Emlékművet avattak az 1944-45-ös délvidéki megtorlások áldozataira emlékezve a Csongrád megyei Ásotthalmon, a leendő királyhalmi (Backi Vinogradi) határátkelő közvetlen szomszédságában szerdán.

A Magyar Mártíromság Emlékmű Tóbiás Klára alkotása. A szobor csaknem hat méter magas, egy megcsonkított fát ábrázol, amelynek tetején, egy szögesdrótból készült fészekben egy csőrében kardot tartó, kiterjesztett szárnyú bronz turulmadár áll. A szobor egy leendő emlékpark első eleme, amely létrehozását a Gyarapodó Magyarországért, a Jobbik pártalapítványa támogatja.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik szakpolitikusa, az elmúlt években a Nemzeti Jogvédő Szolgálatban is tevékenykedő ügyvéd:

- Hat évvel ezelőtt került nyilvánosságra az őszödi beszéd. Mi a véleménye a 2006-os jogsértéseket követő vizsgálatokról, illetve bírósági ítéletekről és kormányzati döntésekről?
- Nemrégiben a közvélemény megismerhette azt a hírt, hogy a Honvédelmi Minisztérium belső vizsgálatában feltárt jogsértések úgymond nem minősülnek bűncselekménynek. Ez azt jelenti, hogy a 2006-os brutális tömegoszlatások idején ugyan jogszerűtlenül adták át a gránátvetőket
és könnygázgránátokat a rendőrségnek a honvédség készleteiből, ezért mégsem vonnak felelősségre senkit. Pedig egyértelműnek tűnik, hogy mindezek egy összehangolt megtorló akció részei lehettek.

A hatályba lépéstől eltelt idő rövidsége ellenére ismét terítékre került az ügyvéddé váláshoz kötelező gyakorlati idő felülvizsgálata-igaz, teljesen más megfontolásból. Az Országos Bírói Hivatal elnöke, Dr. Handó Tünde előterjesztése nyomán indult meg a módosítási folyamat, melynek célja az lett volna, hogy a kényszerűen nyugállományba vonuló bírák az egy éves gyakorlati idő mellőzésével ügyvédként maradhassanak a szakmában.

2012. júniusában az ügyvédség elektronikus levél formájában kapta meg Dr. Répássy Róbert Államtitkár Úr tájékoztatását a módosítás tervezetről, melyhez a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének állásfoglalását is megküldték. Ezen levélben Dr. Bánáti János Elnök Úr az OBH elnökének módosító javaslatával egyetértve a javaslatot nemcsak a bírákra, hanem az ügyészekre is kiterjesztette volna.

Az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottságának kiegészítő ajánlásaként az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága szeptember 11-én (kedden) tárgyalta Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló T/7655. sz. törvényjavaslat módosító javaslatait és kiegészítéseit.

Így került a Lukács Tamás (KDNP) vezette Emberi jogi bizottság elé Dúró Dóra, Farkas Gergely és Novák Előd (mindhárom Jobbik) kiegészítő javaslata, melynek értelmében az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális alapítványokra, közalapítványokra szánt keretéből a jövő évben 50 millió forinttal támogatná a magyar állam a Pongrátz Gergely 56-os Közhasznú Alapítványt. Ez az alapítvány működteti Kiskunmajsán Magyarország legismertebb és leglátogatottabb 1956-os múzeumát, melyről a költségvetés elkészítésekor az MSZP-hez hasonlóan a Fidesz is mindig megfeledkezik. A múzeum mellett egy kápolna és egy ifjúsági tábor is található, melyek támogatása ugyancsak kiemelten fontos lenne. A tábor téliesítése biztosíthatná a programok számának növelését, de támogatás hiányában ezek nem tudnak megvalósulni.

50 millió forintot szavazott meg az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a várpalotai Trianon Múzeumnak - tájékoztatta a Bakonyi Hírmondót Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője.

A ma délelőtti bizottsági ülésen a Jobbik javaslata - melyet  Vona Gábor, Szávay István, Ferenczi Gábor, Kepli Lajos, Dúró Dóra és Farkas Gergely országgyűlési képviselők nyújtottak be, volt az egyetlen ellenzéki költségvetési módosító javaslat, melyet támogatott a bizottság, 8 igennel.

A Fidesz képviselői minden eszközzel megakadályozták a Vona Gábor javasolta, Simicska Lajos, Nyerges Zsolt és a kormánypárthoz közel álló vállalkozók gazdasági ügyeinek vizsgálatára felállítandó bizottság felállítását az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülésén.

Munkacsoport felállítást kezdeményezi az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a családon belüli erőszak ügyében.

Péntek esti közleményük szerint Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombat délutánra egyeztetésre hívta a családon belüli erőszak ügyében indított országos népi kezdeményezés szervezőjét, Halász Pálmát, az Élet-Érték Alapítvány elnökét, valamint a Fidesz női tagozatának képviselőit és Szabó Tímea LMP-s képviselőt.

Mégis támogatja a Fidesz, hogy önálló tényállás legyen a családon belüli erőszak.

Korábbi álláspontját megváltoztatva mégis támogatja a Fidesz azt az országos népi kezdeményezést, amely azt célozza, hogy a családon belüli erőszak önálló tényállás legyen a büntető törvénykönyvben (Btk.) - közölte a kormánypárt frakcióvezetője.

Rogán Antal pénteki sajtótájékoztatóján - miután ő és Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök is tárgyalt a Fidesz női tagozatának képviselőivel - közölte: korábban azt az álláspontot képviselte, hogy a nőkkel és gyermekekkel szembeni erőszak kezelésére a Btk.-ban számtalan tényállás található, így egy új, önálló passzus önmagában nem lenne segítség. A Fidesz képviselőnői azonban azt hangsúlyozták, hogy ezzel is több eszköz állna rendelkezésre a társadalmi probléma megoldásához.

A Jobbik támogatja azt az országos népi kezdeményezést, amely azt célozza, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállássá minősítését - mondta el Gaudi-Nagy Tamás pénteken az MTI-nek annak kapcsán, hogy az Országgyűlés jövő héten dönt a népi kezdeményezésről.

Széles sajtónyilvánosságot kapott a napokban a sajnálatos hír, hogy a Honvédelmi Minisztérium belső vizsgálatában feltárt jogsértések nem "bűncselekmények": azaz a 2006-os brutális tömegoszlatások idején bár jogszerűtlenül adták át a gránátvetőket és könnygázgránátokat a rendőrségnek a honvédség készleteiből, mégsem vonnak ezért felelősségre senkit. Nyilvánvaló, hogy mindezen tettek nem gondatlan cselekmények, hanem egy összehangolt megtorló akció részei voltak. Nem rendszeresített vadászfegyverekkel és gumilövedékekkel elkövetett szemkilövetésekért, tömeges brutalitásért még egyetlen felelős rendőri vezetőt és politikust sem helyeztek vád alá.

Több mint egy évvel ezelőtt nyilvánosságra került jogvédők követelésére a Balsai-jelentés, mely egyértelműen állami terrorcselekménynek minősíti a 2006 őszi megtorlásokat. Ezek alapján Gyurcsány Ferencet és az akkori rendőr vezetőket fel is jelentették, mégis voltak akik gyanúsítás és felelősségre vonás helyett karriert kaptak, mint például a legkegyetlenebb rendőri egység, a REBISZ volt vezetője, Dobozi József. Gergényi Péter, Bene József volt rendőr-főkapitányok, vagy a börtön helyett a Kossuth téren "éhségsztrájkoló" Gyurcsány Ferenc mai napig szabadlábon vannak.

Az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottsága 2012. 09. 10-i ülésén méltatlan késői időpontban tárgyalta a Halász Pálma által elindított és több mint százezer ember aláírásával támogatott népi kezdeményezést, amely arról szól, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családi belüli erőszaknak. Salamon László, a testület KDNP-s elnöke emlékeztetett arra, hogy a júniusban elfogadott új büntetőtörvénykönyv (Btk.) országgyűlési vitájában 80 százalékos többséggel döntött úgy a parlament, hogy egy ilyen típusú tényállásra nincs szükség a Btk.-ban. Dr. Gaudi-Nagy Tamás a családon belüli erőszakkal érintett nők nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet, és azt kezdeményezte, hogy az ülésen hallgassák meg a kezdeményezők képviselőjét is, de ezt az indítványt a testület kormánypárti többsége érthetetlen módon nem támogatta.

Az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján, szeptember 10-én Gaudi-Nagy Tamás interpellációjában az  elszámoltatás kudarcával kívánta szembesíteni a miniszterelnököt, aki a válaszadás elől megfutamodott. Orbán Viktor miniszterelnök a számára kellemetlen témában  arra a Budai Gyulára bízta a válaszadást, akinek az elszámoltatással kapcsolatos megbízatása már le is járt. Gaudi leszögezte, hogy a Fidesz az elszámoltatás ígéretével szerzett kétharmados többséget, azonban hatalmas csalódást okozott támogatóinak és a változásra szavazóknak azzal, hogy nem juttatta börtönbe a nemzeti vagyon fosztogatóit és a szemkilövetőket, pedig minden lehetősége megvolt rá.

2012. 09. 10-én Dr. Gaudi-Nagy Tamás interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz. A jogvédő politikus az elszámoltatásnak nevezett folyamatokról, a nemzeti vagyont fosztogató, szemkilövőkről érdeklődött. A válasz Budai Gyulától érkezett, aki - bár Gyurcsány és a többi felelőst az ígéretek ellenére sem tudták felelősségre vonni - sikeresnek nevezte az elszámoltatást.

Nem igaz, hogy nem voltak otromba megjegyzések a demonstráció ideje alatt, annyi viszont biztos: a Jobbik csendben, méltósággal vonult végig Fehérvár belvárosa körül.

Négy szónoka és egy kicsit hosszúra sikeredett körmenete jellemezte a tüntetést. A Jobbik felszólalt a korábban regnáló MSZP és az utódhatalom ellen és azok elszámoltatása mellett.

Lassan már hat éve, hogy a 2006 őszi rendőrterror tombolt Budapest közterein és fogdáiban, de a véres napok óta még mindig nem kaptak igazságtételt a kizárólag rendőri vallomások alapján elítélt emberek. Ennek kapcsán készített velem összeállítást és benne velem egy interjút a Hír Tv.

Elkészültek az 5. Hungarica lemez dalai. A stúdiófelvételeket szeptember közepén kezdi el a zenekar, az új album címe Test és vér lesz.

A csallóközi kisváros talán legnépszerűbb előadását sikerült tető alá hoznia a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) somorjai tagszereveztének a hagyományos nemzeti előadások történetében, hiszen a Városi Művelődési Központ terme szinte zsúfolásig megtelt Gaudi-Nagy Tamás esti előadására.

Székelyföld szabadságáért, területi autonómiájáért és a magyar történelmi egyházak által fenntartott erdélyi iskolák visszaállamosítása ellen tartottak tiltakozó demonstrációt a budapesti román nagykövetség épülete előtt mintegy háromszáz ember részvételével szombaton.

A budapesti megmozdulással egy időben az Igazág Napja elnevezéssel Sepsiszentgyörgyön és más erdélyi magyarok lakta városban is megmozdulást tartottak, hogy kifejezzék tiltakozásukat az erdélyi Székely Mikó Kollégium önkényes visszaállamosítása ellen. A kordonokkal körbezárt XIV. kerületi román külképviselet épülete melletti Izsó utcában felállított színpadon György-Mózes Árpád, a Székelyföldért társaság elnöke azt mondta: a román kormány az elmúlt 19 év alatt nem tett eleget az európai felszólításoknak, hogy tartsa tiszteletben a kisebbségi jogokat, és az iskolák egyházi kézbe történő visszaszolgáltatása Románia  uniós csatlakozás után leállt.     Emlékezetett: a román állam a kommunista rendszerben nyolcezer egyházi ingatlant kobozott el, ebből 2140-re a magyar történelmi egyházak tartottak igényt, és ebből mindössze ötszázat szolgáltatott vissza a román állam, de a döntést a helyi és megyei önkormányzatok megfellebbezték.

Tegnap megszűnt Budai Gyula elszámoltatási biztos megbízatása, a Fidesz sikeresen lezárt elszámoltatásról beszél, az MSZP és a gyurcsányisták kárörvendően örülnek, hogy megúszták, az ország pedig rosszul jár. A Jobbik viszont továbbra is követeli a 2002-2010 közötti kártevők számonkérését és tesz is ennek érdekében.

A közzétett számok egyértelművé teszik, hogy a kormány megbukott elszámoltatásból, mivel a szocialista-liberális kormányzatok nemzeti vagyont károsító és emberek jogait sértő felelőseit nem tudta megbüntettetni annak ellenére, hogy erre a választási és kormányprogramban ígéretet tettek, és a társadalom négyötöde is erre szavazott, a kétharmad az elszámoltatás ígérete nélkül nem is lett volna meg. Az elszámoltatás kudarcának legékesebb bizonyítéka a 8 éves országvesztő időszak bűncselekményeiért felelős egyetlen miniszter, állami vezető és haszonélvező sem került rács mögé: Demszky Gábor, Gyurcsány Ferenc és bűntársaik, ideértve a 2006-os szemkilövésekért és rendőri brutalitásért felelős rendőrvezetők még vád alá sem kerültek, a csekély számú feljelentés többségét elutasították. AZ MSZP és a gyurcsányisták pedig egyre szemtelenebbek, miután eddig megúszták a felelősségre vonást a társadalom akarata és a Fidesz fogadkozása ellenére. Számos ügy még folyamatban van, a Jobbik is következetesen és alkotó módon részt vett minden elszámoltatást célzó bizottság munkájában és tucatnyi feljelentést tett (Budapest Airport, MALÉV privatizáció, Club Aliga stb.) , de az eljárások rendre elakadnak, a feltáró bizottságok rendre érdemi eredmény nélkül maradtak. Most arról beszélnek, hogy az elszámoltatást sikeresen lezárult, ami pedig nem sikerült annak az eltüntetett bizonyítékok az okai. Mi folyik itt ? Kinek az érdeke ? Egy biztos: a magyar embereknek nem, akik közül sokan csalódottak, vannak akik nem lepődtek meg, de felháborítja őket. Van egy csoport akik azonban örülnek: a haszonélvezők. Rájuk nem csapott még le a jog !