Nem szab gátat a tőkés társaságok uralmának az új Polgári Törvénykönyv - Gaudi felszólalása az új Ptk záróvitájában

Az Országgyűlés 2013. február 11-i ülésén tartotta a T. Ház az új Polgári Törvénykönyv záróvitáját és zárószavazását, amellyel végül elfogadta a kormánytöbbség az új polgári jogi kódexet. A Jobbik tartózkodott, ennek okait foglaltam össze záróvitában tett felszólalásomban.

A közel 1600 szakaszból álló kódex alapvetően nem újítja meg a magánjogi rendszerünket, számos elemében tartalmaz ugyan értékes rendelkezéseket (új típusú szerződések szabályozása, sérelemdíj bevezetése, zálogjogi szabályok megújítása, túlélő házastárs egy gyermekrészt örököl, cselekvőképesség általános jellegű korlátozása megszűnik)  azonban vannak elfogadhatatlan elemei is, amelyek miatt a támogatás nem adható meg, tartózkodással tudjuk kifejezni azt, hogy a javaslatnak elismerjük ugyan a pozitív vonzatait, de nem vállalható fel teljes egészében. A kodifikációs bizottság sokéves munkájába végül csak beletenyerelt a politika, egyes elemeiben indokoltan, egyes elemeiben kifejezetten nem. Vélhetően emiatt nem volt jelen Vékás Lajos professzor a Kodifikációs Bizottság vezetője.
 
Csaknem 120 módosító javaslatot nyújtott be a Jobbik, amelyekből csupán néhány technikai jellegű, illetve kisebb  jelentőségű került támogatásra, az általános vitában azt bocsátottuk előre, hogy többek között azon fogjuk lemérni a javaslatot, hogy mennyire képes a magánjogi viszonyokban, ideértve a társasági jogot is a vadkapitalizmus vadhajtásait, a tőkés társaságok egészségtelen dominanciáját és kvázi felelőtlenségét visszaszorítani.  Sokkal több lehetőség lett volna ezt megtenni, mint amit történt.
 
Különösen kifogásolható részek, illetve hiányzó, kérésünkre be nem  emelt rendelkezések:
- üzleti titok köre túl szélesre került meghúzásra, ebbe a közvagyonnal kapcsolatos szerződések is beletartoznak,
- a kollektív defamáció elleni fellépést biztosító jogi eszköz a vélemény-nyilvánítási szabadságot indokolatlanul korlátozza
- közszereplők személyiségi védelme túl szélesre került meghúzásra
- off shore cégek által tulajdonolt társaságok esetében nem kell feltüntetni a háttérben álló természetes személy tagot,
- a fogyasztó és ezáltal speciális rendelkezésekkel védett szerződéses viszonyok fogalmába nem tartozik bele, az üzleti működési körén kívül szerződő jogi személy, ezzel a kkv szektor kiszolgáltatottsága a multiknak továbbra is fennmarad,
- tisztességtelen kikötések közé szerettük volna emelni az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmát
- társasági jogi rendelkezések között nem elég erősek a hitelezővédelmi rendelkezések (pl. osztalékelőleg kifizetés csak tartozásmentesen), felszámolt cég vezetőjének eltiltása ügyvezetéstől akár 10 évig, korlátolt társasági felelősséggel való visszaélés fokozott szankcionálása hiányzik
- földtulajdonok számára szerettük volna az elbirtoklás és közös tulajdon szabályait ésszerűsíteni
- mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben a kikötött mennyiségtől  való +/-20 %-os eltérést szerettünk volna elérni,
- jogalkotással okozott kárt szerettük volna beemelni,
- szerettük volna a közvagyont érintő szerződések érvénytelensége megállapítása iránti perlés jogát minden magyar állampolgárnak megadni
- az EU normáknak való megfelelés túlzottan magas szintű és nem kellett volna a kódexben feltüntetni,
- öröklési jogban a kötelesrész csökkentése elfogadhatatlan törvényes örökrész feléről harmadára
- egyházi esküvő családjogi jogkövetkezményeit szerettük volna elérni
 
Az élettársi kapcsolat jogi szabályozása tekintetében szerettük volna rögzíteni, hogy férfi és nő kapcsolatáról van szó, és szerettük volna lehetővé tenni, hogy közös gyermeket eltartó túlélő házastárs haszonélvezeti jogot örököljön.