Augusztus 6-án immár sokadik alkalommal ismét örömmel tettem eleget a Magyar Sziget szervezőinek felkérésére:  előadást tartottam nagyszámú érdeklődő előtt az országgyűlési munkáról, a nemzeti sorskérdésekről és a nemzeti jogvédelemről.

Az előadás végkövetkeztése az volt, hogy a nemzeti önrendelkezést visza kell szerezni, azt egyáltalán nem szereztük vissza a mostani kormány állításával ellentétben: ennek érdekében kell kitörni az államadósság csapdából, legyűrni a multik hazai uralmát, a nemzetközi szervezetek befolyását és helyzetbe juttatni a megmaradás bástyáit: a kistelepüléseket, helyi gazdálkodókat, magyar vállalkozásokat, megvédeni a mindennapi bűnözésnek kiszolgáltatottakat,  devizahiteleseket, a magyar termőföldet, vízkincset és valódi elszámoltatás kell, a politikai foglyok szabadonbocsátása és koncepciós eljárások megszüntetése mellett.

2011. április 13. Strasbourg, Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés

Kapcsolódó cikk:

• Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanácsban ismét kiállt a székely önrendelkezésért

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat különleges jelentőségűnek tartja a Fővárosi Bíróság 2011. július 18-19.-én kihirdetett felmentő ítéletét a háborús bűntett megalapozatlan vádjával dr. Képíró Sándor ellen folyó büntetőügyben.

Az ítélet ellen a vádlott és védője bűncselekmény hiánya miatt kimondandó felmentésért fellebbezett.

Amint ismeretes, dr. Képíró Sándor akkori csendőr főhadnagy 1942. január 21-23. között tartott, részben súlyos, elítélendő bűncselekményekbe torkolló újvidéki partizánellenes razzia idején – melyért bűnösök és ártatlanok sorát végezték már ki - jelentős kockázatot vállalva ellentmondott a kiterjesztett fegyverhasználatra felhívó eligazításnak, s megmentette egy szerb-zsidó család életét.

A Heti Világgazdaság c. hetilap 2011. május 28-i lapszámában a Nemzeti Jogvédő Alapítványról méltatlan és becsmérlő jellegű cikket közölt. Ennek nyomán a hetilaphoz fordult Gaudi-Nagy Tamás NJA ügyvezető kérve az alábbi nyilatkozatának megjelentetését, amelynek a HVG 2011. július 23-i lapszámában eleget tett. Ezzel az ügyet a Nemzeti Jogvédő Alapítvány lezártnak tekinti.

2011. július 18. Magyar Nemzet c. napilap 2. oldal

Az, hogy a Balsai-jelentés az állami erőszak kapcsán terrorcselekmény elkövetésének a lehetőségét is fölveti, teljesen új megvilágításba helyezi az akkori politikai vezetés büntetőjogi felelősségét – olvasható Gaudi-Nagy Tamás szombati közleményében. A jobbikos politikus „az elmúlt nyolc év alapvető szabadságjogokat korlátozó alkotmányellenes jogszabályainak hatályon kívül helyezését” szorgalmazta. Sürgette továbbá, hogy távozzanak posztjukról a „pártállamban vezető beosztást betöltő, pártutasítást végrehajtó, illetve a megtorló, a jogállamiságot megcsúfoló eljárásokban részt vevő bírák, ügyészek”.

NJSZ köszlemény - Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől a kártérítések rendezését, a Balsai-jelentés nyilvánosságra hozását és a felelősségre vonást, az elakadt semmisség helyett pedig közkegyelmet

Gaudi-Nagy Tamás levele Orbán Viktorhoz

Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője levélben fordult a kormányfőhöz annak érdekében, hogy a 2006 őszén kilőtt szemű, megvert, megkínzott, önkényesen fogva tartott károsultak teljes köre jóvátételt kaphasson, a rendőrterror felelősei végre feleljenek bűniekért és a 2006 őszén, illetve 2002-2010 között politikai okból elítéltek, meghurcoltak végre mentesüljenek.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője beszélt a legtöbbet, mintegy kilenc órát a parlamentben februártól júliusig. A legtöbbször, 116-szor a jobbikos Volner János szólalt fel a tavaszi-nyári ülésszakon.

Schiffer András és Volner János a felszólalások számát és hosszát tekintve is a lista élén található: az LMP frakcióvezetője 110 felszólalással több mint kilenc órát beszélt, míg a Jobbik frakcióvezető-helyettese 116-szor kért szót, és 7 óra 47 percet szónokolt. Schiffer a parlament tavaly májusi megalakulása óta egyébként több mint 24 órán át fejtette ki véleményét. Mögöttük a szocialista Göndör István áll, aki 108-szor szólalt fel, és ezalatt 7 óra 16 percet beszélt.

A legtöbbször felszólaló fideszes politikus, Kontrát Károly belügyi államtitkár és Scheiring Gábor (LMP) egyaránt 104 alkalommal fejtette ki véleményét, de amíg az előbbi kevesebb mint négy órán, utóbbi három perc híján hat órán át értekezett. Száznál többször rajtuk kívül csak Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár emelkedett szólásra, aki a kormánytagok közül a legtöbbet (4 óra 24 percet) beszélt.

A felszólalások számát tekintve ugyan mindhármuktól elmarad a jobbikos Novák Előd, Gaudi-Nagy Tamás és Nyikos László, ám egyaránt több mint hat órán át ismertették álláspontjukat (Novák: 6 óra 20 perc, Gaudi-Nagy: 6 óra 43 perc, Nyikos: 6 óra 14 perc) és párttársuk, Z. Kárpát Dániel is mintegy öt és fél órán keresztül.

Megtartották az első tárgyalási napot a Bajtársiasság napja néven elhíresült Erzsébet téri békés, ülődemonstrációról jogtalanul előállítottakkal kapcsolatban.

Mint ismeretes, 216 gárdistát és szimpatizánst (köztük Vona Gábort) hurcolt el a rendőrség helyszínről - az idők folyamán többször módosított és változó indokok alapján – mely intézkedéssel kapcsolatban a Gaudi-Nagy Tamás által képviselt Kiss Róbert keresete alapján Fővárosi Bíróság még tavaly jogerősen kimondta, hogy jogszerűtlen volt, ennél fogva a tüntetés feloszlatás során alkamazott kényszerintézkedések is jogellenesnek minősülnek, tehát a személyes szabadság megsértése miatti kárigények megalapozottak.

A jogvédők szerint miután visszakerültek a BRFK-hoz a 2006-os kártérítési ügyek, visszatértek a gyurcsányi reflexek, az evidenciákat is vitatják.

A semmisségi törvény elakadt, és túl kevés embert érint, a közkegyelem lenne az igazi megoldás azok számára, akit politikai okból ítéltek el a Gyurcsány-korszak alatt – jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik parlamenti képviselője a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.

Mint fogalmazott: egy kalap alá tartozik az összes történet. Az intézkedés érintené a már több int két éve poltikai okból fogva tartott Budaházy Györgyöt is.

A 2006. őszi állami erőszak kapcsán terrorcselekmény elkövetésének vizsgálatát szorgalmazza a Balsai István (Fidesz) volt miniszterelnöki megbízott által elkészített, de jelenleg még nem nyilvános jelentés – tudta meg a Magyar Nemzet. A napokban alkotmánybíróvá megválasztott Balsai István jelentése áprilisban készült el és került Orbán Viktor miniszterelnök asztalára, de egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsa.

Úgy tudjuk, a dokumentumban szó szerint az áll: „Mindez nem egyedi és egyéni túlkapás, hanem több órán át tartó, folyamatosan alkalmazott eljárás volt a végrehajtó állomány részéről, ami parancsnokaik erre irányuló szándékát, beleegyezését valószínűsíti. Vizsgálódásom során az események és tények láncolatából adódóan vizsgálandónak tartom a terrorcselekmény elkövetésének lehetőségét is.”

Tudósítás a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2011. július 13-án tartott sajtótájékoztatójáról
NJSZ közlemény, 2011. július 13. Nemzeti Jogvédő Szolgálat www.njsz.hu

A 2006-os őszi tüntetésekkel kapcsolatban elítélteket érintő semmisségi törvény megbukott, ezért közkegyelemre van szükség - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki egyúttal részleteket ismertetett a hivatalosan még közzé nem tett 150 oldalas Balsai-jelentésből, amely a rendőrterror kapcsán terrorcselekmény megállapíthatóságáról is szól.

A sajtótájékoztatóról készült összefoglaló:

A sajtótájékoztató vágatlanul ide kattintva tekinthető meg

A nemzeti jogvédő emlékeztetett: a 2006 őszén lezajlott kormányellenes tüntetéssorozatot komoly és véres megtorlás követte: szemkilövések, csonttörések, kínzások, önkényes fogva tartások, koncepciós eljárások tucatjai. Közel öt év eltelt azóta, ám mégis több százan vannak, akik nem kapták meg kártérítésüket, a felelősök még mindig büntetlenek és a koncepciós elítéltek számára pedig még mindig nem jött el az igazság pillanata. Az ötéves  elévülési idő pedig vészesen közeleg. A nemzeti jogvédők az első perctől kezdve folytatják máig küzdelmüket a civilek védelme, jóvátétele és a felelősök felelősségre vonása érdekében. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi ügyekben kifejtett tevékenységéről szóló összefoglaló itt olvasható.

Az egyházakról szóló törvény jelenlegi módosítása mind tartalmában, mind pedig az elfogadás módját illetően a hívő embereket bántja. A mostanihoz hasonlóan a többi sarkalatos törvény esetében is ígéretként hangzott el a kormánypártok részéről, hogy egyeztetnek az érintettekkel. Így ezt a törvényt az egyházakkal is véleményeztetniük kellett volna.

A KDNP-s képviselők - fél éves munkájaként megszületett - javaslatát a ma benyújtott Lázár-féle javaslat lényegében lesöpörte az asztalról, szó sincs koherenciazavar kiküszöböléséről.

Biztosítani kellene azon egyházak Alkotmánybírósághoz fordulását az elismertségük megítélése kapcsán, amennyiben a nyilvántartásba vételi kérelmüket elutasítanák.

Elfogadhatatlan, hogy a mai harmadik alkotmányügyi bizottsági ülésen jóváhagyott zárószavazás előtti módosítási javaslat szerint a már nyilvántartásba vett egyházak törlésére akkor sem lenne lehetőség, ha az egyházakra vonatkozó törvényt megszegik, nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek vagy utólag kiderül, hogy nem feleltek meg a nyilvántartásba-vétel követelményeinek.

Morvai Krisztinát és Gaudi-Nagy Tamást 2009. március 15-én jogvédő munkájuk végzése közben brutálisan lefújták könnygázzal, amiért kártérítést kaptak a rendőrségtől. Ennek összegét ajánlották fel a már több mint két éve börtönben raboskodó Budaházy György és Szász Endre családjának, valamint a Hunnia csoport tagjai ellen folytatott koncepciós jellegű büntetőeljárás megszüntetése érdekében zajló kampányra.

Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a két harcos jogvédőnek áldozatos munkájukért, az értünk tiszta szívvel való kiállásukért, és természetesen köszönjük az anyagi támogatást is!

A Szkíta Kézműves Boltban (XI. Móricz Zsigmond krt. 1., V. Kossuth Lajos u. 6.) megtalálhatók a kampány kellékei: információs anyag, matrica, kitűző és póló, melyek ingyen átvehetők. 

Budaházy György nevében Budaházyné Trencsányi Bernadett

Szász Endre nevében Csog Margit

Kapcsolódó cikk

Különleges élmény volt megtapasztalni, hogy milyen szeretettel és őszinte lelkesedéssel fogadtak erdélyi testvéreink a székely önrendelkezésről szóló kerekasztal-beszélgetésen Verőcén július 9-én, az V. Erdélyország az én hazám fesztiválon.

Kétségkívül a legnagyobb tapsot és elismerést az én hozzászólásaim kapták a Székely Nemzeti Tanács alelnökével együtt. Érezhető volt, hogy sokat jelent nekik az, hogy az Európa Tanácsban és minden lehetséges fórumon milyen következetesen állok ki a székely autonómia megvalósításáért,  és ugyanezt teszik jobbikos képviselőtársaim, különösen Morvai Krisztina és Szegedi Csanád az Európai Parlamentben, Vona Gábor, Szávay István és Zagyva Gyula pedig itthon és a Kárpát-medencében.

Ezúton tájékoztatjuk a nyilvánosságot arról, hogy peren kívüli egyezség alapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság elégtételt adó közleményben fejezte ki sajnálkozását amiatt, hogy  Morvai Krisztinát és Gaudi-Nagy Tamást tüntetésről távozó több más személlyel együtt rendőri támadást ért 2009. március 15-én. 

Az eseményről készült felvétel: 

A jogvédők összesen félmillió forint kártérítést is kaptak, amelyet a már több mint kév éve előzetes letartóztatásban levő Budaházy György, Szász Endre  és 15 társuk elleni koncepciós jellegű büntetőeljárás megszüntetése érdekében zajló kampány és az előzetesben sínylődő hazafiak családjai javára ajánlottak fel.

Az ülés jegyzőkönyve ide kattintva letölthető!