A mi kis falunk gyártói úgy telepedtek rá Pilisszentlélek életére, mint egy megszálló hadsereg – Gaudi-Nagy Tamás a Mandinernek

Forrás: mandiner.hu

„Nagyon aljas dolognak tartom, hogy valakik abból csinálnak pénzt, hogy egy népből és ennek a népnek az életmódjából, hitéből lejárató sorozatot készítenek” – mondja az ügyvéd, aki szerint az RTL-es széria primitív, magyar- és kereszténygyalázó fércmunka.

Mint arról korábban mi is beszámoltunk a Mandineren, megsértette Reményi János képmáshoz fűződő jogát a Content Factory Kft., A mi kis falunk című, az RTL Klubon futó filmsorozat gyártója, amikor korábban a férfi engedélye nélkül készített róla felvételt, amit – szintén az ő tudta nélkül – néhány másodperc erejéig be is emelt a műsorba.

A Győri Ítélőtábla jogerős ítélete alapján a Content Factory Kft. köteles jogsértést elismerő és bocsánatkérő levelet küldeni Reményi Jánosnak, továbbá a határozat értelmében az alperes köteles megfizetni a felperesnek 300 ezer forint összegű sérelemdíjat, valamint perköltségként 2,6 millió forint összegű ügyvédi munkadíjat és 154 ezer forint illetéket viselnie kell.

Ahogy azt szintén megírtuk, nem először indult per A mi kis falunk kapcsán. 2018-ban Morvai Krisztina támadta a gyártó céget, mondván: a sorozat egyszerre sérti a nemzeti büszkeséget, az emberi méltóságot és a hely szellemét. A mostani ügy kapcsán felkerestük Gaudi-Nagy Tamás ügyvédet, Európa jogi szakjogászt, aki a felperes jogi képviselője volt.

Hogyan került önhöz az A mi kis falunk sorozat ügye?

Fogalmazzunk úgy, hogy a jogsértett keresett meg.

Arról tudott, hogy 2018-ban Morvai Krisztina is perelte az RTL Klubot a sorozat miatt?

Pontosítanék: Morvai Krisztina nem perelt, de természetesen tudtam arról, hogy ő is beleállt abba az ügybe korábban, miszerint tarthatatlan, hogy a sorozat készítői élhetetlen helyzetet teremtenek Pilisszentléleken. Akkor végül csak egy kezdeményezés indult a tekintetben, hogy az esztergomi önkormányzat vizsgálja fölül a forgatás törvényességét és ne adjon tovább engedélyt a település területének ezen film céljára történő használatára. Mi – a Nemzeti Jogvédő Szolgálat színeiben – megkerestük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot és a Nemzeti Filmintézetet is, hogy ellenőrizzék a forgatási gyakorlatot, ami tulajdonképpen az évnek nagyjából a fele időszakára élhetetlenné tette a településrészt.

Érdemi változást ez azonban nem hozott, bár ellenőrzéseket helyeztek kilátásba.

„Megítélésünk szerint ebben a filmhatósági ügyben nemcsak kérelemre, hanem hivatalból is el kell járnia a T. Filmirodának, mivel az valószínűsíthető, hogy a filmforgatást végző visszaél a közterületi filmforgatás lehetőségével és megsérti a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (Filmtv.) rendelkezéseit. Dr. Morvai Krisztina beadványából egyértelműen kitűnik, hogy Esztergom városterületén (Pilisszentlélek) a 2004. évi II. törvény és az Esztergom Város saját rendeletében (20/2017) foglalt előírások súlyos és tartós megszegésével kerül sor »A mi kis falunk« c. igénytelen, magyar gyalázó és vallásos érzületet is sértő, RTL Klub tévécsatornán bemutatásra kerülő szappanopera közterületi filmforgatására,amely aránytalan és szükségtelen mértékben korlátozza az érintett közterülettel érintett ingatlanok használatát és aránytalan terheket okoz a tulajdonosok számára, így dr. Morvai Krisztina számára is” – állt az akkori hatósági eljárás iránti indítványban.

 Tulajdonképpen mi a gondjuk a sorozattal? Ha jól sejtem, nem pusztán az a három másodperc böki a csőrüket, amelyben R. János feltűnik a megkérdezése nélkül.

Úgy fogalmaznék, hogy ez az ügy igazából a jéghegy csúcsa. Az biztos, hogy mostanra a településrészen – Pilisszentlélek Esztergomhoz tartozik – élő emberek többsége már eljutott oda, hogy nagyon megelégelte a sorozatforgatást, annak minden velejáróját és következményét. És azt se feledjük, hogy azért mégiscsak egy ikonikus pálos kolostortól nem messze található településről van szó. Az én megbízóm egyértelműen értékrendi alapon is kifogásolja a forgatást. A kezdetektől fogva ellenezte azt, kritikákat fogalmazott meg, hiszen mindez szerinte a falu életére is rossz hatással van. A sorozat ugyanis egy torz szemüvegen keresztül mutatja be a magyar vidéket, rendkívül gunyoros és bántó módon. A kereszténységet, a magyarság értékeit és a vidéki embereket sokszor gyalázó, primitív módon ábrázolja. Mindezt úgy, hogy közben próbál vicces lenni – de e „humor” láttán szerintem Jiří Menzel és a többi klasszikus forog a sírjában.

A faluban a forgatást régóta ellenzőkön túl azonban van egy olyan réteg is, aki igyekszik hasznot húzni ebből: gondolok itt a kocsma vagy más helyiségek kiadására, a statisztálásra, melyek egyeseknek bevételt generálnak. Ez egy sok-sok éve zajló folyamat. Meggyőződésem, hogy Jánost egyértelműen azért helyezték bele a sorozatba, mert az egyik meghatározó embere volt az ellenzőknek. Ahogy írtuk is, valószínűleg szándékosan akartak kiszúrni vele: azt a látszatot próbálták kelteni, mintha csupán csak szóban ellenezné a forgatást, valójában mégis szerepel a sorozatban, esetleg némi statiszta-pénzt is elfogad.

Akkor önök szerint egy visszavágási kísérlet volt?

Valószínűleg igen, ám ha tágabban nézzük, akkor nyilván arról is szól ez a történet, hogy egy szakvállalat, amely filmgyártásból él és több milliárdos árbevétellel rendelkezik, lényegében megszegte a filmforgatásra vonatkozó szabályokat és megsértette János képmáshoz fűződő jogát. Ha valakit szerepeltetni akar a filmben, akkor vagy előre, vagy utólag be kell szerezni rá a megfelelő engedélyeket – ez elmaradt.

A perben egyébként arra is fény derült, hogy a forgatás bejelentett területhasználatainak mértéke messze alulmúlja a valóságban ténylegesen használt területek mértékét.

A területhasználatért díjat kell fizetni az önkormányzat számára, tehát a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az önkormányzat tulajdonképpen sokkal csekélyebb bevételhez jutott, mint kellett volna.

Visszatérve az előző kérdéshez: sajnos Morvai Krisztina korábbi kezdeményezéséhez még nem igazán csatlakoztak a településen lakók, és az esztergomi önkormányzat is lerúgta magáról az ügyet. Sőt, Morvai Krisztina még Völner Pál, akkori területileg illetékes képviselőt is megkereste, de ő is elhárította az témát. Ez a mostani eset egy határozott jel; igazolása annak, hogy a gyártó cég – és közvetett módon az RTL – törvénytelen módszerekkel forgatott filmet gyárt és azt sugározza. Illetve, amiről már fentebb beszéltünk: az sem érdekli őket, hogy a helyben élők életviszonyai hátrányosan alakulnak. A kérdés az, hogy a helyi lakosság, a filmhatóság, más illetékes szervek és Esztergom önkormányzata meddig tűri még ezt a fajta filmgyártási módszert, illetve a mögötte rejlő keresztény és magyar gyalázó szemléletet.

Ön milyen megoldást javasolna a probléma orvosolására?

Nekem az volt a gondolatom, hogy építsenek fel egy díszletfalut valahol, ahol vidáman le lehet forgatni akármennyi évadot és epizódot, ahogy ezt már egyes belső helyszíneknél megtették. Lehet zavartalanul dudálni, hangoskodni.

Az nem állapot, hogy egy élő településen zajlik mindez úgy, hogy az évnek körülbelül a felét, tehát legalább 5-6 hónapot lefed. Ez idő alatt folyamatosan akadályozzák a falu közúti forgalmát, de olyan is előfordult már, hogy a tulajdonost megkérték, forgatási időben ne tartózkodjon a saját telkén, ne vágjon fát, ne hallgasson zenét, ne menjen ki az utcára, vagy épp hajnali négy órakor vettek fel egy zenés, kiabálós karácsonyi jelenetet.

Úgy telepedtek rá Pilisszentlélek életére, mint egy megszálló hadsereg. És ezt gyakorlatilag eltűri a Magyar Filmintézet, az esztergomi önkormányzat és az NMHH is.

Mára komoly többségbe kerültek azok, akik nem szeretnék, hogy Pilisszentléleken forgassák A mi kis falunkat.

A másik probléma: hogy mindennek lett egy olyan hozadéka is, ami most még kevéssé közismert, de hétvégente elindult egy „zarándokjárás” a filmsorozat nézői részéről a településre. Százszámra jelennek meg turisták, hogy megnézzék a sorozat helyszínét, ami szintén rontja az ottani életminőséget, kezdve a parkolási anomáliáktól, egészen addig, hogy a helyiek sokszor már kirakati tárgyaknak érzik magukat. Ha egyszerűen szeretném megfogalmazni: az van, hogy a gyártó cég profitéhsége összekapcsolódott a magyar- és keresztényellenességgel, s mindennek egy olyan ikonikus pilisi települést választottak helyszínéül, ahol egy pálos kolostorrom is található. Sokan sajnos most ezen az ügyön keresztül ismerik meg a településrészt, és nem ismerik meg valódi értékeit.

Vannak, akik szerint az egész arra ment ki, hogy ön kaszáljon az ügyön.

Nézze, a következő van: János számára elsődleges jelentőséggel az bírt, hogy a jogsértést állapítsa meg a bíróság és kötelezze emiatt bocsánatkérésre a jogsértő céget. Az ítélet szerinti mértékek valóban szembe tűnően nagy különbséget mutatnak a sérelemdíj és a perköltség között. Ennek egyrészt az az oka, hogy sajnos az ilyen ügyekben, mint ez az engedély nélküli képmás-használat, a bírói gyakorlat még messze elmarad attól, hogy ezek a megítélt sérelemdíjak kellően elrettentőek legyenek. Ezért eleve csak ötszázezer forint sérelemdíj igényt terjesztettünk elő, ami egy nagyon visszafogott, inkább csak szimbolikus jóvátételre alkalmas összeg. A másik ok az, hogy az alperesi képviselő kolléganők az álláspontom szerint egy viszonylag egyszerű megítélési ügyet sokkal nagyobbra dagasztottak. Az alperesi képviselet ugyanis ontotta magából az iratokat – több tárgyalásra is sor került, számos tanúbizonyítási indítvánnyal éltek – ezzel jelentős többletmunkára késztetve a felperes képviselőit.

János kezdettől fogva jelezte, hogy a sérelemdíjat a kolostorrom rendbetételére kívánja majd fordítani, tehát semmilyen profitszerzési szempont nincs mögötte részéről sem. A perrendtartási szabályok szerint – ahogy az lenni szokott – a pervesztes, jogsértő félnek viselnie kell az eljárás költségét. És mivel az alperes plusz munkára kényszerített minket, illetve átlagot meghaladó mennyiségű tárgyalásra és iratkészítésre, mi ezeket a munkákat kimutattuk és felszámítottuk negyvenezer forintos óradíjon, ahogy általában szoktuk. A végére ez milliós értéket ért el, így jön ki, hogy ez a három másodperc nagyjából hárommillió forintba került a gyártó cégnek.

A minap felkeresett egy helyi lakos, hogy tudomása van arról, hogy Reményi János és felesége többször is szándékosan a forgatási helyszíneken motorozott és autózott; volt, hogy egy helyszínbiztosítót is elsodortak, aminek büntetőeljárás és pénzbüntetés lett a vége. Tud erről bármit?

Erről János tudna bővebben nyilatkozni, nem én jártam el a büntetőügyben, de nem tudok ilyen eseményekről. Az természetes, hogy ilyen esetben mindig elindul egy ilyen kis suttogó propaganda vagy lejárató kampány, amivel próbálják tompítani az ügy élét. De engedjen meg még egy észrevételt: mint nemzeti jogvédő mondom, messzemenően furcsállom és nagyon neheztelek azokra – az egyébként általam nagyra becsült – színészekre, akikről tudjuk, hogy értékrendileg fontos számukra a nemzeti hagyomány vagy a kereszténység, ennek ellenére szerepelnek egy olyan sorozatban, amelynek üzenete pontosan az ellenkező irányba hat. Kinek az érdekét szolgálja mindez?

Esetleg miért nem a magyar történelemnek valamilyen nemes, értéktartalmú és tanulságos részét dolgozzák föl, amiből fiatalok és idősebbek egyaránt tudnának erőt meríteni?

Nagyon aljas dolognak tartom, hogy valakik abból csinálnak pénzt, hogy egy népből és ennek a népnek az életmódjából, hitéből gúnyt űzve lejárató sorozatot készítenek.

Mit gondol, ezzel a perrel precedenst teremtettek? Ugyanis a Facebookon olvastam, hogy a stáb néhány jelenetet Nyitrán és Bátorkeszin is forgatott, s ott pedig egy felvidéki férfi perel.

Szerintem iránymutató kell, hogy legyen a jövőre nézve ez a jogerős ítélet, a törvényeket betartva kell a közterületi filmforgatást végezni. Én továbbra is azt mondom, hogy a megoldás az, hogy nem egy élő településen kell forgatni az epizódokat, hanem építsenek fel egy díszletfalut. A másik megoldásnak pedig azt látom, hogy ilyen tartalmú és szemléletű filmet a Filmalap ne támogasson!

Ön nézi a sorozatot?

Nem, de azt a konkrét adást megnéztem, amelyben feltűnt János. Abból azonnal arra a következtetésre jutottam, hogy ez nem az én műfajom: primitív, magyar- és kereszténygyalázó fércmunka. Furcsának tartom, hogy a sorozat egyébként viszonylag stabil, milliós nézettséget ér el. Persze, azt értem, hogy az emberek szeretik a saját maguk élethelyzetét feldolgozva látni, de amit ez a sorozat tart eléjük, az egy nagyon-nagyon torz és sértő tükör. Jó lenne, ha erre minél többen rájönnének. De ez már egy esztétikai vita, aminek természetesen lehetnek pro és kontra érvei, viszont, ha a gyártók jogsértő módon járnak el, azon mindenképpen változtatni kell.

Jogerősen legyőzte a "A mi kis falunk" című, RTL-Klubon futó, magyar- és kereszténygyalázó filmsorozat gyártócégét az egyik epizódban engedélye nélkül szerepeltetett pilisszentléleki patrióta - írásbeli bocsánatkérés és 3 millió forint 3mp-ért

Forrás: magyarnemzet.hu

Megsértette Reményi János felperes képmáshoz fűződő jogát a Content Factory Kft., A mi kis falunk című, az RTL Klubon látható, magyar- és kereszténygyalázó filmsorozat gyártója, amikor korábban a férfi engedélye nélkül készített róla felvételt, amit – szintén az ő tudta nélkül – három másodperc erejéig be is emelt a műsorba – ezt állapította meg 2023. január 11-én született jogerős ítéletében a Győri Ítélőtábla. A produkciós cégnek 300 ezer forint sérelemdíjat, perköltségként 2,6 millió ügyvédi munkadíjat és 154 ezer forint illetéket kell megfizetnie.

A Tatabányai Törvényszék elsőfokú ítéletét  döntő mértékben – a hangfelvételhez való jog megsértésére utaló, kereseti kérelem tárgyát nem is képező rész kivételével – helybenhagyta a megismételt fellebbezési eljárásban tartott tárgyaláson hozott ítéletével a Győri Ítélőtábla "A mi kis falunk" című sorozatot gyártó cég perében.

A megismételt fellebbezési eljárásra azért volt szükség, mert a Kúria jogszabálysértés miatt hatályon kívül helyezte az ügyben a Győri Ítélőtábla még tavaly májusban született, Reményi János keresetét elutasító, őt 831 ezer forint perköltségre kötelező másodfokú ítéletet, és a bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

Felperes korábban már meg is kellett kezdje ezen perköltség teljesítését (a gyártó cég, az alperes 8 havi egyenlő részletet engedélyezett), de a Kúria hatályon kívül helyező végzése miatt a már kifizetett négy részletet időközben visszakapta.

(Az elsőfokú ítéletről a Pesti TV Az ügy c. műsora Füssy Angéla révén is tudósított).

A Győri Ítélőtábla mostani jogerős ítélete szerint a Content Factory Kft., A mi kis falunk című, az RTL Klubon látható filmsorozat gyártója megsértette az egyik epizódba engedély nélkül betett felperes, a pilisszentléleki Reményi János képmáshoz való személyiségi jogát.

A Győri Ítélőtábla jogerős ítélete alapján a Content Factory Kft. köteles a jogsértést elismerő és bocsánatkérő levelet küldeni Reményi Jánosnak, emellett a határozat értelmében az alperes köteles megfizetni a felperesnek 300 ezer forint összegű sérelemdíjat, továbbá perköltségként összesen 2,6 millió forint összegű ügyvédi munkadíjat (az elsőfokú munkadíj 1,63 millió, az első másodfokú eljárás, a felülvizsgálati eljárás és második másodfokú eljárás munkadíja: 965 ezer forint) és 154 ezer forint illetéket viselnie kell.

A felperes jogi képviselője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd , a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője arról adott tájékoztatást, hogy a bocsánatkérő levélben az RTL Klubon futó, A mi kis falunk című, sokak véleménye szerint nemzet- és kereszténygyalázástól sem mentes sorozat gyártója a következőket kell közölje:

A Content Factory Kft. megsértette Reményi János képmáshoz való személyiségi jogát azzal, hogy Reményi Jánosról hozzájárulása nélkül mozgóképes képfelvételt készített és ezen felvételt Reményi János hozzájárulása nélkül felhasználta oly módon, hogy elhelyezte azt az általa gyártott „A mi kis falunk” című tévésorozat 4. évad 4. részének 39. percében 3 másodperc hosszan 38:45-38:48 másodperc között, másrészt közlésre átadta a Magyar RTL Televízió Zrt. részére. A Content Factory Kft. az elkövetett jogsértés miatt ezúton elnézést kér Reményi Jánostól.

 Végső győzelem a perben

 Az ügyvéd szerint ez a döntés végső győzelemnek minősül, és az alperes esetleges felülvizsgálati kérelme sem hozhat már reálisan változást. – Azzal, hogy a felperes engedélye nélkül, lényegében egy paparazzo-felvételt készítettek, és azt beemelték a sorozatba, olyan látszatot keltettek, mintha ő statisztaként egyrészt aprópénzt fogadott volna el a szereplésért. Másrészt a helyi közösség előtt hiteltelenné kívánták tenni azzal, hogy bort iszik és vizet prédikál, tehát mégis támogatja a sorozatot, noha szóban kiáll ellene. Ez a terv azonban csúfosan megbukott – fogalmazott az ügyvéd.

A konzervatív-jobboldali beállítottságú, lokálpatrióta, ötgyermekes Reményi János a sorozat magyarságot, a vidéki embereket és a kereszténységet sértő szemléletmódjával, módszereivel kezdettől fogva nem értett egyet és ennek hangot is adott.

Az ügyvéd kifejtette: a filmgyártó eredménytelenül védekezett azzal, hogy A mi kis falunk című sorozat forgatási rendje az Esztergom városához tartozó háromszáz lakosú Pilisszentlélek településrészen mindenki számára ismert volt, ezért aki az évente több hónapig tartó filmforgatások idején a forgatási helyszínek környékén akár helyi lakosként arra sétál, az ráutaló magatartással engedélyt ad arra, hogy felvételt készítsenek róla.

Ezt az érvelést végül nem fogadta el a bíróság, és kimondta: mivel nem tömegfelvételről és nyilvános közszereplésről volt szó, ezért azzal, hogy nem kérték a sorozatot köztudottan ellenző felperes engedélyét a felvételhez, megsértették a képmáshoz fűződő személyiségi jogát.

– Örömteli, hogy végre törvényes másodfokú ítélet született, és a keresztény-nemzeti elveihez hű, személyiségi jogaiban megsértett felperes végre erkölcsi és pénzügyi elégtételhez juthat, költségei pedig megtérülnek – hangsúlyozta a jogi képviselő.

 Nemes célra költik a sérelemdíjat

 Reményi János a Magyar Nemzetnek örömét fejezte ki, hogy számára kedvező jogerős ítélet született, és hogy az ügy végre lezárul. Szavai szerint az ítélet nem lepte meg, mert számára kezdettől fogva egyértelmű volt a jogsértés, és biztos volt abban, hogy azt a bíróság is meg fogja állapítani. Ugyanakkor örül, hogy vége van a hosszúra nyúlt pernek, mert stresszes időszakot tudhat maga mögött.

"Nagyon sajnálom, hogy ezzel az egész üggyel foglalkozni kellett, hiszen ha a cég az elején belátja hibáját, és elnézést kér, akkor megóvtuk volna magunkat a pereskedéstől. Nem így tettek, és a bíróság most kimondta, hogy nem lehet mindent megtenni. A filmgyártó önkényesen nem járhat el, nem tehet meg akármit a falu lakosságával, tiszteletben kell tartania a helyiek magánéletét, személyiségi jogait. Ahogy mindenkinek, a gyártónak is minden szabályt be kell tartania, még akkor is, ha ők a Content Factory Kft. és ők gyártják A mi kis falunkat. Ez az ítélet legfőbb üzenete" – mutatott rá Reményi János. A férfi közölte, hogy a sérelemdíj összegét, a 300 ezer forintot az egykori pilisszentléleki pálos kolostor romjainak rendbetételére fordítják.

A jogerős ítéletre reagálva a pervesztes Content Factory Kft.  azt közölte, hogy felülvizsgálati kérelemmel él a szerinte jogszabályt sértő ítélet ellen, bár ennek okát nem jelölték meg, de nem is csoda, mivel a verdikt törvényes.

Reményi János felperes és jogi képviselője készek folytatni a küzdelmet és megvédeni a Kúrián a jogsértett patrióta győzelmét eredményező jogerős ítéletet.

Eltemettük Nagy Lászlót, a 2006 őszi gyurcsányi terror áldozatát - a 2006-os hős búcsúztatása az igazságtétel melletti kiállás is volt (NJSZ közlemény videós tudósításokkal és sajtószemle)

2023. január 11-én legalább háromszázan kísértük utolsó útjára az újpesti Megyeri úti temetőben Nagy Lacit, a 2006 őszi rendőrterror miatt bal szemének világát elvesztett áldozatát.

Méltó, emelkedett és erős igazságtétel üzenetű, de szomorú alkalom volt, amelyet átitatott az igazságtétel iránti akarat. Rokonai, tisztelői, neves közéleti szereplők mellett számos 2006-os áldozat, bajtárs is eljött leróni kegyeletét,  jó volt velük ismét találkozni.

ifj. Hegedűs Loránt és Gonda László mellett magam is gyászbeszédben idéztem fel a Laci emlékét, csupaszív személyét és a gyalázatot, ami vele tettek és amelynek a terhét tovább már nem tudta teste hordozni. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ebben a közleményben emlékezett meg Laciról. Lacit nemcsak áldozatnak, hanem nemzeti jogvédő bajtársnak is tekintettük mindig, mert rendíthetetlenül állt ki mindenkor azért, hogy az állami terror véres kezű bűnösei elnyerjék büntetésüket, nem volt hajlandó beletörődni abba, hogy az őt és sok száz más hazafit meggyalázók megússzák. Ezért számtalanszor tett tanúságtételt a vele történt borzalomról velünk együtt:

 

A NJSZ megbízásából Bella Árpád által készített videós összefoglaló tudósítása a temetésről, amely 2006 őszi terror archív felvételeit is felidézi.

Bognár Tibor videós tudósítása a temetésről, amely tartalmazza a gyászbeszédeket teljes terjedelemben is.

Egy rendkívül tisztességes és törhetetlen hitű, igaz szívű magyart vesztettünk el személyében, aki egyúttal a 2006 őszi gyurcsányi terror felelőseinek elszámoltatását teljes erkölcsi alappal kérlelhetetlenül követelő élő lelkiismerete volt a nemzetünknek. A 2006-os hőst méltán látjuk benne, mert ő hős volt és marad mindörökre. Kiemeltem, hogy addig nem nyugodhatunk, amíg meg nem valósítjuk Laci végakaratának is tekinthető célokat: a 2006 őszi állami terror felelőseinek megbüntetését, hatalomba visszatérésük megakadályozását és a Budaházyék elleni gyurcsányi koncepciós bosszú-eljárás  meghurcoltjainak (a tavaly decemberi hét vádlottnak megadott köztársasági elnöki kegyelem okán tíz hazafi) mentesítését.

Beszédem végén tolmácsoltam a 14. éve zajló abszurd eljárás alatt álló, jelenleg bűnügyi felügyelet miatt a temetésen megjelenni nem tudó, Budaházy György bajtársi gondolatait, aki rámutatott, hogy "Lacinak nagyon fájt, hogy nem volt elszámoltatás máig sem, hogy a tettesek megúszták, sőt, még az ellenállókat hurcolták és hurcolják meg mind a mai napig". Felhívása szerint" legyen az ő életáldozata egy kötelezvény a túlélők, a jogvédők és jogtalanság ellen küzdő civilek számára, hogy nem törődnek bele az igazságtalanságba és addig küzdenek, míg kiharcolják az igazságtételt !".

Gőbl Györggyel, a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete vezetőjével helyeztük el a Nemzeti  Jogvédő Szolgálat koszorúját Laci ravatalánál, de  mellettünk még sokan, többek között  dr. Tarnai Richárd Pest vármegye főispánja,  Wintermantel Zsolt, a fővárosi Fidesz frakcióvezetője, és  a Mi Hazánk Mozgalom delegációja is koszorúval rótta le kegyeletét, rengetegen pedig virággal tisztelegtek Laci emléke előtt.

A főispán az eseményen a Magyar Nemzet c. napilap részletes tudósításában úgy fogalmazott, hogy "Isten nyugtassa Nagy Lászlót és imádkozom, hogy mindkét szemével lásson odaát." Kijelentette, hogy " továbbra is van benne egy őszinte felháborodás, mert azok az emberek, akik okozták ezt a halálesetet, mind a mai napig szabadlábon vannak, miközben mások – bár az ügy részleteit nem ismeri – 17 év letöltendő fegyházbüntetést kaptak, pedig ők egyetlen ember életében sem tettek kárt." A Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaságnak a gyászbeszédeket elmondó tagjai mellett több más tagja is (Kondor Katalin, Budaházy Edda, Skrabski  Fruzsina) elkísérte Nagy Lacit utolsó útjára.

Nyilvánvalóan érzékelhető Laci halála és temetése megkerülhetetlenül fősodratúvá tette a 2006 őszi állami terror felelőseinek beteljesítésre váró felelősségre vonását, de egyúttal a  gyurcsányi koncepciós terrorvádas Budaházy-Hunnia eljárás teljes körű kegyelmi rendezésének ügyét is. 

Fontos, hogy mindkét követelést a temetés kapcsán megszólaló közszereplők hangsúlyosan fogalmazták meg.

A temetés napján este 7-től tartott gyász-megemlékezésen a Hazatérés Templománál megkoszorúztam a 2006 őszi áldozatok emléktábláját dr. Gulyás Gergely kancellária miniszterrel együtt, és többekkel együtt gyertyát gyújtottunk Nagy László emlékére. Ezen a búcsúztatáson felszólalt dr. Schiffer András ügyvéd, Révész Máriusz országgyűlési képviselő, Balog Zoltán a református püspök,  Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Skrabksi Fruzsina filmrendező,  ifj. Hegedűs Loránt református tiszteletes és jómagam. Laciról való személyes hangú megemlékezésekben mindannyian kemény szavakkal ítéltük el a 2006 őszi állami terrort és a felelősségre vonás beteljesítését szorgalmaztuk.

A megemlékezők egy csoportja:

A gyászeseményről készített felvétel itt látható.

Jelentős sajtóérdeklődés volt, számos  helyen jelent tudósítás a temetésről, így  például a  temetés vezető hírként jött le a hirado.hu oldalon,  beszédeinkből tételesen idéztek, de még a Budaházy Györgytől általam tolmácsolt részt is.

További fontosabb tudósítások:

https://pestisracok.hu/orok-nyugalomra-helyeztek-nagy-laszlot-a-2006-os-rendorterror-kilott-szemu-aldozatat-videogaleria/

https://magyarjelen.hu/eltemettek-nagy-laszlot-a-2006-os-rendorterror-aldozatat-video/

Köszönet mindazoknak, akik részt vettek a gyász események szervezésében, kegyeletüket lerótták Nagy Laci előtt és tudósítottak.

Nagy Laci emléke is kötelez minket arra, hogy ne adjuk fel: nem felejtjük  és nem felejtetjük el soha a gyurcsányi terrort, küzdünk azért, hogy  az 2006 őszi állami terrorért felelős politikai és rendőri vezetők ne  úszhassák meg, pártjaik, csatlósaik ne kerülhessenek soha vissza a hatalomba, a gyurcsányi önkény időszakában koncepciós eljárás alá vont hazafiak (Budaházy és 9 társa) végre megkapják a kegyelmet.

Kedves Laci ! Isten adjon Neked örök nyugalmat !

Babits Mihály soraival búcsúzunk Tőled:

„Erős igazsággal az erőszak ellen: igy élj, s nem kell félned, veled már az Isten.”

Isten óvja és vezesse Magyarországot!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

 

Január 11-án kísérjük utolsó útjára Nagy Lászlót, a 2006 őszi állami terror áldozatát

Nemzeti jogvédő közösségünk és a 2006 őszi jogsértettek közössége megrendülve értesült Nagy László, ahogy mindenki szólította Laci alig egy hónapja bekövetkezett váratlan haláláról.

Temetési szertartása január 11-én Újpesten, a Megyeri úti temetőben 10 :30-től kezdődik.

Megemlékezik róla: ifj. Hegedüs Lóránt, dr. Gaudi-Nagy Tamás és Gonda László.
Este 7-kor pedig mécsest gyújtunk érte és a többi áldozatért a Hazatérés Templománál, a 2006-os áldozatok emléktáblájánál.

Fontos, hogy utolsó földi útján méltó keretek között és minél többen búcsúzzunk el tőle: mindazok akik ismerték, tisztelték, szerették, sorstársai és bajtársai voltak, de azok is leróhassák kegyeletüket, akik a 2006-os hőst látják benne. Mert ő hős volt és marad mindörökre. Egy rendkívül tisztességes és törhetetlen hitű, igaz szívű magyart vesztettünk el személyében, aki egyúttal a 2006 őszi gyurcsányi terror felelőseinek elszámoltatását teljes erkölcsi alappal kérlelhetetlenül követelő élő lelkiismerete volt a nemzetünknek. Mindig kész volt kiállni 2006 igazságáért és az igazságtételért.

Bal szemét lőtték ki közelről célzott lövéssel 2006. október 23-án Budapesten az Astoria közelében nem rendszeresített vadászfegyvereket és gumilövedékeket használó, azonosítószám nélküli, maszkos rendőrök, Gyurcsány pribékjei. Kegyetlen lelövésének megrázó képei bejárták a sajtót, örökre a gátlástalan és nemzetellenes balliberális terror tragikus szimbólumává váltak.

Legutóbb a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kezdeményezésére a CÖF-CÖKA megbízásából a Nemzeti Filmkészítők Egyesülete által készített (rendező: Budaházy György), „2006: A terror napjai” c. filmsorozat 7. részében és Skrabski Fruzsina Áldozatok 2006 c. dokumentumfilmjében tett megrendítő vallomást a vele történt borzalomról.

Nemzeti jogvédő közösségünk  ebben a közleményben emlékezett meg róla.

Közreadjuk a  Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesület elnökének Nagy László temetéséről szóló közleményét, amelyhez a Nemzeti Jogvédő Szolgálat is csatlakozik !

A temetés megszervezését és költségeit Skrabski Fruzsina, az Áldozatok 2006 c. dokumentumfilm rendezője vállalta, az ő nyilatkozata itt olvasható. Köszönet neki és minden jóakaratú segítőnek, akiknek velünk együtt soha fel nem adott célunk, hogy 2006 őszi állami terror bűnösei végre nyerjék el méltó büntetésüket.

Nagy Laci emléke is kötelez minket arra, hogy a jogsértettek és  a nemzeti jogvédők  ne adják fel: nem felejtjük  és nem felejtetjük el soha a gyurcsányi terrort, küzdünk azért, hogy  az 2006 őszi állami terrorért felelős politikai és rendőri vezetők ne  úszhassák meg, pártjaik, csatlósaik ne kerülhessenek soha vissza a hatalomba, a gyurcsányi önkény időszakában koncepciós eljárás alá vont hazafiak (Budaházy és 16 társa) végre megkapják az eljárási kegyelmet.

Kedves Laci ! Isten adjon Neked örök nyugalmat !

Babits Mihály soraival búcsúzunk Tőled:

„Erős igazsággal az erőszak ellen: igy élj, s nem kell félned, veled már az Isten.”

Isten óvja és vezesse Magyarországot!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

A PKKB törvényes ítélettel mentette fel Bede Zsoltot a Czeglédy Iroda által képviselt, provokáló DK-s képviselő által emelt vád alól - a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szakmai értékelése Bede Zsolt felmentéséről

Forrás: vadhajtasok.hu

(Budapest, 2022. december 21., www.njsz.hu)

2022. december 14. napján a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elsőfokú, de magánvádlói fellebbezés miatt még nem jogerős ítéletében felmentette Bede Zsoltot, a vadhajtasok.hu újságíróját a könnyű testi sértés vádja alól. Az újságíróval szemben még 2019 őszén indult eljárás, melyet a –6 milliárd forintos adócsalással vádolt Czeglédy Csaba ügyvédi irodája által képviselt – DK-s önkormányzati képviselő, Domokos Ágnes indított meg (Czeglédyvel egy korábbi tárgyaláson – már az ügyvédi tevékenységének felfüggesztését követően –találkoztak Bedéék, az erről szóló cikk itt érhető el. A felfüggesztése óta Czeglédy felesége látja el a magánvádló jogi képviseletét.).

Bede Zsolt 2019. október 23-án este a Liszt Ferenc Zeneakadémia előtt plakáttalanította a DK-s flashmobot. Gyurcsány aktivistái az 1956-os dicső szabadságharc emlékére rendezett ünnepi koncert és Orbán Viktor miniszterelnök beszéde alatt akartak demonstrálni. A szemkilövető emberei olyan gyalázkodó plakátokkal érkeztek a helyszínre, mint Orbán = Borkai. Ezt a feliratot éppen a magánvádló tartotta kezében.

Bede Zsolt éppen a helyszínre érkezett, amikor észrevette a provokációt. Mivel úgy gondolta, hogy 13 évvel a magyar emberekre Gyurcsányék által vezényelt 2006 őszi rendőrterror után nem hagyható szó nélkül az, hogy a DK emberei megtapossák a szabadságharc emlékét, ezért vitába szállt velük. A vita során végül nyomatékul elvette és széttépte a Gyurcsány-párt embereitől a gyalázkodó plakátokat, mire azok elkezdték őt sértegetni.

Bede Zsolt flashmobja 35 milliós megtekintésen áll eddig a Mérce Facebook-oldalán.

Az eset után azt állították a DK-sok, hogy Bede Zsolt a DK pártközpontjában dolgozó aktivistából éppen akkor alig több mint egy hete a budapesti III. kerület önkormányzati képviselőjévé avanzsált Domokos Ágnest megütötte. Ezután mentőt hívtak és a Baleseti Intézet felé vették az irányt, majd expressz sebességgel elkészült egy meglehetősen furcsa látlelet arról, hogy testi sértés áldozata lett a DK-s politikus. Az esetet a DK hatalmas botrányként, politikai célzatú nőverésnek állította be és követelte Bede Zsolt elítélését mondván, hogy „szintet lépett a fideszes provokáció” és ha egy DK-s képviselőt megütnek, akkor „azt minden DK-sal tették.”

Czeglédyék először garázdaság miatt tettek feljelentést, de miután a feljelentés korán elbukott, ezért már csak könnyű testi sértés miatt zajlott az eljárás magánvádas keretben, elsőfokon a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

A magánvádlói oldal igyekezett az eljárás elején Bedét egy beismerésen alapuló egyezségre rávenni: lényege az lett volna, hogy vadhajtások.hu tudósítója alaptalanul ismerje el egy bűncselekmény elkövetését, s kérjen emiatt bocsánatot a vadhajtasok.hu felületén. Bede Zsolt védelmét az eljárás ezen szakaszában vette át dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. Az „egyezség” természetesen nem jöhetett létre, hiszen Bede bűncselekményt nem követett el, épp ezért bocsánatkéréssel sem tartozik.

A védelem kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy az eset a vélemény-nyilvánítás kereteibe tartozik és Bede Zsolt cselekménye, amellyel a gyalázkodó feliratot elvette a DK-s aktivistától még eshetőlegesen sem irányult az egyébként hitelt érdemlően nem is bizonyított testi sértés okozására, így bűncselekmény nem történt.

Az eljárás egyik kiemelkedő eleme volt, hogy a védelem kitartóan kérte a bíróságot, hogy az esemény közvetlen közelében állt Barkóczi Balázst, a DK politikusát, „kulturális árnyékminiszterét” idézze tanúként a tárgyalásra, aki minden alkalommal kimentette magát. Legutóbb Gyurcsány Ferenc állított ki részére igazolást, tekintettel Barkóczi állítólagos, halaszthatatlan országgyűlési képviselői feladatai ellátásának szükségességére.

Sokatmondó és a lejárató kampány elbukása beismerésének is felfogható, hogy a DK-s politikus dacára annak, hogy tevékeny részt vállalt abban, hogy az esettel kapcsolatban szítsa az indulatokat és Bede, illetve a Fidesz ellen hergelje a közvéleményt a tárgyaláson a tényekkel és az igazsággal való szembesítése alól már erősen kétséges okokból kimentette magát.

Dr. Ajtony Tímea, az elsőfokú bíróság eljáró bírája végül a december 14-i tárgyaláson Bede Zsolt vallomása, számos tanú (közte más DK-s aktivisták is) kihallgatása, az esetről készített videófelvétel alapos megtekintése és a bizonyítás értékelését összegző perbeszédeket követően úgy döntött, hogy a csak szándékosan elkövethető könnyű testi sértés vétsége nem valósult meg, így felmentette Bedét az ellene felhozott vád alól.

Megállapította, hogy ugyan bekövetkezett minimális testi sérelem a magánvádlón – egy karcolás, az eljárás során kiderült ugyanis, hogy mellkasi zúzódás a kiállított ambulánslap tartalma ellenére nem alakult ki –, de az véletlenül, gondatlanságból keletkezett.

A tárgyalások során dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, valamint ügyvédjelöltje, dr. Laklia Balázs, a védekezést arra alapozták, hogy a plakátok elvételével Bede Zsolt szándéka eshetőlegesen sem irányult testi sérülés okozására, ezért ellen-flashmobja nem valósított meg bűncselekményt. Ezt igazolta Bede videón is látható, a tanúk által is megerősített kéztartása, következetes magatartása a plakátok összegyűjtése és széttépése tekintetében. Láthatóan csak a plakát elvétele volt a célja és nem a sérülés okozás. Ezt támasztja alá a „sérülés” meglehetősen csekély volta: egy kis, teljesen felületi karcolás és az, hogy Bede Zsolt egyáltalán nem érzékelte a fizikai érintkezést a DK-s képviselővel – amely egy karcolásnál teljesen életszerű. Mindezen körülmények azt bizonyítják, hogy az újságíró tudatát egyáltalán nem fogta át és így nem nyugodott bele abba, hogy cselekménye a testi sértést okozhat, így e következmény vonatkozásában gondatlanság terhelheti legfeljebb, amely azonban a Büntető Törvénykönyv szerint nem büntethető.

A bíróság tehát a szándékosságot nem tartotta megállapíthatónak az eset kapcsán, ezért felmentette Bede Zsoltot a könnyű testi sértés vádja alól. A vádlott és védelem tudomásul vette az ítéletet, de a DK-s képviselő magánvádló fellebbezést jelentett be a tárgyaláson, így az ügy tovább folytatódik másodfokon a Fővárosi Törvényszék előtt.

Ha a felmentés jogerőre emelkedik, akkor a magánvádló köteles lesz megtéríteni Bede Zsolt védelmének költségeit, illetve megteremtődik az alapja annak, hogy mindazon sajtószervek, amelyek Bede Zsoltot, mint bűnelkövető, nőverőt állították be jóhírnév sértés miatti személyiségi perek keretében jelentős összegű sérelemdíj fizetésére legyenek kötelezhetők.

Fontos közlemények és híradások a részleges Budaházy-Hunnia kegyelemről

Budaházy György közleménye hét vádlott társunk kegyelemben részesítése kapcsán

Forrás: budahazy.blogspot.com

A Budaházy Bizottság Közleménye

Forrás: vadhajtasok.hu

„Vérlázító, ahogy a Budaházy-ügyet kezelték a bíróságok”

Forrás: magyarnemzet.hu

Budaházy György üdvözli a köztársasági elnöki döntést, magának és kilenc társának tisztességes eljárást kér

Forrás: pestisracok.hu

Gyurcsányéknak kellene terrorizmus miatt bíróság előtt állniuk, nem nekünk – Budaházy György a Mandinernek

Forrás: mandiner.hu

Budaházy Edda Újévi gondolatai a kegyelemről

Forrás: szentkoronaradio.com

A hét vádlottnak adott köztársasági elnöki eljárási kegyelem áttörés és biztató a többiekre nézve a Budaházy-Hunnia ügyben

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2022. december 27., www.njsz.hu)

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat, mint a jogi visszásságokkal teli Budaházy-Hunnia büntetőeljárást kezdettől fogva nemzeti jogvédő monitorozással követő és a vádlottak kegyelemben részesítése mellett kiálló jogvédő szervezet örömmel értesült arról, hogy dr. Novák Katalin köztársasági elnök a mai napon a 17 vádlottból hetet eljárási kegyelemben részesített. A többi tíz terhelt– köztük a nem jogerősen 17 éves fegyházbüntetésre ítélt Budaházy György – kegyelmi ügyében viszont a döntését a jövő márciusban várható újabb másodfokú bírósági határozathozatal utánra halasztotta, kérelmeiket el nem utasította.

Bár álláspontunk szerint – ahogy azt többször kifejtettük - minden vádlott esetében indokolt lett volna az eljárási kegyelem és ez lett volna a gordiuszi csomó igazi átvágása, mégis ezt a döntést előremutató lépésnek, áttörésnek tekintjük. Egy bíztató előjelnek arra, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudja és akarja oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit és ezért a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét.

A mostani döntés előrevetíti azt, hogy ha másodfokon fennmaradna az eljárásban maradt Budaházyval és 9 társával a koncepciós és koholt bizonyítékokra alapozott terrorvád, akkor a kegyelem végrehajtási kegyelem formájában kiterjed rájuk is. Értelmezésünk szerint a bíróságok kaptak egy utolsó esélyt arra, hogy a számtalan korábbi jogellenességet és visszásságot korrigálják, törvényes döntést hozzanak, amely álláspontunk szerint csak a felmentés lehet.

Mindezt igazolni látszik, hogy a köztársasági elnök a döntéséről kiadott közleményében közölte: az úgynevezett “Budaházy-ügy” is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét. Üzenetértékű az is a közleményében, hogy sajnálatosnak tartja, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni, továbbá „az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta.” Az is figyelemre méltó, hogy felhívta a jogalkotó és jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében.

A kegyelemben részesültek személyét pontosan nem tudni, de annyit ki lehet következtetni, hogy közülük ötöt többségében terrorcselekmény miatt ítéltek el, de a többiekénél csekélyebb mértékű szabadságvesztésre, kettőt pedig felmentettek a 13,5 éve zajló eljárás megismételt első fokú szakaszában idén márciusban.

Mindez az érintettek számára azt jelenti, hogy- az igazságügyi miniszter minden bizonnyal rövidesen bekövetkező ellenjegyzését követően - a minden vádlott tekintetében benyújtott ügyészi fellebbezések és az elítélt vádlottak fellebbezései miatt jelenleg másodfokon zajló, terrorcselekmény és más bűncselekmények miatti büntetőeljárás egyszer s mindenkorra véget ér velük szemben.

Ezen eljárással kapcsolatosan – a miniszteri ellenjegyzést követően - semmilyen jogkövetkezmény már nem érintheti őket és mentesülnek az elsőfokon kiszabott tetemes, összesen 30 millió forint bűnügyi költség rájuk eső milliós nagyságrendű részétől is.

A kegyelmi döntéseket a várható ellenjegyzéseket követően az igazságügyi miniszter megküldi a Fővárosi Ítélőtábla részére. A büntetőeljárási szabályok szerint a kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozatot az eljárást megszüntető határozatával együtt a terheltnek, a védőnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének ugyanis az a bíróság kézbesíti, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van. A Fővárosi Ítélőtábla egyébként a másodfokú tárgyalásokat és határozathozatalt már kitűzte jövő februárra és március elejére.

Az idén októberben neves nemzeti elkötelezettségű közszereplőkből és elismert művészekből megalakult Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil szerveződéssel és számos szervezettel, emberrel együtt sokan szorgalmaztuk ennek a félresiklott és gyurcsányi koncepciós szerinti Hunnia terrorpernek a kegyelmi lezárását.

Magyar emberek százezreinek, de még a jogászok köreiben is elementáris erejű felháborodást és megdöbbenést váltott ki a Fővárosi Törvényszék eljáró bírája, a sokak szerinti elfogultan és szakmaiatlanul ítélkező dr. Ignácz György 2022. március 16-án, megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítéletével Budaházy Györgyre és 16 vádlott társára összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki. 117 évet mértek ki 17 olyan magyar emberre, akiknek összesen 30 gyermekük van, és akiket terroristának akarnak nyilvánítani, miközben az állítólagos, 15 évvel ezelőtti terrorcselekmények miatt senkinek nem esett bántódása.

A bírósági szakaszban és főleg a megismételt eljárásban bebizonyosodott, hogy a vádban szereplő cselekményeket  úgy és abban a formában, ahogy a vádhatóság állította, nem követhették el a vádlottak. Inkább megdőltek ezek, mint megerősödtek volna. Máig nincs kétséget kizáró bizonyíték a vádlottak ellen és ilyen már nem is lehet. Mindezen visszásságokról a Nemzeti Jogvédő Szolgálat már többször ITTITT és ITT beszámolt.

Az eljárás nyomozati szakaszában, 2009-ben is számos jogsértés történt, többek között terhelő vallomásokat kényszerítettek ki meg nem engedett módszerekkel akkori gyanúsítottakból. A vád „koronatanúja” 2010-ben azt közölte dr. Gaudi-Nagy Tamással és egy másik volt képviselőtársával, hogy vele szemben számos jegyzőkönyvet eredményező kényszervallatást alkalmaztak Budaházyékra teendő terhelő vallomások elérése érdekében. Erről a büntetőperben a volt képviselők tanúvallomást tettek, de ezt a bíró nem fogadta el mentő bizonyítékként, de dr. Gaudi-Nagy Tamás ellen viszont alaptalanul fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezett az ügyvédi kamaránál az ítélethirdetést követően kifejtett véleménye miatt, amely eljárás fegyelmi vétség hiányában azonban megszüntetéssel ért véget.

Az egyes súlyos eljárási szabálysértések (pl. a már említett „koronatanú”-nak a vádlottak és a védelem távollétében, otthonában történt kihallgatása) és a bizonyítékok önkényes értékelése mellett még az is igazolja dr. Ignácz György bíró aggályos eljárását, hogy az ítélet indokolásakor sokak számára egészen meghökkentő és felháborító, sértő minősítgetéseket engedett meg magának olyan stílusban és hangnemben, amelyek a Bírói Etikai Kódexet sérthették.

Ezekre és későbbi eljárási szabálysértésekre hivatkozva (a kegyelmi kérelmekkel is lassan, illetve hiányosan intézte) a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete elnöke, Gőbl György novemberben fegyelmi és büntetőjogi felelősségre vonását kezdeményezte. Ennek kapcsán derült ki, hogy ősszel dr. Ignácz György bírói kinevezést nyert a Fővárosi Ítélőtáblára, éppen ahol jelenleg a Budaházy-Hunnia ügy másodfokon elbírálására vár.

Budaházy Györgyöt és öt társát letartóztatták az ítélet után, amelyből Budaházy csak október végén szabadult, jelenleg ő és négy vádlott bűnügyi felügyelet alatt áll, egy vádlott pedig még mindig letartóztatásban van. Budaházy eddig már több mint 3,5 fél évet töltött letartóztatásban, további hasonló időszakot más kényszerintézkedések hatálya alatt. Mindez esetében – feltételes szabadságra bocsátással számolva – kiszabott 5 év 9 hónap fegyház vagy 6 év 7 hónap börtönbüntetésnek felel meg. Ha esetében maradna a 17 éves fegyházbüntetés, akkor – mivel a mindenkire tévesen alkalmazott bűnszervezeti minősítésre tekintettel kizárt feltételes szabadságra bocsátás miatt – csak 2036-ban szabadulhatna.

Dr. Gulyás Gergely kancellária-miniszter szerint is teljesen leszerepelt az igazságszolgáltatás ebben az ügyben. Úgy fogalmazott, hogy: ” ez olyan mértékben sérti a jogbiztonságot, olyan mértékben sérti a jogállami alapelveket, hogy az biztos, hogy a bíróság ebben az ügyben már leszerepelt”  és “elfogadhatatlan, türhetetlen, hogy ilyen ügyekben nincs jogerős döntés 13-14 év után, ezután már jó döntést nem lehet hozni.”

Ez a mostani kegyelmi döntés is megerősíti, hogy a Budaházy György és 16 társa elleni, Budaházy-Hunnia ügyként ismert, koncepciós büntetőeljárás olyan mértékben siklott ki a törvényesség medréből, hogy ezt már csak rendkívüli igazságtétellel: kegyelmi döntéssel lehet helyreállítani. Az igazságszolgáltatás iránti közbizalom visszaállítása érdekében is szükséges ezen, az igazságügyi rendszerre és a Kormányra nézve is tehertételt jelentő ügynek – törvényes felmentő ítélet hiányában - kegyelmi úton történő lezárása számos jogi, politikai, humanitárius és nemzetstratégiai indok miatt.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

 

Súlyos magyarellenes jogsértések Kárpátalján - interjú a Karc FM Rádióban dr. Gaudi-Nagy Tamással a kárpátaljai magyarok elnyomását bemutató NJSZ jelentésről és a "Magyarok a prés alatt" című dokumentumfilmről

Nyelvi genocídium, lakosságcsere és etnikai tisztogatás, súlyos emberi jogi jogsértések zajlanak a magyarok terhére Kárpátalján – ezt állapította meg a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) nemrég befejeződött, a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával megvalósult emberi jogi vizsgálata.

A jelentés rövidesen elérhető lesz a www.njsz.hu oldalon.

A Magyarok a prés alatt Kárpátalján” című dokumentumfilm (készült a PestiSrácok, a Nemzeti Filmkészítők egyesület és az NJSZ együttműködésében) pedig már elérhető a legnagyobb videómegosztó portálon, és a Pesti Srácok, az NJSZ oldalain, de már külföldre is eljutott. Nemrég átlépte a 171 ezret a megtekintések száma.

A jelentés és film angol nyelven is terjesztésre kerül majd, illetve megküldjük a magyar és ukrán kormányoknak, továbbá az ügyben illetékes nemzetközi szervezeteknek: Európai Unió, Európa Tanács, ENSZ.    

Ezúton kívánok minden nemzeti jogvédő nevében áldott, békés, kegyelemteljes Karácsonyt és jó egészségben megélt, sikerekben, boldogságban gazdag újesztendőt és egyúttal nemzetünk minden tagjának sok erőt és kitartást a nemzetépítő, nemzet, ön- és honvédő küzdelemhez.

Isten óvja és vezesse Magyarországot!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Alapítvány  (www.njsz.hu) kuratóriumi ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

A Budaházy Bizottság képviselői az Igazságügyi Minisztériumban jártak

Hétfőn (december 19-én) a neves közéleti emberekből álló Budaházy Bizottság az Igazságtételért (BBI) nevű civil társaság képviseletében Kondor Katalin (újságíró, a Magyar Rádió volt elnöke) és Hegedűs Loránt (a Hazatérés református templom lelkésze) az Igazságügyi Minisztériumban jártak és átadták a Budaházy Györgynek és társainak eljárási kegyelemben való részesítését szorgalmazó, BBI által fogalmazott levelet.  A videóban ők, továbbá Budaházy Edda és dr. Gaudi-Nagy Tamás állnak ki  a meghurcoltak eljárási kegyelme mellett !

Milliónyi magyarnak és az érintetteknek csodás karácsonyi ajándék lenne a régóta kért eljárási kegyelem megadása a Budaházy-Hunnia ügy vádlottjainak. Adja Isten, hogy így legyen!  Áldott, kegyelemteljes  Karácsonyt !

"Legyen velünk az Atyaistennek és Jézus Krisztusnak, az Atya Fiának kegyelme, irgalma és békéje, igazságban és szeretetben!" (2 János 3)

Budaházy Bizottság az Igazságtételért

Magyarok a prés alatt Kárpátalján – a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, a PestiSrácok és a Nemzeti Filmkészítők Egyesülete közös dokumentumfilmje és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jelentése a kárpátaljai magyarok elleni emberi jogi jogsértésekről

Forrás: pestisracok.hu

Ukrajna megbukott az emberi jogi vizsgán. Ez az állam súlyosan megsérti a Kárpátalján élő őshonos magyarok nemzeti kisebbségi egyéni és közösségi jogait. Sőt: a magyarság terhére nyelvi genocídium, egyfajta lakosságcsere és etnikai tisztogatás zajlik a Kárpátalján – ezt állapította meg a Nemzeti Jogvédő Szolgálat emberi jogi vizsgálata. A magyar őshonos kisebbség helyzetének, jogai érvényesítésének lehetőségeinek vizsgálatát, elemzését  az NJSZ a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával és portálunk, a PestiSrácok.hu kommunikációs stratégiai partnerségével végezte el. A közös munka során egyedülálló, őszinte és megrázó dokumentumfilm született, Magyarok a prés alatt Kárpátalján címmel, melyet az ősbemutatót követően most elsőként itt a PestiSrácok.hu portálon illetve YouTube- csatornánkon tekinthetnek meg mindazok, akik az igazságra kíváncsiak, arra, amire ilyen mélységben és ilyen nyíltan nem mutat rá a fősodrású média.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat már évekkel ezelőtt is végzett emberi jogi kutatásokat az elszakított nemzetrészeken, akkor még dr. Gaudi-Nagy Tamás mellett dr. Morvai Krisztina akkori európai parlamenti képviselő vezette a delegációt. Az NJSZ ezúttal két elcsatolt terület monitorozására kapott támogatást és ezzel felelősségteljes feladatot. Az elmúlt hetekben a jogvédő szervezet delegációjának azt kellett megvizsgálnia, hogyan élnek a magyarok Kárpátalján illetve Délvidéken. Hogyan érvényesülnek a nemzetközi egyezmények által is biztosítandó és törvényekbe is foglalt egyéni és közösségi jogaik. A kutatómunkába, illetve a felgyűjtött anyag összegzéséhez felkérést kapott a PestiSrácok.hu. Lapunk több munkatársa vett részt személyesen a helyszíni adatgyűjtésben, valamint dokumentumfilmek elkészítésében.

Elsőként a kárpátaljai jelentés illetve film debütált csütörtökön este a Hazatérés Templomában megtartott telt házas rendezvényen.

A kárpátaljai kutatás rendkívüli helyzeteket és nehézségeket hozott. A teljes delegáció nem is jutott át a háború sújtotta Ukrajna területére, hanem a határátkelőknél tudott szétszakított családok tagjaival beszélni, akik a határ menti csalitosokban tudnak csak találkozni, vagy akár magyar határőrrel, jogásszal és olyan emberrel is, aki a Mirotvorec halállistán szerepel. Az adatgyűjtést annak tudatában kellett elvégezni a legnagyobb diszkréció és óvatosság mellett, hogy a kapcsolat akár életveszélyt is jelenthet az érintett adatközlő kárpátaljai magyarok számára.

A dokumentumfilm elkészítése sem volt egyszerű és mindennapi feladat a fentiek okán. Abból az alaphelyzetből indultunk, hogy nem lesznek igazán érintett megszólalóink, még arc nélkül, eltorzított hanggal sem szerepeltethetjük kapcsolatainkat. Egyedi megoldást találtunk és az írásban rögzített történeteket, neveket, helységneveket és olyan adatokat megváltoztatva, amely felismerhetővé tenne egy-egy adatközlőt, megváltoztattuk. Aztán arcot és hangot kölcsönöztünk nekik.

A filmben megszólalnak a jogsérelmeket elszenvedő kárpátaljai magyarokon kívül Tilki Attila Szabolcs-Szatmár Bereg megyei országgyűlési képviselő, aki közvetlen közelről látja, követi a kárpátaljai magyarok sorsát. Tiszabecs polgármestere, Lőrincz Gusztáv, aki a háború kitörése óta nyújt segítő kezet a menekülőknek. Valamint Bodrog László, a kisvárdai Kárpátalja Ház szakmai igazgatója.

Az elhangzó történetek magukért beszélnek és azonnali beavatkozásért kiáltanak.

A kárpátaljai magyarok egyéni és közösségi jogainak érvényesüléséről szóló,  közel 40 oldalas jelentés  tételesen, bizonyítékokkal alátámasztva, a vonatkozó jogi előírásokat megjelölve mutatja be az ukrán állami szervek részéről kifejtett számos  súlyos, rendszerszintű és nyelvi genocídium és etnikai tisztogatás hatásával járó, Kárpátalján élő  magyarokat érő jogsértést, amelyek összhatása végzetes fenyegetést jelent számukra és nemzeti közösségként való fennmaradásukat alapvetően veszélyezteti -mondta a monitorozó kutatómunkát vezető dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

Hozzátette, a jelentés  ajánlásokat is megfogalmaz a tarthatatlan helyzet megnyugtató,  megfelelő garanciákkal övezett és a nemzeti kisebbségek sorsát rendező,  bevált, jó európai modellekre és az önrendelkezéshez való jogra figyelemmel történő megváltoztatása érdekében.

Az emberi jogi jelentést és a fenti dokumentumfilmet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat a magyar és ukrán kormány, az Európa Tanács, az Európai Unió szervei (Európai Bizottság, Európai Parlament) és az ENSZ részére is rövidesen megküld egyidejű nyilvánosságra hozatal mellett.

 

A dokumentumfilm elkészítésében részt vettek Molnár H. Boglárka, Füssy Angéla szerkesztők és szövegírók, Kertész Dávid szövegíró és adatgyűjtő, Almási Lajos operatőr, Kelecsényi Nándor operatőr és vágó, Ferkó Dániel és Oberfrank Pál, narrátor. A rendező Füssy Angéla.

 

Kárpátaljai magyarok a prés alatt – Bemutatták a PestiSrácok és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat dokumentumfilmjét és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat emberi jogi jelentését a kárpátaljai magyarokról

Forrás: pestisracok.hu

2022. december 15-én Budapesten a Hazatérés Templomában mutatták be a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és portálunk közös dokumentumfilmjét Kárpátaljai magyarok a prés alatt címmel és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat emberi jogi jelentését a kárpátaljai magyarokról.

A film és jelentés az NJSZ által szeptember folyamán elvégzett monitorozó munka alapján készült; célja az Ukrajnában élő magyarokat érő sérelmek, támadások feltárása, különös tekintettel a háború által kialakult helyzetre.

A kárpátaljai magyarok egyéni és közösségi jogainak érvényesüléséről szóló,  közel 40 oldalas jelentés  tételesen, bizonyítékokkal alátámasztva, a vonatkozó jogi előírásokat megjelölve mutatja be az ukrán állami szervek részéről kifejtett számos  súlyos, rendszerszintű, nyelvi genocídium és etnikai tisztogatás hatásával járó, Kárpátalján élő  magyarokat érő jogsértést, amelyek összhatása végzetes fenyegést jelent számukra és nemzeti közösségként való fennmaradásukat alapvetően veszélyezteti.

A jelentés ajánlásokat is megfogalmaz a tarthatatlan helyzet megnyugtató, megfelelő garanciákkal övezett és a nemzeti kisebbségek sorsát rendező, bevált, jó európai modellekre és az önrendelkezéshez való jogra figyelemmel történő megváltoztatása érdekében.

A jelentést és dokumentumfilmet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat a magyar és ukrán kormány, az Európa Tanács, az Európai Unió szervei (Európai Bizottság, Európai Parlament) és az ENSZ részére is rövidesen megküldi egyidejű nyilvánosságra hozatal mellett.

Az évek óta erősödő ukrán etno-nacionalista erők az elmúlt év háborús borzalmainak “hála” az elmúlt egy évben már gyakran nyíltan uszítanak a kárpátaljai magyarság ellen. Nem új keletű a jelenség: a magyar tisztségviselők vegzálása, a halálos fenyegetések már évtizedek óta a helyi magyarság mindennapjainak részei. Gondoljunk csak a beregszászi vízkészlet megmérgezésével való fenyegetésre, a KMKSZ-székház felgyújtására, a magyar politikusok elüldözésére.

A háború azonban mindenkiből a legrosszabbat hozza ki, így a magyarellenes megnyilvánulások is egyre sűrűsödnek annak ellenére, hogy hazánk kormánya erő feletti segítséget nyújt a megtámadott országnak. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ezért egy monitorozó körút keretében mérte fel azokat a jogsérelmeket, amelyek a kárpátaljai magyarokat érik. A kényszersorozás, az emlékművek folytonos rongálása, a határátkelés tortúrává tétele csupán részletei egy sokkal nagyobb problémának.

A PestiSrácok csapata és az NJSZ a begyűjtött interjúk alapján egy dokumentumfilmet készített, amelyben a kárpátaljai magyarok az anonimitás védelme mellett beszélhettek róla, hogy milyen támadások érik őket saját hazájukban, de felszólaltak magyarországi politikusok és tisztségviselők is, akik mindennapi munkájuk során próbálnak segítséget nyújtani elszakított nemzettársainknak.

Az esten felszólalt a projekt vezetője, dr. Gaudi-Nagy Tamás is, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, aki ismertette a monitorozó körút során gyűjtött tapasztalatok alapján készült jelentést. A közel 40 oldalas jelentés szerint az ukrán állami szervek részéről kifejtett számos súlyos, rendszerszintű, nyelvi genocídium és etnikai tisztogatás hatásával járó, Kárpátalján élő magyarokat érő jogsértést, amelyek összhatása végzetes fenyegést jelent számukra és nemzeti közösségként való fennmaradásukat alapvetően veszélyezteti.

A filmet hamarosan saját felületeinken tárjuk a nagyközönség elé, mert nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy nemzettársaink számára valós fenyegetést jelent a nyelvi genocídium.

 

A Hunnia-ügy vádlottjainak családtagjai és a Budaházy Bizottság az Igazságtételért képviselői a Köztársasági Elnöknél jártak

Milliónyi magyarnak csodás karácsonyi ajándék lenne a régóta kért eljárási kegyelem megadása a Budaházy-Hunnia ügy vádlottjainak. Adja Isten, hogy így legyen!

Vasárnap (december 11-én) a Hunnia-ügy vádlottjainak családtagjai a Köztársasági Elnök Hivatalának karácsonyfájára vittek díszeket. Velük tartott a neves közéleti emberekből álló Budaházy Bizottság az Igazságtételért (BBI) nevű civil társaság képviseletében Kondor Katalin (újságíró, a Magyar Rádió volt elnöke) és Hegedűs Loránt (a Hazatérés református templom lelkésze), akik a BBI vádlottaknak kegyelmet kérő levelét vitték a Sándor-palotába. Minden díszen egy-egy vádlott neve szerepelt és a SZABADSÁG felirat. A BBI levelét Kondor Katalin, míg a díszeket Budaházy György felesége, Bernadett adta át a palota épületében található irodában, ahol a levelet iktatták is, és megígérték, hogy az átadásra kerül a Köztársasági Elnök Asszonynak.

A felvételeket a Szkíta TV készítette.

A Budaházy Bizottság az Igazságtételért (BBI) megalakulása.

Budaházy György közleménye az eljárás és a kegyelmi kérelmek állásáról, a kegyelem támogatóinak listájával.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Budaházy György a Hír TV Politikai Hobbista című műsorában.

Nemzeti jogvédő búcsú Nagy Lacitól, a 2006 őszi állami terror áldozatától

Nemzeti jogvédő közösségünk és a 2006 őszi jogsértettek közössége megrendülve értesült Nagy László, ahogy mindenki szólította Laci haláláról.

Egy rendkívül tisztességes és törhetetlen hitű, igaz szívű magyart vesztettünk el személyében, aki egyúttal a 2006 őszi gyurcsányi terror felelőseinek elszámoltatását teljes erkölcsi alappal kérlelhetetlenül követelő élő lelkiismerete volt a nemzetünknek.

Mindig kész volt kiállni 2006 igazságáért és az igazságtételért.

Kevés olyan 2006 őszi áldozatot ismerhetünk, aki ennyit tett volna megnyomorítottsága és elnehezült élethelyzete ellenére azért, hogy minél többen megismerjék milyen kegyetlen módon csapott le a gyurcsányi terror 2006 őszén a megemlékezőkre és tiltakozókra.

Bal szemét lőtték ki közelről célzott lövéssel 2006. október 23-án Budapestem az Astoria közelében nem rendszeresített vadászfegyvereket és gumilövedékeket használó, azonosítószám nélküli, maszkos rendőrök.

Kegyetlen lelövésének megrázó képei bejárták a sajtót, örökre a gátlástalan és nemzetellenes balliberális terror tragikus szimbólumává váltak. Bár mindig nagyon felzaklatta az akkori borzalmak felidézése, ezt sokszor megtette a nyilvánosság előtt.

Legutóbb a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kezdeményezésére a CÖF-CÖKA megbízásából a Nemzeti Filmkészítők Egyesülete által készített (rendező: Budaházy György), „2006: A terror napjai” c. filmsorozat 7. részében tett megrendítő vallomást a vele történekről.

Tavaly a 15. évfordulón ott volt velünk a szintén a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kezdeményezésére és szakmai közreműködésével a Civil Összefogás Fórum által útjára indított, a „Vérbe fojtott szabadság” című, a 2006 őszi állami terrorról szóló vándorkiállítás megnyitóján, büszkén viselve a Nemzeti Jogvédő Szolgálat pólóját.

„Borzasztó, szörnyű, ezt nem lehet felfogni !” – voltak a szavai, ahogy végig nézte, (Laci: 00:47-től, Vele és sorstársaival készített közös képeink a cikkben) velünk együtt a Gyurcsány kormány karhatalmának vérengzéséről szóló kiállítást, de a kiállítás több más helyszínén is tanúságtételt tett.

Rendíthetetlenül állt ki mindenkor azért, hogy az állami terror véres kezű bűnösei elnyerjék büntetésüket. Nem volt hajlandó beletörődni abba, hogy az őt és sok száz más hazafit meggyalázók megússzák.

Sajnos nem tudta tovább vinni az ellene elkövetett bestiális terrorcselekmény, a tettesek elmaradt felelősségre vonása miatti fájdalma és a kilőtt szemmel való életre kárhoztatottsága terheit, szervezete felmondta a szolgálatot, Isten magához szólította, megszabadította a szenvedéstől.

Fontos, hogy utolsó földi útján méltó keretek között búcsúzhassunk minél többen tőle, akik ismerték, tisztelték, szerették, sorstársai és bajtársai voltak, de azok is leróhassák kegyeletüket, akik a 2006-os hőst látják benne. Mert ő hős volt és marad mindörökre. Temetésének megszervezésében segíteni igyekszünk, arról megfelelő időben értesítést adunk.

A 2006. szeptember 19-21. és október 23-24. közötti időszak a rendszerszintű rendőri erőszakcselekmény-sorozat mozzanatai  kimerítették az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett terrorcselekmény bűntettét, amelynek lényeges tartalmi eleme, hogy lakosság megfélemlítése érdekében súlyos személy elleni erőszakcselekményeket hajtsanak végre. Ezt maradéktalanul teljesítették is a Gyurcsányék hatalmát védő rendvédelmi szervek 2006 őszén, amelyek tagjai törvényellenesen azonosító számok és jelvények nélkül, maszkban támadtak tüntetőkre, megemlékezőkre, kirívó kegyetlenséggel, a törvényes előírásokat súlyosan megszegve, törvénytelen eszközökkel és módszerekkel.

Mivel a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény, ezért a felelősségre vonásra még mindig van lehetőség. Nemcsak a jóvátételben való részesülés az áldozatokat megillető kiemelt emberi jog, hanem az elkövetők felelősségre vonása is. És ez persze egyúttal azt is szolgálja, hogy elrettentő hatással bírjon, és így megelőzhető legyen hasonló gyalázat a jövőben hazánkban.

Nagy Laci emléke is kötelez minket arra, hogy a jogsértettek és  a nemzeti jogvédők  ne adják fel: nem felejtjük  és nem felejtetjük el soha a gyurcsányi terrort, küzdünk azért, hogy  az 2006 őszi állami terrorért felelős politikai és rendőri vezetők ne  úszhassák meg, pártjaik, csatlósaik ne kerülhessenek soha vissza a hatalomba, a gyurcsányi önkény időszakában koncepciós eljárás alá vont hazafiak (Budaházy és 16 társa) végre megkapják az eljárási kegyelmet.

Kedves Laci ! Isten adjon Neked örök nyugalmat !

Babits Mihály soraival búcsúzunk Tőled:

„Erős igazsággal az erőszak ellen: igy élj, s nem kell félned, veled már az Isten.”

Isten óvja és vezesse Magyarországot!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

 

Budaházy és Gaudi-Nagy a Politikai Hobbistában (Hír Tv, 2022. 11.26.)

A Hír Tv Politikai Hobbista című műsorának 2022. november 26-i adásának második részében otthonából jelentkezett a 14. éve gyurcsányi ihletésű koncepciós eljárás alatt álló Budaházy György be, míg a stúdióban dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője volt a vendég.

Budaházy György beszámolt jelenlegi helyzetéről, az ellene és 16 társa elleni, jogilag súlyosan aggályos, gyurcsányi koncepciók szerinti  terrorvádas eljárás fejleményeiről és a kegyelmi kérelmek sorsáról, amelyekről még nem született döntés. Jeszenszky Zsolt és barátainak kérdései kapcsán szóba került Orbán Viktor miniszterelnök sálja, egy ukrán képviselő ennek kapcsán tett magyarellenes kirohanása, továbbá a Háttér Társaság köztársasági elnöknél tett látogatása.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás felidézte, hogy a csalással megszerzett hatalmuk megtartása érdekében 2006 őszi állami terrorért (ez volt valójában a terror) felelős Gyurcsányék miként építették fel a hazafias ellenállókkal szemben a magyar terrorista torz modelljét, amelyhez a Budaházyék elleni eljárást illesztették, tele koholt és törvényellenes bizonyítékokkal. Elmondta azt is, hogy a vád koronatanúja miként tárta fel neki azokat kényszervallatásnak minősülő módszereket, amelyekkel terhelő vallomásokra vették rá. Szóba került az is, hogy milyen széles összefogás jött létre Budaházy György és társainak eljárási kegyelemben részesítése érdekében  és remélhetően rövidesen a köztársasági elnök is fogadja a Budaházy Bizottság delegációját. Szóba került a Budaházy ügy Mansfeld Péter és társai elleni üggyel való hasonlósága is, illetve bejelentésre került, hogy  a 2006 őszi jogsértettek fegyelmi eljárást kezdeményeztek a Budaházyékat 117 évre elítélő bíró ellen.

 

Visszaszállhat a törökbecsei turul ! - PestiSrácok riportfilm

A magyarellenes békediktátumok meghaladásának  gyógyírja a cselekvő hazafiságban rejlik. Ez volt gróf Széchenyi István hitvallása is. Nemcsak beszélni, de tenni is kell a máig mérgező, tűrhetetlen trianoni gyalázat ellen a magyar igazság és önrendelkezés érvényesítése érdekében. Mint, ahogy nem tűrhetjük el elcsatolt testvéreink  jogfosztottságát, úgy nem tűrhetjük tovább a meggyalázott, ledöntött nemzeti jelképeink mostoha sorsát sem.

Ez különösen igaz a magyarság ősi jelképére a turulmadárra, amellyel ékesített, Trianon előtt emelt  emlékművek legtöbbje visszaállítására vár. (Sajnos különösen a munkácsi, amely pedig 2008-ban visszaszállt a várba, de nemrég ukrán bajkeverők ledöntötték, amit mi is bíráltunk).

Ennek jegyében állt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Magyar Csodaszarvas Egyesület a 102 éve elcsatolt, de még erős magyar közösséggel bíró nyugat-bánáti Törökbecsén visszaállítandó turulos Szabadság emlékmű ügye mellé. Ezért szerveztünk az ügyért prof. dr. Kásler Miklós fővédnöksége mellett két éve  jótékonysági koncertet  a Magyar Csodaszarvas Egyesülettel közösen.

És ezért hozzuk most nyilvánosságra a PestiSrácok.hu kiváló filmes tudósítását a törökbecsei turulszobor mostani sorsáról.  (készítették: Füssy Angéla és László Petra, köszönet nekik !)

Nemzeti jogvédő közösségünk a délvidéki magyarok egyéni és közösségi jogainak érvényesülését vizsgáló jogi monitorozó utat teljesített 2022. november 16-20 között. A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával vizsgálatokat folytattunk, megbeszéléseket és fórumokat tartottunk, dokumentáltunk többek között Törökbecsén is. Itt készültek a PestiSrácok.hu felvételei.

Ajánljuk a témához a visszaállítási akció szervezőivel a trianoni diktátum 100. évfordulója alkalmából folytatott videókonferenciás beszélgetés megtekintését , illetve a hatoscsatorna Hír-érték c. műsorának 2020. április 9-i adását, amelyben  szintén a turulos emlékmű  visszaállításának ügyéről beszéltünk.

A végső cél a turulos Szabadság-emlékmű visszaállítása Törökbecse főterére és ezzel az őshonos délvidéki magyarság öntudatának, önbecsülésének erősítése és a délvidéki magyar-szerb együttélés új alapokra helyezése.

Online képeskönyv a turulos emlékoszlopról és a törökbecsei szoborállításokról.

A turulvisszaállítók közösségi oldala itt érhető el.

Magyar Nemzet cikk a turul visszaállítási tervekről.

Adományokkal is támogatható az akció, amelyeket a Magyar Csodaszarvas Egyesület (www.macsoda.hu) számláján köszönettel fogad. 

Közlemény: Turul emlékmű- Törökbecse.

A támogatók oklevelet kapnak.

Számlaszám: K & H Bank Nyrt. 10402166-21604537-00000000

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Alapítvány (www.njsz.hu) kuratóriumi ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

 

A mi kis falunk c. RTL-sorozatba engedély nélkül betett pilisszentléleki patrióta javára döntött a Kúria: a per másodfokon folytatódik

Forrás: magyarnemzet.hu

Ismét másodfokon folytatódik "A mi kis falunk" c. sorozatot gyártó cég pere, miután a Kúria hatályon kívül helyezte az előző, korábban a Győri Ítélőtáblán megszületett határozatot. A sértett jogi képviselője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd üdvözölte a Kúria döntését, és reményét fejezte ki, hogy az új eljárásban végre törvényes másodfokú ítélet születik.

Jogszabálysértés miatt hatályon kívül helyezte a Kúria A mi kis falunk sorozat egyik adásába tudta és akarata ellenére bevágott Reményi János keresetét elutasító másodfokú ítéletet. Az első fokon győztes férfi ügyét így újratárgyalja a Győri Ítélőtábla – erről Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a felperes jogi képviselője, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője tájékoztatta a Magyar Nemzetet. Megírtuk, hogy első fokon a Tatabányai Törvényszék elmarasztalta A mi kis falunk sorozatot gyártó Content Factory Kft.-t, a bíróság nem jogerős ítéletében megállapította: a cég a sorozatot ellenző, jobboldali-keresztény meggyőződésű lokálpatrióta Reményi Jánosról engedélye nélkül készített felvételt, amit – szintén az ő tudta nélkül – néhány másodperc erejéig be is emelt a műsorba. A bíróság akkor úgy határozott, hogy a Content Factory Kft. ezzel megsértette a helyi lakos képmáshoz és hangfelvételhez való személyiségi jogát.

A Tatabányai Törvényszék kötelezte az alperest, hogy fizessen meg Reményi Jánosnak háromszázezer forint összegű sérelemdíjat, illetve ügyvédi munkadíj címén 1,63 millió forint perköltséget. Miután a társaság fellebbezett, a per a Győri Ítélőtáblán folytatódott.

A bíróság idén május 25-i másodfokú ítéletével a hatályos polgári törvénykönyv irányadó szabályait félretéve a korábbi, már nem hatályos Ptk. kapcsán kialakult bírói gyakorlatra hivatkozva megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. Teljes egészében elutasította Reményi János felperes keresetét, emellett kötelezte őt 831 ezer forint perköltség megfizetésére. A bíróság a döntése mellett azzal érvelt, hogy az ominózus filmfelvétel nem más, mint egy tájkép, amelyen szerintük nem jelent meg egyediesített formában Reményi János, ezért nem kellett az engedélye.

Ezt az akkor mindenkit megdöbbentő ítéletet helyezte november 23-án hatályon kívül a Kúria, és újra másodfokra tette az ügyet.

Mivel az alperesi fellebbezés nem hivatkozott arra, hogy nem kell engedély a felvételhez, ezért a Kúria megállapította: jogszabálysértő volt erre utalással a felperesi keresetet elutasítani.

 A Kúria szóbeli indokolásában kifejtette, hogy a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla nem volt jogosult fellebbezési kérelem hiányában annak vizsgálatára, hogy az alperesi felvétel az a Ptk. 248. § (2) bekezdésében hivatkozott, engedélymentes felvételkészítési kivétel kategóriájába esik-e, azaz, hogy az alperesi felvétel tömegfelvételnek vagy nyilvános, közéleti szereplésről történt felvételnek minősül-e.

A Kúria osztva a felperesi álláspontot rögzítette, hogy az alperesi fellebbezés a Ptk. ezen rendelkezésére nem hivatkozott, megsértett jogszabályhelyként, nem jelölte meg a Ptk. 248. § (2) bekezdését, ugyanakkor a fellebbezés tartalmi vizsgálatából is az állapítható meg, hogy alperes fellebbezésében nem hivatkozott arra, hogy ezen kivételi körbe tartozna az alperesi felvétel, azaz az tömegfelvételnek, tájrészletnek minősülne, amely esetben valóban nincs szükség az érintett hozzájárulására. 

 A Kúria ezért a  Győri Ítélőtáblát új eljárás lefolytatására utasította azzal, hogy ezen döntésének megfelelően szükséges az Ítélőtáblának eljárnia. Felperes felülvizsgálati perköltségét 304 ezer forintban, alperesét 108 ezer forintban állapította meg. Ezt az összeget a végül pernyertessé váló fél érvényesítheti a pervesztessel szemben. 

Egyben a Kúria arról is döntött: az új eljárásban a Győri Ítélőtábla már nem állapíthatja meg azt, hogy a felperes képmását engedély nélkül is fel lehetett venni és le lehetett közölni – hangsúlyozta az ügyvéd. Gaudi-Nagy Tamás szerint a bíróság már csak azt vizsgálhatja, hogy védence ráutaló magatartással netán megadta-e az engedélyt, amiről nyilvánvalóan nem volt szó. – A ráutaló magatartással megadott felvételkészítési engedély hiányát egyébként a Győri Ítélőtábla is kimondta. Igazából már csak a sérelemdíj és a perköltség mértéke vizsgálható a megismételt másodfokú eljárásban – tette hozzá. Az ügyvéd kitért arra is, hogy a másodfokú ítélet után Reményi János elkezdte törleszteni a másodfokú perköltséget.

A 831 ezer forint perköltség teljesítésére a gyártó cég, az alperes 8 havi egyenlő részletet engedélyezett, így havonta csaknem 104 ezer forintot kellett fizetnie Reményi Jánosnak. Ebből ő négy részletet teljesített, de a mostani végzésre tekintettel ezt már nem kell fizetnie, sőt a már megfizetett összegek visszajárnak. Az erre irányuló felszólítást rövidesen megküldjük a Content Factory Kft. jogi képviselőjének – mondta el Gaudi-Nagy Tamás.

Az ügyvéd szerint a Kúria szakmailag teljesen korrekt döntést hozott. – Ezek után a Győri Ítélőtáblán minden esély megvan arra, hogy Reményi János ügyét sikerre vigyük és az elsőfokú ítélettel egyező végső győzelmet arassunk. Bízom benne, hogy a megismételt fellebbezési eljárásban végre törvényes másodfokú ítélet születik, és a jogsértett végre erkölcsi és pénzügyi elégtételhez jut, költségei pedig megtérülnek – hangsúlyozta a jogi képviselő.

2006 őszi jogsértettek fegyelmi eljárást kezdeményeztek a Budaházyékat 117 évre elítélő bíró ellen

Forrás: vadhajtasok.hu

A bírák sem állhatnak a törvények felett!

A 2002 és 2010 közötti rendőri, ügyészi és bírói jogtiprások áldozatait képviselő Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete elnöke, Gőbl György 2022. november 25-én a Főváros Törvényszék elnökénél fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezte dr. Ignácz György törvényszéki bíróval szemben, a Budaházy György I. r. vádlott és társai ellen indult büntetőügyben Budapesten, 2022. március 16. napján tartott ítélethirdető nyilvános tárgyaláson a nevezett törvényszéki bíró által tanúsított súlyosan etikátlan magatartás és azt követő eljárási szabálysértések miatt. De kérte azt is, hogy vizsgálják ki nem követett-e el a hivatali visszaélés bűntettét.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján „a bíró az eljárása során köteles az ügyféllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani”, illetve „köteles tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a bírósági eljárásba vetett bizalmat vagy a bíróság tekintélyét csorbítaná”. Továbbá a bírói eskü szövegében az áll, hogy „fogadom, hogy a rám bízott ügyeket tisztességes eljárásban, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálom el; hivatásom gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérel”. Illetve a Bírák Etikai Kódexe szerint „a bíró munkája során még a látszatát is kerüli annak, hogy eljárása és döntése pártos vagy előítéleten alapul” és „a bíró az eljárásban résztvevőkkel szemben türelmes és udvarias, tartózkodik az indokolatlan észrevételektől, a sértő minősítésektől és a fölényeskedéstől”.

Mindezek ellenére emlékezetes, hogy Ignácz bíró korlátozta a nyilvánosságot, majd 17 vádlottra 117 év fegyházat kiszabó rendkívül igazságtalan és máig tartó széleskörű társadalmi felháborodást kiváltó ítéletének indokolása folyamán jelentős elfogultságáról tett tanúbizonyságot és a vádlottakra és védőikre, sőt egyes tanúkra is számos sértő, pocskondiázó megjegyzést engedett meg magának.

Egészen kirívó és az ügyészséggel összedolgozó súlyos elfogultsági körülményre utal, hogy a bíró az egyik bizonyíték kapcsán az ítélet szóbeli indokolása közben egyszer csak kinézett a tőle jobbra ülő ügyészre és azt közölte, hogy „…itt azért nagy volt a kísértés, hogy azt mondjam rá, hogy ez jó lesz nekünk, de aztán győzött a józan ész és azt mondom, hogy nem lesz jó nekünk, mert…”.

A tárgyaláson hallgatóságként kifejtett véleménye miatt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével, dr. Gaudi-Nagy Tamással szemben alaptalanul ügyvédi fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyet a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi vétség hiányában megszüntetett. Ezen túl pedig adatok támasztják alá, hogy a vádlottak kegyelmi kérelmeinek intézésével kapcsolatban indokolatlanul késlekedett.

Mindezért  jogsértetti-jogvédő szervezetünk az igazságszolgáltatásba vetett társadalmi hit megőrzése, visszaszerzése érdekében a fegyelmi eljárás kezdeményezése mellett döntött. Bízunk benne, hogy alapos és tisztességes eljárás keretében vizsgálják ki a bíró kifogásolt cselekményeit, mert a bírók sem állhatnak a törvények felett.

Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete nevében

Gőbl György elnök

Háromszori eljárás megszüntetés ellenére mégis bíróság elé állították a HVIM elnökét egy meg sem történt LMBTQ-zászlóégetés miatt (A Háttér Társaság bosszúja?)

Forrás: pestisracok.hu

Előzmények:

Közreadjuk a PestiSrácok cikkét (Füssy Angéla) egy ismert normalitáspárti hazafi, Barcsa- Turner Gábor érdekében folytatott nemzeti jogvédő küzdelmünkről, amely azért is fontos, mert a koncepciós eljárás mögött álló, hagyományos családmodell-ellenes, társadalomromboló, lmbtq lobbista és az idei gyermekvédelmi népszavazást bojkottáló Háttér Társaság delegációja minap a köztársasági elnök asszonyhoz is bejutott, miközben a Budaházy-Hunnia bűnvádi eljárás meghurcoltjainak eljárási kegyelméért kiálló Budaházy Bizottság az Igazságételért már hetek óta nem kap tőle választ.

Újabb fordulatot vett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke ellen a Háttér Társaság feljelentése alapján évek óta folyamatban lévő büntetőeljárás, egy mellesleg még csak meg sem történt LMBTQ-zászlóégetés miatt. Korábban a Pesti TV Az Ügy című műsorában is bemutattuk, hogy az erős LMBTQ-lobbit folytató szervezet közösség tagja elleni erőszak előkészülete miatt ítéltetné el Barcsa-Turner Gábort, amiért egy kis bakonyi településen, ‘egy 56-os megemlékezésre hívó plakáton programelemként tüntették fel a szivárványos zászló égetését. Hiába utasította el először a feljelentést, majd szüntette meg a büntetőeljárást a HVIM elnöke ellen a rendőrség, majd a Székesfehérvári Járásügyészség is, hetekkel azt követően, hogy a határozat véglegessé vált, a Fejér Megyei Főügyészség felülbírálta a döntést. Végül ugyanaz az ügyész, aki egyszer már kimondta, nem történt meg a bűncselekmény, mégis vádat emelt Barcsa-Turner ellen. A hétfői előkészítő bírósági ülésen derült ki, hogy még a bíróság is csavart egyet a történeten, és ami rendkívül ritka, a vádtól eltérő bűncselekményi minősítés lehetőségét állapította meg, a közösség elleni uszítás bűntettére utalva, amiért Barcsa-Turner Gábort akár három év börtönbüntetésre is ítélhetik. A HVIM elnökének védője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd a PestiSrácok.hu-nak kifejtette: véleménye szerint amit látunk, a Soros féle NGO-k hatóságokra és igazságszolgáltatásra kifejtett olyan súlyos nyomásgyakorlása, befolyásszerzése, ami megengedhetetlen.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak, illetve társvezetőjének, Barcsa-Turner Gábornak egy plakát a bűne, amelyen programelemként tüntették fel vörös, uniós és LMBTQP-zászlók égetését. A zászlóégetés valójában meg sem történt! Barcsa-Turner Gábor, a 2019. október 23-i ráadásul zártkörű rendezvény szervezője ellen háromszoros megszüntetés után végül mégis vádat emeltek közösség tagja elleni erőszak miatt. (Ami legelőször csak közösség tagja elleni erőszak előkészületének vétsége volt.)

Az ügy immár három éve húzódik. Ez idő alatt nemcsak többször megszüntették, pontosították, sőt, át is minősítették – legutóbb hétfőn délelőtt a Székesfehérvári Járásbíróság. Talán ha többen korábban úgy látták, a közösség tagja elleni erőszak nem, vagy nehezen fog megállni, a közösség elleni uszítás még bejöhet…

Az indoklás szerint ugyanis egy, csak tervezett szivárványos zászlóégetés is kelthet félelmet az LMBTQ-közösség tagjaiban, és jogos az a feljelentésben szereplő felvetés, hogy már egy ilyen felhívás is alkalmas olyan szenvedélyek felszítására, amely egyébként akár erőszakba is torkollhatott volna.

UGYANAZ AZ ÜGYÉSZ EMELT VÁDAT, AKI KORÁBBAN A MEGSZÜNTETÉS MELLETT DÖNTÖTT

Az ügynek számos pikantériája van, amit azért is érdemes végigkövetni, mert jól ábrázolja, hogyan szorítják sarokba a hatóságokat egy mesterien felépített érzékenyítő modellel az LMBTQ-lobbit folytató Soros-szervezetek.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, Barcsa-Turner Gábor védője a PestiSrácok.hu-nak felidézte, hogy a rendőrség kétszer is lezárta a nyomozást azzal, hogy nem történt bűncselekmény, majd ugyanígy foglalt állást dr. Laki Ádám, a Székesfehérvári Járásügyészség csoportvezető ügyésze és 2021 októberében megszüntette a büntetőeljárást. Akkor azt hitték, győzött a józan ész, mivel egy meg sem valósult cselekmény a védelem álláspontja szerint nem tud erőszakot, sem annak kísérletét megvalósítani.

Gaudi arra a furcsaságra is rámutatott, hogy miközben tavaly november 5-én véglegessé vált az iratok szerint a megszüntető végzés, egy  hónappal később a Fejér Megyei Főügyészség “hivatalból” felülbírálta a végzést, és a Székesfehérvári Járási Ügyészséget a büntetőeljárás lefolytatására kötelezte. Pikáns, hogy ugyanaz az ügyész, dr. Laki Ádám bírálta felül saját korábbi álláspontját és emelt végül vádat Barcsa-Turner Gábor ellen, az indokolásba gyakorlatilag átemelve a főügyészségi álláspontot. A vád szerint a HVIM vezető már nem is csak kísérletét követhette el a közösség tagja elleni erőszaknak…

ÚJRA VÁLTOZOTT A FORGATÓKÖNYV, A BÍRÓSÁG SZERINT LEGYEN A VÁD INKÁBB USZÍTÁS

A vádiratot a nyáron kapták kézhez, hétfőn tartották volna meg az előkészítő ülést, amelynek dr. Gaudi-Nagy Tamás az elnapolását kérte. A tárgyalóteremben derült ki, hogy újra változott a forgatókönyv. Ezúttal a bíróság állapított meg a vádtól eltérő bűncselekményt.

Nem közösség tagja elleni erőszak, hanem közösség elleni uszítás bűntette miatti felelősségre vonás lehetőségére hívta fel a bíró figyelmet, amelyet a Btk. 3 évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni. Az egésznek olyan jellege van, hogy valamiért mindenképp el akarják ítélni a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőjét. Talán belátták, hogy az erőszak semmilyen formában nem fog menni egy meg nem történt esemény miatt, ezért fordítottak rajta egyet

– fogalmazott a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. Hozzátette, hogy büntetőügy hasonló átszabására, vádtól eltérő minősítésű bűncselekmény megállapításra nagyon ritkán kerül sor. Felidézte, hogy a 2006 őszi gyurcsányi terror egyik áldozata, Dukán Dániel és társa esetében volt példa: Vasvári Csaba, az amerikai nagykövettel egyeztetgető bíró volt akkor az, aki az ügyészség által garázdaságnak minősített vádat hivatalos személy elleni erőszaknak átminősítette, és végül két és fél év, illetve két év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a később semmisségi törvénnyel rehabilitált áldozatokat.

NGO-K ERŐSZAKOS NYOMÁSGYAKORLÁSA ÉRHETŐ TETTEN AZ ÜGYBEN GAUDI-NAGY TAMÁS SZERINT

A jogvédő emlékeztetett, hogy a feljelentőnek, azaz a Háttér Társaságnak Barcsa-Turner ügyében arra már nem volt jogi lehetősége, hogy a többszörös megszüntetés után panasszal éljen, a főügyészség tehát saját hatáskörben járt el, amikor mégis az eljárás lefolytatására kötelezte a járási ügyészséget. De szerinte arra mutatnak szerinte a jelek, hogy mindezt nem saját meggyőződésből, saját kútfőből tették, hanem – nem kizárhatóan – az LMBTQ-lobbista NGO-k nyomása, érzékenyítése vezetett idáig.

Megjegyezte azt is, hogy a Háttér Társaság komoly veszélyt jelent a társadalom rendjére és az igazságszolgáltatásunk szuverenitására. Hangsúlyozta, hogy liberális álcivil szervezetek, köztük a Háttér Társaság, az Amnesty International, a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság egy úgynevezett Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportot hoztak létre 2012-ben, hogy az összefogja a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés területén működő magyarországi civil szervezeteket. Ez a szerveződés többek között bíróknak, ügyészeknek dolgozott ki eljárási protokollt az ilyen típusú bűncselekmények liberális szempontból kedvező kezelésére. 2019-ben az Országos Rendőr-főkapitányság, majd a Legfőbb Ügyészség is utasítást adott ki a gyűlölet-bűncselekmények kezeléséről a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport által összeállított liberális szempontoknak megfelelően, amelynek részét képezi az előítélet-indikátorok vizsgálata, ha a sértett valamilyen sérülékeny csoport tagja vagy egy védett csoport rendezvényén történik az atrocitás. A Soros NGO-k által összeállított egyoldalú, többek között a szexuális kisebbségek iránt elfogult és a normalitáspárti többség (heteroszexuálisok, magyarok és keresztények) szempontjait nélkülöző előítéletindikátor-vizsgálati lista sérti az egyenlő bánásmód elvét.

A Gyűlölet Elleni Munkacsoportnak egyébként saját honlapja is van, amelyen minden általuk figyelemmel kísért ügyet elemeznek, értékelnek és azáltal is igyekeznek nyomást gyakorolni a rendszerre, hogy folyamatosan azt szajkózzák: a rendőrség és a hatóságok nem lépnek fel megfelelően a gyűlölet-bűncselekmények ellen. De szerintük “természetesen” csak bizonyos kisebbségek (LMBTQ-emberek, migránsok, cigányok stb.) lehetnek ilyen bűncselekmény sértettjei, a nemzetiségük vagy keresztény hitük miatt bántalmazott többségi társadalom tagjai nem. Az ominózus honlapon azt írják, hogy az utasítások segítenek abban, hogy már a rendőr felismerje, gyűlölet-bűncselekményről van szó. A Háttér Társaság olyan irányú  képzéseket is tartott rendőröknek, ahol a Pride romboló rendezvényein a normalitást védő hazafias személyek elleni fellépés indokait boncolgatták.

Gaudi-Nagy Tamás szerint megengedhetetlen, hogy az alkotmányosan független, szuverén igazságszolgáltatási rendszerbe külföldről irányított, finanszírozott liberális NGO-knak ilyen befolyása legyen. Mint mondta, jól látható, hogy ha a balliberális erőtérnek demokratikus módon, a szabad választásokon nem sikerül hatalmat szereznie, akkor más módon, más hatalmi ágakban próbálják elérni a céljaikat és beavatkozni, irányító szerephez jutni fontos társadalmi kérdésekben. Szerinte a liberális jogvédők által sugalmazott említett legfőbb ügyészségi utasítás haladéktalan visszavonása indokolt, és egy törvényességi ellenőrzési eljárás mielőbbi, teljes körű lefolytatása a Háttér Társaság ellen.

Gaudi a Székesfehérvári Járásbíróságon tegnap a vád elejtését és a tárgyalás elnapolását kérte. A büntetőper jövő januárban folytatódik.

BARCSA-TURNER GÁBOR: “EZ AZ ÜGY NEM RÓLAM SZÓL”

Barcsa-Turner Gábor a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, ez az ügy nem róla szól, és azért nem bánja, hogy mégis bíróság elé kell állnia, mert már most kiütközött ezen az ügyön keresztül, milyen befolyással bírnak a balliberális civil szervezetek. Ezen ügy miatt kezdtünk mi is utánanézni a vádemelést kierőszakoló Háttér Társaság befolyásolási rendszerének.

A HVIM vezetője portálunknak elmondta, hogy a Háttér Társaság folyamatosan monitorozza az LMBTQ-témákban a normalitást képviselő szervezeteket, így őket is, és rendszeresen feljelentést tesz. Véleménye szerint az ügyek hatósági kezelésének változásában nyomon követhető a érzékenyítés, nyomásgyakorlás hatása.

2017-ig a mi megszólalásaink és kiállásaink is belefértek a szabad véleménynyilvánítás kereteibe. 2018 és 2019 között már négy esetben is szabálysértési eljárás indult gyülekezési joggal való visszaélés miatt, amelyek pénzbírsággal végződtek. Aztán az NGO-k szintet léptek és már nem érték be a nyomásgyakorlás kommunikációs eszközeivel, hanem elkezdték a rendőröket is feljelenteni, akik szerintük nem megfelelően jártak el velünk szemben például egy ellendemonstráción, vagy azokban az esetekben, amikor iskolásokat célzó érzékenyítő rendezvényeket szerveztek volna, de mi ott megjelentünk és megakadályoztuk ezen kirívóan nemzet- és ifjúságellenes felforgatásukat. Míg korábban legalább eltűrték a mi megnyilvánulásainkat, most már a normalitás mellett való kiállás a tűrés kereteibe sem férhet bele, és eljutottunk odáig, hogy két ügyben is büntetőeljárás van velem szemben. Egyik ez az ominózus plakátos ügy, a másik ügyben Budaházy György a vádlott-társam, és ott is iskolásokat és iskolákat megcélzó rendezvényt látogattunk meg volna, de nem engedtek be minket. Az ottani kiállásunk során sem történt természetesen semmiféle erőszak, a rendőrök is normálisan viselkedtek a helyszínen velünk, majd elővették őket is, illetve velünk szemben büntető eljárást indítottak – fogalmazott Barcsa-Turner Gábor. Rámutatott, hogy milyen kettős mérce jelenik meg a véleményszabadság kérdésében, hiszen még a TASZ 2012-es állásfoglalása szerint is egy politikai közösség zászlajának nyilvános elégetése vegytiszta esete a politikai vélemény szavak nélküli, szimbolikus kifejezésének.

Még a másik liberális jogvédő szervezet szerint is szimplán véleménynyilvánítás egy zászlóégetés, mindaddig, amíg nem társul hozzá erőszak, vagy erőszakra való felhívás, ezért addig a zászlóégetés nem is tekinthető bűncselekménynek, nem minősül garázdaságnak. Amíg csak ellenszenvet kifejező véleménynyilvánítás, addig a szólásszabadság alkotmányos oltalma alatt áll, azaz még szabálysértést sem valósít meg – idézte a TASZ állásfoglalását a HVIM vezetője.

“A TRADICIONÁLIS IDENTITÁSOK KÉRDÉSE, ÉRTÉKEINEK VÉDELME A LÖVÉSZÁROK”

A törvényesen bejegyzett és egyesületként működő Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom ellen ráadásul bosszúhadjáratot is indítottak a szervezet vezetője szerint, mivel törvényességi eljárást kezdeményeztek a Háttér Társaság ellen és alkotmányellenessége miatt kezdeményezték a szervezet megszüntetését. Barcsa-Turner szerint nem véletlen, hogy kiemelt célpont lettek.

A tradicionális identitások kérdése, értékeinek védelme a lövészárok. A vallási és nemzeti identitások után már a nemi identitást rombolják. Ezért nekünk is itt kell legkeményebben harcolnunk, és itt már a gyermekeink jövője a tét. Ez nem arról szól, hogy itt néhány szerencsétlen, a szokásostól eltérő nemi orientációjú ember alapvető jogokat követel magának, hiszen ezek megvannak számukra. Senki sem zaklatja őket, nem bántja őket senki! Nem is ezzel a közösséggel van bajunk, hanem a mögöttes lobbierővel, azzal a nemzetközi hálózattal, ami felhasználva és előtérbe tolva az LMBTQ-közösségeket, rombolja le a hagyományos értékeket, gyengíti a még meglévő országokat – húzta alá Barcsa-Turner Gábor.

A HÁTTÉR TÁRSASÁG LÁTHATATLAN HÁLÓZATA HÁLÓZZA BE AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST, AMIT FELTÉRKÉPEZNI NEMZETBIZTONSÁGI SZEMPONTBÓL IS FONTOS

A tradicionális értékeket képviselő civilszervezet vezetője rámutatott, hogy miért is veszélyes annyira a Háttér Társaság. A szervezetet egy volt bíró alapította és soraiban számtalan jogvégzett ember megtalálható.

Egy jogászkör segíti őket láthatatlan hálózatként működve, vélhetően nemzetközi nyomással kiegészülve. Gondoljunk bele: egy volt bíró alapította a szervezetet, és tagjaik között is számtalan jogvégzett ember található. Természetes módon már egyetemi éveik alatt kialakulhattak azok a személyes kapcsolatrendszerek, amiket most be tudnak vetni. Így, ilyen kapcsolatokkal felvértezve írnak ajánlásokat, dolgoznak ki eljárási protokollokat, amelyek aztán valamilyen rejtélyes okból meghallgatásra találnak. Elég csak belegondolni, feltenni a kérdést, ha mondjuk a Hatvannégy Vármegye – mint ugyanolyan civilszervezet –, vagy valamelyik másik jobboldali szervezet írogatna ilyen anyagokat rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak, elolvasná-e valaki egyáltalán… Akkor egy Háttér Társaság munkaanyaga hogyan tud eljutni arra szintre, hogy részévé váljon a hatósági eljárások protokolljának?

– tette fel a kérdést Barcsa-Turner. Megjegyezte: a Háttér Társaság olyan láthatatlan hálózattal működik, amelynek felderítése nemzetbiztonsági szempontból is fontos volna. Mint mondja, Dr. Gaudi-Nagy Tamással kezdeményezték is a törvényességi felülvizsgálatát a szervezetnek, pontosan megjelölve, hogy miért alaptörvény-ellenes és nemzetbiztonságilag miért kockázatos ez a szó szerinti háttérszervezet, de sajnos elutasították az indítványukat.

Arra is rámutatott, érthetetlen, miért lehet egyáltalán közhasznú civil szervezet egy Háttér Társaság, amely saját, 2017-es közhasznúsági éves beszámolójukban közhasznú tevékenységként a transz emberek tranzitzónája létrehozásának kezdeményezését és ügyének képviseletét jelölték meg, illetve többször is büszkén hirdetik ezen beszámolóikban, hogy rendőröknek és más hivatalos szerveknek tartanak érzékenyítést. A vármegyések – mint civilszervezet tagjai – tarthatnának bármilyen felkészítést a rendőrség számára? Hogyan jutottunk el odáig, hogy egy külföldről finanszírozott, Soros-szervezet tart foglalkozásokat a rendőröknek, ügyészeknek, ír nekik elő bármiféle eljárásrendet?!

Barcsa-Turner Gábor rendkívül veszélyesnek tartja, hogy az igazságszolgáltatást felhasználva végezhet felderítő tevékenységet egy külföldről finanszírozott liberális civil szervezet, ugyanis véleménye szerint rendkívül furcsa, hogy miközben az ominózus plakát kapcsán az első perctől fogva elismerte, hogy a rendezvényt ő szervezte, a plakátot ő szerkesztette és küldte szét, hogyan merülhet fel egyáltalán kérdésként a hatóságok részéről, hogy ki tette fel a Mozgalom hivatalos honlapjára azt, vagy hogyan jutott el az általa alapított, de már nem általa vezetett Szent Korona Rádió honlapjára?

Mindent tudni akarnak! Ez már tisztára az ’50-es éveket idézi, ahol kreálnak egy ügyet, amire hivatkozva egész csoportokat tudnak megfigyelni. Kérdésként kaptuk meg, hogy ki, kik vannak a szerkesztőségekben, kinek milyen jogosultsága van, ki tehette ki a honlapra, miközben egyik kérdés sem releváns, ha egyszer én készítettem személyesen és az én kérésemre került fel az internetes oldalakra. A korábban működő, 2011-ben megszűnt Szent Korona Rádió Egyesületet is keresték, illetve a HVIM-t szerintük üzemeltető személy lakcímén is megjelentek nyomozók. Egyértelmű, hogy a szervezetünk és hozzá köthető média feltérképezése a cél – amire egyébként személyesen Dombos Tamás, a Háttér Társaság vezetője is kíváncsi, ami a korábban beadott közérdekű adatkikérésekből is látszik. Reméljük, hogy nem az ő kottájából játszanak a nyomozóhatóságok – zárta gondolatait Barcsa-Turner Gábor.

Nemzeti jogvédő monitorozás Délvidéken: az első benyomások és az első film a magyarlakta észak-bácskai határvidékre nehezedő migrációs nyomásról

(Nemzeti Jogvédő Alapítvány közleménye, 2022. november 24., www.njsz.hu)

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány a délvidéki magyarok egyéni és közösségi jogainak érvényesülését vizsgáló jogi monitorozó utat teljesített 2022. november 16-20 között. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt által kezelt Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával vizsgálatokat folytattunk, megbeszéléseket és fórumokat tartottunk, dokumentáltunk Zentán, Óbecsén, Törökbecsén, Bácsföldváron, Temerinben, Topolyán, Tóthfaluban, Palicson, Szabadkán és Horgoson. Delegációnkban hazafias elkötelezettségű jogászok, újságírók-operatőrök  (PestiSrácok.hu) és civil szervezeti képviselők vettek részt. Utunkról előzetesen tájékoztattuk a hazai külügyi és nemzetpolitikai vezetést.

Tapasztalatainkról jelentés és filmek készülnek, ezekből fontosabb részeket folyamatosan teszünk majd közzé, a teljes jelentést a magyar Kormány asztalára tesszük le annak érdekében, hogy hozzájáruljunk a Délvidéken elszakított sorban élő magyarok sorsának jobbra fordításához.

Sajnáljuk, hogy előzetes írásbeli megkeresésünk és kérésünk ellenére a nemrég tartott nemzeti tanácsi választáson egyeduralkodó helyzetbe került VMSZ-től senkivel sem tudtunk találkozni, segítséget tőlük nem kaptunk, sőt arra utaló jelekkel szembesültünk, hogy nem veszik örömmel jószándékú, tényfeltáró missziónkat. Ennek ellenére álláspontjukat megjelenítjük a jelentésben.

Az első filmben és tudósításban a PestiSrácok.hu újságírója Füssy Angéla és operatőre László Petra mutatják be a nemzeti jogvédő küldöttség monitorozó délvidéki programja során útba ejtett  Horgos-Szabadka környéki magyarlakta vidékre nehezedő, egyre elviselhetetlenebb migránsnyomást. 

(Mai hír, hogy Horgosan fegyveres migránsok lövöldöztek...)

Vegyes tapasztalatokra tettünk szert: a magyarság erejének és létszámának fogyatkozása sajnos tettenérhető volt (a népszámlálás adatait nemsokára teszik közzé), de találtunk öntudatos, erős és példaértékű közösségi kezdeményezéseket, amelyek a megmaradás szempontjából bíztatóak, mint például Törökbecsén az aracsi pusztatemplomot gondozó, történelmi műemlékeket, síremlékeket felújító, hagyományőrző, turulszobor visszaállításán dolgozó civilek,  gyermekek anyanyelvápolását végző tanárok, a tóthfalusi szoborállítások és Mini Délvidék Park, a professzionálisan működő Topolyai SC Labdarúgó Akadémia és a dél-bácskai Kék Betyárok nevű hazafias szurkolói kör.  A hivatalokban, állami, önkormányzati intézményekben, rendőrségen, bíróságon, a mindennapi ügyintézésben a magyar nyelvhasználat mértéke és a magyar nyelvi tájkép visszaszorulóban van, messze elmarad a törvények és létszám adta lehetőségektől, de találtunk pozitív példákat is. A magyar-szerb együttélésben a korábban fennállt komoly feszültség jelentősen enyhült. Ugyanakkor a két magyar Kék Betyár szurkolóra Temerinben három éve támadó szerbek felelősségre vonása még várat magára.

Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarország és Szerbia kiemelt fontosságú, több tekintetben is előremutató államközi kapcsolatot alakított ki az utóbbi években, amelyet délvidéki magyarság érdekei megóvásának célzata mellett a gazdasági együttműködés észszerűsége, az energiaválság, illetve a migrációs nyomás is indokol. Szerbia uniós csatlakozását a magyarságot szolgáló erős nemzeti kisebbségvédelmi garanciák biztosításának igénye mellett látjuk támogathatónak. Nemzeti jogvédő missziónk szándékaink szerint újabb, időszerű ismeretekkel ezen folyamatok erősödését, gazdagodását és tovább épülését szolgálta. Célunk, hogy saját jogi eszközeinkkel hiteles helyzetfelmérést végezzünk és erről számot adjunk, amely segítséget adhat megfelelő nemzetpolitikai lépésekhez különösen a hazai kormányzat és a délvidéki magyar autonómia szervezete részére. Nyilvánvaló az is, hogy minden élethelyzet javítható, ezért mi a nem ártás és a segítségadás elve jegyében járunk el. 

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Alapítvány (www.njsz.hu) kuratóriumi ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok