Az MSZP és a Demisz is jogosulatlanul jutott hozzá az MSZMP és a KISZ ingatlanjaihoz, az akkori értéken több milliárdos pártállami vagyonhoz a rendszerváltás idején.

Történelmi jelentőségű, tényfeltáró jellegű sajtótájékoztatót tartott szerdán az állampárt vagyonának ellopásával kapcsolatban Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő és Minda Zoltán, aki az MSZMP és a KISZ vagyonának átjátszását évek óta kutatja.

2013. február 26-án, a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló (J/9399) és a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/10097.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás az autonómia biztosítása mellett érvelt felszólalásaiban, szerinte ez a magyar közösségek megmaradásának záloga és a kormánynak ehhez kell igazítania nemzetpolitikáját. Arra szólította fel a kormányt, hogy sokkal határozottabban, "nyíltsisakkal" álljon ki az autonómiatörekvések mellett.

2013. február 25-én, Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában támogatását fejezte ki azon módosító indítványokkal kapcsolatban, melyek a lánctartozások megakadályozását szolgálják.

Az Országgyűlés 2013. február 25-i ülésén Gaudi-Nagy Tamás azonnali kérdést intézett a belügyminiszterhez annak érdekében, hogy a 2002-2010 közötti politikai emberi jogi jogsértések meghurcoltjai kapjanak végre teljes körűen jóvátételt és a rendőrség ne védje a Gyurcsány-Bajnai időszak jogsértéseit. Kiemelten szólt a 2009. július 4-i gárdista tüntetés jogellenes feloszlatásáról és követelte a jogellenesen előállított 216 hazafi jóvátételét. Ezt rendőri akciót a 2002-2010 között állam részéről elkövetett szabadságjogi jogsértéseket vizsgáló albizottság részjelentése is egyértelműen jogsértőnek minősítette és kártérítés megfizetését tartotta szükségesnek.

Mi történt Budaházy Györggyel a két és fél éves előzetes letartóztatásból történt szabadulása óta? Mi újság az ellene s a Hunnia csoport tagjai ellen terrorcselekmény miatt indított, négy éve húzódó büntetőeljárásban? Hogyan alakult az a 15 másik büntetőügy, amelyben Budaházyt a nemzeti ellenállás különböző formái miatt „rendszabályozta” a hatalom? (pl. Erzsébet hídi tüntetés a szavazatok újraszámlálásáért; internetes buzdítás a gyurcsányi terrorral szembeni ellenállásra; a „szovjet emlékmű” megrongálása”; az EU-ba történő belépéssel szembeni „szervezkedés”, felvilágosítás). 

Hogyan képes védeni a Nemzeti Együttműködés Kormánya a Medgyessy/Gyurcsány/Bajnai terror „emlékét” Budaházyval szemben a most folyó kártérítési perekben, illetve a strasbourgi eljárásokban? S ki követett el Magyarországon terrorcselekményt: Budaházy vagy Gyurcsány? A beszélgetés résztvevői Budaházy György, Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina.

Rendkívül veszélyes és elfogadhatatlan az Alaptörvény 4. módosítás keretében a Fidesz-KDNP által tervezett durva korlátozása a vélemény-nyilvánítási szabadságnak.Ezzel egyrészt minden nemzeti, etnikai és vallási közösségi tag számára egyéni perlési lehetőséget akarnak biztosítani a közösség méltóságát sértő vélemények ellen, másrészt ez lehetőséget ad a vélemény-nyilvánítási szabadság további - holocaust tagadás büntetésén túli - büntetőjogi szankciókkal történő korlátozására.

2013. február 19-én, az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9875) vitájában Gaudi-Nagy Tamás gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a képviselőkkel.

A felszólalásról készült videó vágatlanul alább:

A Magyarország Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/9777.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a témában benyújtott három jobbikos módosító javaslatra hívta fel a kormány figyelmét.

2013. február 19-én, Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása című törvényjavaslat (T/9929. számú) vitájában Gaudi-Nagy Tamás részben elfogadhatónak nevezte az alaptörvény negyedik módosítását, egyes részeire azonban nem tudja áldását adni.

A jogvédő képviselő azt mondta, a kormánytöbbség felelőssége, hogy olyan alaptörvénye lett az országnak, ami a legitimáció szempontjából több felől is támadható.

2013. február 19-én, Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő azt szorgalmazta, hogy büntessék meg végre a 2002-2010 közötti "nemzetpusztító időszak" politikai, emberi jogi jogsértések felelőseit. A képviselő a 2009 júliusi gárdista tüntetést és a 2006-os őszi eseményeket hozta példaként arra, hogy a Fidesz nem tartja be az elszámoltatásra tett választási ígéretét.

Gaudi-Nagy Tamás: Tűrhetetlen, hogy a 2009. július 4-én, a Bajtársiasság Napján meghurcolt gárdistáknak nem adnak kártérítést annak ellenére hogy a tüntetés feloszlatásának jogellenességét megállapították és a 2002-2010 közötti jogsértésekről szóló jelentésben ezt az akciót is törvénysértőnek nyilvánította az Országgyűlés. A kormány kötelessége hogy változtasson ezen az áldatlan helyzeten. A rendőrség mai napig védi a Bajnai rendszer durva jogsértését.

Személyhez fűződő jogok megsértése miatti jogi igényekkel kapcsolatos per.
Főv. Törvényszék , 2013. február 15.

2011. decemberében és 2012 tavaszán Morvai Krisztina a Jobbik EP képviselője állampolgári megkeresés nyomán személyesen látogatott el Jászberénybe, ahol elképesztő állapotokkal találkozott a Munkás utcában és a törvényesség kikényszerítése érdekében fellépett, az erről készült film itt nézhető meg.

Bő egy évvel később, 2013. februárjában Gaudi-Nagy Tamás tájékozódott a helyszínen, a Munkás utcai cigánytelep elbontása után erről (is) készült az alábbi videó összeállítás. Mi történt az ott lakókkal, hogy fogadták a változást a helyiek és mi lehet a megoldás ? - erre kerestük a választ.

2013. február 15-én, a Kossuth Rádió 180 perc című reggeli hírmagazinban Gaudi-Nagy Tamás a 2006-os rendőri jogsértésekkel kapcsolatban fejtette ki a radikálisok álláspontját.

Legújabb műsorában Budaházy György Morvai Krisztinával és Gaudi-Nagy Tamással beszélgetett. A székely zászló körüli botrány kapcsán szóba került Trianon kérdése, az új temerini ügy, Gergényiék „megvádolása“.

A legújabb Budaházy műsort ITT töltheti le.

Budaházy György műsorát minden héten szerdán 17:30-tól hallgathatja a Szent Korona Rádió honlapján. A korábbi műsorokat az archívumban találja.