkilométernyi észak-erdélyi területet juttatott vissza Magyarországnak 2,5 millió lakossal. Visszakerült Nagykároly, Nagyvárad, Kolozsvár, Szatmárnémeti és Marosvásárhely, valamint az egész máramarosi terület és a Székelyföld.

Horthy Erdélyben, 1940 (forrás: wikipedia.org)

Körülbelül 60 fő jelent meg a XIII. kerületi rendőrkapitányság előtt. Közben Dr. Gaudi-Nagy Tamás is megérkezett a helyszínre.

A rohamrendőrök a semmiből, célirányosan, óriási erőkkel érkeztek a margitszigeti rendezvényre, mindenkin átgázoltak, és a Magyar Nemzeti Gárda új főkapitányát, a terepszínű nadrágban, fekete pólóban álldogáló Ináncsi Józsefet megragadták és elhurcolták - adja hírül a Barikád.

Hiába érkezett azonnal a segítségére Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Staudt Gábor budapesti főpolgármester-jelölt, a rendőrök alkotmányt, emberi jogokat és erkölcsöt felrúgva elráncigálták, autóba tuszkolták és elhurcolták Ináncsi Józsefet.

Aki látta a Hír Tv Célpont című műsorában a börtöninterjút Budaházy Györggyel, talán kicsit elgondolkodott, ki is ez az ember, és miről is van szó. Ahogyan szokták mondani, érzékeny téma , jogásznyelven folyamatban lévő ügy, döntsön a mindig rendkívül független bíróság.

Budaházy egyesek szemében szabadságharcos, romantikus hős, mások szemében holmi katonai szárny szellemi vezetője, terrorcselekmények kitervelője. Több mint egy éve ül a börtönben, ártatlannak vallja magát, szerinte bizonyítékok nincsenek ellene.

Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke kérdést intézett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez a Magyarok Világszövetsége állami támogatásával kapcsolatban. A képviselő arra volt kíváncsi: kívánja-e a Kormány a következő költségvetési évtől kezdve anyagilag támogatni a Magyarok Világszövetségének működését?Semjén Zsolt augusztus 5-én kelt levelében sajnálatos módon így válaszolt: ”Kormány, ahogyan a korábbiakban, úgy a jövőben sem kívánja a költségvetésben támogatni a Magyarok Világszövetségének működését.” Ez az egysoros, minden indoklást nélkülöző válasz egyrészt felháborító, másrészt világossá vált az is, hogy a legnagyobb összmagyar szervezet ügye mennyire érdektelen az új kormány számára. A miniszterelnök-helyettes állásfoglalása egyébként sajnos nem volt meglepő, hiszen már XXI. tusványosi nyári egyetemen is kifejtette, hogy a „Magyarok Világszövetsége nem valósult meg”, így egy új, a magyar államhoz kötődő intézményt kell létrehozni.

(Az eseményről szóló hivatalos beszámoló itt olvasható)

2010. június 3-án, a Nemzeti Érzelmű Motorosok Egyesület egy csoportja a Trianon 90 emléktúra 2010. június 1-7. Budapest – Brüsszel – Trianon keretén belül petíciót adott át több EU képviselőnek. Ilyen még Brüsszelben nem volt. A motoros egyesület elnöke, Jeszenszky Sándor elmondta, hogy a trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulóján elmotoroznak Versailles-ba a Nagy-Trianon kastélyhoz, hogy a helyszínen emlékezhessenek. Egy nappal előtte pedig eljöttek Brüsszelbe.

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás volt a házigazda, akik, mint egy rögtönzött sajtótájékoztatón igen profi módon vezényelték le az eseményt. (A motorosokat Gaudi-Nagy Tamás búcsúztatta az induláskor, illetve a visszaérkezéskor a fogadásunkon is ott volt a Kossuth téren.)

A "Keresztény" Demokrata képviselőt egyáltalán nem érdekli mi történt július 4-én, ezért felszólították arra, hogy mondjon le.

A Hatvannégy Vármegye és a Jobbik szerint indoklás nélkül utasította el többször Lukács Tamás, az országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke, hogy tárgyalják azokat a jogsértéseket, amelyeket a július 4-i előállítások után a Gyorskocsi utcai fogdában tapasztaltak.

Zagyva György Gyula, a Hatvannégy Vármegye tiszteletbeli elnöke, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint egy a keresztény értékrendet képviselő ember kötelessége, hogy tegyen a negatív diszkrimináció ellen.

Tegnap Nyakó István - Gyurcsány Ferenc magyar hangjaként - közölte az ország közvéleményével, hogy a bukott miniszterelnök nem kíván részt venni az Országgyűlés 2006 őszi törvénysértéseket kivizsgáló albizottságának szeptemberi meghallgatásán. Indoka szerint a bizottságban komédia folyik, továbbá annak egyik tagja elfogult: Gaudi-Nagy Tamás, aki – a forradalom győzelme, a rendszer bukása után továbbra is koncepciós eljárás alapján több mint egy éve előzetesben tartott - Budaházy György védője.

Dr. Lukács Tamás az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság rendkívüli ülésén 2010.07.27-én, arrogánsan lesöpörte Dr. Gaudi-Nagy Tamás javaslatát, amelyben a 2010. július 4-én, az Erzsébet téren történt jogellenes tömegoszlatás napirendre vételét és kivizsgálását kérte:

Az ülés részletes beszámolója

Az alábbiakban olvasható az ülésről készült jegyzőkönyv azon része, amely a július 4-i gárdista fogadalomtétel rendőri zaklatása miatti napirendi vitát tartalmazza, ideértve az egyebek között a bizottság tagjainak és a nyilvánosságnak a július 29-i Budaházy filmre történt meghívását. A vita több mint tanulságos és annak fényében érthető napirendre emelést leszavazását követőa nemzeti jogvédő alábbi kijelentése, amely szó szerinti idézet a jegyzőkönyvből:

"Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Gratulálok! Gyurcsány tevékenységét sikerül folytatni. Remek!"

Lázár János azt szeretné, bíróság mondja ki, hogy jogszerű-e a szociális támogatással visszaélők adatainak közzététele. A Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civi- és vallásügyi bizottságának ülése után elmondta: az adatvédelmi biztos jogszerűtlennek tartja a "felelősségi lista" nyilvánosságra hozását, határozata azonban nem kötelező erejű, a döntő szót a bíróságnak kell kimondania. A hódmezővásárhelyi önkormányzat júliusban listát közölt azok nevével, akik magukat rászorulónak vallva segélyt igényeltek, de nem vették át, vagy a felajánlott közcélú munkát visszautasították, s ezzel "ténylegesen rászorulókat szorítottak ki a támogatási rendszerből".

Hódmezővásárhelyen nyilvános listát készítettek azokról, akik támogatást igényeltek, de annak átvételét elmulasztották, a felkínált közcélú munkát pedig visszautasították. Az ügy miatt az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága meghallgatta Lázár Jánost, a város polgármesteré, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét. Gaudi-Nagy Tamás a bizottság jobbikos tagja az ülésen rámutatott, a potyautasokat és a segéllyel visszaélőket ki kell vetni a szociális rendszerből.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat júliusban listát közölt honlapján azok nevével, akik magukat rászorulónak vallva segélyt igényeltek, azt azonban nem vették át, vagy a felajánlott közcélú munkát visszautasították, s ezzel "ténylegesen rászorulókat szorítottak ki a támogatási rendszerből". A több mint háromszáz fős listán a kérelmezők neve, lakcíme és születési dátuma mellett indoklás is olvasható: "nem ment el az ingyenebédért", "nem vette át az élelmiszercsomagot", "nem vállalta a felajánlott közcélú munkát", "nem jelent meg a közcélú kiközvetítésen". Szerepelnek a névsorban azok is, akiknek a közcélú munkaviszonya rendkívüli felmondással szűnt meg.