Büntetőeljárás - A hatóságok törvénysértése félreviheti az ügyeket

– Ha valakinek a bűnössége minden kétséget kizáróan bizonyítható, el kell ítélni, ellenkező esetben fel kell menteni. A vétkességet viszont csak a büntetőeljárási szabályok szigorú betartása mellett lehet megállapítani, másként előfordulhat, hogy az igazságra soha nem derül fény – állítja Szikinger István ügyvéd.

Szerinte lehetséges, hogy az évszázados jogfejlődés eredményeként született eljárásrend nem a legjobb, azonban annak megsértése nem vezet el az igazsághoz, ezért a hatóságok sem szeghetik meg a rájuk vonatkozó törvényeket. – Ha mégis megteszik – teszi hozzá –, nem érvényesülhet az érintett felek közötti fegyveregyenlőség, ugyanakkor sérülhetnek a gyanúsítottak emberi jogai, és csorbát szenved a védelemhez való jog.

A devizahitelesek megmentéséért demonstrált a Jobbik Magyarországért Mozgalom pénteken Miskolcon. Előbb a Városház téren tartottak beszédet, majd a tömeg az egykori Centrum Áruház elé vonult.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő arra mutatott rá: az igazi elszámoltatás még most sem kezdődött el. Említette a szegedi bírósági döntést, melyben első fokon semmisnek nyilvánítottak egy hitelszerződést. Jelezte: a párt is próbapereket indít a devizahitelesek érdekében.

"Kinek az érdeke 2006 ősz bűneinek elévülése" című sajtótájékoztatón ismertette Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás a feljelentésük tartalmát, majd a Legfőbb Ügyészség fele tartva véletlenül találkoznak az öszödi böszmével. Gaudi-Nagy ekkor figyelmeztette: "Most megyünk feljelenteni a rendőreidet, nemsokára te is sorra kerülsz, nem fogod megúszni a felelősségre vonást!"

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás újabb feljelentést tett a Legfőbb Ügyésznél.

Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina 2011. szeptember 16-án sajtótájékozatót tartott „Kinek az érdeke a 2006. őszi rendőrterror bűneinek elévülése?” címmel.

A nemzeti jogvédő felhívta a figyelmet arra, hogy 2011. szeptember 19-én és 20-án elévül a 2006 szeptemberi véres embervadászatokért felelős rendőrparancsnokok büntethetősége, ezért Morvai Krisztinával a Legfőbb Ügyészéhez nyújtanak be feljelentést, amelyben kérték Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy utasítsa a katonai ügyészséget a 2006 szeptemberi eseményekben részt vevő rendőri parancsnokok meggyanúsítására elöljárói intézkedés elmulasztásának gyanúja miatt.

Büntetőfeljelentést tesz Polt Péter legfőbb ügyésznél pénteken Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvivője, jobbikos országgyűlési képviselő, valamint Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője - jelentették be pénteken az ellenzéki politikusok.

A Fővárosi Bíróság ma tartotta a 7. tárgyalást a 2006. október 23-án a Nádor utcában reggel kialakult spontán tüntetés erőszakos rendőri feloszlatása miatt közel 5 éve indult perben. Megdöbbentő, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság a mai napig is körömszakadtáig védi ezt a jogellenes rendőri intézkedést, és hiteltelen rendőri vallomásokra alapozva azt képviseli, hogy a tüntetés elvesztette békés jellegét és ezért kellett oszlatni.

A pert egy tüntetésen részt vett magánszemély indította, akit tucatnyi békés társával (többek között Papp Lajos és Novák Előd) együtt a véres 2006. október 23-i napon fél tíz körül a rendőrség erőszakkal szorított ki, akadályozott meg abban, hogy a Kossuth téren részt vegyenek az állami ünnepségen.

Kormánypárti képviselők megfelelő számú jelenlétének hiánya miatt ma nem tudta megkezdeni munkáját az Országgyűlés emberi jogi bizottságának végrehajtást ellenőrző albizottsága, amelynek napirendjén a 2006 őszi rendőri erőszak igazságtétele szerepelt volna, különös tekintettel a rendőri bűncselekmények közelgő elévülésére. A 9 főből csak négy képviselő jelent meg, így határozatképtelenek voltak. A Jobbik, KDNP és az LMP képviselői jelen voltak, a Fidesz 5 tagja közül csak 1 képviseltette magát, a többiek az MSZP képviselőjével együtt távol maradtak. A hétfőre újra összehívott ülésre már az utolsó pillanatban került sor az elévülés előtt. A 2006 szeptemberi embervadászatok 19-én és 20-án voltak.

Az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága hétfői ülésén, Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének javaslatára, kezdeményezésére szerdára hirdette meg a végrehajtást ellenőrző albizottság ülését, hogy kivizsgálja a nemzeti jogvédő felvetéseit és azt, hogy a 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság jelentése ajánlásainak mi lett a sorsa.

Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság Ellenőrző albizottságát immár harmadszor is hiába hívta alakuló ülésre Szabó Tímea elnök. A 9 főből csak négy képviselő jelent meg szeptember 14-én , így határozatképtelenek voltak. A Jobbik, KDNP és  az LMP képviselői jelen voltak, a Fidesz 5 tagja közül csak 1 képviseltette magát, a többiek az MSZP képviselőjével együtt távol maradtak. A hétfőre újra összehívott ülés már az utolsó pillanat az elévülés előtt.

Az Országgyűlés 2011. szeptember 13-i ülésnapján Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik frakció tagja, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője napirend előtt szólalt fel „A 2006 őszi rendőrterror igazságtételének rendezése minden jóérzésű ember közös ügye" címmel.

Frissítve a bizottsági jegyzőkönyvvel!

Az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága, 2011. szeptember 12-i ülésén Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének javaslatára a Jobbik és LMP teljes körű, a kormánypárti képviselők többségének támogatásával napirendjére vette a 2006 őszi rendőri brutalitás elakadt igazságtételének kérdését.

Az mszp-s képviselő eltávozott: továbbra sem kívánnak szembesülni a szocialisták az általuk irányított rendőrség vérengzéseinek következményeivel. Az embervadászatokért felelős rendőrparancsnokok bűncselekményei rövidesen elévülnek, ha nem gyanúsítják meg őket napokon belül.

Ebben olvasható Gaudi-Nagy Tamás  képviselői felszólalásainak ismertetése. A letöltéshez kattintson a képre!

A Jobbik országos aláírásgyűjtést indított a bankok önkényének kiszolgáltatott, devizahitellel rendelkező családok megmentése érdekében. Annak megállapítására kérjük az ország lakosságát, hogy a bankszektor a hibás a kialakult helyzetért, ezért a jövőben sem az embereknek, sem pedig az államnak nem szabad több terhet vállalniuk a helyzet megoldásában, a következményeket kizárólag a bankoknak kell viselniük.

Meglátásunk szerint Magyarországon két olyan válsághelyzet van, amely társadalmi robbanással fenyeget: az egyik a magyar-cigány együttélés, a másik az egyre nehezebb helyzetbe kerülő devizahitelesek ügye. Az aláírások összegyűjtését társadalmi felmérésnek tekintjük, mellyel rá akarjuk kényszeríteni a kormányt a devizahitelesek problémájának megoldására és egyben a bankok magyarországi uralmának megtörésére. Nem a magyar emberek vannak a bankokért, hanem fordítva! Meg kell állapítanunk: a bankok átverték és szándékosan a devizahitelek felvételére ösztönözték a magyar embereket. Fontos körülményeket, felmerülő kockázatokat hallgattak el és egyoldalúan, számukra kedvezően módosították (emelték) a hitelek a törlesztőrészleteit.

Most fizette ki a rendőrség azt a közel nyolcszázezer forintot, amelyet Budaházy György a gyurcsányi pártrendőrség jogsértése miatt kártérítésként kapott.

A Fővárosi Ítélőtábla idén nyáron hozott jogerős ítéletével kötelezte a Készenléti Rendőrséget és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK) a már több, mint két éve előzetes letartóztatásban tartott Budaházy György javára.

Budaházyt 2008. április 11-én, a Clark Ádám téri demonstráció során jogellenesen fogták el, bilincselték meg és állították elő, majd tartották fogva több órán át. Három társa pedig hatszáz-hatszáz, illetve négyszázötvenezer forint összegű kártérítést kapott a hasonló jogsérelmek miatt. A BRFK és a Készenléti Rendőrség magánlevélben köteles elnézést kérni Budaházyéktól. A felperesek jogi képviseletét Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és országgyűlési képviselő látta el. Az ügyben indult koncepciós jellegű és felmentéssel végződött szabálysértési eljárásban is ő védte Budaházyt.

Felemelő érzés volt részt vennem a Magyar Gárda 4. születésnapja alkalmából tartott seregszemlén a Turul-szobornál és a Rongyos Gárdára emlékező Farkasréti temetőben tartott rendezvényen. Fontos és elgondolkodtató beszédek hangzottak el,  Vona Gábor egységre és összetartásra buzdító szavai jókor jöttek. Nem szólaltam fel, de ami sokkal fontosabb képviselőtársaim és magunkfajta hazafiak mellett, gárdisták tucatjaival szorítottam kezet, beszélgettem és erősítettem bennük a hitet, illetve ők bennem, hogy ügyük igaz és a gárdista szellemiség elpusztíthatatlan.

Ajánlom az új blogot, amelyen megtalálható szinte minden lényeges információ a Budaházy Györggyel és a Hunnia csoporttal szemben folyó koncepciós jellegű eljárásról:

www.hunniablog.blogspot.com

A budahazy.org honlapot is természetesen továbbra javaslom figyelemmel kísérni, aki érdeklődik a már több mint két éve előzetesben sínylődő Budaházy György sorsa iránt. A legfontosabb, hogy a maga eszközeivel tegyen meg mindenki minden lehetségest ezen képtelen eljárás megszüntetése érdekében, az "Ismerd meg Budaházyt '" kampányban való részvétel erre kíváló alkalmat ad! Nézzék meg a filmeket és cselekedjenek!

Szabadságot Budaházynak, szabadságot a politikai foglyoknak!

www.budahazy.org

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője levélben fordult a miniszterelnökhöz a 2006-os események miatt. A politikus szerint akadozik az elszámoltatás és temérdek felelős a mai napig szabadlábon van.

A Barikád hetilap interjúja:

-Akadozni látszik a semmisségi törvény gyakorlati végrehajtása. Mi miatt? 

-Az Országgyűlés törvényben idén márciusban nyilvánította semmisnek a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéleteket. Ennek alapján kérhető az elítélés semmissé nyilvánítása, de – éppen elfogadott módosító javaslatom alapján – nem az elítélést kimondó bírótól, illetve a bíróság hivatalból is köteles a semmisséget kimondani. A törvény azonban túl sok támadási felületet adott.