Vita a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezésekről
2012. október 10-én, a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról szóló kormánypárti javaslat (T/7757) általános vitájában szóváltás alakult ki a képviselők között a történelmi személyiségek megítéléséről, illetve arról, kikről lehessen, vagy ne lehessen közterületet elnevezni.
A jobbikos Lenhardt Balázs úgy vélte, éppen azért kell egy törvénnyel megváltoztatni ezeket a vitatott elnevezéseket, mert a mai közállapotok olyanok, hogy sokan "proli mentalitással" nemet mondanának az utcanevek megváltoztatására.
A jobbikos, fideszes és MSZP-s képviselők a miskolci Földes gimnáziumnak nevet adó Földes Ferenc megítéléséről is vitatkoztak, az elnöklő Balczó Zoltán ugyanakkor a több mint másfél órán át tartó, kétperces felszólalásokból álló vitában jelezte a képviselőknek, hogy nevek sokaságát fel lehet vetni, de ezekről nem a parlament hozza meg a konkrét döntést.
Zagyva György Gyula (Jobbik) hangsúlyozta, hogy szerinte a javaslatnak a köztéri alkotásokat is érintenie kellene, és nem csak az utcanevekre kellene koncentrálnia a kormányzatnak. A jobbikos politikus kiemelte: egyes szobrok ugyanazon szellemiség hatására viselik a nevüket, vagy állítanak emléket egy-egy önkényuralmi rendszernek, amely szellemiség miatt a jelenlegi törvény megtiltaná a közterek elnevezését. Az ellenzéki párt ezzel kapcsolatban módosító indítványt is benyújt a törvényjavaslathoz.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a teljes körű történelmi igazságtétel egy részeként említette a kormánypárti javaslatot, aminek a szellemiségével mint mondta maradéktalanul egyetért. Gaudi felszólalásában idézte az Alaptörvényt, mely szerint az új generáció és a régi generációk szövetségéből épül fel egy új Magyarország, ennek fényében el kell takarítani a múlt romjait. Felszólalásában - csatlakozva az előtte szóló Zagyva Györgyhöz - megemlítette a Szabadság téri szovjet emlékművet, de példaként hozta fel Cece főterét és a pásztói emlékművet is, melyek elmozdítása történelmi igazságtételt követel meg.
Vágó Sebestyén (Jobbik) arról beszélt, hogy egyértelműen szükség van erre a törvényre, ugyanakkor szerinte a javaslat hiányos, egyrészt az indoklásban található neveket, másrészt pedig a hatályát illetően. Az ellenzéki politikus amellett érvelt, hogy a javaslat hatályát terjesszék ki a köztéri szobrokra is.
Novák Előd (Jobbik) kiemelte, hogy ennek a törvénynek a helyes alkalmazásához is feltétlenül szükséges lenne az állampárti múlt hiánytalan feltárása és felszólította a kormányt, hogy ne halogassa ennek megkezdését.
Stágel Bence (KDNP) előterjesztőként azzal zárta a vitát: huszonhárom éves adósságot kell rendezni megnyugtató módon egyes utcanevek megváltoztatásával. Fontosnak tartotta, hogy bizonyos célokban egyetértsen a parlament, ez azonban szerinte a képviselők számára nem volt egyértelmű: kettős beszédre utaló megnyilvánulásokat hallott a vitában.
Stágel Bence minden politikust óva intett attól, hogy olyan vitákat folytasson, ami a történészek feladata. Szerinte bizonyos esetekben a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kell kérni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy továbbra is az önkormányzatok jogosultsága lesz az elnevezésekről való döntés.
Mint mondta, az önkényuralmi rendszerekkel való teljes körű szakítást kívánják elérni. Közölte azt is, hogy ingyenes lesz az okmánycsere az érintett közterületeken lakók számára.
A Jobbik két módosító indítványát IDE és IDE kattintva lehet elolvasni.
