2013. május 10-én,  Jobbik békési szervezetének meghívására tartott lakossági fórumot Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője. Az eseményen Stir Mihály, a szervezet helyi elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd kezdésképpen felvetett néhány kérdést az elszámoltatás és a nemzeti jogvédelem területéről.

„Radikális politikára és radikális gondolkodásra van szükség ma Magyarországon” – mondta a Jobbik országgyűlési képviselője Szegeden. Gaudi-Nagy Tamás szerint ha nem emelik fel szavukat az ország gyarmatosítása ellen, akkor kiszolgáltatottakká válnak a hazai munkavállalók, és egyre többen hagyják majd el az országot.

vtvszeged.hu nyomán

Nagyon sokan megfogalmazták azt az igényt külföldről, meg itthonról is, hogy nincs szükség a Jobbik működésére, mert teljesen feleslegesen gerjeszti az indulatokat az emberekben, s nem engedi, hogy békésen folyjon az ország gyarmatosítása. A szegedi Jobbik vendégeként Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő éppen arról beszélt, miért van szükség a radikális gondolkodásra és politikára Magyarországon.

A magyar munkavállalók helyzetéről szólva a politikus leszögezte, sok ígéret hangzott el a választási kampányban a Fidesz részéről, nagyok voltak az elvárások, mégsem teljesült semmi, a munkavállalók ugyanolyan kiszolgáltatottak, s egyre többen hagyják el az országot gazdasági menekültként. Nem érzékelhető, hogy egy uniós területen élünk, ahol a szabadság, a jog, az egyenlőség, a joghoz való hozzájutás egyenlően illet meg mindenkit.

,,Fontos megjegyezni, hogy írásbeli határozatok nélkül ilyen döntéseket hatályban tartani vagy meghozni törvényes indokolás nélkül, ráadásul a hatályos törvény szellemével és betűivel ellentétesen nem megengedhető" - mondta Gaudi-Nagy Tamás, utalva arra, hogy Toroczkai Lászlót önkényesen, minden jogalapot nélkülözve tiltották ki a Parlamentből.

2013. május 6-án, Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a nemzetközi kombinált árufuvarozásról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/10830.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy olyan állammal kötött megállapodásról van szó, ahol jelenleg is mintegy 150 ezer magyar lélekszámú közösség él, akiknek a helyzete egyáltalán nem megnyugtató.

Ezért minden esetben mikor a magyar kormány kapcsolatba lép, tárgyalásokat folytat, kétoldalú egyezményeket köt szomszédos államokkal, amelyekben a trianoni békediktátum következményeként magyar közösségek élnek, számon kell kérnie a magyar kormánynak, hogy minden rendben van-e az adott közösségben élő magyarokkal - fejtette ki a jogvédő képviselő.

A jogvédő Gaudi-Nagy Tamás beszélt eddig a legtöbbet a mostani parlamenti ciklusban: ötvennyolc órán és öt percen keresztül, míg Schiffer András összesen 801 alkalommal kért szót, amelyek során 56 órát beszélt.

A független Magyarország társadalmi békéjének megbontására, a demokratikus választással létrejött Magyar Kormány  erőszakos megdöntésére irányuló  felhívás kapcsán a Nemzeti Jogvédő Szolgálat büntető feljelentést  tett a Legfőbb Ügyészségen a „Szítsatok lázadást”  szennyirat aláíróival szemben.

Kértük a Legfőbb Ügyészséget, hogy a Btk. 139. §. (1-2). bekezdésébe ütköző, az alkotmányos rend megváltoztatására irányuló felhívás aláíróival szemben rendelje el a nyomozást, folytassa le a büntető eljárást és kezdeményezze a büntető bíróság előtti felelősségre vonásukat.

Gaudi-Nagy Tamás írásbeli kérdést intézett Pintér Sándor belügyminiszterhez, melyben a Margit hídon található Szent Korona-ábrázolások megrongálói elleni nyomozás állásáról, illetve arról érdeklődött a radikális honatya, hogy a jövőben milyen lépéseket kíván tenni a Belügyminisztérium a hasonló esetek megelőzése érdekében.

Martonyi János szerint Oroszország nem zárkózik el a pásztói szovjet emlékmű áthelyezésétől, mivel azonban az emlékmű alatt (állítása szerint) 26 szovjet katona földi maradványai nyugszanak, ezt az áthelyezéskor mindenképpen figyelembe kell venni.

,,Derék, igaz ember, aki haláláig hű volt az elveihez. Büszke vagyok rá, hogy az EU-csatlakozás elleni-, és a magyar állampolgárság melletti népszavazás során együtt dolgozhattam vele. A hazafiság és az elkötelezettség jellemezte egész életében. Isten nyugosztalja!" -Gaudi-Nagy Tamás-

A Nádor utcai oszlatás (2006. október 23. délelőtt) kártérítési pere:

Az Európa Tanács 2013-as tavaszi ülésén felhívta a figyelmet a magyar fiatalok elvándorlásának problémájára, és a rendszerváltást követő privatizáció negatív következményeire. A fiatal európaiaknak csak akkor lehet esélyük ha követik az európai hagyományokat, a keresztény hagyományokat, és a hagyományos nemzeti közösségek tiszteletét - fejtette ki a jogvédő képviselő. 

A jobbikos országgyűlési képviselő az Európa Tanács emberi jogi biztosának székelyföldi látogatását sürgette az ET parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésszakán.

A képviselő pénteken arról tájékoztatta az MTI-t, hogy előző nap Nils Muiznieks emberi jogi ET-biztos éves jelentésének vitájában azt kérdezte Muizniekstől, mikor látogat el Székelyföldre, hogy segítséget adjon a székely területi autonómia megvalósításához. Gaudi megjegyezte: az alig egy éve megválasztott biztos - a tevékenységének első évéről szóló jelentés szerint - rengeteget foglalkozott a cigányok, homoszexuálisok és bevándorlók jogaival.

Gaudi Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosának székelyföldi látogatását sürgette az ET parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésszakán.

Mint arról a képviselő pénteken tájékoztatta az MTI-t, előző nap Nils Muiznieks emberi jogi ET-biztos éves jelentésének vitájában azt kérdezte Muizniekstől, mikor látogat el Székelyföldre, hogy segítséget adjon a székely területi autonómia megvalósításához.

Jelenleg Andorra az Európa Tanács meghatározó végrehajtó szervének, a Miniszterek Bizottságának elnöke, ezért ebben a minőségében kérdezte őt Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakának csütörtöki napján arról, hogy Andorra mit kíván tenni a hagyományos nemzeti közösségek jogainak (különösen területi autonómiához való jog) erősítése érdekében.

Mikor látogat el Székelyföldre, hogy segítséget adjon a székely területi autonómia megvalósításához? - tette fel a kérdést Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő Nils Miuznieksnek, az Európa Tanács emberi jogi biztosának az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2013. április 25-i ülésnapján.

Gaudi előzetesen jelezte: az alig egy éve megválasztott biztos első évéről szóló jelentés szerint rengeteget foglalkozott a cigányok, homoszexuálisok és bevándorlók jogaival. Számíthatnak-e figyelmére és védelmező erőfeszítésre a hagyományos nemzeti közösségek jogfosztott tagjai, mint például az önrendelkezési küzdelmet folytató székelyek? A biztos a válaszában elmondta, hogy a cigányokkal azért kell kiemelten foglalkozni, mert ők a legsérülékenyebb kisebbség Európában, de foglalkozni kell a nemzeti kisebbségek jogaival is.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének strasbourgi ülésszakán a szerdai vitanapon a vallási közösségek elleni erőszak témájában hozzászólt Kalmár Ferenc András KDNP-s, Szabó Vilmos szocialista, valamint Gaudi Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő.

Beszédét követően Victor Ponta több kérdés is kapott a képviselőktől. Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője azt kérdezte, nem volna-e időszerű, hogy Románia biztosítsa a területi autonómiát Székelyföld számára. Victor Ponta válaszában rámutatott, hogy a decemberi választásokon a magyar kisebbség legitim képviselőket választott a román törvényhozásba az RMDSZ képviselőinek személyében, és velük igyekszik majd megtalálni a megoldást, hogy a magyarok jobban képviseltethessék magukat és minden joguk az európai normáknak megfelelően érvényesülhessen.

A cigány gyermekek diszkriminációjáról, a nemzeti közösségek jogairól, illetve az örményországi választási megfigyelésről fogalmazták meg álláspontjukat magyar képviselők az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi plenáris ülésén.

Gaudi-Nagy Tamás bírálta a cigány gyermekek diszkriminációjáról a liberális török rapportőr, Nursuna Memecan által készített jelentést. A jobbikos képviselő szerint az iskolai szegregáció megszüntetését és a roma gyerekek számára erőteljes pénzügyi támogatást szorgalmazó jelentés "azon a már megbukott liberális dogmán alapul, hogy pozitív diszkriminációval, anyagi forrásokkal és a többségi társadalom toleranciára nevelésével meg lehet szüntetni a cigánysággal kapcsolatos problémákat".