Gaudi:,,Két éves országgyűlési mandátumom leggyalázatosabb pillanatait éltem meg"

Az Országgyűlés június 18-i ülésén, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részére fizetendő kétszeresére növelt kvóta hozzájárulásról (gyakorlatilag tagdíj) szóló törvényjavaslat (ide kattintva elérhető: T/7412) vitájában Gaudi-Nagy Tamás egyértelművé tette, hogy gyarmati függésünket tovább mélyítő javaslatnak a megszavazása hazaárulásnak minősül. A Jobbik frakció képviseletében Gyöngyösi Márton, Z. Kárpát Dániel, Novák Előd és Volner János is keményen ostorozták ezt a nemzetgyilkos javaslatot. A vita során, az ország eladósodásáért felelős MSZP-sek és gyurcsányisták túlnyomó többsége valószínűleg a kezdődő labdarúgó EB mérkőzés megtekintése mellett tette le a voksát. Az uzsora befizetését előíró törvényt 207 Fidesz/KDNP-s képviselő végül megszavazta, a Jobbik tiltakozása és nem szavazatai ellenére.

Az Országgyűlés június 18-i ülésén, melyen az új munka törvénykönyve hatályba lépésével kapcsolatos törvénycsomag (T/7415) zárószavazása előtti vitában, Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik frakció tagja hiányolta a kormány zárószavazás előtti módosító javaslatából a határozott és egyértelmű hadüzenetet a magyar munkavállalókat kizsigerelő munkaerő kölcsönzők felé. Mint mondta, a Jobbik sokkal keményebb fellépést szeretett volna. Nem ez az egyetlen téma, amelyben sokkal radikálisabb  megoldásokat szeretne a nemzeti ellenzéki párt, ugyanakkor a jogvédő politikus üdvözölte azt a szintű fellépést, ami szerepel - mint kifejtette van kétségkívül számos ilyen elem -, de mára lényegében a rabszolga kereskedés szintjére süllyedt az ilyen típusú munkaerők kölcsönzők működése, főleg az olyan régiókban, ahol a munkaerőpiac beszűkülése miatt szinte egyetlen választása van az embereknek: ha dolgozni akarnak, akkor eladják magukat.

A kilakoltatás ellen fellépő civilek jogi védelme érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálat képviseletében dr. Kun Judit ügyvéd jelent meg a III. Kerületi Rendőrkapitányságon, és igyekezett ellátni a jogsértettek védelmét.

Beszélgetőtársak:

dr. Bernard Sabella szociológus, a Palesztin Nemzeti Tanács tagja
Walid Assaf mérnők, háromszoros politikai fogoly

Strasbourg véleménynyilvánításként értékelte az Országház körüli szennyes teregetést

Kárpáti János, az MTI tudósítja jelenti:
A strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság - kedden közzétett ítéletében - a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéseként értékelte azt, hogy Magyarországon megbírságoltak két férfit, mert 2007-ben szennyest teregettek ki az Országház körüli kordonra.

A gyülekezési jog és vélemény-nyilvánítási szabadság, illetve az állam büntetőhatalmának határterületét meghatározó strasbourgi bírósági ítélet (az ítélet itt olvasható angolul) két olyan Kossuth téri mozgalmár ügyében született, akiket a szemkilövető Gyurcsány rendszer ellen rendszeresen felléptek, és ezért több alkalommal bűntették meg őket politikai jogaik gyakorlása miatt. A döntés elégtételt ad a jogsértetteknek, egyúttal iránymutatást a hatóságoknak. A jogsértetteket a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségének két tagja és a nemzeti jogvédő szervezet együttműködő ügyvédjei, Balsai Szabolcs és Gyurta  Tibor képviselték sikerrel, ismét bizonyítva a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kulcsfontosságú szerepet a magyarok jogvédelmének területén. Ez mar a második meghatározó döntése az Emberi Jogok Európai Bíróságának, amely a Nemzeti Jogvédő Szolgálathoz kötődik, korábban (2007) a spontán tüntetések elismeréséről szóló Bukta ítéletet (sajtóhír) Grespik László ügyvéd, az NJSZ elnökségi tagja harcolta ki.

Gyüre Csaba - Gaudi-Nagy Tamás:

Bertha Szilvia:

Pénteken szabadult Incze Béla köszönhetően a Nemzeti Jogvédő Szolgálatnak, dr. Gaudi-Nagy Tamásnak, Zagyva Gy. Gyulának és mindenkinek aki segíteni tudott. A bíróság másodfokú határozatának értelmében ugyanis nem áll fenn sem a bűnismétlés, sem a szökés, rejtőzködés "veszélye".

Interjúnk Incze Bélával:

Letölthető az interjú ide kattintva.

Incze Béla, és az ugyancsak meghurcolt N.G. vegzálása ezzel még koránt sem ért véget, így további intézkedéseknek lehetünk szemtanúi a későbbiekben is. Az ügyvédi költségek fedezésére hirdetett aukcióinkat továbbra is folytatjuk, ma éjfélig várjuk a liciteket: http://szentkoronaradio.com/kultura/2010_12_10_ferencz-jozsef-es-szarnysegedje-horthy-miklos

A könyvről részletek a honlapomon a jobb oldali sávban találhatók!

A felvétel összefoglalja a kiváló magyar író eltemettetését megakadályozó Románia elmarasztalásáról szóló állásfoglalás 2012. június 5-én zajlott vitáját az országgyűlés emberi jogi bizottságában. A Jobbik képviselői (Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György Gyula) az állásfoglalást támogatták, bár még keményebb változatot szerettek volna, amely kifejezetten elítéli a bukaresti kormányt a súlyos atrocitásért és kifogásolta volna az eltemettetés megakadályozásán kívül a csíksomlyói zarándokok és diplomáciai mentességet élvező személyek zaklatását is, azonban ezen javaslatokat a kormánypártiak leszavazták.

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága az új Büntető Törvénykönyvről vitázott. A fideszes képviselők sorra szavazták le a magyar emberek életminőségét javító jobbikos kezdeményezéseket:

Budapest, 2012. június 6., szerda (MTI) - Az új büntető törvénykönyvről (Btk.) szóló törvényjavaslathoz benyújtott több mint 200 képviselői módosító indítvány közül a bizottságok több kormánypárti és ellenzéki javaslatot támogattak, így például azt, amely szigorúbban büntetné, ha egyes bűncselekményeket idősek vagy fogyatékosok ellen követnek el, valamint azt is, amely a nemzeti jelkép megsértésének tényállásába bevenné a Szent Koronát.

A bizottságokban támogatták a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és Gyüre Csaba javaslatát, amely a nemzeti jelkép megsértésének tényállásába Magyarország himnusza, zászlaja és címere mellé, beemeli a Szent Koronát is. Eszerint, aki nagy nyilvánosság előtt ezeket a jelképeket sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Nem támogatták viszont a jobbikos Korondi Miklós ezzel kapcsolatos előterjesztését, amely a címer elemeire, "a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mezőre", az "arany koronás, hármas halomra" és a "kettős keresztre" is kiterjesztette volna ezt a védelmet.

Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága 2012. június 6-i ülésén a bizottsági tagok több mint egyharmada támogatta Gaudi-Nagy Tamás kapcsolódó módosító javaslatát a multik által kiszolgáltatott beszállítók védelme érdekében (a kapcsolódó módosító javaslat IDE kattintva elolvasható). Győrffy Balázs fideszes képviselő nemrégiben törvényjavaslatot nyújtott be (IDE kattintva elérhető a javaslat szövege) a mezőgazdasági és élelmiszer ipari termékek beszállítóival szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény módosítása érdekében. A javaslat célja az (melyet a Jobbik már a Parlamentbe kerülése előtt, illetve a Parlamentbe kerülésétől folyamatosan szorgalmaz), hogy gátat kell vetni a döntően külföldi tulajdonú élelmiszerláncok kegyetlen, embertelen, tisztességtelen és sanyargató magatartásával szemben, melyet a beszállító magyar vállalkozásokkal szemben tanúsítanak. A javaslat kizárná azt, hogy harminc napnál hosszabb fizetési határidőt határozzon meg a multi a magyar beszállítónak, tiltja az önköltségi ár alatti értesítést, a polcpénz szedését, a visszáruzási kötelezettséget és több hasonló egyoldalú, csak multik érdekét szolgáló   kikötést.

2012. június 4-én a trianoni gyásznapon, Gaudi-Nagy Tamás jogvédőnek, a Jobbik frakció képviselőjének az Alkotmányügyi bizottság üléséről - ahol éppen a Büntető Törvénykönyvhöz benyújtott, mintegy háromszáz módosító javaslatot vitatták meg -  rohanva kellett eljutnia a parlamenti ülésterembe, hogy előadhassa a bizottság álláspontját a munkajogi szabályok módosító törvénycsomagjáról. Éppen odaért.  Nem volt könnyű, mivel az alkotmányügyi bizottság ülésterme a csodaszép törvényhozási épület északi részén helyezkedik el, míg az Országgyűlés ülése a déli részen található képviselőházi ülésteremben található.

Az új Büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslathoz benyújtott több mint 200 képviselői módosító indítvány közül a bizottságok több kormánypárti és ellenzéki javaslatot támogattak. Így jobbikos kezdeményezésre, a nemzeti jelkép megsértésének tényállásába bevennék a Szent Koronát.

A bizottságokban támogatták a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és Gyüre Csaba javaslatát, amely a nemzeti jelkép megsértésének tényállásába Magyarország himnusza, zászlaja és címere mellé beemeli a Szent Koronát is. Eszerint aki nagy nyilvánosság előtt ezeket a jelképeket sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.