Miközben Gyöngyösi Mártont szinte már keresztre feszítenék (pedig ki sem ejtette a száján a lista, listázás szavakat), addig a lengyel nemzeti ünnepre érkező magyar hazafiakról listát készítettek a magyar hatóságok, mely nyomán aztán a lengyel rendőrök szabadságukban korlátozták őket, egyikük mellkasára pedig horogkeresztet rajzoltak...

Az ügyet a lengyel ügyészség már vizsgálja, ám valamiért a magyar Országgyűlés Emberi jogi bizottsága nem hajlandó napirendre venni a súlyos jogsértéseket, köztük a jogellenes listázást.

2012. november 28-án, az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (ide kattintva megtekinthető:T/9233. szám) vitájában Gaudi-Nagy Tamás elmondta: azt felejti el a kormány ezzel a kapkodó jogalkotással, illetve a rövid és formálissá tett vitával, hogy kiürül a Parlament rendszere, nincs vita. ,,Akár ki is lehetne tenni azt a táblát, hogy a Parlament üzemel, de a demokrácia távollétében." - fogalmazott Gaudi.

2012. november 28-án, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9246. szám) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette: alig két munkanap jutott a folyamatos képviselői munka mellett a 250 oldalas előterjesztés áttekintésére, ilyen idő, mód és keret nem alkalmas arra, hogy teljes mélységgel és súllyal tudják megfogalmazni a kritikájukat. Ettől függetlenül a jobbikos honatya elmondta, szakértők bevonásával megvizsgálták a javaslatot.

Rendőri segítséggel lakoltattak ki egy idős, beteg asszonyt Újpesten. A végrehajtást a lakás tulajdonosa, az önkormányzat vagyonkezelő cége kérte, mert a bérlő évek alatt több millió forintos tartozás halmozott fel. Az akciót jogvédők és országgyűlési képviselők is sikertelenül próbálták megakadályozni. A kilakoltatási moratórium december elsejétől lép életbe.

Az újpesti panelház egykori gondnoka belülről barikádozta el a bejárati ajtót. A lakást hat éve nem használhatná, akkor szűnt meg a munkaviszonya. Az idős asszonynak két éve agyvérzése volt, kerekes székben él. „Szeretnénk végre, hogyha pont kerülne a dolog végére és ha olyan tulajdonosa, bérlője lenne az ingatlannak, aki elfogadja azt, hogy a társasházban vannak normák, amiket követni kell” – fogalmazott Balog Tünde közös képviselő.

A Jobbik azt követeli, hogy a devizahitelek felvételi árfolyamon történő forintosításáig hirdessen a kormány teljes körű kilakoltatási és "hitelmoratóriumot", hogy ne kerülhessenek emberek az utcára és ne nőjön "kezelhetetlen szintre" a hitelek mennyisége - jelentette ki hétfőn Z. Kárpát Dániel országgyűlési képviselő.

Az ellenzéki politikus frakciótársával, Gaudi-Nagy Tamással együtt hétfőn megjelent egy újpesti helyszínen, ahol - mint felhívta a figyelmet - néhány nappal a kilakoltatási moratórium bevezetése előtt egy kerekesszékes asszonyt próbáltak meg eltávolítani a lakásából.

Gázában népirtás folyik: egy ilyet végrehajtó terrorista állammal, Izraellel most már a palesztin és magyar érdekek képviselete miatt sem akarok és tudok semmilyen viszonyban lenni, ezért a 2010-ben létesített tagságomat megszüntetem az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának magyar-izraeli tagozatában mai hatállyal.

A belépésem oka az volt, hogy a palesztinok és az igazság barátjaként mint magyar országgyűlési képviselő és jogvédő szerettem volna ezt a fórumot felhasználni arra, hogy a palesztin és magyar nemzet sorsát és Izrael hozzájuk való viszonyát figyelemmel kísérjem. Erről közleményt is kiadtam annak idején, hogy eloszlassam az esetleges félreértéseket, miszerint a tagsággal Izrael barátjává kívántam volna válni. Nem volt így, és most sincs így. A palesztin nép már évtizedek óta szenved a nemzetközi jogot és emberi jogokat sértő izraeli politikától, illetve az izraeli tőke a hazánkban tapasztalható térhódítása is aggodalomra ad okot.

2012. november 21-én, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájában (T/7971. szám) Gaudi -Nagy Tamás azt mondta: 22 évvel az "úgynevezett rendszerváltás után" fokozottan kell figyelni arra, hogy a új Ptk.-ban meg tudják védeni azokat a rétegeket, akik valamilyen módon kiszolgáltatottak lettek az elmúlt évtizedek gazdasági politikai eseményeinek.  

2012.november 19-én, a népi kezdeményezések illő megtárgyalásáról szóló LMP-s törvényjavaslat (T/8355. szám) vitájában Gaudi-Nagy Tamás elmondta, hogy a Jobbik támogatja a javaslatot. A jogvédő politikus felszólalásában rámutatott: ha van olyan civil erő, amely százezer honfitársunk aláírását egy ügy mögé tudja tenni, akkor annak a megvitatásának legyen egy szabályozott, tisztességes formája.

2012. november 19-én, az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (itt megtekinthető: T/7757) záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársával, Novák Előddel (Jobbik) közösen nyújtott be egy zárószavazás előtti módosító javaslatot (ide kattintva elolvasható: T/7757/21).

Gaudi felszólalásában az Alaptörvényben megfogalmazott törvényi tényállásra hivatkozva, miszerint új rendszert épít a jelenlegi hatalom, gyökeresen mást szeretnének csinálni, kijelentette: akkor azt legalább azokban a pontokban hajtsák végre és használják föl, ahol ennek meglenne a törvényes lehetősége.

Novemberben befejeződött a nyomozás a 2006 őszi rendőri cselekmények ügyében, az ügyészség most azt vizsgálja, milyen bűncselekmény ügyében emelhet vádat - mondta a legfőbb ügyész hétfőn a parlamentben, Gaudi-Nagy Tamásnak adott válaszában.

2012. november 19-én Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik frakció jogvédő politikusa " Terrorcselekmény miatt is vádat emelnek a 2006 õszi rendõrterror felelõsei ellen? " címmel azonnali kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez, a  terrorcselekménnyel kapcsolatos vádemelések eddigi szabotálása miatt. Gaudi határozott álláspontja, hogy az akkori rendőri vezetők, valamint Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök közreműködésére tudatosan, megfélemlítő módszerekkel kegyetlenkedő rendőrök megvalósították ezt a bűncselekményt.

Polt Péter legfőbb ügyész mellébeszélő válaszában közölte: a nyomozás befejezése után, 30 napon belül van lehetősége a vádhatóságnak arra, hogy eldöntse, milyen ügyben emel vádat. Hozzátette: a határidő legfeljebb 90 napra meghosszabbítható.

2012. november 14-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló határozati javaslat (ide kattintva megtekinthető:H/6340) vitájában Gaudi-Nagy Tamás megdöbbentőnek nevezte, hogy van olyan párt - a Magyar Szocialista Párt -, amely nem képviselteti magát ebben a vitában, és ez mindennél többet elmond. Fontos, hogy ezt a kérdést pártpolitikai összefüggésekből kiemeljük, erre biztatta Gaudi az országgyűlési képviselőket, köztük saját frakciótársait.

Gaudi-Nagy jobbikos képviselőtársával, Szávay Istvánnal közösen nyújtotta be azt a módosító javaslatot (itt olvasható: H/6340/3), melyben a határozati javaslatban rögzítettek mellett felkérik a magyar Országgyűlést, hogy végre minél hamarabb alkossa meg azt a jogszabályt, mellyel kapcsolatban mulasztásos törvénysértés állapotában áll a mai napig.

Követeljük a vádemelést terrorcselekmény miatt is a 2006 őszi felelősök ellen !

Napokban jelentették be, hogy a 2006 őszi rendőrterror miatt Debreceni Katonai Ügyészségen folyamatban levő eljárásokat egyesítették, egyúttal a nyomozásokat lezárják és vádat emelnek katonai bűncselekmények miatt 14 volt, illetve jelenlegi rendőrtiszttel szemben. A gyanúsítottak között van többek között Gergényi Péter akkor budapesti, Bene László akkori országos rendőr-főkapitány és Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori parancsnoka. Fontos lépés, hogy ez végre megtörtént, de ez még mindig kevés. Nincs a gyanúsítottak között azonban egyetlen akkori politikai vezető, így Gyurcsány Ferenc sem, még ki sem hallgatták. A számos rendelkezésre álló bizonyíték és jelentés ellenére terrorcselekmény miatti felelősségre vonásról még mindig nem akar hallani az ügyészség, pedig a felelősségre vonás igazi terepét ez jelentheti. Lényegesen súlyosabb büntetéssel jár, másrészt ezáltal mindenki aki részt vett vagy akár felhívást adott rá emiatt is felelősségre vonható halmazatban a katonai bűncselekményekkel. Követeljük tehát a terrorcselekmény miatt gyanúsítást, majd vádemelést is Gyurcsány Ferenc és társaival szemben!
 

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8705. szám)  vitájában Gaudi-Nagy Tamás a képviselőtársai által (Bertha Szilvia és Korondi Miklós)  előterjesztett törvényjavaslat elfogadása mellett érvelt. A diszkrimináció tilalma - mint főszabály - akkor oldható fel, ha ésszerű különbséget tudunk tenni. A tapasztalat azonban az, hogy az állami szférában dolgozók számára a kiegyensúlyozott, hosszútávú munkavégzéshez szükséges olyan feltétlen garanciák, mint például a munkaközi szünet igénybevételéhez vagy elszámolásához kapcsolódik, náluk (az állami szférában dolgozóknál) nem, míg a versenyszférában dolgozóknál érvényesülnek.

A bírák elmozdíthatatlanságának elvét sértő módon végrehajtott nagyszámú és komoly felzúdulást, sőt működési zavarokat eredményező bírói elbocsátást előíró bírói jogállási törvényi rendelkezést az Alkotmánybíróság nemrég meghozott döntése hatályon kívül helyezte a történeti alkotmány vívmányaira hivatkozással.

Az Országgyűlés Emberi jogi bizottságának mai, november 12-i ülésén úgy döntött, hogy a Külügyminisztérium írásbeli tájékoztatása alapján nem tesz további lépéseket az október 22-én letartóztatott délvidéki magyar fiatalok ügyében.

A kérdést két hete Zagyva Gyulával együtt a bizottság napirendjére vetető Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője kifogásolta, hogy a Külügyminisztérium a szabadkai főkonzulátus útján a szerb rendőrségtől kért tájékoztatást, de nem kereste meg az eljárás alá vont fiatalokat,sőt még hozzátartozóikat és védőiket sem, akik pedig részletesen ismertették volna azokat a jogsérelmeket (védővel való kapcsolattartás korlátozása, önkényes őrizetbe vételek és házkutatások stb.), amelyeket a kocsmai verekedésbe keveredett, most nemzeti, vallási és faji gyűlöletből elkövetett, igen súlyos bűncselekménnyel gyanúsított magyar fiatalok elszenvedtek. 

A hozzátartozók közötti erőszak megelőzésének és az ellene való hatékony fellépés eszközeinek megteremtéséről szóló határozati javaslat (H/8339. szám) vitájában Gaudi-Nagy Tamás hangot adott azon véleményének, miszerint egy erőszakkal kapcsolatos témában talán nem az MSZP-nek kéne zászlóvivőnek lenni, hiszen ők 2006 őszén már (rossz) példát mutattak az erőszakból. Azonban a témafelvetés nagyon fontosnak nevezte a jogvédő politikus, egyben emlékeztette a képviselőket arra, hogy a Btk. vitájában egy Fidesz-MSZP nagykoalíció szavazta le azt a tárca által előterjesztett javaslatot, amely már beemelte volna a családon belüli erőszak elleni büntető törvényi tényállást.