A Székely Nemzeti Tanács felhívása a Székely Mikó Kollégium melletti szeptember 1-ejei tüntetésről: az Igazság Napja

 A Székely Nemzeti Tanács megalakulásától hirdeti, hogy a szakpolitikai kérdések megoldásától a jogfosztottság felszámolásáig megoldást csak az kínálhat, ha maga a Székely Nép határoz a maga ügyeiben. A szubszidiaritás elvének megfelelően csakis a közösség demokratikusan létrehozott, önálló intézményei képesek igazságos és méltányos döntéseket hozni az őt érintő kérdésekben.

Az egyházi és közösségi ingatlanok használatával, tulajdonjogának szabályozásával sincs másképp. Az Igazság Napjára készülve ki kell mondani: ebben a nagyon fontos ügyben is az igazat és csakis a teljes igazat szabad mondani. A Református Székely Mikó Kollégium ügyében egy jogfosztó és veszélyes bírósági ítélet született. A Református Egyház tulajdonát a román állam megpróbálja visszaállamosítani, ezzel súlyosan megszegve nemzetközi kötelezettségvállalásait.
Ám a teljes igazság az, hogy a kommunista román hatóságok közösségünktől, történelmi egyházainktól, nem csak épületeket, hanem közösségünk adófizető polgárainak pénzéből finanszírozott intézményeket oroztak el. A Református Székely Mikó Kollégium nem csupán egy épület volt, hanem a székelység történelmi hagyományait ápoló, nemzeti értékeit megtartó intézmény is. Románia kötelezettségvállalása sem pusztán az egyházi javak visszaszolgáltatására, hanem az egyházi iskolák visszaállítására is vonatkozik. Emlékezzünk meg az Európa Tanács 176/1993 számú, Románia csatlakozási kérelmére vonatkozó véleményezéséről, amely kimondja:

A Közgyűlés felszólítja Románia kormányát, hogy szolgáltassa vissza az egyházi javakat, és tegye lehetővé egyházi iskolák létrehozását és működtetését, különös tekintettel a kisebbségekhez tartozó gyermekek anyanyelvű oktatására. 

A Székely Nemzeti Tanács küldöttségének útja Strasbourgban - Izsák Balázs részletes beszámolója

Nincs más út Székelyföld számára, mint az önrendelkezés útja. A mi feladatunk, küldetésünk ezt megjeleníteni, képviselni, és küzdeni érte, párt és ideológiai kötődések nélkül. Ezért alakult közel tíz éve a Székely Nemzeti Tanács, és ezért lep meg újra és újra, amikor a választási eredményekről faggatnak. Kétségtelen, hogy az autonómia ügye akkor áll jól, ha a székely önkormányzatok elkötelezettjei autonómiának. Hogy ebből a szempontból milyen helyzetet teremtett a helyhatósági választás, az csak a következő négy évben fog kiderülni.

A Székely Nemzeti Tanács pedig megy előre. Hadd emlékeztessek arra, hogy a kétszázezernél több székely embert megmozgató autonómia népszavazás idején, szocialista kormánya volt Magyarországnak, a román hatóságok pedig a megfélemlítés változatos eszközeit alkalmazva próbáltak megállítani. Nem sikerült. Rosszabb ma a helyzet, mint akkor? Nem. De még ha az is lenne? El lehetne nyomni a szabadságvágyat, amely ott él minden székely ember szívében? Soha! Persze előfordulhat, hogy magunkra maradunk újra, s mint annyiszor a történelemben, csak a Jóistenben bízhatunk. Ám szövetségeseket keresünk, és fogunk keresni, bármilyen idők jöjjenek. Erről szólt lényegében a strasbourgi utunk is, s a rövid közlemény, - lásd lent! - amelyről remélhettük, hogy az ügyünkkel szemben nem túl barátságos sajtó sem találja túlzottan hosszúnak. Micsoda? Még hogy barátságtalan? Volt olyan lapszerkesztő, aki azon melegében fényképet is kért. Küldtünk is egyet, itt látható, a közlemény alatt.

A 2006-os elszámoltatás gyalázatosan áll

Közeledik a 2006. őszi rendőrterror hatodik évfordulója, s ki kell jelenteni - ahogy a címben is olvasható -, hogy a rendőrterror elrendelőinek, levezénylőinek és végrehajtóinak elszámoltatása megfeneklett, kisiklott. Azonban a sértettekhez, a terror elszenvedőihez hasonlóan mi jogvédők sem tudunk belenyugodni a kialakult helyzetbe. Alább a Hungária TV idén júniusban készült felvételét láthatják...

Fokozódó székely ellenállás a Székely Mikó Kollégium ügyében - álljon ki most minden magyar a székelyek mellett

Szeptember 1-jére az utóbbi évek legnagyobb szabású erdélyi magyar tüntetését hirdették meg a jelenleg még ki tudja meddig az Erdélyi Református Egyház tulajdonát képező sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében. Amint emlékezetes évekkel korábban a hatályos restitúciós jogszabályok értelmében a székelyföldi magyar oktatás egyik fellegvárának számító intézmény egyházi tulajdonba történő visszaadása iránt intézkedtek magyar és román illetékesek. Utóbb büntetőeljárást indítottak ellenük és első fokon a két magyar döntéshozót  három év végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, a román hivatali ember felfüggesztettet kapott.

A Magyar Csodaszarvas Egyesület táborának résztvevőit fogadta Gaudi-Nagy a Parlamentben

2012. augusztus 21-én délelőtt, a Magyar Csodaszarvas Egyesület Máriaremetén megrendezett Kárpát-medencei Vezetőképző Táborának résztvevőit fogadta Gaudi-Nagy Tamás.  A Csonkaország mellett Délvidékről és Kárpátaljáról érkezett vendégek az egy hetes tábor záró programjaként tekintették meg a Parlament épületét. A körbevezetés mellett - annak kiegészítéseként - a jogvédő politikus rövidnek szánt történelmi visszatekintőjében egészen a XX. század elejéig ment vissza, érintette a diktatúra évtizedeit, majd napjainkhoz érve néhány érdekes, helyenként mosolyt fakasztó, időnként pedig a megjelent táborozók (Gaudival egyet értő) felháborodottságát kiváltó történetet mesélt el.


Feljelentettük Zuroffot a Csatáry ügyben hamis vád miatt

Minden határon túlment, ezért a jog eszközével vágtunk oda  a "nácivadászat" bosszúvágyában megrészegült Efraim Zuroffnak, akit még Simon Wiesenthal sem tartott hitelesnek és aki halálba kergette az ártatlan csendőrtisztet, az első fokon felmentett Képíró Sándort. Új célpontja Csatáry László, akit nemcsak 1944-es cselekményekkel, korábbi és Csatáryval semmilyen összefüggésbe nem hozható 1941-es pogrommal is feljelentett a hazai ügyészségnél.

A 2012.07.7-én Budapesten történtek margójára

A 2012. július 7-én megrendezett ún. melegfelvonulással kapcsolatban parlamenti munkatársam közérdekű kérdéseket intézett az Országos Rendőr-főkapitányság hivatalához. Ebből egyebek mellett arra is fény derül, hogy a hazafiak Erzsébet téri rendezvényének (melynek főszónoka Vona Gábor volt) biztosítási tervét 2022. VII. 1-ig titkosította a hatalom.

A Jobbik Gaudi-Nagy Tamást javasolja elszámoltatási biztosnak

Jól mutatja a Fidesz-kormány elszámoltatási szándékának komolyságát, hogy több elszámoltatási kormánybiztost használt el a kabinet két év alatt, mint amennyi gazdasági bűncselekményeket elkövető személyt rács mögé juttattak a szocialisták korrupciós botrányokba fulladt nyolcévi kormányzása után - írja Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese sajtóközleményben.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány ÁLLÁSFOGLALÁSA Csatáry Lászó ügyében

2012. július 19.
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány Kuratóriuma és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Elnöksége képviseletében a háborús bűntettel meggyanúsított és házi őrizetbe vett Csatáry László volt rendőrtiszt ügyével kapcsolatban a következő állásfoglalást tesszük közzé:

1.Figyelemmel kísérjük - tekintettel bizonyos méltatlan hírverésre és tisztességtelen nyomásgyakorlási kísérletekre - hogy érvényesüljenek különösen azon, Magyarország alaptörvényében és a nemzetközi alapokmányokban rögzített elvek, melyek szerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére, továbbá, hogy senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem állapította meg, s hogy mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat újabb strasbourgi győzelme: Árpád-házi sávos zászló üldözése miatt büntették Magyarországot

Közel egymillió forint kártérítést kell fizetnie a magyar államnak Fáber Károlynak. A férfit azért büntették meg, mert egy 2007-es tüntetésen a rendőri felszólítás ellenére nem volt hajlandó eltenni árpádsávos zászlóját. Egészen Strasbourgig vitte az ügyet - kedden vált hivatalossá: nyert. Az indoklás szerint korlátozták a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.


Nem tette el a zászlót, ezért megbüntették Illusztráció (Reuters/ Szandelszky Béla)

Az ügyet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vitte ki az Emberi Jogok Európai Bíróságára, amelyben Gyurta Tibor ügyvéd járt el a jogsértett képviseletében. Az előzmények itt olvashatók.

Orbánék nem akarják rács mögött látni Gyurcsányt

A Fidesz érdeke, hogy ne történjen vádemelés a sukorói kaszinóberuházás és a 2006-os rendőrterror ügyében Gyurcsány Ferenc ellen, mivel nem szeretnék, hogy a volt miniszterelnök mártírt csináljon magából – mondta Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő a barikad.hu-nak.

Hozzátette: az, hogy erre még mindig várnunk kell, alátámasztja, hogy a Fidesznél a politikai érdekek felülírják az igazságtételt, és azt, hogy a törvények alapján megbüntessék azokat, akik azt megérdemelnék.

Csatáry együttműködik a hatóságokkal, nem tartja magát bűnösnek

Gyanúsítottként kihallgatta és őrizetbe vette Csatáry Lászlót a Budapesti Nyomozó Ügyészség szerdán. Csatáry László együttműködik a hatóságokkal, nem tartja magát bűnösnek. Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész szerint Zuroff veszélyeztette a nyomozás eredményességét. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat kész jogi védelmet nyújtani Csatáry Lászlónak. Gaudi-Nagy Tamás úgy véli, hogy a 97 éves volt rendőrparancsnoknak megsértették a jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait, hiszen anélkül bélyegezték meg, hogy jogerős ítélet született volna az ügyében.

Gaudi a 2010 óta tartó parlamenti ciklus rekordere, Kubatov és Meggyes azóta is hallgat

A legtöbbet és a legtöbbször az LMP-s Schiffer András, a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és a szocialista Göndör István beszélt az Országgyűlésben. Orbán Viktor miniszterelnök 43-szor szólalt fel az elmúlt fél évben, és ezzel éppen 43. a listán - derül ki az MTI összegzéséből.

Schiffer sokszor, Gaudi-Nagy hosszan beszél

A legtöbbször, 192 alkalommal szót kérő Schiffer András összesen csaknem 14 órát beszélt. Őt Gaudi-Nagy Tamás követi, akinek 166 felszólalása 12 és fél órán át tartott. A két ellenzéki képviselő egyébként nemcsak a most lezárult félév, hanem a 2010 óta tartó parlamenti ciklus rekordere is: az LMP-s politikus - volt frakcióvezető - eddig 627-szer emelkedett szólásra, és ezek csaknem 48 órán át tartottak, míg jobbikos képviselőtársa ugyan csak 599-szer kért szót, de beszédideje majdnem elérte az 50 órát.
Idén február és július között a legtöbbet beszélő fideszes - akinek nincs kormányzati tisztsége - Babák Mihály, Szarvas polgármestere volt, 89-szer szólalt fel, és ezzel a 13. helyre került a listán. Három párttársa - Halász János, Fónagy János és Kontrát Károly - megelőzte ugyan a sorban, de ők mindhárman államtitkárok is.

Véget ért a XII. Magyar Sziget

A rendezvény egyik meghívott előadója volt Gaudi-Nagy Tamás, aki az alábbi videófelvételen nyilatkozik arról, hogy számára nagyon-nagy feltöltést ad a Magyar Sziget, amely minden résztvevőnek lehetőséget ad arra, hogy megérezze a Kárpát-medencében lobogó ,,magyar érzést".

A közbiztonsági válsághelyzet megfékezése érdekében nem elegendő mértékű a kormány politikája

Gaudi-Nagy Tamás 2012. 07. 12-én az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényjavaslatról (a T/7772 számú törvényjavaslat IDE kattintva megtekinthető) folytatott vitában  elmondta, hogy nagyon örültek, mikor ezt a javaslatot meglátták a benyújtott törvények között, hiszen ez a Mirkóczki Ádámmal a belügyminiszternél tett látogatásuk után volt, amelyen Pintér Sándor belügyminiszterrel a csendőrség felállításáról egyeztettek.

Terjed a kétharmados ragály: Önök tényleg ennyire hülyének nézik az embereket ?

Gaudi-Nagy Tamás levele a cigány székház botrányt sunyin elhallgató index.hu főszerkesztőjének

index.hu
Mészáros Zsófi főszerkesztő részére


Tisztelt Főszerkesztő Úrnő !

Az index.hu hitelességével már eddig is voltak aggályaim, de a most észlelt eset sajnálatos módon alátámasztja azt a vélekedést, hogy az Önök portálja már nem is törekszik a valóság bemutatására, különösen a hazai politika történéseivel kapcsolatban.

Tegnapi parlamenti ülésről szóló összefoglalójukban az állami vagyon egyes kérdéseiről szóló törvénnyel kapcsolatos ismertetőben Önök nemes egyszerűséggel hatalmasat tévedve egyházak részére történő ingatlanadásról adnak hírt, miközben 12 ingatlan egyházi tulajdonba adása mellett a Fidesz cigány szatellitszervezete a Lungo Drom is kapott egy értékes ingatlant. Gondolom azért Önök szerint sem egyház a Lungo Drom! Ügyrendi vitát kezdeményeztem a szavazás előtt, mivel az az ingatlan átadás sérti az Alaptörvény 38. § (4) bekezdését, még az MTI is tudósított erről ("Tucatnyi állami tulajdonú ingatlant adnak át egyházaknak, épületet kap a Lungo Drom is" címmel) , sőt később a 2012-es költségvetésről szóló törvény módosításának záróvitájában is visszatértem erre a felháborító és botrányos ügyre. Az Önök felületességére igazán illik az a szó, hogy égő.

Mégis kifizette székházzal a cigány szavazatokat a Fidesz

Csütörtökön az Országgyűlés utolsó nyári ülésnapján a Jobbik tiltakozása ellenére mégis elfogadta azt a törvényt, amellyel a Fidesz-KDNP-s kormánytöbbség Alaptörvényt sértő módon a Farkas Flórián vezette Lungo Dromnak adott ingyen egy '50-es években államosított, korábban óvodaként használt, több százmilliós értékű budapesti ingatlant.

A Fidesz cigányszavazatait a 2010-es választásokon besöprő szatellit szervezet "kifizetését" 12 állami ingatlan, egyházak részére történő visszaadásának csomagjába csempészték bele. Még érdemi indokot sem adtak, csak annyit, hogy ez "mindenképpen indokolt".

A múlt héten Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György Gyula jobbikos országgyűlési képviselők lefülelték ezt a sunyi szándékot az Emberi jogi bizottság ülésén és szerdán sajtótájékoztatót tartottak. A nemzeti radikális képviselők által kirobbantott cigány székház botrány hatására a KDNP-s Lukács Tamás vezette Emberi jogi bizottság kormánypárti többséggel elfogadott - amúgy házszabályellenes és állami vagyonra vonatkozó szabályokat durván sértő - székházmutyis módosító javaslatát még a "nemzeti együttműködés" szavazógépei is leszavazták múlt pénteken.