A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9559. számú) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a DK-s (?) Kolber István képviselő szavaihoz annyit fűzött hozzá: nem szerencsés politikai bátorságról beszélni egy olyan párt korábbi képviselőjeként, melyben és mely során sokat tehetett volna az önkormányzatok felemelkedésére, ezzel ellentétben szétverték a törvényességi felügyeleti rendszert és eladósították az önkormányzati szektort.

2013. február 12-én, a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9383. szám) vitájában a kisebbségi véleményt Gaudi-Nagy Tamás ismertette.

Gaudi szerint megint folytatódik az a hagyomány ezen törvényjavaslattal kapcsolatban is, hogy adott esetben van egy uniós irányelv, amit tartalmilag jelen esetben nem tekinthetünk magyar érdekekkel ellentétben állónak, azonban nem ad választ arra az előterjesztés, hogy ez vajon megfelel-e a magyar nemzeti érdekeknek, valamint arra sem, milyen mértékben vettük át az irányelvet.

Múlt pénteken nyújtotta be az ügyészség a vádiratot  a 2006 őszi rendőrterror katonai bűncselekmények miatt 14 volt, illetve jelenlegi rendőrtiszttel szemben. A vádlottak  között van többek között Gergényi Péter akkor budapesti, Bene László akkori országos rendőr-főkapitány és Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori parancsnoka.

A lassan vánszorgó felelősségre vonás újabb fejezetéhez értünk, amely üdvözlendő, de még mindig kevés. Ráadásul a volt rendőrparancsnok vádlottak ellen - pl. Bene László -   döntően a felelősségre vonás elmulasztása miatt emeltek vádat, különös hangsúllyal a MTV székházostromra. A Gergényi elleni vádemelés nem terjed ki a 2006 október 23-i véres rendőri akciók miatti felelősségre annak ellenére, hogy ezen a napon a fővárosi rendőri erők műveleteit szintén ő irányította. A szemkilövéseket okozó nem rendszeresített vadászfegyverek, gumilövedékek használata miatt nem emeltek vádat, a polgárok százainak megverésével, önkényes bebörtönzésével járó célzatos embervadászatok miatt pedig csupán néhány vádemelés történt. De mi lesz a többi felelőssel ? A vádak alapján úgy tűnik, hogy  a rendőrök sérelmei a civilekéhez képest hangsúlyosabb szerepet kaptak a felelősségre vonásban.

2013. február 12-én, Gaudi-Nagy Tamás a Kossuth Rádióban ismertette a Jobbik álláspontját az élettársak jogaival kapcsolatban.

Az Országgyűlés 2013. február 11-i ülésén tartotta a T. Ház az új Polgári Törvénykönyv záróvitáját és zárószavazását, amellyel végül elfogadta a kormánytöbbség az új polgári jogi kódexet. A Jobbik tartózkodott, ennek okait foglaltam össze záróvitában tett felszólalásomban.

Erdélyben, Székelyföldön  a döntő többségben székelyek lakta  Kovászna és Hargita megyében a kormánymegbízottak a székely zászló kitűzését levélben tiltották meg. A nemzeti közösségi jogokat sértő intézkedés ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, felesleges provokálja az területi autonómiától máig megfosztott székely közösséget. Az intézkedés ellen a romániai magyar nagykövet is felemelte hangját, mire a román külügyminiszter kiutasítással fenyegette meg, ezt már a magyar kormány sem hagyta szó nélkül.

Beszéd a Királyhágómelléki Református Egyházkerület bővített közgyűlésének tíz éves évfordulóján

2013. február 1-én, a jászberényi Tiszti Klub került sor arra a fórumra, melyet Budai Lóránt, a Jobbik jászberényi képviselője tartott, és amelynek meghívott vendége Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő volt. 

Gaudi-Nagy Tamás az előadását egy kérdéssel nyitotta: Miért van szükség radikális szemléletű emberekre? Rámutatott: éppen az egy szem jobbikos önkormányzati képviselő, Budai Lóránt a jászberényi képviselő-testületben az élő példa arra, hogy mennyire fontos az igazság és a helyi emberek boldogulása iránt elkötelezett képviselő munkája. Nélküle a helyi közösség érdekeit sértő ügyek nem kerülnének elő, nem szembesítené senki a vezetést hibáival, mulasztásaival és nem lenne senki aki a kritika mellett értelmes és megvalósítható javaslatokat is tenne. A folytatásban pedig részletesen kifejtette azokat az eredményeket, melyek a Jobbik parlamenti és európai parlamenti jelenléte nélkül nem valósulhattak volna meg (pl.multik adóztatása, magyar állampolgárság elcsatolt honfitársainknak), ezek között külön beszámolt az általa elért eredményekről, többek között az elcsatolt területen élő magyarok állami támogatású jogsegélyszolgálat elindulásáról vagy a büntető törvénykönyv szigorításáról. Mint fogalmazott: ,,Meg kell találnunk a legkeményebb és leghatározottabb megoldásokat, melyek jogszerűek és emberközpontúak."

Kérem fogadják érdeklődéssel és tekintsék meg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén zajlott fontosabb és magyar szempontból különösen érdekes történésekről készített videós összefoglalóját, amelyet az ET strasbourgi székhelyén található stúdióban felvett ismertetőm foglal keretbe. Kitérek a véleményterroristák az ellenem irányult és csúfosan megbukott támadására, Szerbia uniós csatlakozásának a délvidéki magyarság igényeinek teljesítéséig történő blokkolására, az Azerbajdzsánnal kapcsolatos vitákra, a menekültügyi kérdésekre, a cigányok bűnözésével és elcsatolt területen élő magyarokkal kapcsolatos ET főtitkárhoz intézett kérdésemre és más érdekességekre.

Az összeállítást úgy szerkesztettük meg munkatársainkkal, hogy az adott témához elérhető felszólalások és videók elérhetők legyenek. Kérem írják meg véleményüket és terjesszék ezt a hiánypótló anyagot, amely a fősodratú médiumokban nem jelenhet meg.

Honfitársi üdvözlettel: Gaudi-Nagy Tamás
országgyűlési képviselő,
a magyar ET delegáció tagja

Az Európa Tanács Közgyűlésének 2013. január 24-i ülésén Stefan Füle, az EU cseh nemzetiségű bővítési biztosa ismertette az EU bővítéssel kapcsolatos stratégiáját, amlely most elsősorban a balkáni országokra fókuszál. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Jobbik frakció Európa Tanácsba delegált tagja a biztoshoz intézett kérdésében kifejtette, hogy a csatlakozással szemben támasztott elsőszámú feltétel a biztos korábi nyilatkozatai szerint a joguralom érvényesülésének elve. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg Szerbia EU csatlakozási tárgyalásainak megkezdését az EU a Koszovóval fennálló viszony rendezéséhez köti, addig a Délvidéken élő közel 300 ezer magyar egyéni és közösségi jogai még mindig nincsenek teljes körűen biztosítva, gyakoriak az etnikai alapú jogsértések és a területi autonómiáról Szerbi hallani sem akar. Kérte a biztos, hogy a délvidéki magyarság rendezetlen helyzetének megoldását is tegye az EU a szerb csatlakozás előfeltételévé.

Stefan Füle válaszában elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek jogai valóban nagyon fontos elvek és a csatlakozásnál a figyelembe veendők, ismeri a "vajdasági" helyzetet, azonban a délvidéki magyar szervezetektől kapott értesülései szerint a helyzet nem nyugtalanító. " Bízzon bennem, ha bármilyen aggodalomra okot adó körülmény észlelek, akkor közbelépek" - mondat válaszában a biztos.

Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács (ET) 2013. téli közgyűlésén az Azerbajdzsánról szóló jelentések kapcsán fejtette ki a véleményét. "Emberi jogvédőként különösen fontosnak tartom a pontosságot e téren. Ha megvádoljuk ezzel (politikai foglyok tartása) a váddal bármelyik tagországot, akkor ebbe a fajta jelentésbe foglaltak nagyon erősen megalapozottak kell legyenek". - hangsúlyozta a nemzeti jogvédő képviselő.

Gaudi felszólalásában kifejtette: igyekezett messzemenően tájékozódni az ügyben. Ennek keretében jogvédő szervezetekkel egyeztetett, megvizsgálta a témával kapcsolatosan készített jelentéseket, de közvetlenül Azerbajdzsánnal is felvette a kapcsolatot. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy természetesen vannak olyan területek az emberi jogok terén, ahol Azerbajdzsánnak fejlődnie kell az ET jogi mércéjének elérése érdekében, de ezen lépések megtételére bizonyos időre van szükség.

Több mint egy év után végre kiírta a tavaly létrejött Kisebbségi Jogvédelmi Intézet az elcsatolt magyarok jogvédelmét elősegítő  pályázatokat, ezzel a Kárpát-medencében élő magyarok elleni jogsértések (pl. nyelvhasználat akadályozása, állampolgárságtól megfosztás, diszkriminációs ügyek, etnikai hovatartozás miatti hatósági zaklatások, munkajogi, büntetőjogi és szabálysértési megtorló szankciók magyar érdekképviseletben való részvétel vagy magyarsághoz tartozás miatt) ellen a magyar állam által biztosított forrásokból tudnak fellépni a jogvédők. A pályázat jelentkezési határideje 2013. január 31., de lényegében folyamatos.  A pályázat itt érhető el.

Ezúton kérem minden magyarság ügye iránt elkötelezett, a Kárpát-medence magyarok lakta területein praktizáló  ügyvéd kollégámat és különösen azokat, akik már szereztek tapasztalatot a jogvédelem terén, de ilyen tapasztalattal rendelkező civil szervezeteket is, hogy jelentkezzenek a pályázatra, amely háromféle együttműködési lehetőséget kínál.  Egyrészt már „élesbe” került ügyekben a jogi képviselet költségeire lehet pályázni, másodrészt az egyéni és közösségi jogok érvényesülése szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró ügyek felkutatására, harmadrészt pedig tartós együttműködésre a magyarság jogvédelme területén, amely magában foglalja az adott elszakított területen élő magyar közösség elleni jogsértések monitorozását és a jogvédelem megszervezését.  

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 2013. január 22-én tárgyalta a koszovói emberi jogi helyzetről szóló jelentést. A vitában rámutattam arra, hogy a ma már 96 ENSz tagállam és 34 Európa Tanács-i tagállam által elismert Koszovó esete az önrendelkezési jog érvényesüléséről szól. A nemzetközi közösségnek biztosítania kell az önrendelkezés útjára lépett Koszovó számára az önállóság feltételeit. Koszovó területén élő különböző nemzetiségek számára garantálni kell az egyéni és kollektív jogokat. Szerbia kettős mércét használ: a koszovóban élőp szerbek számára maximális jogokat követel, míg a délvidéki magyarságtól megtagadja a területi autonómiát, amíg ezt nem teljesíti nem lehet az EU tagja.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének mai ülésén ismét engem támadtak. Ezúttal egy francia szocialista képviselő (Jean-Claude Frécon) emelt szót ellenem mint nemzeti radikális képviselő ellen: a bizottsági tagságaim megszüntetését kezdeményezte. A mélyenszántó indok az volt, hogy ezt meg kell tenni… Se tények, sem jogi érvek, ahogy azt megszoktuk a vélemény-terroristáktól.

Jóváhagyta szerdán az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, hogy Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője és ET-közgyűlési delegáltja részt vehessen a 47 tagállamot tömörítő, páneurópai testület jogi és igazságügyi, valamint esélyegyenlőségi és diszkriminációellenes bizottságának munkájában.

Egy francia képviselő emelt kifogást az ellen, hogy Gaudi-Nagy Tamás a jogi és igazságügyi, valamint az esélyegyenlőségi és diszkriminációellenes bizottság munkájában részt vegyen. Ezt az ET Parlamenti Közgyűlése - mivel akkor kevesen tartózkodtak az ülésteremben - 12-9 és 13-12 arányban utasította el. 

A tegnapi Euópa Tanács-akkreditáció megerősítés után ma Gaudi-Nagy Tamás bizottsági tagságát is helyben hagyta az Európa Tanács közgyűlése.

Mint tegnap beszámoltunk róla, hivatalosan kezdeményezte a magyar és a görög küldöttség akkreditációjának megkérdőjelezését egy olasz néppárti képviselő, Fiamma Nirenstein, amiért az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakára érkező küldöttségekben a görögországi Arany Hajnal és a magyarországi Jobbik képviselői is helyet kaptak.

Az ET Közgyűlésen január 22-én mandátumom tisztázását követően a Koszovóról szóló jelentés vitája után Thornbjorn Jagland az ET főtitkára ismertette elképzeléseit, többek között szólt a kisebbségek védelmének fontosságáról és a cigányok elleni diszkrimináció elleni harcról. Ez ihletett arra, hogy megkérdezzem tőle: ki fog-e állni azok emberi jogaiért, akik olyan területeken élnek, ahol a bűncselekmények többségét cigányok követik el és az áldozattá válástól való rettegésben telnek napjaik ? Másrészt arra voltam kiváncsi, hogy kiáll-e majd a hagyományos nemzeti közösségek jogaiért, mint példásul a területi autonómia lehetőségétől megfosztott székelyekért ?

A főtitkár a mélyebb összefüggésű választól elzárkózott, de annyit leszögezett: nem jogosít fel bűncselekmények elkövetésére, ha valaki egy kisebbséghez tartozik,a törvények mindenkire vonatkoznak. Másrészt bár nem ismeri a székelység helyzetét, de minden kisebbség mellett kiáll és be kell tartatni a kisebbségvédelmi keretegyezményt. MIndenki eldöntheti mennyire megnyugtatóak ezek a válaszok...