A Magyarországon gyilkosságért elítélt, majd Azerbajdzsánnak átadott, ott pedig elnöki kegyelemben részesült Ramil Safarov azeri katonatiszt ügyéről folytattak vitát csütörtökön Strasbourgban az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének ülésszakán.

Az Európa Tanács 2012. őszi közgyűlésének szerdai napján Gaudi-Nagy Tamás a Moldovai Köztársaság elnökét, Nicolae Timoftit kérdezte a 150 ezer türk eredetű, keresztény gagauz 1994 óta alkotmányos szinten védett és erős intézményekkel működő területi autonómiájáról.

Gaudi az autonómia keretegyezmény létrehozását sürgette az Európa Tanácsban

Az Európa Tanács 2012 őszi parlamenti közgyűlésének október 2-i ülésnapján Strasbourgban Gaudi-Nagy Tamás az ET soros elnökségét adó Albánia külügyminiszterét kérdezte arról, hogy mikor készül el a 2003-as autonómiahatározat (1334/2003, tavaly Gaudi és Kalmár képviselők javaslatára az 1832/2011 határozattal megerősítést nyert.) alapján az autonómiákról szóló keretegyezmény, amely a hagyományos nemzeti közösségek (pl. székelyek, akik autonómia igényét nemrég utasította el felháborító módon a román szenátus) zámára területi alapú közösségi jogok biztosítását szabályozná.

Az igazáért küzdő 2006-os ügyét azért kellett bíróságra vigyem, mert bár 2010 után az új kormány jóvátételt hirdetett és adott sok jogsértettnek Lévay Attila számára a most megítélt ítélt összeg harmadát ajánlotta fel...

(Gaudi-Nagy Tamás)

A hétvégén 5 újabb csallóközi település – Illésháza, Kismagyar, Tonkháza, Bélvata és Rónya – gazdagodott rovásírásos helységnévtáblával.

Az ünnepség Illésházán kezdődött szeptember 29-én (szombaton) 14 órától. A helyi művelődési házban Molnár Attila, a Csenkey Baranta csapat vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy hagyományaink megőrzésének, megélésének kulcsfontosságú szerepe van a magyarság megmaradásában. Ezért is tartják nagyon fontosnak a baranta, az ősi magyar harcművészet gyakorlását és átadását a fiataloknak. Innen jött a rovásírásos helységnévtáblák elhelyezésének ötlete, hiszen ezzel is jelezzük, hogy itt olyan magyar emberek élnek, akik büszkék múltjukra, hagyományaikra és fontos nekik a magyar kultúra, a magyarság megmaradása szülőföldjén, még akkor is, ha a világ urai igazságtalan békediktátumokkal elszakították az itt élő magyarokat Magyarországtól. Már Napóleon is tudta, hogy egy nemzetet csak úgy lehet teljesen leigázni, ha elvesszük a múltját, elvesszük azt, amire büszke lehet. Amit Napóleonnak nem sikerült megtennie a magyarsággal, azt azóta sok nép szeretné elérni, sokan örülnének neki, ha a magyarok elfelednék dicső múltjukat és inkább a globalizáció útját járnák. A Csenkey Baranta csapat minden erejével azért küzd, hogy ez ne így legyen.

Gaudi-Nagy Tamás útban Biszku Bélához megosztotta a gondolatait a joggal elégedetlen, elszámoltatást és felelősségrevonást követelő polgárokkal.

Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik első vezérszónokaként dicsérte a benyújtott munka színvonalát, de hangsúlyozta, hogy ennek ellenére sem tudják kritikátlanul elfogadni az előterjesztést és csak akkor támogatják, ha a neoliberális kapitalizmus vadhajtásait, visszásságait kizáró javaslataik elfogadásra kerülnek. A Jobbik alapvetően jónak tartja az új kódexre vonatkozó javaslat tagolását és szerkezetét, de osztja azt a kritikát, hogy a társasági jog beemelése aránytalanná teszi a rendszert - mondta az ellenzéki képviselő, aki jelezte, támogatja, hogy a családi jog szabályait illesszék vissza a polgári törvénykönyvbe.

Kijelentette, hogy jogtörténeti jelentőségű, az emberek mindennapi életét számtalan módon érintő kódexről van  szó, korábban a történeti jogfejlődésünkben Werbőczy István XVI. századi Hármaskönyve évszázadokon át alkalmazott magánjogi gyűjteménnyé vált, ezért döntő jelentőségű, hogy milyen értékeket vall magáénak a javaslat és milyen érdekeket szolgál.

2012. szeptember 25-én, Magyarország Alaptörvényének második módosítása című törvényjavaslat (a javaslat szövege IDE  kattintva elérhető) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a bírák függetlenségének és elmozdíthatatlanságának alapelvének tiszteletben tartása, de egyúttal mégis az igazságszolgáltatás minőségének javítása és a teljes körű rendszerváltás végrehajtásának érdekében a bírói kar átvilágítását szorgalmazta. Gaudi kifejtette, nem tudják támogatni ezt a nem tisztességesen elmondott és megindokolt törvényjavaslatot.

A jogvédő képviselő az Európa Parlament Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) hazánkba látogatott képviselőinek is elmondta: ,,a magyar történeti alkotmány vívmányai alapján hozott alkotmánybírósági határozat az irányadó ebben az ügyben, és a külföldi beleszólást nem tiszteljük és nem engedjük."

,,Önöknek Alaptörvény/Alkotmány módosítás sem kellett ahhoz, hogy tömeges jogsértéseket kövessenek el saját kormányzatuk ideje alatt" - kezdte felszólalását Gaudi-Nagy Tamás, majd hozzátette: ,,Azzal egyetértünk, hogy a bírói rendszerben kell egy rendszerváltozás. Ennek olyan alapvető elemei is lennének, mint amelyet jómagam hivatalból az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága tagjaként hivatalból tapasztalok a Hatékony igazságszolgáltatásért nevezetű szakbizottságban." Gaudi felszólalásában olyan megdöbbentő tényekre hívta fel a kormánypárti és ellenzéki képviselők figyelmét, mint például a magyar bírák jelenlegi fizetési bérszínvonala, mely a harmadát sem éri el a görög bírák bérezésének.

Megszüntette a Fővárosi Törvényszék Budaházy György és társai házi őrizetét, és lakhelyelhagyási tilalomra enyhítette a szigorú házi őrizetet

Magyarország Legfőbb Ügyészsége
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr részére

Budapest
Markó u. 16.
1055

Tárgy: vádemelés szükségessége a 2006 őszi rendőri bűncselekmények miatt

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr !

Ma van a 2006 szeptemberi és októberi tömeges rendőri erőszak szeptemberi szakasza utolsó napjának évfordulója.  Hat éve ezen a napon is megengedhetetlen brutalitással lépett fel a rendőrség békés tüntetőkkel és járókelőkkel szemben, ennek nyomán ezekben a napokban lényegében embervadászat zajlott Budapest utcáin, akkor került közel több száz ember elfogásra, sokukat bántalmazták, megalázták és közel 200 ember került törvénysértő módon előzetes letartóztatásba. Ezt követték azután 2006. október 23-én történtek: jogellenes tömegoszlatások, tucatnyi súlyos sérülést okozó példátlan erőszakhullám formájában megvalósult megtorló akciók, lovasroham, fejmagasságban kilőtt könnygázgránátok, gumilövedékek, szemkilövések, kegyetlen bántalmazások utcákon, éttermekben, önkényes fogva tartások.

Emlékművet avattak az 1944-45-ös délvidéki megtorlások áldozataira emlékezve a Csongrád megyei Ásotthalmon, a leendő királyhalmi (Backi Vinogradi) határátkelő közvetlen szomszédságában szerdán.

A Magyar Mártíromság Emlékmű Tóbiás Klára alkotása. A szobor csaknem hat méter magas, egy megcsonkított fát ábrázol, amelynek tetején, egy szögesdrótból készült fészekben egy csőrében kardot tartó, kiterjesztett szárnyú bronz turulmadár áll. A szobor egy leendő emlékpark első eleme, amely létrehozását a Gyarapodó Magyarországért, a Jobbik pártalapítványa támogatja.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik szakpolitikusa, az elmúlt években a Nemzeti Jogvédő Szolgálatban is tevékenykedő ügyvéd:

- Hat évvel ezelőtt került nyilvánosságra az őszödi beszéd. Mi a véleménye a 2006-os jogsértéseket követő vizsgálatokról, illetve bírósági ítéletekről és kormányzati döntésekről?
- Nemrégiben a közvélemény megismerhette azt a hírt, hogy a Honvédelmi Minisztérium belső vizsgálatában feltárt jogsértések úgymond nem minősülnek bűncselekménynek. Ez azt jelenti, hogy a 2006-os brutális tömegoszlatások idején ugyan jogszerűtlenül adták át a gránátvetőket
és könnygázgránátokat a rendőrségnek a honvédség készleteiből, ezért mégsem vonnak felelősségre senkit. Pedig egyértelműnek tűnik, hogy mindezek egy összehangolt megtorló akció részei lehettek.

A hatályba lépéstől eltelt idő rövidsége ellenére ismét terítékre került az ügyvéddé váláshoz kötelező gyakorlati idő felülvizsgálata-igaz, teljesen más megfontolásból. Az Országos Bírói Hivatal elnöke, Dr. Handó Tünde előterjesztése nyomán indult meg a módosítási folyamat, melynek célja az lett volna, hogy a kényszerűen nyugállományba vonuló bírák az egy éves gyakorlati idő mellőzésével ügyvédként maradhassanak a szakmában.

2012. júniusában az ügyvédség elektronikus levél formájában kapta meg Dr. Répássy Róbert Államtitkár Úr tájékoztatását a módosítás tervezetről, melyhez a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének állásfoglalását is megküldték. Ezen levélben Dr. Bánáti János Elnök Úr az OBH elnökének módosító javaslatával egyetértve a javaslatot nemcsak a bírákra, hanem az ügyészekre is kiterjesztette volna.