Gaudi beszéde a Magyar Mártíromság Emlékműnél

Emlékművet avattak az 1944-45-ös délvidéki megtorlások áldozataira emlékezve a Csongrád megyei Ásotthalmon, a leendő királyhalmi (Backi Vinogradi) határátkelő közvetlen szomszédságában szerdán.

A Magyar Mártíromság Emlékmű Tóbiás Klára alkotása. A szobor csaknem hat méter magas, egy megcsonkított fát ábrázol, amelynek tetején, egy szögesdrótból készült fészekben egy csőrében kardot tartó, kiterjesztett szárnyú bronz turulmadár áll. A szobor egy leendő emlékpark első eleme, amely létrehozását a Gyarapodó Magyarországért, a Jobbik pártalapítványa támogatja.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke hangsúlyozta, a szobor nem a múltba révedés, a szomorkodás, a tehetetlenség, hanem a remény, a tenni akarás, az életerő emlékműve. Ha kell izzadtsággal, ha kell vérrel, de élni fog a magyar, ezt üzeni ez az emlékmű - tette hozzá a politikus.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője kifejtette, el kell érni, hogy az ártatlan áldozatok vagy leszármazottaik jóvátételt kapjanak, a még élő tetteseknek pedig - legyenek akár kilencvenévesek is - felelniük kell tetteikért.

Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke, a szoborállítás egyik kezdeményezője elmondta, hogy a Délvidéken 1944-45-ben meggyilkolt magyaroknak eddig nem állítottak köztéri emlékművet.

1944-45 telén a Délvidékre bevonuló szerb csapatok bevezették a katonai közigazgatást, és több hónapos irtó hadjáratot kezdtek a relatív többséget alkotó magyar polgári lakosság ellen: Újvidéken, Szabadkán, Zomborban és sok más magyarlakta helységben több tízezer embert gyilkoltak le, és földeltek el jeltelen tömegsírokban. Az avatóünnepségen mintegy százötvenen vettek részt, a Jobbik politikusai mellett a Csongrád megyei közgyűlés több fideszes tagja, valamint az egyik vajdasági magyar párt, a Magyar Remény Mozgalom elnöke, László Bálint is.

mti