Forrás: demokrata.hu

(Az interjú a Demokrata c. hetilap 2022. március 2-i számában jelent meg, készítette: Ágoston Balázs, fotó: T. Szántó György)

A Hunnia-ügy (újabb elsőfokú ítélet március 16-án), Budaházy perbeszéde, ez a koholt bizonyítékokra alapozott kirakatper a Gyurcsány–Bajnai-korszak boszorkánykonyhájának terméke. A hazafias közvélemény számára feloldhatatlan ellentmondás, hogy míg a rendszerszintű bűncselekmények elkövetői megúsztak mindent, addig Budaházyék ellen még a 2006-ban valóban terrorcselekményeket elkövető rendszer bukása után is folyik az eljárás. Az Országgyűlés közkegyelmi jogával élve lezárhatná végre ezt az ügyet – mondta a Demokratának dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

– Miként értékelhető, hogy az Európai Bíróság elutasította Lengyelországnak és Magyarországnak a szerződések alapján járó uniós források folyósítását politikai feltételekhez kötő, úgynevezett jogállamisági rendelet ellen indított keresetét?

– A botrányos döntéssel lehetővé vált, hogy Brüsszel önkényesen, a jogállamiság definiálatlan fogalmát politikai bunkósbotként használva jogosan járó pénzek visszatartásával zsarolja és ideológiai igazodásra kényszerítse az Európai Unió tagállamait, így hazánkat is. Ez az EU-ról szóló szerződések szellemével és betűjével is ellentétes, hiszen ezek deklaráltan tiszteletben tartják a tagállamok saját alkotmányos identitását, és állást foglalnak a szubszidiaritás, vagyis az érintettekhez lehető legközelebbi szinten történő döntéshozás mellett. Az Európai Bíróság élőben közvetített, egyfajta valóság­show-ként előadott ítélete ezt rúgta félre. Önleleplező a baloldalnak a Magyarország elleni jogsértő hadjárat fölötti harsány öröme, annak hangoztatása, hogy bezzeg ha áprilisban ők győznek, akkor majd ismét megnyílnak a pénzcsapok.

– Köztudottan a gyermekvédelmi törvény miatt fokozták a Magyarország elleni hadjárat intenzitását. Milyen hatása lehet ennek fényében az április 3-i népszavazásnak?

– Valóban, Brüsszel a jogállamiság fogalomkörébe akarja erőszakolni az LMBTQ-lobbi abszurd követeléseinek teljesítését. Ennek a beteges nyomulásnak nem szabad engedni. Örömteli, hogy az Alaptörvény tartalmazza a szükséges garanciákat. Egy egészséges világban nem is lenne szükség népszavazásra, hiszen az uniós szerződések a családjogot tételesen tagállami hatáskörként nevesítik és az alkotmányos identitást óvják, amelynek Magyarországon része a gyermek születéskori nemének megfelelő önazonosságának védelme. De a jogtipró brüsszeli önkény ellen fel kell lépni, ennek a legdemokratikusabb és legerősebb eszköze a referendum, amivel felmutatható a széles körű tömegtámogatottság.

– A nyugati világban zajló folyamatokat tekintve Magyarország és Közép-Európa ma a normalitás szigete.

– Hála Istennek, annak is kell maradnia, ezért óriási a tétje az április 3-i választásnak. Az forog kockán, hogy folytatódhat-e a korántsem hibátlan, de mégiscsak a szuverenitást, a normalitást, a családon és a munkán alapuló társadalmat védő politika, vagy a semmilyen koherens programmal nem rendelkező, idegen érdekeket szolgáló szivárványkoalíció újra gyarmattá teszi és a szerves nemzeti fejlődés útjáról letérítve káoszba dönti Magyarországot. Jó irányba állítani az ország szekere rúdját sok-sok év verejtékes munkája, tönkretenni mindent néhány nap vagy hét alatt is lehet. Ahogy 1918-ban, úgy ma is egyértelmű, hogy egy olyan társaság sóvárog a hatalom után, amely rombolni akar. Ahhoz, hogy valamiféle kormány és államigazgatás felálljon, egy irányba mutató döntések tízezreit kell meghozni. Komolyan gondolja bárki, hogy ez az egymással is marakodó, gyűlölködő és gyülevész megélhetési politikustársulat képes lenne erre? Még ők maguk sem hiszik el ezt, beszédes, hogy a honlapjukon semmiféle program nem szerepel, csak Márki-Zaynál olvasható összesen néhány demagóg szlogen, például hogy „vádalkuval börtönbe zárjuk a főbűnösöket”. Elképesztő, hogy a jogállamiságot naponta elsirató balliberális oldal azt a látszatot kelti, mintha esetleges választási győzelem esetén módjában állna a független bíróságra tartozó ítélkezési és a szintén nem kormányzati kompetenciába tartozó vádhatósági jogkört, sőt a büntetés-végrehajtást is egyszerre gyakorolni. Ez megmutatja, hogy miféle totalitárius hatalomtechnikában gondolkodnak. Megítélésem szerint ez már közel áll az alkotmányos rend megdöntésére irányuló nyílt szervezkedéshez, vagyis államcsínykísérlethez. A Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején Budaházy Györgyöt vádolták ezzel, de a Kúria végül megállapította, alaptalanul.

– Ebben az ügyben felmentették Budaházy Györgyöt, az úgynevezett Hunnia-ügy viszont még mindig nem ért véget. Hol tart most az eljárás, és mikor lehet vége?

– Ez a koholt bizonyítékokra alapozott kirakatper a Gyurcsány–Bajnai-korszak boszorkánykonyhájának terméke. A 2008-ban indult eljárásban magyar terroristát igyekeztek faragni Budaházy Györgyből és tizenhat társából. Budaházyt 2009 nyarán vették őrizetbe, két és fél évet töltött előzetes letartóztatásban. 2016-ban a tizenhat emberre összesen 125 év fegyházat osztott ki az elsőfokú bíróság, ebből Budaházy Györgyre 13-at, ráadásul bűnszervezeti minősítésben, ami kizárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét is. 2018-ban a másodfokú bíróság az ítélet hatályon kívül helyezésének összes létező indokát bizonyítottnak látta, és új eljárásra utasította az első fokot. Az eljárást az első perctől súlyos jogi aggályok sokasága kísérte.

– Például?

– Törvénytelenül, szabálytalanul folytattak házkutatásokat. Valahogy meg kellene magyarázni, miként lehetséges az, hogy, amint azt az informatikai szakértő megállapította, Budaházy György lefoglalt számítógépén a szakértői vizsgálat idején több adat szerepelt, mint a lefoglalás pillanatában. A vád úgymond egyik koronatanúja, egy ötgyermekes családapa arról számolt be nekem és Zagyva Gyula akkori képviselőtársamnak 2010 őszén, hogy gyakorlatilag kényszervallatás során mondta azt, amit mondott, miután a gyermekei elvételével, nyolc év börtönnel fenyegették. Az elsőfokú ítélet megszületése is egészen elképesztő volt, nemcsak azért, mert az indoklása messze a törvényes határidőn túl született meg, amibe Kenéz Andrea bírónő bele is bukott, és lemondott mandátumáról, hanem azért is, mert az indokolást vélelmezhetően nem teljes egészében az ítélkező bíró írta. Jó, ha felidézzük, azt is, hogy Draskovics Tibor akkor épp a Bajnai-kormány igazságügyi minisztereként 2009-ben egy robbantásról készült kamuvideóval házalt a nyilvánosságban, azt állítván, hogy azon Budaházyék egyik akciója látható. Aztán belebukott, le is kellett mondania, miután kiderült, hogy egy 2007-es bonyhádi robbantás felvételéről van szó, amit a kémia iránt talán túlságosan érdeklődő diákok követtek el, és semmi köze a kreált terroristaperhez. Összességében az egész ügy ezer sebből vérzik, a vádak atomjaikra hullottak, a vád bizonyítékai harmatgyengék, ráadásul a terrorcselekmény sem helytálló minősítés, legfeljebb kis összegű rongálásokról lehet beszélni, de ezeket sem tudták a vádlottakra bizonyítani. A szakma szabályai alapján lehetetlen, hogy az új eljárás ne felmentéssel végződjön, de láttunk már ettől eltérő példát. A megismételt eljárásban a bíró, most úgy tűnik, még a választás előtt akarja meghozni az ítéletet. Hangsúlyozom, hogy egy politikai koncepciós per törvénytelen bizonyítékaiból építkezve történt meg a vádemelés. Mégis már 14 éve tart tizenhét, többségében sokgyermekes ember és az ő családjaik kálváriája.

– Érdekes, hogy a 2006-os nyílt utcai terrornak, noha elég sok szemtanúja volt, nem lett jogi következménye.

 

– A hazafias közvélemény számára feloldhatatlan ellentmondás, hogy míg a 2010 előtti rendszerszintű bűncselekmények elkövetői gyakorlatilag megúsztak mindent, addig Budaházyék ellen még mindig, a 2006-ban valóban terrorcselekményeket elkövető rendszer bukása után is folyik az eljárás, és a vád még mindig sokéves fegyházbüntetés kiszabását indítványozza. Ezért, ahogy egy tavaly ősszel elkészített 2006-os emléktörvény-koncepcióban is leírtuk, messzemenően indokolt, hogy az Országgyűlés közkegyelmi jogával élve lezárja végre ezt az ügyet. Ezt egyébként már a 2016-os ítélet után több tucat önkormányzat, köztük a kormánypárti vezetésű Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés is határozatban támogatta, és a meghurcoltakon kívül a nem jelentéktelen méretű elkötelezett nemzeti radikális tábor számára is megnyugvást jelentene. Lépni kellene, amíg nem késő.

 

(videós tudósítás + dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ www.njsz.hu ügyvezető jogi tudósítása a március 8-i utolsó tárgyalásról)

2022. március 8-án befejeződtek a perbeszédek és elhangzottak a vádlottak utolsó szó jogán elmondott beszédei a Budaházy-Hunnia büntetőper 3,5 fél éve zajló megismételt eljárásában (az ügy már a 14. évében jár…) a Fővárosi Törvényszéken az esküdtszéki díszteremben érdeklődők és újságírók jelenlétében. A védők sorát számos nemzeti jogvédő ügyvéd erősíti (dr. Bánka Arnold, dr. Czipri Zoltán, dr. Gyurta Tibor és dr. Novozánszky Ilona), továbbá védők között van dr. Szikinger István ügyvéd is, Budaházy György I. r. vádlott védője. A vádat a korábbiakhoz hasonlóan most is dr. Prancz Balázs központi nyomozó főügyészségi ügyész képviselte. Az eljáró törvényszéki egyesbíró dr. Ignácz György.

Mivel végül elmaradt a sokak által szorgalmazott közkegyelmi megoldás, ezért 2022. március 16-án 8.30 órakor ítélethirdetés lesz az ügyben a Fővárosi Törvényszék II. emelet 36-os tárgyalótermében. A hallgatóságként való jelenlét előzetes regisztrációhoz kötött, ennek részletei: A részvételi szándékot 2022. március 11-én 12.00 óráig kell jelezni az fthallgatosag@birosag.hu e-mail-címen a személyi igazolványban szereplő név megadásával.

Az ítélethozatal előtti utolsó tárgyalásról készített videós tudósításban Budaházy György, dr. Gaudi-Nagy Tamás és dr. Gyurta Tibor, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja nyilatkoznak az ügy várható kimeneteléről és értékelik a megismételt eljárás eredményeit:

A vádlottak nemrég írták: „ 2016. augusztus végén nagy port kavart a Fővárosi Törvényszék ellenünk hozott igazságtalan, drákói szigorúságú, 125 év összbüntetést kiszabó ítélete. Majd a botrányosan, időn túl, csak 2017 májusára elkészült írásos ítélet indokolást körüllengő okirathamisítás gyanúja keltett még sajtóvisszhangot. Mi a mai napig úgy gondoljuk, hogy itt be is kellett volna fejezni az eljárást a törvényes bírói ítélet hiánya miatt, de nem ez történt, hanem az ügy másodfokra került. 2018 áprilisban aztán a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte ezt a teljesen megalapozatlan elsőfokú döntést és a Törvényszéket új eljárásra kötelezte… A Központi Nyomozó Főügyészségnél megállt az idő: Prancz Balázs ügyész a botrányosan igaztalan és teljesen megalapozatlan vádbeszédében most is 10-20 év körüli büntetéseket kér ránk, hogy a börtönben öregedjünk meg….”

A Hunnia per perbeszédes szakaszának februári megkezdéséről szóló tudósítás itt található:

Alább olvasható az ítélethozatalt megelőző utolsó tárgyalási nap (március 8.) rövid krónikája:

Dr. Prancz Balázs ügyész viszontválaszra kapott lehetőséget, ebben meglepően röviden, néhány tekintetben cáfolni törekedett a védelem pozícióit: terrorcselekmény fogalmának szerinte helyes értelmezését adta (lakosság fogalma akkor is értelmezhető szerinte, ha nem a lakosság teljes körét érintette), a védelem szerinte ebben téved. A szakvélemények helyességét vitató védői pozíciókat támadta. Szerinte a XI. r. vádlottnak a nyomozati szakban védője hiába volt kizárva a kamarából, de szerinte joggal járhatott el, mert elég szerinte, hogy ügyvédi igazolvánnyal igazolta magát, a kamarai tagság vizsgálata nem volt szükséges, ezért ezen kihallgatási jegyzőkönyvek bizonyítékként felhasználhatóak és a vádat bizonyító erejűek.

Dr. Gyurta Tibor ügyvéd viszontválaszban reagált:

-             a lakosság részcsoportját érintő cselekmény esetén nem jöhet szóba a terrorcselekmény,

-             a XI. r. vádlott vallomásait tartalmazó azon kihallgatási jegyzőkönyvek, amely kihallgatásokon az ügyvédi kamarából kizárt védő járt el bizonyítékként nem vehető figyelembe,

-             a szagmintás vizsgálat helyes volt és szemben áll az aggályos genetikai szakvéleménnyel, aki amúgy sem kirendelés alapján járt el, az ügyészség ezzel kapcsolatos átirata nem minősült kirendelésnek,

-             Benkő György szerepe agent provocateur volt, bizonyítékként figyelembe nem vehetők a vele folytatott beszélgetések.

Feltette végül a kérdést, hogy a perbeszédes tárgyalási napokról mikor lesznek jegyzőkönyvek.

(Egyébként teljes jogos volt a felvetés, mivel Budaházy György I.r.vádlott több tárgyalási napot kitöltő terjedelemben szedte darabjaira tételesen vádpontonként az ügyész vádbeszédet, amely nyilatkozatokra az eljárás minden szereplője érdemben akkor reagálhatna, ha az ezen tárgyalási napok jegyzőkönyvei rendelkezésre állnak.)

Dr. Ignácz György bíró röviden erre akként válaszolt, hogy törvényes határidőben meglesznek a jegyzőkönyvek (30 napon belül), egyébként is: „itt voltak Önök” jelezte a védőknek, mintegy utalva arra, hogy nem tekinti garanciális szempontból lényegesnek az említett jegyzőkönyvek rendelkezésre állását a védelem számára észrevételezés céljából.

Ezt követően dr. Czipri Zoltán ügyvéd számos konkrét kérdést vetett fel, indítványozva az ügyészség általi megválaszolást jelezve, hogy várja a konkrét válaszokat és a válaszok elmaradását egyetértésnek tekinti:

-             betartotta-e az ügyészség a törvényességet a nyomozás felügyelet során ?

-             rendben van-e, hogy nem törvényes bizonyítékokat használtak fel ?

-             rendben van-e, hogy a vád koronatanúja előre megírt jegyzetekből nyilatkozott a tárgyaláson ?

-             szemle során helyes-e ha a tanút „segítik” a helyszínek „felismerésben” ?

-             helyes-e hogy, ha a nyomozó viszi oda tanút a szemle helyszínre ?

-             megengedhető-e családjuk sorsát fenyegetve gyanúsítottakra presszió gyakorlása ?

-             helyes-e személyekről készített fényképeket megjelölt formában felismerésre bemutatni ?

-             helyes-e az, hogy hatósági tanú nincs jelen házkutatásnál ?

-             helyes-e, hogy olyan házkutatási videófelvétel készült, amelyen már előre beszámozott tárgyak láthatók, miközben úgy nyilatkozik a rendőrség a felvételen, hogy akkor járnak ott először?

A bíró jelezte, hogy kérdés feltétel joga a védőt az ügyész viszonylatában nem illeti meg.

Az ügyész nem kívánt semmit reagálni a felvetett kérdésekre.

Érdemi felszólalások körében Budaházy György I. r. vádlott még az alábbiakat fejtette ki:

- úgy látja, hogy ha csak ennyi volt az ügyészség teljesítménye és előadása, amely ráadásul csak általánosságokat érintett, úgy tűnik nem fontos nekik az ügy vagy nem érzik nyerhetőnek,

- önmagáért beszél, hogy nem jött válasz dr. Czipri Zoltán védő kérdéseire, pedig a vád bizonyítása az ügyészség feladata lett volna,

- lakosság egészét kell érintse a megfélemlítési célzat, csak akkor tényállásszerű a terrorcselekmény, jelen ügyben erről nem volt szó,

- a DNS vizsgálat aggályos volt, erre részletesen rámutattak, az ügyészség erre sem adott semmilyen választ,

- az informatikai bizonyítékok kapcsán: a kirendelt szakértő szerint olyan adatok keletkeztek a gépén, amelyek a lefoglaláskor nem voltak még benne, erre magyarázatot kellett volna adni, ez is elmaradt az ügyészség részéről, ezek a bizonyítékok ezért nem használhatók fel terhelő bizonyítékként. (erre a visszásságra több más vádlott is rámutatott ezen a tárgyaláson)

Végül felszólalását még néhány tekintetben kiegészítette, illetve néhány kiegészítő vádlotti felszólalás hangzott el, majd következtek az utolsó szó jogán elmondott vádlotti nyilatkozatok, Budaházy György saját kérésére utolsóként élt ezzel a lehetőséggel:

II.r. vádlott:

-             rengeteg meghurcolás, életnehézség érte, már bőven megbűnhődött, de egyébként sem bűnös,

-             előzményektől nem lehet eltekinteni, a 2006-os rendőrterror gyalázata sokakban keltett félelmet és felháborodást

-             méltányos ítéletet kért,

III.r. vádlott a Himnusz utolsó versszakát mondta el annak utolsó sorát ekként: „megbűnhödte már e 17 a múltat és jövendőt”…

IV.r. vádlott

-             szürreális időutazás ez az egész, a kommunizmus idején tettek politikai jellegű ügyekben ilyen sokéves büntetési indítványokat, a politika rátenyerelt az ügyre, megállt az idő az ügyészségnél

-             űzze ki a bíróság a terrorcselekményi minősítést, mint politikai motívumot az ügyből

-             az igazságszolgáltatás a társadalom érdekeit kell szolgálja, nem mellőzhető a bizonyítékértékelés és a társadalom vélemény

-             milyen terrorizmus az, amely mellett tüntetéssorozat áll ki ?

-             számos közkegyelmi kezdeményezés volt, még törvényjavaslat szintjén is, nem mondott nemet a javaslatra az Országgyűlés illetékes bizottsága csupán tartózkodott a többség

-             a magyar polgárok 10 %-át képviselő önkormányzat támogatta a közkegyelmi kezdeményezést

-             ifjúkora legszebb éveit rabolta el ez az ügy

-             jogszerű ítéletet kér, kétséget kizáró bizonyosság a bűnösség tekintetében nem áll fent, ezért felmentést kér

V.r. vádlott

-             kétséget kizáró bizonyosság nem áll fent, nem merülhet fel az elítélés

-             zárt logikai lánc nem áll fent, nem alapozta meg a vádat

-             a terrorcselekmény és bűnszervezeti minőség mellőzését kéri

VI.r. vádlott

-             12 éve volt a vádemelés, sok minden történt azóta, de az eljárás miatt gyermeke nincs, párkapcsolatban él, büntetlen

-             nem tartja magát bűnösnek, nem terrorista, felmentését kéri

VIII.r vádlott

-történelmi eseményeket önkényes jogi keretek közé helyezték egy koncepciós perben, személyes sorsát fájdalmasan érintő folyamat ez

- felháborító, hogy az ügyészség a 2. fok hatályon kívül helyezést elrendelő döntésének indokolását teljesen figyelmen kívül hagyva nem változtatott az álláspontján,

- egy letűnt korszakban született meg a politikai akarat, amelyhez egy nyugdíjból visszahívott ügyész asszisztált, a terrorvád kifejezetten politikai célokat szolgált

- hatalmas lelki terhet jelentett egyeseknek, hogy asszisztáltak ehhez az ügyhöz, meg is lett a következménye

-szakmai döntést kér, bíróság ne vegyen részt a politikai koncepciós perben, döntsön a védelem javára

IX.r. vádlott

-             törvényes és igazság ítélet csak a teljes körű felmentés lehet

-             a III. vh. előszobájában vagyunk, 13 év telt el vád alatt, 6 gyermek és teljes család áll mellette

-             ügyészség súlyos büntetéseket kér, mire ez a bosszúvágy ? ki akartak minket a forgalomból, de minek ?

-             az ügyész említette korábban, hogy könyvet is ír majd erről az ügyről:  megírhatja majd erről a könyvét, de az igazat írja meg

-             Kenéz Andrea korábbi elsőfokú ítéletet hozó bíró okos, felkészült szakember volt, meglepő ítélet és indokolás született mégis, milyen kényszerek vezethették ebben ?

X. r. vádlott röviden arra utalt, hogy amit eddig mondtak az eljárásban nem számított, az a kérése, hogy ez most ne így legyen.

XI. r. vádlott

-miért vontam vissza a beismerő vallomásomat ? – kérdezte az ügyész korábban: azért mert nem igaz, a bírósági szakban tett vallomásom az igaz, mivel kényszer hatása alatt voltam korábban

- amiket átáltünk, azt az ellenségemnek sem kívánom

- embertelen teher volt ennyi tárgyalásra járni éveken át közben gyerekeket nevelni, betegeket járni tanítani

- súlyos börtönévekkel fenyegetni minket éveken át: ez az igazi megfélemlítés

XII.r. vádlott elmondta:

-aktív, hasznos tagjai vagyunk a társadalomnak, nem vagyunk bűnözők, öt kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik

- nem tőlünk kell a társadalmat  megmenteni

XIII.r. vádlott a bíró derültségét is kiváltó rövid nyilatkozatában megköszönte a bírónak a jó munkát, hogy fogyaszthatóbbá tette ezt az „izgalmas” ügyet.

XV.r. vádlott személyes hangvételű megrendítő nyilatkozatában elmondta, hogy

-             felnőtt élete fele elmentem erre az ügyre, gyermeke nem született,

-             a vádbeszédben merült fel igazából a meseszövési hajlam: logikátlan, iratellenes

-             „háborús” fegyverek használatát az ügyészség milyen alapon állítja?

-             a kárpátaljai magyarság bajban van, háború dúl a szomszédban, ennek fényében még inkább borzalmasak ezek a vádak velük szemben

-             Tóth Ilonát is ebben a teremben ítélték el, A tanú c. filmet is itt forgatták

-             egyik sértett tanúra azt mondja az ügyészség, hogy azóta minden hajnal fél2-kor felriad, de nem kiderült cselekmény miatt, hanem párja elvesztése miatt

-             a 4529 napja vele szemben tartó eljárás stressze miatt magasvérnyomás betegsége lett, gyógyszert kell szednie, nem tud jól aludni, gyakran felriad

-             rémálmát meséli el, amelyben egy vádlott barátnőjét vesztette el

-             legjobb barátját az ügy miatt elvesztette, gimnazista osztálytársainak megbecsülését is

-             megpróbálták testvérét behúzni az ügybe, szülei elfordultak tőle

-             Budaházy Györgyről elmondta: megjelenése és hangvétele erőteljes, határozottabb az átlagnál, de mégis nagyon jószándékú, egyenes ember

-             szerény körülmények között él párjával, jövőtervezés kellene, ehhez felmentés kell

-             mindenki megdöbben azon, hogy még tart ez az ügy

-             emlékezteti a bírót korábbi mondására „az a dolgom, hogy igazam legyen”, kéri a felmentését

XVI. r. vádlott röviden kiemelte, hogy nem követte el a vád szerinti bűncselekményeket, felmentését kéri.

XVIII.r. vádlott (a volt XVII. r. vádlott nem szerepel már az eljárásban)

-             az ügyészség még most is bizonytalan egyes cselekmények kapcsán az elkövetés körülményeit illetően

-             robbanószert nem találtak a helyszíneken

-             XI.r. vádlott vallomás-visszavonásának oka egyértelmű, kényszer alatt volt

-             felmentést kér

Budaházy György I. r. vádlott

-             az eljárás során végig együttműködő volt, hogy kiderüljön mi történt, rengeteg munkát tett bele

-             hatalmas csalódás, hogy feleslegesnek érezte korábban az elsőfokon a vádlottak és a védelem részéről kifejtett munkát

-             elítélően felidézte a korábbi elsőfokú bíró ítélethirdetés utáni döbbenetes szólását: „Budaházy úr Ön mindenben bűnös, ez a lényeg”

-             az ügyészség vádbeszédében semmi nem jelent meg abból, hogy mi történt a megismételt eljárásban, pedig halomra dőlt minden bizonyíték végleg

-             a bíróság első fokon tévesen magáévá tette az ügyészség koncepcióját

-             abban az időben nemzeti radikális körökben tekintélyes embernek tekintettek, ebből indult ki az ügyészség és építette fel a konstruált bűnszervezeti kereteket és az állítólagos terrorcsoportot, amelynek vezetőjének nyilvánították önkényesen

-             a konkrét cselekményekből kell kiindulni, nem a prekoncepcióból

-             a helyszíneken talál műanyag flakonok, üvegek százfélék voltak, nincs semmi egységes jelleg

-             az állítólagos elkövetési öltözet nem volt egységes, ezt képekkel igazolja

-             utalt rá, hogy Szilvásy György akkori titokminiszter az egyik  tárgyaláson tanúként úgy nyilatkozott róla, hogy frekventált személy, nyilván állandóan meg volt figyelve, így miként tudott volna konspiratív módon megszervezni és működtetni terrorcselekményeket végrehajtó bűnszervezetet, ez a koncepció teljesen alaptalan

-             olyan időszakban zajlottak a terhükre rótt cselekmények, amikor az állami terror tombolt, ami az ügyészség miatt büntetlen maradt

-             utalt saját, 2006 őszi rendőrterrort bemutató dokumentum-filmkészítési munkájára, teljesen sokkol még mai is ami akkor történt

-             ebben az időszakban védtelen volt a társadalom, hatalmas volt a felháborodás, kiszolgáltatottság, de az akkori kormányellenes tiltakozást, ellenállást terrorizmus kategóriájába tenni nem lehet,

-             nem vagyunk bűnöző társaság, hasznos, de átlagos tagjai vagyunk a társadalomnak, több esetben nagycsaládos emberek vagyunk

-             az elsőfokon kapott 13 évet letöltötte, mert 13 éve zajlik az eljárás, de egyébként sem lehetett a vádakból semmit bizonyítani

-             igazságos és felmentő ítéletet kér magára és vádlottársaira.

Végül a bíró bejelentette, hogy az eljárást lezárja és az ítélethirdetésre március 16-án 8.30-kor kerül sor.

 

(dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ www.njsz.hu ügyvezető jogi tudósítása a tárgyalásról)

2022. február 22-én immár a perbeszédekkel folytatódott a Budaházy-Hunnia per megismételt eljárása a Fővárosi Törvényszéken az esküdtszéki díszteremben érdeklődők és újságírók jelenlétében. A védelem sorait számos nemzeti jogvédő ügyvéd erősíti, továbbá védők között van dr. Szikinger István ügyvéd is. A vádat a korábbiakhoz hasonlóan most is dr. Prancz Balázs központi nyomozó főügyészségi ügyész képviselte. Az ítélet heteken belül várható.

A tárgyalásról készített videós tudósításban Budaházy György és dr. Gaudi-Nagy Tamás nyilatkoznak a per állásáról és annak várható kimeneteléről.

A február 22-ei tárgyalás előtt a vádlottak közleményben foglalták össze álláspontjukat.

Ebben többek között leírták, hogy „2016. augusztus végén nagy port kavart a Fővárosi Törvényszék ellenünk hozott igazságtalan, drákói szigorúságú, 125 év összbüntetést kiszabó ítélete. Majd a botrányosan, időn túl, csak 2017 májusára elkészült írásos ítélet indokolást körüllengő okirathamisítás gyanúja keltett még sajtóvisszhangot. Mi a mai napig úgy gondoljuk, hogy itt be is kellett volna fejezni az eljárást a törvényes bírói ítélet hiánya miatt, de nem ez történt, hanem az ügy másodfokra került. 2018 áprilisban aztán a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte ezt a teljesen megalapozatlan elsőfokú döntést és a Törvényszéket új eljárásra kötelezte… A Központi Nyomozó Főügyészségnél megállt az idő: Prancz Balázs ügyész a botrányosan igaztalan és teljesen megalapozatlan vádbeszédében most is 10-20 év körüli büntetéseket kér ránk, hogy a börtönben öregedjünk meg…. A legtöbb ember ma azt hiszi, hogy ennek az ügynek már rég vége van...”

A 3,5 éve zajló megismételt eljárásban (az egész Budaházy-Hunnia ügy már a 14. évében jár…) az újra, teljes körűen lefolytatott bizonyítás után a Fővárosi Törvényszék perbeszédek megtartásának sajátos módját választotta. A pandémiás eljárási szabályok adta felhatalmazás alapján idén januárban arra kötelezte az ügyészséget, a vádlottakat és védőiket, hogy írásban nyújtsák be perbeszédeiket. A védőknek tehát úgy kellett írásba foglaltan elkészíteni perbeszédeiket, hogy nem ismerhették meg előtte az ügyészség vádbeszédét, ezáltal azt sem, hogy az ügyészség miként értékeli a megismételt bizonyítási eljárás során keletkezett bizonyítékokat és milyen indítványokat tett.

A mai tárgyaláson klasszikus perbeszédek nem hangzottak el, az írásbeli perbeszédek ismertetését senki nem kérte, így a bíróság arra adott lehetőséget, hogy válaszokat, illetve viszontválaszokat tegyenek a szemben álló felek.

A tárgyalás elején dr. Ignácz György bíró „megrótta” dr. Szikinger Istvánt, Budaházy György védőjét, hogy miért állította írásbeli védőbeszédében a védői jogok sérülését, miközben a perbeszédek írásbeli benyújtását elrendelő bírói döntést nem kifogásolta, holott a bíró szerint erre lett volna lehetősége.

Az ügyész a bíró figyelmeztetésére korrigálta az írásbeli vádbeszédét egy súlyos hiba miatt: a megismételt eljárás vádiratában annak ellenére szerepelt a Vörös Csepel kocsma elleni támadás vádpontja, hogy az erre vonatkozó kulcsbizonyítékot már az alapeljárásban kizárta a bíróság és felmentette e körben az érintett vádlottakat. Ezért az ügyész e körben kénytelen volt felmentési indítványt tenni, de egyébként fenntartotta a vádbeszédben foglaltakat és meglepő módon egyáltalán nem kívánt reagálni a vádat ízekre szedő alapos védőbeszédekre. Csupán annyit emelt ki, hogy a megismételt eljárásban lényegében semmi csoda vagy újdonság nem történt.

A viszontválaszok keretében elsőként dr. Szikinger István védő reagált néhány kritikai elemet kiemelve és alapvetően fenntartotta az írásban benyújtott védőbeszédében írtakat felmentést kérve.

Dr. Gyurta Tibor védő is kifogásolta, hogy a védőbeszédeket úgy kellett elkészíteni, hogy nem volt ismert az ügyész perbeszéd, ezért tett néhány kiegészítéseket. Összefoglaló nyilatkozata szerint az alap- és megismételt eljárásban a vádak fő pilléreit jelentő, vádlottakra terhelő vallomások (Benkő, Fábián, Soós) megdőltek, nincs bizonyító erejük, felmentésnek van helye.

Kiemelten utalt arra, hogy elképesztő módon egy szót sem ejtett a vádbeszéd arról, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György Gyula korábbi országgyűlési képviselők a hozzájuk 2010 őszén segítségért forduló, ügyészség által szorongatott Soós Tibor koronatanú tekintetében a megismételt eljárásban tett, ellentmondás-mentes és hiteles tanúvallomásaikkal azt bizonyították, hogy a vádlottakra tett ilyen terhelő vallomások kényszervallatás körülményei között születtek jogellenes fenyegetettség hatása alatt, ami miatt vissza is akarta vonni Soós a terrorvád alapjává tett vallomásait, de erre végül nem került sor.

Mindez egy újabb bizonyítéka annak, hogy milyen koholt bizonyítékokat raktak össze Budaházyék ellen 2009-ben, hogy felépítsék a nagy „terrorista pert”, ezzel mintegy hamisan igazolni kívánva az akkori balliberális hatalom áldozati szerepét és az ellenük fellépő hazafiak veszélyes és kriminogén jellegét.

Dr. Czipri Zoltán védő viszontválaszában átfogó és megsemmisítő kritikát gyakorolt a vádak és a vád bizonyítékai tekintetében, kiemelve egyes bizonyítok beszerzésének jogellenességét és ezért vádat bizonyító jellegének kizártságát, szintén kérve védence felmentését.

A bíró ezt követően néhány tisztázó kérdést intézett egyes védőkhöz, abban a körben, amelyeket nem értett a védőbeszédekben.

Dr. Szikinger István védő kérdésre jelezte, hogy szerinte nem volt eljárási szabálysértés amikor írásbeli perbeszédes előkészítést rendelt el a bíró. Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy kétszeres értékelés tilalmába ütközik, ezért a bűnszervezeti minősítést kizárja a terrorista csoportban történő elkövetés minősítése.

Budaházy György I. r. vádlott ezt követően több órás részletes, megsemmisítő alaposságú észrevételben támadta és szedte ízekre az ügyészi vádbeszédet. Kiemelte az elején az ügyész azon nyilatkozata, hogy semmi érdemi nem történt a megismételt eljárásban nem igaz, mert számos olyan eredményt hozott a bizonyítási eljárás, amely tovább gyengítette, illetve meg is semmisítette a vád bizonyítékait.

Hangsúlyosan utalt arra, hogy az új eljárásban törvényes ítélet kell szülessen: a vádlottaknak csak a törvényes ítélet a megfelelő, mert a törvényes ítélet pedig csak a felmentés lehet.

Részletesen cáfolta – felsorolva a bizonyítékokat - az ügyészi perbeszéd azon valótlan részét, amely szerint „a vádlottak állításán kívül tehát arra semmilyen adat, körülmény nem utal, hogy az ügyben eljáró hivatalos személyek részéről a vádlottak vagy Soós Tibor irányába a terhelő vallomás érdekében bármilyen nyomásgyakorlás, fenyegetés történt volna, vagy más jogsértést követtek volna el.”

Sérelmezte, hogy a fényképről felismerésre bemutatások során olyan tablókat alkalmaztak, amelyeken az ügyben érintett – úgymond felismerésre ajánlott - személyek fényképei részben megjelöltek voltak. Az ügyészség is elismerte, hogy voltak ilyen jelzések, de Budaházy szerint komolytalan állítás, hogy ezek a jelzések az ügyészség által megszorongatott terhelő tanúk számára semmilyen jelentőséggel nem bírtak volna. Ezzel szemben egyértelmű, hogy egy ilyen módszer a bizonyítási cselekmény önkényes és megengedhetetlen manipulációját jelenti.

Kifogásolta, hogy a terrorszervezet minősítést annak ellenére használja az ügyészség a vádbeszédében következetesen, hogy ilyen kategória nincs a Btk-ban.

A Btk. szerinti bűnszervezeti minősítés törvényi feltételei nem állnak fent szerinte. Ehhez az kellene ugyanis, hogy három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoportot alkosson, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Ha el is fogadnánk, hogy ez a csoport jelleg fennállt volna – de egyébként nem – akkor is legfeljebb a rongálás alapeseteit, illetve szabálysértési alakzatát végrehajtó csoportról beszélhetnénk, ezért viszont a bűnszervezeti minősítés nem merülhet fel.

A per tárgyalása még február 24-én, majd a jövő héten folytatódik Budaházy Györgynek az egyes vádpontok tételes cáfolatát kifejtő további perbeszédével, a vádlottak utolsó szó jogán megtett nyilatkozataival, majd ezt követően a bíró jelzése szerint akár már március hónapban megszülethet az új elsőfokú ítélet.

Ebben az ügyben az amnesztia, a meghurcoltak jóvátétele, továbbá a Budaházyék kálváriájáért felelősök felelősségre vonása az igazságtétel sokak által joggal és régóta várt része.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat korábban már többször sürgette az eljárás közkegyelmi lezárását: legutóbb tavaly október 23-án a 2006 őszi rendőrterror 15. évfordulója alkalmából tette közzé emléktörvény javaslatát. Ebben azt javasolták a nemzeti jogvédők, hogy közkegyelmi úton, törvénnyel zárhatná le az Országgyűlés a 2010 előtti politikai ellenállókkal szemben a gyurcsányi időszak koholt bizonyítékai alapján indult koncepciós pereket. Fel kell oldani szerintük azt a sok hazafias ember igazságérzetét bántó ellentmondást, hogy amíg a hazafias tevékenységéről régóta ismert és elismert Budaházy György és társai ellen több mint 13 éve tart egy képtelen, többek között kényszervallatásokra és kamuvideókra épített gyanú, majd terrorvád alapján zajló eljárás, addig Gyurcsány Ferencet és az akkori politikai vezetőket, illetve rendőri vezetőt terrorcselekmény miatt meg sem gyanúsították.

Sajnálatos, hogy a javasolt lépést nem tették meg: most az fenyeget, hogy a választás előtt pár nappal esetlegesen egy sokakat felzaklató, nem törvényes, de a vádlottakat súlyos börtönévekkel sújtó ítélet születhet, amelynek a választásra nézve is beláthatatlan következményei lehetnek. Miután a kézenfekvő  politikai megoldás (amnesztia) nem született meg, ezért a vádlottak és védőik kénytelenek tovább folytatni a felmentésért és a majdani jóvátételért folytatott küzdelmüket, csakúgy mint a vádlottak ügyét kezdetekről felkaroló Nemzeti Jogvédő Szolgálat.

 

Forrás: pestitv.pestisracok.hu

Több éven át tartó harc után két emblematikus polgári perben is a konzervatív értékek diadalmaskodtak – ami valljuk be, sajnos egyáltalán nem szokványos. Mindkét ügy emblematikus társadalmi kérdéseket feszeget, tesz a mérlegre. A bíróságok döntése így fontos iránymutatás, mérföldkő lehet a hazai joggyakorlatban. Téglássy Imrét még 8 évvel ezelőtt támadta meg és alázta meg egy homoszexuális férfi a Pride–on, ahol az életvédő több társával együtt csendben, vallásos tartalmú képekkel a kézben fejezte ki nemtetszését az LMBTQ felvonulás ellen és a konzervatív értékek, a biológiai nemiség és család szentsége mellett. Reményi János az RTL Klub milliárdos bevételű gyártó cégével, a Mi kis falunk című sorozat készítőivel szállt szembe. János a Pajkaszeget megtestesítő élő falu lakója és a sorozat nagy ellenzője, mert mint mondja, az megalázza a vidéki embereket és azokat az értékeket, amelyek számára kiemelten fontosak. Ezért amikor az engedélye nélkül felvették és a filmben szerepeltették véleménye szerint az egész falu előtt hiteltelenítették. Mindkét ügyben a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, Gaudi–Nagy Tamás járt el.

A Pesti Tv " Pesti riporter" c. műsorának 2022. február 14-i adásában dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nyilatkozott a  dr. Téglásy Imre magzat, élet- és családvédő ellen 2014-ben szeméremsértés bűncselekményét elkövető és ezen vétsége miatt 2 milliós sérelemdíj és egymilliós perköltség megfizetésére kötelezett, amerikai-görög állampolgárságú Pride-os LMBTQ aktivista ügyében született ítéletéről és annak tanulságairól.

A hatalmas jelentőségű, remélhetően kellő társadalomvédő és az áprilisi gyermekvédelmi népszavazás tekintetében mozgósító hatású ítélet és az ügy részletei itt találhatók.

Az ügyről a Magyar Nemzet c. napilap ekként számolt be.

 

A megtélt sérelemdíj alapjául szolgáló bűncselekményt bemutató felvétel az alábbi videóban 0:52:1:20 között látható

 

 

A HÍR TV Csörte c. műsorának 2022. február 14-i adásában dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nyilatkozott a  dr. Téglásy Imre magzat, élet- és családvédő ellen szeméremsértés bűncselekményét elkövető, vétsége miatt 2 milliós sérelemdíj és egymilliós perköltség megfizetésére kötelezett, amerikai-görög állampolgárságú Pride-os LMBTQ aktivista ügyében született ítéletéről és annak tanulságairól.

A hatalmas jelentőségű, remélhetően kellő társadalomvédő és az áprilisi gyermekvédelmi népszavazás tekintetében mozgósító hatású ítélet és az ügy részletei itt találhatók.

Az ügyről a Magyar Nemzet c. napilap ekként számolt be.

A megtélt sérelemdíj alapjául szolgáló bűncselekményt bemutató felvétel az alábbi videóban 0:52:1:20 között látható

 

Forrás: magyarnemzet.hu

Elmarasztalta a Tatabányai Törvényszék A mi kis falunk című tévésorozatot készítő Content Factory Kft.-t, a bíróság az első fokú, nem jogerős ítéletében megállapította: a cég az egyik helyi lakosról engedély nélkül készített felvételt, amit – szintén az illető tudta nélkül – néhány másodperc erejéig be is emelt a műsorba. A bíróság szerint a Content Factory Kft. ezzel megsértette a helyi lakos képmáshoz és hangfelvételhez való személyiségi jogát.

Pert nyert első fokon, nem jogerősen a Tatabányai Törvényszéken egy pilis­szentléleki férfi az RTL Klubon látható, A mi kis falunk című tévésorozatot készítő Content Factory Kft. ellen. Reményi János azért fordult bírósághoz, mert a tudta és engedélye nélkül 2019-ben néhány másodperc erejéig olyan, falusi életképi hatást keltő vágóképet tettek be a sorozatba, amelyen ő látható. A Tatabányai Törvényszék ítéletében megállapította: a Content Factory Kft. azzal, hogy a férfiról annak engedélye nélkül mozgóképes képfelvételt készített, azt felhasználta és elhelyezte az általa gyártott A mi kis falunk című tévésorozat 4. évad 4. részének 39. percében három másodperc hosszan, másrészt közlésre átadta a Magyar RTL Televízió Zrt.-nek, megsértette Reményi János képmáshoz és hangfelvételhez való személyiségi jogát.

Jelentős büntetés

A Tatabányai Törvényszék kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül a polgári törvénykönyv ide vonatkozó jogszabálya alapján adjon elégtételt oly módon, hogy levélben bocsánatot kér. A bíróság kötelezte továbbá a Content Factory Kft.-t, hogy tizenöt napon belül fizessen meg Reményi Jánosnak háromszázezer forint összegű sérelemdíjat, illetve ügyvédi munkadíj címén 1 634 800 forint perköltséget.

Gaudi-Nagy Tamás, a Reményi Jánost képviselő ügyvéd a Magyar Nemzetnek elmondta: a per a felvétel engedély nélküli, ezért jogellenes készítése és közlése miatt indult.

Azt ugyanakkor fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az eljárás megindítása előtt felhívták a céget a jogsértés megszüntetésére és elégtétel adására, a Content Factory Kft. azonban – a jogsértés tényének megtörténtét is vitatva – a jogvita peren kívüli rendezésétől elzárkózott. Annyi történt csupán, hogy a Content Factory Kft. utólag kivágta a Reményi János által sérelmezett részt az érintett epizódból.

Felháborító tett

Az ügyvéd kifejtette: a sikertelen peren kívüli rendezési kísérlet után szerették volna egy eljárásban perelni a gyártó céget, a Content Factory Kft.-t és az RTL Klubot, de ezt a Tatabányai Törvényszék nem engedte, az ügyet ketté kellett bontani.

Jelenleg a gyártó céggel szembeni per zajlik, amelyben ötszázezer forint összegű sérelemdíjat és milliós nagyságrendű perköltséget kértünk. Az RTL Klub elleni pert felfüggesztették, amely csak akkor folytatódik, ha a gyártó céggel szembeni per jogerősen befejeződik

 – emelte ki Gaudi-Nagy Tamás. Az ügyvéd rámutatott arra: az ügy azért felháborító, mert a helyben lakó lokálpatrióta férfit – az engedélye nélkül készített három másodperces vágóképes felvétellel – úgy emelték be a sorozat egyik adásába, mintha statiszta lenne. Szavai szerint tették ezt annak dacára, hogy Pilisszentléleken, az Esztergomhoz tartozó háromszáz fős településrészen mindenki számára nyilvánvaló: János keresztény jobboldali emberként családjával és sok más helyi lakossal együtt határozott ellenzője a sorozatnak.

Eredménytelen védekezés

– Azzal, hogy engedélye nélkül, lényegé­ben egy paparazzifelvételt készítettek róla és azt beemelték a sorozatba, olyan látszatot keltettek, mintha ő statisztaként egyrészt aprópénzt fogadott volna el a szereplésért, másrészt pedig a helyi közösség előtt hiteltelenné kívánták tenni azzal, hogy bort iszik és vizet prédikál, tehát mégis támogatja a sorozatot, noha szóban kiáll ellene – fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás.

 

A perben a Content Factory Kft. – eredménytelenül – azzal védekezett, hogy a negyedik évadra vonatkozó forgatási rend a faluban mindenki számára ismert volt, ők a lakosokat, illetve a helyi önkormányzatot is tájékoztatták arról. Védekezésül hozták fel azt is, hogy mivel az évente több hónapig tartó – egyébként a településrészen élők életét sokszor megnehezítő – filmforgatás során egy nagy létszámú stáb dolgozik, amely mások számára is észrevehető, a jelenlétéből pedig szükségképpen arra kell következtetni, hogy ott filmet forgatnak. Aki pedig akár helyi lakosként arra sétál, az ráutaló magatartással engedélyt ad arra, hogy felvételt készítsenek róla. Az érvelést nem fogadta el a bíróság, rámutatva, hogy a felvétel nem ilyen körülmények között készült, ráadásul egy olyan, nem tervezett, nem meghirdetett forgatási helyszínen történt, amelyre nem terjedt ki a filmforgatási közterület-használati engedély sem. Az ügy első fokon lezárult, azt még nem tudni, hogy a Content Factory Kft. fellebbez-e a Tatabányai Törvényszék döntése ellen.

 

 

Ma este a budai várból 2500 fő indult el a Kitörés 60 emléktúrán ezáltal is tisztelegve az 1945. február 11-ei kitörés magyar és német hősei előtt. A Bécsi kapunál 23 antifa szánalmas erőlködéssel nácizva provokált és a "felszabadító" Vörös Hadsereget dicsőítette vörös csillagos zászlóval. A gyalázatos tiltott önkényuralmi jelkép miatti feljelentés nem maradt el.  A túrázva emlékezők nem ültek fel a hazug provokációnak, odavágás nélkül, a hős elődökhöz méltó fegyelmezettséggel bizonyították a védők igazát és erejét. Büszke vagyok rá  hogy a helyszínen nemzeti jogvédő biztosítást adhattam ehhez a hiánypótló emléktúrához. Köszönet a szervezőknek, a résztvevőknek és korrekt biztosítást adó rendőröknek.

 

Hat évvel ezelőtti írásommal tisztelgek a Becsület napjának hősei előtt.

 

Honfitársi üdvözlettel:

 dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, 

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

 

Forrás: magyarnemzet.hu

A bíróság a követelt hárommillió helyett kétmillió forint sérelemdíjat ítélt oda Téglásy Imének, aki egy Szűz Máriát ábrázoló képpel tiltakozott a Pride ellen, mikor egy görög–amerikai állampolgárságú pride-os demonstráló molesztálni kezdte.

Alig több mint egy évvel a perindítás után elsőfokú ítélet született azon ­LMBTQ-mozgalmár ügyében, aki a 2014-es Budapest Pride-on szeméremsértést követett el Téglásy Imre ellentüntetővel szemben. A követelt hárommillió helyett – kamattal növelt – kétmillió forint sérelemdíjat és csaknem nyolcszázezer forint perköltséget ítélt meg a bíróság a sértettnek. Az ügy előzménye, hogy 2014 nyarán Téglásy Imre, aki egyúttal a magzatvédő Alfa Szövetség elnöke, bejelentett ellentüntetést szervezett – egy családvédő közösséggel – a Budapest Pride ellen.

A többgyermekes családapa a demonstráción egy Szűz Máriát ábrázoló képet tartott a kezében.

A békésen tiltakozó ellentüntetőket a rendőrök kordonokkal választották el a Pride felvonulóitól, akik közül egy görög–amerikai állampolgárságú, de Magyarországon élő Pride-demonstráló sétált be közéjük. Téglásy ezt követően rendezőként megkérte a férfit, hogy távozzon, amire a magát festőnek nevező felvonuló Téglásyt először ölelgetni, majd szeméremsértő módon fogdosni, simogatni kezdte. A botrányosan viselkedőt a rendőrök, illetve a többi ellentüntető fékezte meg. Az elkövető ezután egy pózolós meneteléssel, náci karlendítéssel távozott a helyszínről, és „Isten veled, szerelmem!” kijelentéssel szólt vissza Téglásy Imrének.

– Az ítélet jól bemutatja, hogy az LMBTQ jegyében fellépő és maguknak toleranciát követelő emberek abszolút intoleránsak a normalitást védőkkel szemben, és ez jelen esetben eljutott a tettleges, bűncselekményt megvalósító magatartásig. Másrészt azt gondolják, hogy rájuk abszolút nem vonatkoznak a törvények. Harmadsorban pedig nem szeretik vállalni a tetteik következményeit

 – mondta lapunknak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. A pernyertes felperes ügyvédjeként azt is elmondta, a bűnelkövető semmilyen megbánást nem tanúsított. Mint részletezte, a védekezését végig arra alapozta, hogy nem is értett magyarul, nem tudta, hogy mi történik, kikkel van ott az eseményen. Az ügyvéd kifejtette: ezt a tények egyértelműen cáfolták, az elkövetőnek a felvételen látható mozdulatai pedig egyértel­műen szexuális célzatúak és megalázók voltak. – Az ügy érdekessége, hogy a Magyar Helsinki Bizottság egyik kiemelt ügyvédje, Fazekas Tamás ügyvéd képviselte a vádlottat a büntetőeljárásban.

Mivel a perben másodfokon nem tartanak tárgyalást, az ügyvéd nagy esélyt lát arra, hogy az ítélet jogerőre emelkedjen.

Gaudi-Nagy Tamás reménykedik abban, hogy az ügynek a megfelelő emberi méltóságot, a társadalmat és a normalitást védő hatása is lesz.

– Fellélegeztem, és a jogi képviselőm is. Nyolc éven keresztül ezt az egész ügyet vinni – sok-sok tárgyalást, feszült pillanatot átélni –

 -nehéz volt, de győztünk.

Nem könnyű megélni azt, amikor valaki nem vállalja fel az általa elkövetett bűncselekményt, ráadásul minket szidalmaz, nácinak nevez, illetve olyan egyéb vádakkal illet bennünket, amelyeket nehéz volt indulat nélkül hallgatni. Mindennek tetejébe a perbe fogott provokátor – a felvételek és a szemtanúk bizonyítékai ellenére – minket vádolt agresszióval azért, mert tüntetni mertünk ellenük – nyilatkozta lapunknak az ítéletről Téglásy Imre. Hozzátette: a felvonuló minden egyes verbális és metakommunikációs megnyilvánulása a bántás, a kigúnyolás, a gyalázás felé mutatott mind az eseményen, mind a tárgyaláson. – Meggyőződésem, hogy ha a mi oldalunkról történt volna hasonló bűncselekmény, akkor már a helyszínen megbilincselték volna az elkövetőt.

Ez a közösség úgy gondolja, mindent megtehet.

Én egy héttagú család feje vagyok, engem ez a támadás nagyon megviselt – fűzte hozzá. Téglásy Imre ennek ellenére úgy vélekedik, a jelen helyzetben egy magyar, keresztény érzelmű ember legfontosabb szerepe, hogy védje a magyarságot, a keresztény értékeket, üzenve, hogy „az a kártékony magatartás, amely megnyilvánul az LMBTQ-mozgalmak részéről, számunkra nem fogadható el”.

A Fővárosi Törvényszék 2022. február 9-én hozott elsőfokú ítéletével kétmillió forint és kamatai összegű sérelemdíj, továbbá közel egymilliós perköltség megfizetésére kötelezett egy, hazánkban élő USA-görög állampolgárságú LMBTQ személyt, amiért a „másság”-ot népszerűsítő budapesti Pride-on 2014. július 5-én a normalitás védelme érdekében társaival, kezében Szűz Máriát ábrázoló képpel békésen tüntető dr. Téglásy Imre, az Alfa Szövetség elnöke sérelmére - büntetőbíróság által jogerősen megállapítottan - szeméremsértés vétségét követte el. A közismert magzat- és életvédő pernyertes jogsértett jogi képviseletét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője látja el négy éve.

A felvételen dr. Téglásy Imre felperes és jogi képviselője értékelik a hatalmas jelentőségű ítéletet, amelynek remélhetően kellő társadalomvédő és az áprilisi gyermekvédelmi népszavazás tekintetében mozgósító hatása lesz. Az eset egy jellemző példa arra, hogy az LMBTQ  jegyében fellépő és maguk irányában elfogadást követelők milyen intoleránsak tudnak lenni a normalitást védőkkel szemben, mennyire hajlamosak nem tisztelni a hagyományos értékek mellett kiállók emberi méltóságát, azt gondolni, hogy ők a törvények felett állnak és tetteik következményeit pedig nem vállalni.

A bűncselekménnyel okozott személyiségi jogsértés sérelemdíjjal való kompenzálása érdekében indított polgári perben a lefolytatott bizonyítás eredményeként mondta ki a bíróság, hogy az elkövető nagy nyilvánosság előtt elkövetett, súlyos jogsértésnek minősülő, szándékos bűncselekményével megsértette dr. Téglásy Imre szexuális integritásához fűződő jogát és ezáltal az emberi méltóságához való jogát, ezért köteles az okozott nemvagyoni hátrány jóvátételére.

Az ítélet indokolásában szerepel az többek között, hogy „személyiségi jogot sértő magatartás, így közéleti viták eszköze nem lehet az, amit alperes tanúsított, a bíróság pedig nem tartotta külön bizonyítandónak azt az tényt, hogy felperes magát ezen alperesi magatartás következtében megalázottnak és megbecstelenítettnek érezte.” A bíróság kimondta azt is – cáfolva az elkövető azon védekezését, hogy ő a jogsértett szerinte intoleráns magatartására reagált csak -, hogy „ semmiképpen sem nevezhető a felperes véleményével arányban álló ellenvélemények az alperes magatartása” és „felperesi magatartásban a bíróság semmilyen intoleranciát nem vélt felfedezni, hiszen ha az alperes és demonstráción részt vevő többi személy részéről nem intolerancia a saját értékrend ország-világ előtt demonstrálása, úgy a felperes és az ő közössége részéről sem minősíthető intoleranciának ugyanennek a megjelenítése.”

A sérelemdíj összegét a bíróság – a preventív és reparatív célokat szem előtt tartva – a keresetben kért összegnél ugyan alacsonyabb összegben határozta meg, de az ítélet összességében a jogsértett számára elfogadható.

Az ítélet még nem jogerős, de mivel ebben a pertípusban fellebbezés esetén a másodfok nem tart tárgyalást és iratokból dönt, így reális esély van arra, hogy ez a precedens- jelentőségű ítélet jogerőre is emelkedjen.

A tényállás szerint a békésen tiltakozó ellentüntetők közé– bár a rendőrök kordonokkal választották el őket - a Pride vonulói közül besétált kihívó módon egy személy, akit dr. Téglásy Imre rendezőként távozásra kért, mire a provokátor őt ölelgetni, majd szeméremsértő módon fogdosni, simogatni kezdte, végül megtaperolta mellét. A botrányosan viselkedőt a rendőrök, és a többi ellentüntető fékezte meg. Az elkövető ezután pózolós meneteléssel, náci karlendítéssel távozott, az „Isten veled szerelmem” kijelentést címezve a sértettnek.

A hat évig tartó büntetőeljárásban – amely dr. Téglásy Imre becsületsértés miatt tett feljelentése miatt indult (három évig az elkövetőt keresték) - az ügyészségtől hiába kérték a cselekmény minősítésére sokkal alkalmasabb, közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt vádemelést a Pesti Központi Kerületi Bíróság végül csak szeméremsértés vétsége miatt mondta ki bűnösnek az az elkövetőt, emiatt őt két év próbára bocsátotta, a sértett polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. Másodfokon a próbára bocsátás intézkedés idejét egy évre csökkentették, de kimondták, hogy az elkövető megsértette dr. Téglásy Imre szexuális integritáshoz fűződő jogát és emberi méltóságát. A büntetőeljárásban a Magyar Helsinki Bizottság egyik kiemelt ügyvédje, dr. Fazekas Tamás védte az elkövetőt. Ezt követően indult 2020 őszén az újonnan bevezetett típusú, sértettek számára igénybe vehető gyorsított per, amelyben alig egy év után született a mostani ítélet. Az elkövető az eljárások alatt megbánást nem tanúsított és többször sértő módon, nácizva nyilvánult meg a hagyományos értékekkel és képviselőikkel szemben.

Az ügy korábbi szakaszairól szóló bírósági tudósítások:

https://www.bitchute.com/video/aeORjS...

https://www.bitchute.com/video/X1gSKt...

https://www.bitchute.com/video/fz7R5f...

Budapest, 2022. február 9.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

 

2021 októberében egy  precedensértékű, jogerős és azóta az alperesek által pénzügyi teljesítést nyert bírósági ítélet született a Fővárosi Ítélőtáblán. A másodfokú bíróság jelentős mértékű sérelemdíjat állapított meg három felperesnek, miután bizonyítottnak látta, hogy a Metrodom csoport cégei a Panoráma fantázianevű újpesti megalakópark építésével megsértették a felperesek pihenéshez, hétvégi és éjszakai nyugalomhoz, valamint az egészséges és zavartalan környezethez fűződő személyiségi jogait azzal, hogy közel 3 éven át szükségtelen mértékű zaj és por hatással terhelték a környezetet.

Büszke vagyok arra, hogy a kemény jogi küzdelemet, de végül a jogsértett polgárok győzelmét hozó perben bátyámat, Nagy Attilát és két másik jogsértettet képviselhettem. Ez egy ízig-vérig nemzeti jogvédő kihívás, amelynek még nincs vége, mivel több más jogsértett is  indított pereket, illetve erre készül. Az elért eredményt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat is üdvözli és kiemelt jelentőségűnek tartja jogvédő szempontból is.  Az alábbiakban erről a perről  Nagy Attila által tartott sajtótájékoztató összefoglalója olvasható:

A holland-izraeli érdekeltségű, hazánkban 2012 óta működő Metrodom csoport magát Budapest legnagyobb ingatlanépítőjének nevezi. Még Újpest előző polgármestere, Wintermantel Zsolt is így nyilatkozott erről az építkezésről: “A Metrodom soha nem látott brutalitással rontott a környéken lakók nyugalmára.”

A perben a felpereseknek személyenként  egymillió-négyszázezer forint és kamatai összegű sérelemdíjat  ítéltek meg jogerősen, valamint a több milliós perköltséget is a pervesztes Metrodom cégeknek kellett viselniük. A kirendelt igazságügyi szakértő megállapította többek között, hogy az "alperesek az általuk épített lakópark tervezése és kivitelezése során nem vették figyelembe a felperesek érdekeit.", továbbá "az építkezés idején a zajkibocsátási határértékek rendszeres és jelentős mértékű túllépése történt meg."

A pernyertes elsőrendű felperes Nagy Attila, a Mi Hazánk budapesti elnöke és a párt II. kerületi országgyűlési képviselő-jelöltje volt, a felperesi jogi képviselő pedig dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, aki - Nagy Attila szerint - kiválóan és szakszerűen vitte végig a 3 évig zajló pert. Nagy Attila elmondta, hogy szerinte ezzel  megszűnt az a kiszolgáltatott helyzet, amelyben következmények nélkül kellett eltűrniük a pihenésükben, nyugalmukban megzavart polgároknak egy multinacionális óriásberuházás szükségtelenül zavaró hatásait, miközben a jogsértő multik milliárdos profitot vágnak zsebre a polgárok rovására. Azt javasolta a hasonló helyzetbe került, de jogsértéseket nem tűrő honfitársainknak szerte az országban, hogy ne hagyják magukat. Jelezte: a szükségtelen zavarás tényét és tartalmát megfelelően bizonyítani kell, ehhez a jogsértettek kitartó összefogása és célirányos pervitel mellett  többek között az építési folyamat idején gyűjtött megfelelő bizonyítékokra (pl. fényképek, mozgóképes felvételek) is szükség van.

Budapest, 2022. február 9.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat képviseletében

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Mottó: “Semmi sem állhat ellen hosszan az igazságnak: lehet támadni, de sohasem lehet legyőzni.” - Loyolai Szent Ignác

Bízom benne, hogy a Megváltó születésének áldott és kegyelemteljes minapi karácsonyi ünnepét sikerült honfitársainknak gúnyhatárokon innen és túl  meghitt, szeretetteljes békés és egészséges körülmények között megélni és egyúttal erőt meríteni a nemzetünk számára sorsdöntő, ma megkezdődött új esztendő nyilvánvalóan kőkemény honvédő küzdelmeihez.

A globalista-liberális erők és hazai csatlósaik, kiszolgálóik célkeresztjébe került mára minden, ami a magyar ember számára szent és a  megmaradás záloga: Isten, haza, család, hagyományaink, nemzeti értékeink, nemzeti összetartozásunk. Idén e körök meg akarják kaparintani a hatalmat, hogy ezzel visszaélve - természetesen az általuk mindig szentírásként hivatkozott jogállami követelményeket sutba vágva - eltöröljék, felszámolják a magyarság nemzeti létalapjait, sőt magát a nemzeti államunk normalitáspárti kereteit, hogy hazánkat és a magyarságot a globalista világhálózat engedelmes csatlósává tegyék és a nemzeti  ellenállókkal szemben pedig baloldali terrorista módszerekkel lépjenek fel ismét 1919-hez, 1945-48 közötthöz, 1956-hoz és 2006-hoz hasonlóan.

Minden hazafias érzelmű és nemzeti értékrendű magyar számára világos kell legyen: jelenünk és jövőnk megvédése érdekében minden eszközzel meg kell akadályoznunk a magyarság felszámolásának tervét és nem engedhetjük, hogy balliberálisok hatalomra jussanak.

Támadni fognak soha nem látott erővel és gátlástalansággal, ezért nekünk, felelős hazafiaknak nagyon helyén kell legyen az eszünk és a szívünk, hogy megcselekedhessük, amit megkövetel a haza.  Ebben a küzdelemben minden hazafira szükség van. És ebben a küzdelemben mi, nemzeti jogvédők - ahogy már 2004 óta tesszük -  most is ott leszünk: a jog eszközével szolgálva nemzetünket, mert mi nem engedünk a magyarok jogaiból.

 Kiváló eleink iránymutatásaiból most is bátran meríthetünk:

 „Nem az a jellemteljes hazafi, ki kormánytekintet vagy pártérdek alá sorozza a haza javát, de az, ki a két elsőt állhatatosan és gyáva félelem nélkül mindig emennek rendeli alá!” - gróf Széchenyi István

"Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet." - Bethlen Gábor erdélyi fejedelem

. "Segítsünk tehát önmagunkon s ne higyjünk azoknak, kik rontani igen, de építeni sehogy sem tudnak."

- Prohászka Ottokár  püspök

Ezúton kívánok a magam és minden nemzeti jogvédő  nevében egészségben megélt, örömökben és sikerekben gazdag boldog új esztendőt  minden kedves barátunknak, harcostársunknak, támogatónknak, honlaplátogatónknak, a magyar szabadságért és igazságért a világ bármely pontján küzdő hazafiaknak, de azoknak is, akik nem értenek egyet velünk, sőt azoknak is, akik a nemzet ellen vannak, abban a reményben, hogy előbb-utóbb ők is rájönnek: a magyarságnak küldetése van, a Szeretet, az Igazság és Szabadság kiteljesítése, és ezért kell közösen megtennünk minden tőlünk telhetőt a 2022-es esztendőben is!

Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel vallom, hogy: "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? "

Budapest, 2022. január 1-jén

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

 

 

Forrás: szentkoronaradio.com

Barcsa-Turner Gábort (HVIM elnöke) immáron több mint két éve vegzálják a hatóságok egy zártkörű rendezvényre meghirdetett LMBTQP zászló elégetésének a szándéka miatt. Az ügyet bő két hónappal ezelőtt megszüntető határozattal másodjára is lezárták, ugyanis megállapították, hogy nem történt bűncselekmény.

A további fejlemények azonban a Háttér Társaság bosszújára utalnak, amiért a HVIM ismételten fellépett a deviáns „családokat” népszerűsítő plakátkampány ellen – melyek nagy részét iskolák és vallási intézmények közelében helyezték el. Nem kizárható, hogy ez a szexuális deviáns lobbista Soros-szervezet kilobbizta az ügy folytatását. Az ügyön tisztán látszik az ideológiai nyomás, hiszen míg a büntetőeljárást megszüntető határozat szilárd érvrendszerrel részletesen és logikusan fejti ki, hogy önmagában egy „sértő kifejezés használata” még nem bűncselekmény, annak riadalom keltésére alkalmasnak kell lennie, melynek megítélése objektív, és aminek nem a közösség tagjainak érzékenysége szolgál alapul, addig az ügyet hetekkel a megszüntetése után most újraindító főügyészi határozat teljesen önkényes, és jogilag alaptalan indokokkal él. A határozat szerint a szivárványos zászló égetésére irányuló felhívás riadalomkeltésre alkalmas az LMBTQP közösségre nézve. Megállapításaival azonban teljesen szembe megy az Alaptörvény véleménynyilvánítási szabadságot és összességében a családokat és a normalitást védő rendelkezéseivel. Így immáron több mint két éve minden jogalap nélkül folytatnak zaklatásnak minősülő eljárást egy, az ország Alaptörvényében lefektetett normalitáspárti elveket betartó és betartatni kívánó hazafival szemben.

Az ügy újraindításának teljes abszurditását az is mutatja, hogy egyik fő érvként ezen döntés mellett azt hozták fel, hogy a plakát nyilvánosságra kerülésének körülményeit tisztázni akarják, hiába vallotta Barcsa-Turner Gábor azt, hogy a plakátot ő szerkesztette, és ő hirdette meg az eseményt. Egyértelmű, hogy a HVIM mögött álló infrastrukturális, szervezeti működést akarják felderíteni ennek apropóján. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a feltételezett honlapszerkesztők lakásánál a nyomozóhatóság megjelenjen, mint ahogy arra eddig is volt példa az ügyben…

Részlet az eljárás megszüntetését hatályon kívül helyező dokumentumból.

Továbbá követeljük, hogy a legfőbb ügyész azonnali hatállyal vonja vissza a négy legbefolyásosabb, Soros hálózathoz tartozó hazai liberális jogvédő szervezet (tagjai:  Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság, TASZ, Amnesty International Magyarország)  által készített egyoldalú, elfogult és szakmailag aggályos, magyarság érdekeit sértő, gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos előélet-indikátor szempontrendszer  lényegének kötelező alkalmazását elrendelő leiratot, amely 2019-ben az ügyészségek és nyomozó hatóságok számára előírta a liberális jogvédők elfogult és szakmailag aggályos, nemzetellenes szempontjainak alkalmazását.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy míg a kormányzat és az Országgyűlés teljes mellszélességgel kiáll az LMBTQP-lobbi ellen, addig a külföldi ügynök jellegű szervezetek és a genderlobbi szélsőséges liberális képviselői befurakodnak a hazai bűnüldözésbe és átvenni igyekeznek a hazai nyomozó hatóságok szakértőinek, instruktorainak szerepét.

Korábbi követelésünket fenntartva követeljük, hogy a magyar jogalkotás és a végrehajtó szervek, bűnüldöző hatóságok szakítsanak meg minden együttműködést és kapcsolatot az amúgy is nemzetbiztonsági kockázatként jelenlévő, külföldről finanszírozott ügynökszervezetekkel (pl. Háttér Társaság); de az ideális és jogilag is megvalósítható végső megoldás a jogi úton történő megszüntetésük lenne a kormányzat által is oly sokszor hangoztatott nemzetvédelem érdekében.

A végső győzelemig folytatjuk küzdelmünket a normalitás megvédése érdekében.

Kelt.:

2021.12.17. Székesfehérvár-Budapest

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető (Nemzeti Jogvédő Szolgálat) és Barcsa-Turner Gábor elnök (HVIM)

 

2021. október 21-én mutatták be Skrabski Fruzsina és Bodoky Tamás dokumentumfilmjét a 2006 őszi rendőrterrorról az Eiffel Műhelyházban. A film felidézi a véres hetek eseményeit és megrázó erővel mutatja be a gyurcsányi terror gépezetének áldozatává vált civilek pokoljárását.

Megtisztelő, hogy az egyik alkotó Skrabski Fruzsina felkérte a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot, hogy segítse a film megvalósítását: örömmel tettünk kérésének eleget, így került a filmbe két jogsértett egykori ügyfelünk Apáthy Istvánné és Macsotay Gergely esete. Ezen kívül szakértői véleményünket is megosztottuk az alkotókkal. Arra különösen büszkék vagyunk, hogy a film bemutatja véleményünket, amelyet szerint ez a hatalmi erőszak terrorcselekmény volt a nép ellen, amely el nem évülő bűntett (ráadásul bűnszervezetben elkövetett formában) és életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. Külön öröm volt, hogy ezt Fruzsina a filmbemutatón elmondott beszédében hangsúlyosan emelte ki és értett vele egyet.

A film különlegessége, hogy az értékrendileg a nemzeti jogvédőktől távol álló liberális jogvédők is szerepelnek eseteikkel és ezáltal átível a világnézeti árkokon és eljuttatja a gyurcsányi terror borzalmait, módszereit olyanokhoz is, akik esetleg abban a téves vélelemben voltak, hogy mindez csak kitaláció vagy legendázó történet. Ez is mutatja, hogy a hatalom megtartása érdekében bevetett példátlanul  kegyetlen balliberális terror válogatás nélkül csapott le mindenkire aki a karhatalom útjába került.

Ugyanakkor megállapítható és ezt a filmmel kapcsolatban hozzánk eljutott jószándékú visszajelzések is tudatták, hogy messze nagyobb felületet kaptak a liberális jogvédők, mint amit  tényleges 2006 őszi jogvédő tevékenységük indokolt volna. A filmet nem mi rendeztük, tehát ráhatásunk az arányokra nem volt, de kimaradni hiba lett volna. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közel 300 jogsértett büntető- és szabálysértési védelmét, majd kártérítési képviseletét látta el. Az igazságtétel ügyét több mint 15 éve napirenden tartjuk (itt minden megtalálható) és idén tudtuk az utolsó 53 Kossuth téri meghurcolt tüntetőt jóvátételhez juttatni. Idén október 23-án tettük közzé a 2006-os emléktörvény-javaslatunkat, amely az igazságtétel még nyitott kérdéseit zárná le.

A két liberális jogvédő szervezet (TASZ, Helsinki Bizottság) ehhez képest töredéknyi áldozat ügyében járt el, mégis a film olyan téves látszatot kelthet a valós jogvédő küzdelem történetét nem ismerők számára, mintha abban a liberális jogvédők játszották a főszerepet. A 2010-es kormányváltás után a 2006 őszi rendőrterror témáját ők levették a napirendről (nem úgy, mintha addig minden lehetőséget megragadva küzdöttek volna az igazságtételért) és egyértelmű politikai célzatból már csak a nemzeti kormány állítólagos jogállam-sértéseivel foglalkoznak.

A film másik sok kritikát joggal kiváltó része, hogy 2006 őszének történeti tényállási eseményeit a megszólaló rendőrök (hol voltak eddig ?) sok esetben önigazoló és tüntetőket alaptalanul befeketítő módon vezetik fel. A narráció szövegezésében szerencsére részben legalább sikerült az egyébként még a filmben láthatónál-hallhatónál is sokkal elfogultabb, mundérvédő és áldozathibáztató rendőri narratívát korrigálni. Az mindenesetre sokat mondó, hogy az egyik fő felelős, a jelképes büntetést kapott Gergényi máig védett embernek érzi magát, a terror felelőseinek elszámoltatását elszabotáló ügyészség  milyen szánalmas önfelmentő nyilatkozatot tett a filmben és a belügy részéről nem volt senki, aki véleményét közölte volna.

Mindettől függetlenül fontos, hogy elkészült ez a film és már számos helyre eljutott, köszönet az alkotóknak.

Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy a terrorért felelős politikai és rendőri vezetők elszámoltatása nélkül a 2006-os igazságtétel súlyosan hézagos és a jövőre szóló elrettentő hatás hiánya miatt a jövőre hatalomra törő balliberálisok gátlástalan jogállamtipró terveiket gátlástalanul szövögethetik. Fontos, hogy a jogsértettek jóvátétele lényegében megtörtént és sikerült elérni a koncepciós eljárások alá vontak felmentését. De hasonlóan megkerülhetetlen feladat, hogy  közkegyelmi úton, törvénnyel zárja le az Országgyűlés a 2010 előtti politikai ellenállókkal szemben a gyurcsányi időszak koholt bizonyítékai alapján indult koncepciós pereket. Fel kell oldani azt az ellentmondást, hogy például míg a hazafias tevékenységéről régóta ismert és elismert Budaházy György és társai ellen több mint 12 éve tart egy képtelen, többek között kényszervallatásokra és kamuvideókra épített gyanú, majd terrorvád alapján zajló eljárás (Hunnia ügy), addig Gyurcsány Ferencet és az akkori politikai vezetőket, illetve rendőri vezetőt terrorcselekmény miatt meg sem gyanúsították.

Végül ajánlunk megtekintésre két korábbi tényfeltáró dokumentumfilmet is,  főleg azoknak, akik nem tudják, vagy már elfelejtették mi történt 2006 őszén, esetleg kételkednek a 2006 őszi rendőrterror megtörténtében, vagy akik a magát felelősnek nem érző akkori miniszterelnöknek csak a mai fiatalok felé trendinek maszkírozott arcát ismerik és/vagy hajlamosak elhinni hazugságait:

1.“Res iudicata – 2006 ősze: ítélt dolog” (készítette: Almási Lajos, dr. Gaudi-Nagy Tamás, Gőbl György és dr. Morvai Krisztina) - a terror története 8 megrázó eseten keresztül

2.“Civil jelentés – 2006 őszi jogsértések” a Civil Jogász Bizottság jelentésének dokumentumfilmes feldolgozása (készítette: Gulyás János Kossuth-díjas rendező-operatőr)

A rendőrterror valódi arcának megismerését segíti és ezért erősen ajánlott  a „Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón” c. dokumentumkötet (többek között 56 jogsértett áldozat esetét mutatja be), amelyet a 14. évforduló alkalmából digitális formában is közzétettük.

A jogsértettek és  a nemzeti jogvédők  nem adják fel: az egykori  politikai és rendőri vezetők nem  úszhatják meg és nem kerülhetnek soha vissza a hatalomba !

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

 

A beszélgetés résztvevői:

- dr. Bándi Kund, ügyvéd, 1956-os szemtanú

- Budaházy György hazafi, a Nemzeti Filmkészitők Egyesületének elnökségi tagja

- dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

Műsorvezető: Velkovics Vilmos

A beszélgetésben a résztvevők felelevenítették személyes emlékeiket  - ki, mit megélt - '56-ról és 2006 őszi rendőrterror véres napjairól, elmondták véleményüket a két szabadságküzdelem közös vonásairól és kifejtették, hogy miért nem kérnek a nemzetellenes és  kártékony baloldalból.

 

Másfélévnyi huzavona, a nyomozás rendőrségi lezárása, majd ügyészi újraindítása után a Székesfehérvári Járási Ügyészség nemrég közölt megszüntető határozatában megállapította, hogy Barcsa-Turner Gábor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) társelnöke nem követett el gyűlölet-bűncselekményt azzal, hogy 2019-ben egy ’56-os, zártkörű emlékező rendezvény plakátján programként szerepeltette az LMBTQP-mozgalom szivárványos zászlójának elégetését. A szivárványlobbista Háttér Társaság feljelentése alapján gyűlöletbűncselekmény miatt indult eljárás ezzel megszűnt.Ez a HVIM közös győzelme a hazafiak védelmét 17 éve ellátó Nemzeti Jogvédő Szolgálattal (NJSZ), amelynek vezetője dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd látta el Barcsa-Turner Gábor védelmét.

Az ügyészség először közösség tagja elleni erőszak előkészületével, majd később közösség tagja elleni erőszak bűntette befejezett alakzatának elkövetésével gyanúsította meg az először tanúként kihallgatott Barcsa-Turner Gábort, annak ellenére, hogy hiányzott a közösségellenesség, a felhívás konkrétsága, nem történt meg a zászlóégetés és egy zártkörű eseményről volt szó. A nyomozás egyre abszurdabb irányba kezdett fordulni ’50-es éveket idéző módon: a vármegyések után kezdtek el vizsgálódni, a HVIM vált célponttá. Fel akarták deríteni, hogy kik szerkesztik a hozzájuk köthető felületeket. 1,5 év alatt a gyanúsított vármegyés vezetőt viszont több hátrány is érte az életben, hiszen büntetőeljárás volt folyamatban ellene.Joggal alakulhatott ki eddig olyan benyomás, hogy az Alaptörvény és a kormány gyermek- és családvédő, LMBTQP törekvéseket visszaszorítani hivatott rendelkezései ellenére a bűnüldöző hatóságok a szivárványos mozgalom kottájából játszva lépnek fel a normalitáspárti hazafiak ellen. A képtelen eset nemrég kritikai éllel bemutatásra került a Pesti Tv „Az ügy” c. műsorában.

Ezek után, ugyanazon vezető ügyész, aki korábban lesöpörte a védelem érvelését, végül megszüntette az eljárást és megállapította, hogy nem történt bűncselekmény. Örömteli az ügyészség hirtelen megvilágosodása, azonban felvetődik a kérdés, hogy miért kellett ehhez másfél év, amikor a megszüntetésre vonatkozó körülmények az ügy kezdetekor is ismertek voltak?

Emlékezetes, hogy idén januárban a hazafias erők ellentámadásba mentek át: a HVIM és az NJSZ kezdeményezték a külföldről finanszírozott és támogatott Háttér Társaság törvényességi ellenőrzését és a feloszlatását Alaptörvény-ellenes tevékenysége miatt, kiemelve, hogy ezen szivárványlobbista szervezetet kellene vizsgálat alá vonni a hazafiak zaklatása helyett.

Sajnálatos módon az ügyészség elutasította a Háttér Társasággal szemben kezdeményezett törvényességi kérelmünket, dacára annak, hogy ez a Soros-szervezet nyíltan szembemegy az Alaptörvénnyel, a tradicionális családmodellt lerombolná és népszerűsíti a szexuális devianciákat, illetve igyekszik saját közösségellenes céljaik szolgálatába állítani a rendvédelmi szerveket: rendőröknek tartanak érzékenyítéseket és törekednek elérni, hogy részrehajlóan intézkedjenek, aminek jelei észlelhetőek. Ezen túlmenően bíróknak, ügyészeknek dolgoztak ki más liberális, álcivil szervezetekkel olyan, szakmailag kifogásolható, szexuális kisebbségeknek egyoldalúan kedvező eljárási protokollokat (például a gyűlölet-bűncselekmény esetén vizsgálandó előítélet-indikátorok), amelynek alkalmazását elfogadhatatlan módon 2019-ben a Legfőbb Ügyészség kötelezővé tette az alárendelt ügyészi szervek számára! Követeljük, hogy a Háttér Társaságot és a többi, külföldről támogatott, hasonlóan veszélyes és így nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szervezetet minimum zárják ki a jogalkotás és jogalkalmazás minden szintjéről és szakítsa meg velük minden állami szerv a kapcsolatokat, de az ideális megoldás a jogi úton történő megszüntetésük lenne a nemzet megvédése érdekében.

Kelt.: 2021.10.28. Székesfehérvár-Budapest
Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Nemzeti Jogvédő Szolgálat) és Barcsa-Turner Gábor (HVIM)

A beszélgetés meghallgatható itt.

Az M5 csatorna "Ez itt a kérdés" október 21-i adásában Révész Máriusz országgyűlési képviselő, Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője és Kormos Valéria író, újságíró beszélgettek a 15 évvel ezelőtti rendőrterrorról, annak hátteréről és a jövőre szóló tanulságairól.

 

Forrás: origo.hu

Szombaton, október 23-án lesz 15 éve annak, hogy Gyurcsány Ferenc utasítására lovasrohamot vezényeltek békés tüntetők ellen, emberek szemét lövették ki gumilövedékekkel, és porba tiporták az alapvető jogokat. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője az Origónak idézte fel a 2006-os rendőrterror legvéresebb napját és arról is beszélt, hogy miként térne vissza az erőszak és az elnyomás, ha Gyurcsány Ferenc és a baloldal ismét hatalomra kerülne.

2006. október 23-án jutott csúcspontra a rendőrterror, amelyet Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd kiszivárgása után vezényelt a tüntetők ellen. Ma már jogerős ítéletekkel, felvételekkel, szemtanúkkal, jelentésekkel is alátámasztott tény, hogy szisztematikus karhatalmi erőszakot alkalmaztak törvénytelen eszközökkel, amelynek célja a megfélemlítés, a hatalom megőrzése és az alapvető jogok gyakorlásától való elrettentés volt.

Gaudi-Nagy Tamás szerint célkeresztbe vették az akkori legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz  megemlékezését és egyúttal azokat is, akiket később a Kossuth térről jogellenesen szorítottak ki a rendőrök.

Balsai István vizsgálati jelentése, valamint a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 10. évfordulós jelentése nem véletlenül minősítette terrorcselekménynek a történteket - fogalmazott.

A bevetett eszközök közül a szemkilövetéskor is használt vadászfegyverek és gumilövedékek szakértők által megállapítottan élet kioltására alkalmasak voltak és nem is voltak rendszeresítve. Mégis több ezer gumilövedéket lőttek ki a Deák tér és az Astoria környékén ártatlan emberek ezreire azonosító nélküli, maszkos rendőrök.

Számtalan esetben ráadásul

A GUMILÖVEDÉKEKKEL, VALAMINT A KÖNNYGÁZGRÁNÁTOKKAL IS AZ EMBEREK FEJÉRE CÉLOZTAK, AMI EGYÉRTELMŰEN JELZI, HOGY A CÉL A MINÉL SÚLYOSABB SÉRÜLÉSEK OKOZÁSA VOLT.

Minden esetben közös jellemző volt az öncélú kegyetlenkedés, amely nem csak az utcán tartózkodókat, hanem akár a vendéglátóhelyeken ülőket is utolérte. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy lovasrohamot vezényeltek békésen megemlékező emberekkel szemben, akik között babakocsis anyukák és bottal közlekedő idősek is voltak.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője adatokkal bizonyította, hogy Gyurcsány Ferenc felesége hazudott akkor, amikor azt mondta, hogy több volt a rendőr sérült, mint a civil.

A valóság az, hogy legalább 200 civil súlyos sérüléséről szólnak a kórházi és a mentős adatok, míg a Gyurcsány által felkért bizottság összesen 47 rendőr sérülését állapította meg - hangsúlyozta Gadi-Nagy Tamás.

Az áldozatok közül 14 ember szenvedett szemsérülést, több tucat fej és nyaksérülés volt, valamint több ezer ember ért maradandó testi vagy lelki károsodás. A kegyetlenkedés tovább folytatódott a fogdákban és a büntetés-végrehajtás intézetekben is az elkövetkező időszakban, valamint tömegesen indítottak koncepciós eljárásokat civilekkel szemben.

Velem együtt sokan nem gondolták volna, hogy Gyurcsány Ferenc ezen véres napok után 15 évvel nem megérdemelt fegyházbüntetését tölti, hanem a baloldal vezéreként hatalomra készül. Ráadásul világossá tette többször is a vele szövetséget kötő politikusokkal együtt - mint amilyen Márki-Zay Péter is -, hogy ők ezeket a módszereket tartják jogállaminak és követendő példának - mondta.

Gaudi-Nagy szerint, amikor a baloldal álságos módon azt állítja, hogy "jogállamisági problémák" vannak Magyarországon és vissza kell térni a 2010 előtti időszakra, akkor lényegében egyfajta ígérvényét adják annak, hogy ha hatalomra kerülnének akkor nem haboznának ilyen és ehhez hasonló módszerekhez folyamodni. Azt is elmondta, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester látszólag Gyurcsány-ellenes mondatait nem lehet komolyan venni.

Abban mindenki biztos lehet, hogy Márki-Zay Péter nem Gyurcsány Ferenc 2006-os elszámoltatásával fogja kezdeni esetleges kormányzását, de ez nyilvánvalóan később is teljesen kizárt lenne - zárta Gaudi-Nagy az Origónak adott interjúját.

Forrás: 888.hu

Testközelből tapasztalhatta meg 2006 őszén a hatalom erőfitogtatását. Az utcákon a rendőrroham szemtanújaként és kis híján elszenvedőjeként, valamint az áldozatok védelmét ellátó jogászként a tárgyalótermekben. Gaudi Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédje tizenöt évvel a történtek után után sem tett le arról, hogy a 2006-os véres események kitervelőit és végrehajtóit végre felelősségre vonják.

 888.hu: Tíz-tizenegy évvel ezelőtt, mekkora esélyt adott volna annak, hogy napjainkra nem hogy, nem tűnik el Gyurcsány Ferenc a politikai térképről, de éppenséggel ő az ellenzék vezére?

Gaudi-Nagy Tamás: Legvadabb rémálmaimban sem gondoltam, hogy az ártatlan emberek ellen vezényelt 2006-os rendőrroham és az ország csőd közeli helyzetbe jutásáért felelős ember 15 évvel később a bűneiért járó fegyház helyett a hatalomra törő baloldali vezérként a politika porondján lesz – nyilatkozta honlapunknak Gaudi Nagy Tamás. – Rengeteget tettem nemzeti jogvédő kollégáimmal és a jogsértettek elszánt körével együtt annak érdekében, hogy a terrorcselekmény miatti felelősségre vonásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre álljanak. Rajtunk kívül is több jogvédő, és az eseményeket vizsgáló bizottság (Országgyűlés emberi jogi bizottsága, Civil Jogász Bizottság) is arra a következtetésre jutott, hogy a Gyurcsány távozását követelőkkel szemben alkalmazott szisztematikus erőszak tudatosan megtervezett, a hatalom megőrzése és az ellenállástól való elrettentést célzó megtorlás volt. Képviselőként is többször felhívtam a figyelmet arra, hogy ha elmarad a felelősségre vonás, az csak bátorítást ad a felelősöknek. A 2010-ben megalakult Országgyűlés emberi jogi bizottsága foglalkozott az alapvető szabadságjogok 2002 és 2010 közötti rendszerszintű megsértésével. Gyurcsány Ferenc – Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszterrel együtt –, koncepciós eljárást emlegetve megtagadta a vallomástételt, bár levelében elismerte, hogy elvárásokat fogalmazott meg a rendőrséggel szemben. Arcátlan távolmaradása miatt törvényjavaslatot terjesztettem elő, hogy büntetést kapjon az, aki képviselőként akadályoz egy országgyűlési vizsgálatot. Nem támogatták, így Gyurcsány megúszta, sőt, gyanúsítás sem volt ellene. Minden érintettnek tudnia kell azonban, hogy a Btk. szerint a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény. Szerintem, a 2022-es választás egyik tétje, hogy a nemzeti kormánynak egy új felhatalmazás birtokában megkerülhetetlenül végre kell hajtania a felelősségre vonást. Néhai Balsai István miniszterelnöki megbízott vezette bizottság is arra a következtetésre jutott, hogy felmerül a terrorcselekmény lehetősége. Méltó lenne, ha a 15. évforduló kapcsán törvény mondaná ki a felelősségre vonás szükségességét, fejezné ki együttérzését az áldozatokkal és vonná meg a 2010 után megvalósult jóvátétel mérlegét. Emellett közkegyelmi úton, törvénnyel zárhatná le az Országgyűlés a 2010 előtti politikai ellenállókkal szemben a gyurcsányi időszak koholt bizonyítékai alapján indult koncepciós pereket. Fel kell oldani azt az ellentmondást, hogy például míg a hazafias tevékenységéről régóta ismert és elismert Budaházy György és társai ellen 12 éve tart egy képtelen, többek között kényszervallatásokra és kamuvideókra épített gyanú, majd vád alapján zajló eljárás, addig Gyurcsány Ferencet és az akkori politikai, illetve rendőri vezetőt terrorcselekmény miatt meg sem gyanúsítottak. Mindez sok hazafias ember igazságérzetét bántja.

888.hu: Mi volt a legmegdöbbentőbb élménye 2006-tal kapcsolatban? Nem a jogvédőként tapasztaltakról, inkább az utca emberével történt találkozások során szerzett „történetekre” lennék kíváncsi.

Gaudi-Nagy Tamás: Sok kép felidéződik, például szeptember 19-e estéje, amikor a Blaha Lujza tér környékén látott számtalan civil sebesült látványa döbbentett meg. Jogvédőként mentem ki, de hamar „mentős” lett belőlem, próbáltunk a sérülteknek segíteni, ahogy tudtunk. Az MSZP Köztársaság téri székháza elé akart vonulni a tömeg, ezt akadályozták meg brutális erővel, lovasrohammal, könnygázgránát sortűzzel, kutyás rendőrökkel, nekem is menekülnöm kellett. A másik megrázó élmény pedig október 23-án volt, amikor a Gyorskocsi utcai fogdába behurcoltaknak hátrabilincselve kellett fejjel a falhoz támaszkodniuk, és a fal véres volt. Szívfacsaró volt látni az „embervadászat” során begyűjtött és megvert, futószalagon, első fokon elrendelt előzetes letartóztatásba helyezett fiatalokat a bíróságon, akiket rendőrsorfal választott el síró, zokogó szeretteiktől, védőként hiába küzdöttünk szabadságukért.

888.hu: Vannak pontos számok a 2006-ról? Hány civil és hány rendőr sérült meg? Melyek voltak a legképtelenebb ítéletek, és hány állta ki a további vizsgálatok próbáját? Mennyi kártérítés kaptak az áldozatok?

Gaudi-Nagy Tamás: A mai, tényekkel alátámasztott ismereteink szerint legalább ezer civil szenvedett különféle testi és lelki sérülést. A kórházi és mentőszolgálati adatok legalább 200 súlyosan sérült civilről szólnak. A Gyurcsány Ferenc által megbízott Gönczöl Katalin-féle-bizottság 47 súlyosan sérült rendőrt említ. Dobrev Klára hazudik, amikor több súlyosan sérült rendőrt emleget. Hiába érkezett több száz feljelentés a rendőrök ellen, a vétkesek nem voltak beazonosíthatók, így csak 61 vádemelés történt, amelyből 42 felmentéssel, 17 ítélettel végződött, ám ebből csak 2 volt szabadságvesztés. A rendőrök fedezték egymást, a parancsnokok bűnpártoló módon nem „ismerték fel” a beosztottaikat. Az ügyészség sem járt el igazán szakszerűen, kétséges bizonyítékok alapján könnyen emeltek vádat a civilek ellen, az egyenruhásokkal szemben azonban már közel sem voltak ilyen szigorúak. Sok esetben rendőri jelentések és hamis vallomások alapján ítéltek el embereket. Közel 200 esetben rendeltek el első fokon előzetes letartóztatást olyanok ellen, akik semmit nem csináltak. A másodfok napokkal-hetekkel később aztán kilencven százalékban megszüntette a letartóztatást. Eszembe jut Dukán Dániel egyetemista, akit szeptember 19-én megvertek, a rendőrök vallomása szerint megtámadta, megdobálta őket. Hiába voltak a környéken kamerák, eltüntették a bizonyítékokat. Gyorsított eljárásban vonták felelősségre, két héten belül csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt első fokon, két és fél év börtönre ítélték. Másodfokon a büntetését 2 évre enyhítették, 4 évre felfüggesztve, de sokáig elítélt volt és a pártfogónál számot kellett adnia arról, hogy „jó útra tért”. 150 megsérült vagy személyes szabadság korlátozást szenvedett civil kb. 250 millió forint kártérítést kapott, 2010 után, korábban a hatalom elzárkózott a jóvátételtől. Az október 23-i Kossuth téri oszlatásról a bíróság kimondta, hogy jogellenes volt: 150 jogsértett gyülekezési jog megsértése miatt a kormánnyal kötött egyezség alapján fejenként 300 ezer forintot kapott. Csak érdekességként említem meg, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága évekig csak húzta, halasztotta ügyüket, de két tranzitzónás fogva tartásra panaszkodó bangladesi migránsnak a Helsinki Bizottság közreműködésével röpke másfél év alatt fejenként hat millió forintos kártérítést ítéltek meg.

888.hu: Számtalan összeesküvés elmélet született 2006-tal kapcsolatban, mindegyik alaptalan, vagy van olyan is, amelyik kiállja egy részletesebb vizsgálat próbáját?

Gaudi-Nagy Tamás: Gyurcsány hazugsága példátlan indulatokat váltott ki, s ez meglepte a hatalmat is. A rendőri erők nem a legjobb formájukat hozták, csak kisebb szakasz erőket küldtek a tévészékházhoz, gyakorlatlan, ilyesféle feladatokra kiképzetlen egyenruhások – nők is – álltak szemben a feldühödött tömeggel. Nem kizárt, hogy tévészékház gyenge védelmével rendőrhalált szeretett volna a hatalom, hogy aztán jöhessen a leszámolás. Nem lett ilyen szerencsére, de sok rendőr megsérült és így is jött a leszámolás szeptember 19-i és 20-i embervadászatok keretében, majd a totális támadás a nép ellen október 23-án, amikor már „műveleti területté” nyilvánították a fél várost. Békés civilekre is lőttek ezrével fejmagasságban a roncsoló hatású, nem rendszeresített a gumilövedéket, könnygáz sortűzzel, kardlapos lovasrohammal támadtak. A rendőri erőkkel szemben védekezőket ráadásul tudatosan az Astoria felé, a Fidesz nagygyűlés színhelyére tolták. Azt hazudta a rendőrség, hogy az Alkotmány utcánál a rendőri ígéretnek megfelelően visszatérni kívánó tüntetők késsel támadtak az egyenruhásokra, nos, ilyen nem volt. A rohamok hatására volt szándék váltás, mivel voltak olyanok, akik az életüket, testi épségüket veszélyben érezve, jogos védelmi helyzetben visszatámadtak. Külföldi beavatkozásra civil közlések utaltak, de egyéb bizonyítékot nem találtunk. Olyan információt is kaptunk, hogy biztonsági cégek őrző-védő feladatokra kerestek embereket az események előtt, és ilyen erőket is bevetettek. A kegyetlenkedéseket sajnos a magyar rendőrök követték el. Bene László akkori országos főkapitány jogellenesen adta utasításba , hogy a gyakorló ruhára nem kell feltenni az azonosítót, ez teremtette a felelősségre vonástól mentes kegyetlenkedés táptalaját...

888.hu: Két film is foglalkozik a 15 évvel ezelőtti őszről, mennyiben segíthet a két munka a felelősök lelkiismeretének felébresztésében vagy a rövid távú emlékezet felfrissítésében?

Gaudi-Nagy Tamás: Még nem láttam, így csak remélni tudom, hogy a játékfilm kellő hitelességgel mutatja be a hatalom törvénytelen akcióit A megfélemlítés volt az intézkedések célja. Skrabski Fruzsina dokumentumfilmjéhez pedig szakmai segítséget nyújtottam. Minél több jogsértett esetét mutatjuk be, annál erősebb hatású lesz a film. A Nemzeti Jogvédő Szolgálatunk kezdeményezésére a Civil Összefogás Fórum szervezésében országjáró vándorkiállítás indult 18-tól, amely keretében interaktív módon mutatjuk be az állami terror szörnyűségeit. A kiállítás filmjeinek készítésében Budaházy György is részt vesz, számos eddig nem ismert, megdöbbentő jogsértést és filmrészletet mutatunk be. A mai napig hazudoznak 2006-ról, bagatellizálják a történeket, pedig figyelmeztetni kell a polgárokat arra, hogy a terror irányítóit és haszonélvezőit életveszélyes visszaengedni a hatalomba. Jellemző, hogy Gyurcsány nemrég kifejtett:e nekik vannak rendészeti módszerei arra, ha nem megy békésen a hatalomváltás.

888.hu: Az EU folyvást aggódik a magyar jogállamiság miatt, de a 2006-os rendőri túlkapások nem szúrtak nekik szemet. Megcímeznek valaha egy elítélő nyilatkozatot az akkori vezetőknek, vagy az EU-s vizsgálat lezárult, felejtsük el?

Gaudi-Nagy Tamás: A Budapesten járt LIBE-bizottságot meghívtuk a kiállításunkra, nézzék meg a 2006-os jogállamiságot. Nem jöttek el. Az Európa Parlament és az Európa Tanács egyetlen elmarasztaló szót sem ejtett a véres események kapcsán. Egyedül Franco Frattini, az EB egyik alelnöke kifogásolta, hogy nem rendszeresített fegyvereket, műanyag gyorskötözőket, gumilövedékeket vetettek be és sérülés okozásának a szándékával léptek fel.

888.hu: Mi a véleménye a kétharmados törvények feles meghatalmazással történő megváltoztatásának tervéről?

Gaudi-Nagy Tamás: Ez ugyanaz a bolsevik mentalitás, amely a történelem zivataros időszakaiban – 1919-ben és 1945 után – uralkodott. Szerintük minden eszköz megengedett a hatalom megragadása, és megtartása érdekében, ami persze az általuk sokszor emlegetett jogállamisággal teljes mértékben ellentétes.

888.hu Hogyan érinti a Jobbik beolvadása a baloldalba?

Gaudi-Nagy Tamás: A Jobbik ma már csak egy üres logó, a köpönyegforgatás és az árulás jelképe. Akik mostanában a Jobbik nevében nyilatkoznak és cselekednek, már nem azok, akik ezt a pártot sok ezer hazafival együtt feltették a politika térképére évekkel ezelőtt. A párt konstruktív nemzeti ellenzéke lehetett volna a kormánynak, amelyre rá is fért és ösztönzőleg is hatott volna. De most már végképp összebútoroztak Gyurcsányékkal, ezzel a hazafias közélet szemétdombjára helyezték magukat. Méltatlanok arra, hogy a nemzeti elkötelezettségre hivatkozzanak. A máig létező alapító nyilatkozatuk egyik fundamentuma, hogy a balliberálisok visszatérést meg kell akadályozni. Mellesleg Vona Gábor néppártosodást erőltető akciójával kezdődött a Jobbik mélyrepülése. Mostanra eljelentéktelenedett a párt, Jakab Péter pedig azt kapta, amit megérdemelt.

888.hu: Nem lenne egyszerűbb az élete, ha jó pénzért „egyszerű” betörőket, sikkasztókat vagy éppen rablógyilkosokat védene, és szabadidejében nyugodtan zenélhetne a barátaival?

Gaudi-Nagy Tamás: Nem tudok hátradőlni. Nézem a zsíros ügyeket lelkiismeret-furdalás nélkül vivő kollégákat, akik nem tartják fontosnak a közérdekű hazafias ügyek segítését jogászként, de én nem tudnám ezt csinálni. Pedig ez sok stresszel jár, a mai napig vannak olyan rossz nyomozó hatósági és bírósági beidegződések, amelyek nyomán a hazafias érzelműekkel szemben szigorúbban járnak el. Szóval, lesz dolgom bőven a jövőben is, és persze nem engedünk a 2006 őszi rendőrterror felelőseinek felelősségre vonásából.