Dr. Gaudi-Nagy Tamás korrekt módon felvetette a peren kívüli megegyezés lehetőségét, hogy így elkerülhetnék az alperesek az eljárást, de mind a Lánchíd Rádió jogi képviselője, mind a Perjés Zoltánt képviselő ifj. Lomniczi Zoltán ügyvéd elhatárolódtak ettől.

A felperes (Budaházy) és az alperesek jogi képviselőinek nyilatkozatai során Dr. Gaudi-Nagy Tamás éles szóváltásba keveredett Lomniczival, aki kvázi lebunkózta Gaudit, hogy az ő felszólalása alatt számítógépezett, ezen jogosan kiakadt Gaudi, hogy mi köze hozzá, ráadásul jogszabályokat olvasott éppen az ügyhöz és éppen Lomnicziék megnyilvánulásaira válaszolandó.

Rövid összefoglaló a tárgyalásról:

Miután Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György Gyula országgyűlési képviselők lefülelték múlt kedden az emberi jogi bizottság ülésén az egyház ingatlanok visszaadása közé rejtett,  sunyi cigányszavazat kifizetést ( a Farkas Flórián vezette Lungo Dromnak, a Fidesz cigányszavazatait besöprő szatellit szerveznek egy '50-es években államosított, korábban óvodaként használt, több százmilliós értékű ingatlant akarnak ingyen odaadni) és szerdán sajtótájékoztatót tartottak újabb trükkel próbálja tető alá hozni ezt a cigányság számára is kínos ügyet a kétharmados többség.

A KDNP-s Lukács Tamás vezette emberi jogi bizottság kormánypárti többséggel elfogadott - amúgy házszabályellenes és állami vagyonra vonatkozó szabályokat durván sértő -  székházmutyis módosító javaslatát, illetve a költségvetési bizottság hasonló tárgyú módosító javaslatát még a "nemzeti együttműködés" szavazógépei sem támogatták múlt pénteken. A Ház 296 nem szavazattal söpörte le a javaslatokat, amelyekkel ezt az egész botrányos székház adományt példátlan módon a 2012. évi költségvetési törvény módosításába akarták becsempészni. E törvény vitájában Gaudi-Nagy Tamás szóvá is tette ezt az elképesztő törvénysértést.

Aki tud, vegyen részt Budaházy György Perjés Zoltán és a Lánchíd rádió elleni kártérítési perének első tárgyalásán július 10-én, kedden 8:30 órától, a Fővárosi Törvényszék II. emelet 43-as termében.

Hanganyag:

2008. március 17-én elhangzott Sprőd cím műsorában Perjés Zoltán, a Lánchíd Rádió műsorvezetője a két nappal korábbi március 15-i események kapcsán a hazafiakat és név szerint Budaházy Györgyöt mocskolta. Hogy pontosan mi hangzott el, azt ITT meghallgathatja.

Perjés Zoltán egy kis dj a sok közül, amennyiben meg szeretne ismerkedni pályafutásával, olvassa el korábbi összeállításunkat, melyből Budaházy György véleményét is megtudhatja a műsorvezető mocskolódásairól.

A hazafit immár sokadszor, ezúttal is Gaudi-Nagy Tamás képviseli. Korábban a stop.hu ellen jogerősen már nyert pert Budaházy, ennek során 750.000,- Ft és kamatai összegű kártérítést harcolt ki a gyalázkodó médiummal szemben.

Budaházy György Perjés Zoltán és a Lánchíd rádió elleni kártérítési perének első tárgyalása július 10-én, kedden 8:30 órától a Fővárosi Törvényszék II. emelet 43-as termében kerül sor.

2008. március 17-én elhangzott Sprőd cím műsorában Perjés Zoltán, a Lánchíd Rádió műsorvezetője a két nappal korábbi március 15-i események kapcsán a hazafiakat és név szerint Budaházy Györgyöt mocskolta.

Budaházy becsületsértés miatt feljelentette Perjést. Az ügyben 2009. június 10-én első fokon Perjés megrovást kapott, amely 2010. február 9-én jogerőssé vált. Ekkor Budaházy György már előzetes fogságban sínylődőtt terrorizmus vádja miatt.

A becsületsértés mellett Budaházy kártérítési pert is indított, amelynek első tárgyalása július 10-én lesz 8:30 órától a Fővárosi Törvényszék (Markó u. 27.) II. emelet 43-as termében. A tárgyalást Pataki Árpád bíró fogja vezetni. Az ügyben a hazafit Gaudi-Nagy Tamás képviseli.

A Jobbik szerint felháborító és elfogadhatatlan, hogy rendőrök indokolatlan, szükségtelen és aránytalan "brutalitással" bántak a szombaton, a Kossuth tér környékén őrizetbe vett 10 emberrel. Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György Gyula ellenzéki országgyűlési képviselők hétfői sajtótájékoztatójukon arról beszéltek, hogy ez a "gyurcsányi rendőrterror" folytatódását jelenti.

A szombati Budapest Pride felvonulás ellen demonstrálók közül tíz embert állított elő a rendőrség a Kossuth térről. A rendőrség tájékoztatása szerint az előállítottakat egyebek mellett garázdaság bűncselekményével, hivatalos személy elleni erőszak bűntettével valamint jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés szabálysértésével gyanúsítják. A szóvivő közölte azt is, hogy a Kossuth térről előállítottak egy, a térre Zagyva György Gyula jobbikos országgyűlési képviselő társaságában érkező embert tiltott önkényuralmi jelkép használata bűncselekmény elkövetése miatt.

Kürti Zoltán, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat munkatársa portálunknak elmondta, sok rendőr nem viselt azonosító számot a homoszexuálisok felvonulását biztosító egyenruhások közül a Budapest Pride rendezvényen, azonban ez senkit nem érdekelt a rendőrség részéről. A Kossuth téren egy rendőri intézkedést rögzített videokamerával, amikor a Vidékfejlesztési Minisztérium irányából a tömeg felháborodott hangját hallotta. A rendőrök futólépésben elindultak abba az irányba.

- Én is így tettem, mikor hátulról valamelyik rendőr megtaszított. A Vidékfejlesztési Minisztérium előtt hangos szóváltás alakult ki a helyszínen lévő civilek és a rendőrök között. Kiderült, hogy az egyik azonosító számot nem viselő rendőr a gumibotjával csapkodta az embereket – idézte fel az eseményeket Kürti.

Gyurcsányi idők éledtek újra a rendőrség berkein belül, a közelmúltban felerősödtek azok a támadások, és jogellenes rendőrségi intézkedések, amelyek a hazafias tüntetőkkel szemben tapasztalhatóak - jelentette ki mai sajtótájékoztatóján Gaudi – Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője.

Hozzátette: ennek legaktuálisabb példája a homoszexuális felvonulás ellentüntetőivel szembeni fellépés, melynek áldozatává vált a politikus kollégája, Kürti Zoltán is, aki a Nemzeti Jogvédő Szolgálat munkatársaként rögzítette az eseményeket.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének nyári ülésszakán Strasbourgban 2012. július 27-én Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a magyar delegáció Jobbik frakcióhoz tartozó tagja Milan Milunovicot, a horvát miniszterelnök közgyűlési meghallgatásán feltett kérdésében  a horvátországi magyarok gazdasági helyzetének javítására kérte és egyúttal tanácsát Szerbiával kapcsolatban, amely állam bár gőzerővel igyekszik az Európai Unióba, azonban mégsem biztosítja a területi autonómiát a Délvidéken élő magyarok számára. A horvát miniszterelnök válaszában egyetértett a nemzeti radikális képviselővel abban, hogy a horvátországi magyarok a legfejletlenebb és leginkább háború sújtotta övezetben élnek és oda fog figyelni rájuk. Szerinte a viszony Magyarországgal rendezett és a Horvátországban élő magyarok közvetlen parlamenti képviselettel rendelkeznek a száborban,határvita, kisebbségi jogi vita nincs. Szerbiának nem adna anácsokat, de tény, hogy Vajdaság egy hagyományosan több nemzetiségű terület, ahol horvátok, németek is élnek a magyarok mellett és egyre több autonómia-jogkört kap vissza ez a régió, amelyet még Milosevics fosztott meg attól. Végül hozzátette: ha kiderül, hogy Szerbiában ki alakít kormányt és ki "veti kockát" Belgrádban, tárgyalni kell velük

2012. július 3-án a rendvédelem ügyét erősítő, sok tekintetben a Jobbik céljait tükröző (pl. csellengő iskolást a rendőr köteles bekísérni az iskolába) törvényjavaslat részletes vitájában Gaudi-Nagy Tamás olyan módosító javaslatokat ajánlott az Országgyűlés és a kormány figyelmébe, amelyek között akad olyan, mely támogatást kapott az Alkotmányügyi, illetve az Emberi jogi bizottságban. A rendészeti feladatot ellátó személynek figyelmeztetnie kell a kényszerintézkedést elszenvedőt, feltéve, ha ez nem veszélyezteti az intézkedés célját.

Az emberi jogvédőkről szóló jelentést fogadtak el Strasbourgban, melyet egy észt képviselő készített el. A jogvédőket gyakran szélsőségesnek, a szélsőségesek pártolóiként bélyegzik meg, amit a jelentés élesen elítél.  A nemzeti jogvédők gyakran szenvednek el ilyen megkülönböztetéseket, Gaudi-Nagy Tamás a sajtótájékoztatón elmondta, hogy ő maga is számtalanszor tapasztalt már bírósági önkényt, megbírságolták jogalap nélkül, de például 2009. március 15-én Morvai Krisztinával jogvédő munkájuk közepette fújták le őket a rendőrök gázsprayvel.

A jelentés fő üzenete az volt, hogy az ENSZ-nek van egy emberi jogvédőkről szóló határozata, melynek betartását szorgalmazza az elfogadott jelentés. - tájékoztatta a sajtó megjelent képviselőit Gaudi.

Ma délelőtt általános tisztújítást tartott a Jobbik országgyűlési képviselőcsoportja. Vona Gábor, a radikális párt elnöke elmondta, a tisztújítás azért vált szükségessé, mert a frakció alapszabálya értelmében lejárt a tisztségviselők mandátuma.

A képviselőcsoport ismét Vona Gábort választotta meg frakcióvezetővé, ezután Vona Gábor jelölte ki azt az öt személyt, akik, a frakció munkájának koordinálásában helyettesként segítik majd munkáját. A pártelnök ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Hegedűs Tamás, aki eddig az általános frakcióvezető-helyettesi posztot töltötte be, nem jelöltette magát újra, mivel a következő két évben a Jobbik új programjának kimunkálásában lesz feladata, emellett szintén Hegedűsre vár a mozgalom politikai- és humán erőforrás kérdéseinek finomhangolása. Az új általános frakcióvezető-helyettes Volner János lett, továbbá újraválasztották a helyettesi posztokra Balczó Zoltánt, Gyöngyösi Mártont, Szabó Gábor pártigazgatót. Hegedűs Tamás helyett a frakció Z Kárpát Dánielt választotta meg a csoport vezető testületébe.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6393) záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás 2012. július 2-án kifejtette, hogy az előtte szóló szocialista és gyurcsányista képviselők számára  a fő szempont a nemzetközi szervezeteknek való elvtelen és gerinctelen megfelelés. ,,Ezt bizonyították nyolc éven keresztül, s az igazságszolgáltatás területén is nagyon sok ,,referenciájuk" van arra vonatkozóan, hogyan kell politikai befolyásolással kézi vezérelt döntéseket hozni olyan emberek ellen, akik az ellenállást képviselték." - mondta felszólalásában a radikális képviselő.

Az egyesekben heves indulatokat, másokban gúnyos kacarászást is kiváltó
felszólalás alább megtekinthető:

A Jobbik azt követeli a kormánytól, hogy vonja vissza azt a jövő évi költségvetéshez benyújtott bizottsági módosító javaslatot, amely térítésmentesen engedne át egy fővárosi VIII. kerületi ingatlant a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetségnek.

A Fővárosi Törvényszék 2012. július 3-i tárgyalásán nem született ítélet a Budapesti Rendőr-főkapitányság által eredetileg 2007-ben Toroczkai László ellen indított kártérítési perben. A rendőrség a keresetét arra alapozta, hogy Toroczkai László volt a felelős az MTV székház ostrom során a rendőrségi eszközökben bekövetkezett kárért, mint ,,a tüntetés szervezője". A négy éves jogvita után idén januárban a Kúria - kétszeri kereset elutasítást követően - végül azt állapította meg, hogy Toroczkai László szervezőnek tekinthető, s épp ezért felelősséggel tartozik a tüntetők által okozott károkért. A BRFK keresete eredetileg közel 10 millió forint megfizetésére irányult, azonban mára az összeg alig több mint egymillió forintra csökkent a Toroczkai Lászlót képviselő ügyvédek, Gaudi-Nagy Tamás és Tóth László megalapozott védekezése miatt. A kárként bejelentett rendőrségi eszközök vonatkozásában sem bizonyította a rendőrség azt, hogy ezek az eszközök a helyszínen voltak, azok a tüntetők miatt károsodtak, illetve a kár mértéke sem nyert bizonyítást. Hol korábbi, hol jóval később kiállított számlákat csatolt a BRFK.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6393) vitájában Gaudi-Nagy Tamás 2012. július 2-án kifejtette, hogy az előtte szóló képviselők számára a fő szempont a nemzetközi szervezeteknek való elvtelen és gerinctelen megfelelés. ,,Ezt bizonyították nyolc éven keresztül, s az igazságszolgáltatás területén is nagyon sok ,,referenciájuk" van arra vonatkozóan, hogyan kell politikai befolyásolással kézi vezérelt döntéseket hozni olyan emberek ellen, akik az ellenállást képviselték." - mondta felszólalásában a radikális képviselő.

Az egyesekben heves indulatokat, másokban gúnyos kacarászást is kiváltó felszólalás alább megtekinthető:

Lukács Tamásék próbálták mutyi-marketinggel elrejteni a Lungo Dromnak adni kívánt székházat, de Zagyva Gy. Gyula és Gaudi-Nagy Tamás észrevette.

Az Emberi jogi bizottság benyújtott egy olyan módosító javaslatot (IDE kattintva megtekinthető) a költségvetési törvényhez, amellyel kapcsolatban megdöbbenésének és felháborodásának adott hangot Gaudi-Nagy Tamás. Mint mondta, egy nagyon kemény és heves vita zajlott le az Emberi jogi bizottságban arról a javaslatról, melynek szülőatya Lukács Tamás (KDNP) képviselő. Ez a javaslat arról szól, hogy több mint egy tucat ingatlan kerül egyes szervezetek tulajdonába. Ennek keretében a Lungro Dromnak kívánnak székházat adni, a szervezetet a módosító javaslatban egyháznak álcázva vérlázító és diszkriminatív módon. Ezt a Jobbik nem fogja megengedni.

2012. július 3-án,  az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7772) részletes vitájában Kiss Sándor (Jobbik) az iskolaőr pozíció létrehozására vonatkozó javaslatuk mellett érvelt. Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás azt hangsúlyozta: a büntetett előélet ne tegye lehetővé azt, hogy valaki mezőőr, halászati őr vagy természetvédelmi őr lehessen. Szilágyi György (Jobbik) szerint aki nem támogatja az iskolaőr intézményének létrehozását, nem akarja, hogy a gyermekek nagyobb biztonságban legyenek. Arra szólította fel a kormányt, tisztázza, mi a probléma a javaslattal.

A Jobbik nagyon örül annak, hogy a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Kúriához a Cozma-gyilkosság ügyében. Gaudi-Nagy Tamás ellenzéki országgyűlési politikus kedden újságírók előtt elmondta: szerinte "az ügyészség helyes úton jár", hiszen az ilyen motiváltságú, ilyen súlyosságú bűncselekmények esetén elrettentő büntetéseket kell hozni, mert ez nem csak az elkövető, hanem az egész társadalom számára megfelelő üzenettel bírna.

A Legfőbb Ügyészség hétfőn, indoklási kötelezettség jelentős mértékű elmulasztása miatt nyújtotta be a felülvizsgálati kérelmet, mivel véleményük szerint a jogerős ítéletben megállapított tényállás olyan ellentmondásokat tartalmaz, amelyek miatt a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésekben nem állapítható meg, hogy a Győri Ítélőtábla milyen tényállásra alapította döntését. Az ügyészség közleménye szerint a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését indítványozták, mely lehetővé teszi - megismételt eljárásban - a másodfokú ítélet valamennyi büntetőjogi rendelkezésének felülbírálatát.