Az egységes közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatást végző új egyetem felállításáról szóló törvényjavaslt záróvitájában kifigásoltam, hogy újfent Házszabályt sértő módon nyújtottak be a kormányprátiak olyan zárószavazsá előtti módosító javaslatot, amelyről érdemben vitázni nem lehetett. Felhívtam a figyelmet arra, hogy az új egyetemet, a XX. század legnagyobb magyarjáról, vitéz nagybányai Horthy Miklósról kellett volna elnevezni, de a kormánytöbbség ezt elvetette. Javasoltam, hogy fogjunk össze Csongrád megyei képvsielőkkel és kezdeményezzük, hogy a Szegedi Tudományegyetem vegye fel a kormányzó nevét.

A devizahitelesek megsegítésére vonatkozó törvényjavaslat vitájának hétfői ülésén a jobbikos képviselők támogatták azon kormánypárt által előterjesztett indítványt, mely szerint a végtörlesztéssel élőkkel szemben nem folytatnának vagyonosodási vizsgálatot.

Ugyanakkor kiemelendő, hogy a javsalt vitája előtti szavazások során nem nyert támogatást azon jobbikos javaslat amely azt célozta, hogy az uzsora bűncselekmények elkvöetőivel szemben hivatalból folytassanak le vagyonosodási vizsgálatot.

Felelevenítettem egy nemrég történt tragikus esetet:  Óbudán egy 49 éves adós nő ugrott ki a 9. emeletről így menekült a lakására foganatosított végrehajtás elől.

Ismertettem a tragédia kapcsán a hitelkarosultak.hu honlapon közzétett felhívást, amelynek lényege, hogy a devizadósság csapdába került embereket nem közpénzből kellene megmenteni, hanem a bankok extra profitjából, mert megengedhetetlen és elkeserítő, hogy az emberek az életük eldobását választják ezen szorult helyzetükben.

Az uzsorabűncselekmény Btk-beli szigorításáról szóló törvényjavaslat vitájában több módosító javaslatatot nyújtottam be két képvsielőtársammal együtt a büntetési tételek emelése és további minősített esetek beemelése érdekében. A javaslatokat a kormánytöbbség az Orbán Viktor miniszterlelnök által meghirdetett uzsora elleni harc jegyében elutasította...

Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének a képviselők díjazásáról és javadalmazásáról szóló koncepcióját tűzte mai napirendjére a Parlament alkotmányjogi bizottsága. Lesz-e igazságos díjazás és mennyit is ér egy képviselő?

Nem pepecselt személyre szóló részletekkel Lázár János, a koncepció ugyanis 750 ezer forint egységes, bruttó tiszteletdíjjal számol, míg a bizottsági tagság a továbbiakban nem lenne tényező. A tervezet szerint megszűnne a választókerületi pótlék (amit a köznyelv költségtérítésként ismer), továbbá a lakhatási támogatás is. A frakcióvezető egy egységes elszállásolási rendszerben gondolkodik és a honatyák, ennek részleteiről azonban egyelőre nem esett szó.

Mindent meg kell tenni azért, hogy a hatóságok a terrorizmus ellen szükséges és arányos módon lépjenek fel, és minden körülmény között érvényesüljenek az emberi jogok európai egyezményében foglalt jogok és szabadságok  állapította meg a témáról az Európai Tanács parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán csütörtökön tárgyalt jelentés vitájában felszólaló magyar képviselő, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik).

Álláspontját ismertetve a képviselő az MTI-nek elmondta: a jelentés arról szól, hogy a terrorellenes fellépésben Európa más utat követ, mint Amerika. A terror elleni háború eredménytelen és tévút. Az Egyesült Államokban a terrorellenes küzdelem nevében több ezer ember személyes szabadságát és jogait sértették meg - hívta fel a figyelmet.

Mint a képviselő az MTI-nek a vitát követően elmondta, felszólalásában biztosította az elnököt arról, hogy a szabadságszerető magyar nép nem fogja magára hagyni a palesztinokat.
A szabadság legfontosabb feltétele pedig, hogy véget kell vetni a megszállásnak. Minden más megoldás, amely e nélkül jön létre, tévút - tette hozzá.

Morvai Krisztina a Balsai-jelentés Emberi jogi bizottsági vitáján kemény kritikát fogalmazott meg a posztkommunista utódpárttal kapcsolatban.

Videókkal frissítve!

A Jobbik frakciója üdvözli, hogy az Országgyűlés emberi jogi bizottsága szerdai ülésén úgy döntött: megküldik a 2006. őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló Balsai-jelentést az ügyészségnek – jelentette ki a tanácskozás szünetében Gaudi-Nagy Tamás.A testület jobbikos tagja hangsúlyozta: üdvözlik a Balsai István korábbi miniszterelnöki megbízott, jelenlegi alkotmánybíró által márciusra elkészített jelentést, azonban a Jobbik szerint is kérdés, hogy miért csak októberre került a dokumentum az Országgyűlés elé.

Az ülés jegyzőkönyve ide kattintva letölthető

 A Jobbik sajtótájékoztatóján részt vett egy neve elhallgatását kérő, saját közlése szerint budapesti büntetés-végrehajtási alkalmazott, aki arról beszélt, hogy a 2006-os utcai zavargások idején a felettesei "szóltak, hogy rengeteg befogadás lesz, bármit lehet csinálni és mindenki szabad kezet kap, nem lesz ebből senkinek semmi problémája sem".

Az ügyészségnek megküldik a Balsai-jelentést

 Általános vitára alkalmasnak találta a Balsai-jelentést szerdai ülésén az Országgyűlés emberi jogi bizottsága, amely határozott arról is, hogy a jelentést megküldi az ügyészségnek.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos és Kalmár Ferenc András kereszténydemokrata képviselőnek sikerült elérnie, hogy az Európa Tanács  a nemzeti kisebbségek autonómiáját támogató határozatot hozzon.

Az autonómiára utaló módosító javaslathoz sikerült többségi támogatást szerezniük magyar országgyűlési képviselőknek az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán a nemzeti szuverenitás és az államiság kérdéséről szóló határozathozatal kapcsán.

A keddi strasbourgi ülésnapon szerepelt a napirenden az a határozati javaslat és egy német liberális képviselő, Marina Schuster által készített jelentés, amely arról szólt, hogy miként lehetne tisztázni a nemzetközi jog jelenleg meglehetősen ellentmondásos kérdését, a nemzeti szuverenitás és az államiság elvének egymáshoz való viszonyát. A kiinduló pont az volt, hogy a tisztázatlanság folytán számos olyan szakadár tendencia figyelhető meg Európában - legyen szó akár Ciprusról, akár Grúziáról, vagy éppen Koszovóról -, ami "veszélyt jelenthet a békére és biztonságra nézve". A nemzetközi jogi tisztázás célja eszerint az lenne, hogy jogszerű kereteket biztosítsanak az etnikai, nemzeti kisebbségi törekvéseknek, és ezzel megelőzzék a szeparatista irányzatok kezelhetetlenné válását.

Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének ötnapos strasbourgi őszi ülésszakán az ET miniszteri bizottságának soros elnökeként Kosztyantin Hriscsenko ukrán külügyminiszter tartott hétfőn beszámolót. A miniszteri beszédet követő kérdések sorában a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a 160 ezer kárpátaljai magyar helyzetét vetette fel emlékeztetve arra, hogy tavaly őszi Ukrajnáról szóló vitában reményének adott hangot, hogy a narancsos forradalom magyarellenes  politikája után végre rendezik a nemzeti közösségek helyzetét, közte az igazságtalan trianopni diktátummal elszakított magyarságét.

Az adás hanganyaga ide kattintva hallgatható.

A Jobbik Országos Elnöksége örömmel üdvözli a Fővárosi Bíróság döntését, mellyel tegnap megszüntette a Budaházy György és Szász Endre több mint két éven át törvényellenesen fenntartott előzetes letartóztatását. Így a megaláztatások és jogsértések sorát elszenvedők végre családjukkal lehetnek. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy ehhez az eljáráshoz képest feleannyi idő- és pénzráfordítással, szakmai és emberi erőfeszítéssel már régen rács mögé juttathatták volna Gyurcsányt és társait a 2006-os vérengzések miatt.

Budaházy György házi őrizetbe helyezését rendelte el a Fővárosi Bíróság. Felesége portálunknak elmondta, a gyermekeik magukon kívül vannak a boldogságtól.

Az ügyészség szerint Budaházy György által létrehozott Hunnia mozgalom elnevezésű szervezet 2007 és 2009 között az akkori balliberális kormánytöbbség politikusait és a lakosság velük rokonszenvező csoportjait terrorcselekményekkel, főként Molotov-koktélos támadásokkal megfélemlítette, hogy így befolyásoljon parlamenti döntéseket. 

Az alkotmányügyi bizottság szeptember 27-i keddi ülésén az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvénytervezet és az ahhoz érkezett észrevételek megvitatására került sor. A januárban hatályba lépő Alaptörvény miatt sarkalatos törvényként kell megalkotni az Alkotmánybíróságról szóló új törvényt, amely miatt a még el nem bírált 1600 utólagos normakontrollt kérő beadvány döntő többsége gyakorlatilag kukába kerülhet.

Gaudi-Nagy Tamás szakértői segítségével dolgozta ki és nyújtotta be a Jobbik álláspontját ezen törvényjavaslatra vonatkozóan. Az MSZP és az Alkotmánybíróság is benyújtott írásbeli észrevételeket, az LMP ezzel nem élt. A bizottság elnöke, Salamon László megköszönte a színvonalas jobbikos észrevételeket és több tekintetben megfontolandónak tartotta azokat. Paczolay Péter az Alkotmánybíróság elnöke, a bizottsági ülésen elmondta, hogy a jobbikos észrevételek koncepcionális kérdéseket vetnek fel, olyan koncepcionális kérdéseket, ami álláspontja szerint a törvényhozásra tartozik. Tehát a kodifikációs technika megfogalmazása, például az, hogy az alaptörvény szövegét a jobb megértés érdekében megismételje a törvény vagy pedig ne, és tényleg arra kényszerítse a jogalkalmazót, hogy az alaptörvényt fogja a másik kezébe. Ugyanakkor, az Alkotmánybíróság elnöke megköszönte arészletes és alapos észrevételeket.

Várhatóan a jövő héten három parlamenti bizottság is tárgyalja majd Balsai István jelentését a 2006. őszi rendőri fellépésről. A Fidesz azt kezdeményezi, hogy ezt követően a testületek küldjék meg a dokumentumot az ügyészségnek, hogy az büntetőjogi szempontból minősíthesse az abban foglaltakat.

Mindezt Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő közölte szerdai sajtótájékoztatóján, amelyet a 2006. október 23-i Fidesz-nagygyűlés helyszínénél, Budapesten, az Astoriánál tartott.

Kifejtette: a 15 büntetőtényállást felsoroló Balsai-jelentést - amely "nem vádirat és nem ítélet" - várhatóan a jövő héten az Országgyűlés alkotmányügyi, emberi jogi, valamint rendészeti bizottsága is megtárgyalja, és eldöntik, tesznek-e feljelentést, továbbá ha szükségesnek látják, törvénymódosítási javaslattal élnek majd annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek az olyan történések, mint 2006 őszén a fővárosban.

Szeptember 27-én, a keddi napon az Országgyűlésben a Gazdasági Versenyhivatal 2010. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló megvitatása során felszólaltam.

Felszólalásomban kitértem arra, hogy a társadalom részéről elementáris elvárás, hogy a kormányon levő pártszövetség olyan versenyjogi rendszert működtessen amely nem a multikat kiszolgálására irányul, nem a multi tőkének való megfelelés a legfontosabb. Ennek az elvárásnak az új kormány által kinevezett új vezető által működtetett hivatal sem tudott megfelelni, szinte minden kritika elmondható, amelyet tavaly már a 2009. évi jelentés vitájában elmondtam. A versenyhivatal egyáltalán nem él teljes körűen azokkal az eszközökkel, amelyekkel megvédhetné a magyar fogyasztókat és vállalkozásokat a piaci versenyt semmibevevő multiégekkel szemben, így fordulhatott elő, hogy erőfölénnyel való visszaélés miatt indutl 13 eljárásból egyetlen sem fejeződött be bírságolással és a tisztességtelen piaci magatartást folytató multi kereskedelmi cégek egyikét sem tiltották el tevékenységététől.

Felszólalás 1. (Videó egyelőre nem érhető el)