Hírek

Tévéostrom: fegyverrel kezükben készültek a halálra a rendőrök

Sokkot kapott és intézkedésképtelené vált a kijelölt helyszíni parancsnok.

Az égő vízágyú kezelői csőre töltött fegyverrel készültek a halálra az MTV-székház ostrománál – mondta Magyar István alezredes a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésén hétfőn. Majoros Zoltán arról beszélt, hogy rendőrségi rádiós rendszer annyira csődöt mondott, hogy már komolyan felmerült a kézjelekkel történő kommunikáció, irányítás lehetősége.

Szanaszét hevertek a rendőrfegyverek a tévéostrom idején

Majoros Zoltán ezredes el sem meri képzelni, mi történt volna, ha a tüntetők megtalálják a fegyvereket.

A 2002 és 2010 közötti rendőri jogsértéseket vizsgáló parlamenti testület ülésén Majoros Zoltán ezredes, aki 2006. szeptember 18-án, majd az október 23-i rendezvényen is műveletirányítóként dolgozott, a testület előtt elmondta: 17-én és 18-án (a tévészékház "ostromának" napján) nem rendeltek el készültséget a rendőrségnél, így a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (REBISZ) rendőreinek felszerelését nem tudták kiadni, mert a raktárosok hazamentek, a kulcsok meg náluk voltak.

Gergényi semmilyen felelősséget nem érez

Négy év után sem érez felelősséget Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány a 2006 őszén történt véres tömegoszlatásokkal kapcsolatban – mondta el az egykori terrorkapitány a pénteki parlamenti meghallgatáson.

A volt főrendőr a parlamenti bizottság meghallgatásán azt mondta: a tévészékház elleni ostrom békés tüntetésnek indult, de anarchiába torkollott, ilyenre 50 éve nem volt példa.

70 évvel ezelőtt lett újra magyar terület Észak-Erdély

1940. augusztus 30-án délután 3 órakor hirdették ki a tengelyhatalmak — Németország és Olaszország külügyminiszterei, Joachim von Ribbentrop és Gian Galeazzo Ciano — a bécsi Belvedere-palotában a második bécsi döntést, amely 43 ezer négyzetkilométernyi észak-erdélyi területet juttatott vissza Magyarországnak 2,5 millió lakossal. Visszakerült Nagykároly, Nagyvárad, Kolozsvár, Szatmárnémeti és Marosvásárhely, valamint az egész máramarosi terület és a Székelyföld.


Horthy Erdélyben, 1940 (forrás: wikipedia.org)

Tiltakozás (kampányrendezvény) a Szabolcs utcában

Körülbelül 60 fő jelent meg a XIII. kerületi rendőrkapitányság előtt. Közben Dr. Gaudi-Nagy Tamás is megérkezett a helyszínre.

Elhurcolták a Magyar Nemzeti Gárda új főkapitányát a Jobbik augusztus 20-i rendezvényéről (videóval)

A rohamrendőrök a semmiből, célirányosan, óriási erőkkel érkeztek a margitszigeti rendezvényre, mindenkin átgázoltak, és a Magyar Nemzeti Gárda új főkapitányát, a terepszínű nadrágban, fekete pólóban álldogáló Ináncsi Józsefet megragadták és elhurcolták - adja hírül a Barikád.

Hiába érkezett azonnal a segítségére Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Staudt Gábor budapesti főpolgármester-jelölt, a rendőrök alkotmányt, emberi jogokat és erkölcsöt felrúgva elráncigálták, autóba tuszkolták és elhurcolták Ináncsi Józsefet.

Szentmihályi Szabó Péter: Sarkosan fogalmazva - "Budaházy politikai fogoly"

Aki látta a Hír Tv Célpont című műsorában a börtöninterjút Budaházy Györggyel, talán kicsit elgondolkodott, ki is ez az ember, és miről is van szó. Ahogyan szokták mondani, érzékeny téma , jogásznyelven folyamatban lévő ügy, döntsön a mindig rendkívül független bíróság.

Budaházy egyesek szemében szabadságharcos, romantikus hős, mások szemében holmi katonai szárny szellemi vezetője, terrorcselekmények kitervelője. Több mint egy éve ül a börtönben, ártatlannak vallja magát, szerinte bizonyítékok nincsenek ellene.

Szávay István: Felháborító, hogy a kormány nem kívánja támogatni a Magyarok Világszövetségét!

Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke kérdést intézett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez a Magyarok Világszövetsége állami támogatásával kapcsolatban. A képviselő arra volt kíváncsi: kívánja-e a Kormány a következő költségvetési évtől kezdve anyagilag támogatni a Magyarok Világszövetségének működését?Semjén Zsolt augusztus 5-én kelt levelében sajnálatos módon így válaszolt: ”Kormány, ahogyan a korábbiakban, úgy a jövőben sem kívánja a költségvetésben támogatni a Magyarok Világszövetségének működését.” Ez az egysoros, minden indoklást nélkülöző válasz egyrészt felháborító, másrészt világossá vált az is, hogy a legnagyobb összmagyar szervezet ügye mennyire érdektelen az új kormány számára. A miniszterelnök-helyettes állásfoglalása egyébként sajnos nem volt meglepő, hiszen már XXI. tusványosi nyári egyetemen is kifejtette, hogy a „Magyarok Világszövetsége nem valósult meg”, így egy új, a magyar államhoz kötődő intézményt kell létrehozni.

Egy szemtanú beszámolója a trianoni békediktátum 90. évfordulóján Brüsszelben tartott demonstrációról (képekkel)

(Az eseményről szóló hivatalos beszámoló itt olvasható)

2010. június 3-án, a Nemzeti Érzelmű Motorosok Egyesület egy csoportja a Trianon 90 emléktúra 2010. június 1-7. Budapest – Brüsszel – Trianon keretén belül petíciót adott át több EU képviselőnek. Ilyen még Brüsszelben nem volt. A motoros egyesület elnöke, Jeszenszky Sándor elmondta, hogy a trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulóján elmotoroznak Versailles-ba a Nagy-Trianon kastélyhoz, hogy a helyszínen emlékezhessenek. Egy nappal előtte pedig eljöttek Brüsszelbe.

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás volt a házigazda, akik, mint egy rögtönzött sajtótájékoztatón igen profi módon vezényelték le az eseményt. (A motorosokat Gaudi-Nagy Tamás búcsúztatta az induláskor, illetve a visszaérkezéskor a fogadásunkon is ott volt a Kossuth téren.)

Lemondásra szólították fel az emberi jogi bizottság elnökét (+videó)

A "Keresztény" Demokrata képviselőt egyáltalán nem érdekli mi történt július 4-én, ezért felszólították arra, hogy mondjon le.

A Hatvannégy Vármegye és a Jobbik szerint indoklás nélkül utasította el többször Lukács Tamás, az országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke, hogy tárgyalják azokat a jogsértéseket, amelyeket a július 4-i előállítások után a Gyorskocsi utcai fogdában tapasztaltak.

Zagyva György Gyula, a Hatvannégy Vármegye tiszteletbeli elnöke, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint egy a keresztény értékrendet képviselő ember kötelessége, hogy tegyen a negatív diszkrimináció ellen.

Gyurcsány Ferenc és társai iszkolnak a felelősségre vonás elől

Tegnap Nyakó István - Gyurcsány Ferenc magyar hangjaként - közölte az ország közvéleményével, hogy a bukott miniszterelnök nem kíván részt venni az Országgyűlés 2006 őszi törvénysértéseket kivizsgáló albizottságának szeptemberi meghallgatásán. Indoka szerint a bizottságban komédia folyik, továbbá annak egyik tagja elfogult: Gaudi-Nagy Tamás, aki – a forradalom győzelme, a rendszer bukása után továbbra is koncepciós eljárás alapján több mint egy éve előzetesben tartott - Budaházy György védője.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás küzdelme az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságában (Jegyzőkönyvvel frissítve!)

Dr. Lukács Tamás az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság rendkívüli ülésén 2010.07.27-én, arrogánsan lesöpörte Dr. Gaudi-Nagy Tamás javaslatát, amelyben a 2010. július 4-én, az Erzsébet téren történt jogellenes tömegoszlatás napirendre vételét és kivizsgálását kérte:

 

Az ülés részletes beszámolója

Az alábbiakban olvasható az ülésről készült jegyzőkönyv azon része, amely a július 4-i gárdista fogadalomtétel rendőri zaklatása miatti napirendi vitát tartalmazza, ideértve az egyebek között a bizottság tagjainak és a nyilvánosságnak a július 29-i Budaházy filmre történt meghívását. A vita több mint tanulságos és annak fényében érthető napirendre emelést leszavazását követőa nemzeti jogvédő alábbi kijelentése, amely szó szerinti idézet a jegyzőkönyvből:

"Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Gratulálok! Gyurcsány tevékenységét sikerül folytatni. Remek!"

Lázár: bíróság döntsön a segélyezettek listázásának jogszerűségéről

Lázár János azt szeretné, bíróság mondja ki, hogy jogszerű-e a szociális támogatással visszaélők adatainak közzététele. A Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civi- és vallásügyi bizottságának ülése után elmondta: az adatvédelmi biztos jogszerűtlennek tartja a "felelősségi lista" nyilvánosságra hozását, határozata azonban nem kötelező erejű, a döntő szót a bíróságnak kell kimondania. A hódmezővásárhelyi önkormányzat júliusban listát közölt azok nevével, akik magukat rászorulónak vallva segélyt igényeltek, de nem vették át, vagy a felajánlott közcélú munkát visszautasították, s ezzel "ténylegesen rászorulókat szorítottak ki a támogatási rendszerből".

Jobbik: a potyautasokat ki kell dobni a rendszerből

Hódmezővásárhelyen nyilvános listát készítettek azokról, akik támogatást igényeltek, de annak átvételét elmulasztották, a felkínált közcélú munkát pedig visszautasították. Az ügy miatt az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága meghallgatta Lázár Jánost, a város polgármesteré, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét. Gaudi-Nagy Tamás a bizottság jobbikos tagja az ülésen rámutatott, a potyautasokat és a segéllyel visszaélőket ki kell vetni a szociális rendszerből.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat júliusban listát közölt honlapján azok nevével, akik magukat rászorulónak vallva segélyt igényeltek, azt azonban nem vették át, vagy a felajánlott közcélú munkát visszautasították, s ezzel "ténylegesen rászorulókat szorítottak ki a támogatási rendszerből". A több mint háromszáz fős listán a kérelmezők neve, lakcíme és születési dátuma mellett indoklás is olvasható: "nem ment el az ingyenebédért", "nem vette át az élelmiszercsomagot", "nem vállalta a felajánlott közcélú munkát", "nem jelent meg a közcélú kiközvetítésen". Szerepelnek a névsorban azok is, akiknek a közcélú munkaviszonya rendkívüli felmondással szűnt meg.

Gaudi-Nagy beszélt a legtöbbet és a legtöbbször az Országgyűlésben

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő beszélt a legtöbbet az Országgyűlésben, szintén ő szólalt fel a legtöbbször az új parlamenti ciklus első ülésszakán - derül ki az Országgyűlés adataiból.

A legtöbbet felszólaló képviselők listáját az ellenzék, elsősorban a jobbikos képviselők vezetik. Gaudi-Nagy Tamás 102 alkalommal, 8 óra 57 percet beszélt.

A felszólalások számát tekintve 91-gyel követi őt Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, majd 58-cal Novák Előd és 57-tel Volner János jobbikos képviselő. A felszólalások összidejét figyelembe véve, Gaudi-Nagy Tamás mögött itt is második - hat órával és ötvenöt perccel - Schiffer András, a harmadik majdnem 4 óra 20 percnyi beszéddel Novák Előd, a Jobbik alelnöke. A legaktívabb szocialista Lamperth Mónika volt, aki 44-szer szólalt fel és 2 óra 39 percet beszélt.

Ki törődik a Budaházy-gyerekekkel?

Nehéz helyzetben vannak Budaházy György gyerekei. A három csemete kommandósok között, bilincsbe verve látta az apját.

Budaházy György ügye évek óta erősen megosztja a közvéleményt. A terrorizmussal is vádolt György jelenleg egy éve tölti előzetes büntetését a váci börtönben. A NapiászOnline korábban közölte a vele készített exkluzív börtöninterjút. Most annak jártunk utána, mi történt a családdal Budaházy börtönbe kerülése óta.

A Jobbik frakciója tarkóra tett kézzel tiltakozott a demokrácia rabosítása ellen

Megszavazta az Országgyűlés kétharmados többsége a közbiztonság javítása érdekében szükséges törvénymódosításokat.


A Pintér Sándor belügyminiszter jegyezte, most elfogadott rendelkezés értelmében, a kormány támogatását élvező törvényjavaslat elzárással fenyegeti és 150 ezer forintos pénzbírságra emeli a büntetését azoknak, akik betiltott szervezet tevékenységét végzik, illetve akik nyilvános rendezvényen betiltott szervezet egyenruháját, formaruháját vagy ahhoz hasonlót(!) viselnek. Sőt a Magyar Nemzeti Gárda tagjai és a hozzájuk kötődő személyek is számíthatnak további rendőrségi vegzatúrára. A Jobbik frakciója tarkóra tett kézzel tiltakozott a demokrácia rabosítása ellen.

Szerbia nem nyugszik bele a hágai döntésbe

Szerbia diplomáciai offenzívára készül a Nemzetközi Bíróság döntése után, amely alapján Koszovó függetlenedése nem ellentétes a nemzetközi joggal. Pristina szerint 35 újabb ország ismerheti el hamarosan függetlenségüket, az eddigi ellenzők, köztük Kína és Oroszország azonban nem változtattak álláspontjukon. Abházia elnöke máris a bírósági döntésre hivatkozva követelte elismerésüket.

Szerbia folytatja a diplomáciai küzdelmet Koszovóért a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) csütörtöki tanácsadó véleménye után is, amely jogszerűnek mondta ki a volt szerb tartomány függetlenségét, írják a szerb lapok. Már a hét végén legalább húsz tapasztalt diplomata fog felkeresni 55 országot, átadják Boris Tadic államfő levelét, és szóban is érvelnek saját álláspontjuk mellett.

Koszovó nem sértett nemzetközi jogot

A hágai Nemzetközi Bíróság nem kötelező érvényű állásfoglalása szerint Koszovó nem függetlenségének kikiáltása nem volt ellentétes a nemzetközi joggal. A döntés akár hivatkozási alapként is szolgálhat más országokban élő kisebbségek számára.

Az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróságának tanácsadó véleménye szerint Koszovó 2008-as egyoldalúan kikiáltott függetlensége nem ellentétes a nemzetközi joggal.

Stumpf cégügyeit magyarázta, Zétényi hitet tett a Szent Korona-tan mellett

Zétényi ZsoltZétényi ZsoltAz Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a frakciók által javasolt mind a nyolc alkotmánybíró-jelöltet támogatta. A jelöltek meghallgatásán a Fidesz jelöltje Stumpf István cégügyeit magyarázta, valamint függetlenségét bizonygatta. Személye, mivel a törvényben előírt feltételeknek nem felel meg továbbra is elfogadhatatlan az ellenzéki pártok számára. A Jobbik jelöltje Zétényi Zsolt hitet tett a Szent Korona-tan mellett.

Meghallgatta az alkotmánybíró-jelölteket az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága. A legnagyobb támadást ismét a Fidesz jelöltje Stumpf István kapta. Az ellenzéki pártok mindegyike elfogadhatatlannak tartja személyét, ugyanis az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének pártkötődése egyértelmű, valamint a törvény értelmében a jelöltnek, húsz éves szakmai gyakorlattal vagy pedig kiemelkedő elméleti tudással és meghatározott tudományos fokozattal kell rendelkeznie, amely kritériumoknak szintén nem felel meg a kormánypárt kiválasztottja.