Izsák Balázs, az SZNT elnöke fél éves értékelő beszédében kiemelte, legfontosabb célkitűzésük a székelyföldi diplomácia kiépítése volt, a területi autonómiáért gyűjtendő egymillió aláírás érdekében több magyarországi várossal és civil szervezettel kötöttek együttműködési szerződést. Mint mondta, Dél-Tirol képviselőivel is folytak egyezetéseket, hogy az önrendelkezés ügyében tapasztalatot cseréljenek. Izsák Balázs arra is kitért, hogy a román kormány kénytelen volt elfogadni az aláírásgyűjtésre vonatkozó EU-s határozatot, így 2012 áprilisától megkezdődhetnek a gyűjtőívek kitöltése. A jelenlévő képviselők az elnöki beszámolót egyhangúlag elfogadták.

A Legfelsőbb Bíróságon november 21-én (hétfőn) 11.30 órai kezdettel esz az a tárgyalás, ahol a bíróság arról dönt Kiss Róbert volt gárdafőkapitány keresete alapján, hogy 2009. július 4-én az Erzsébet téren a rendőrség által végrehajtott, 216 hazafi (többségében gárdista) előállításával és brutális módon végrehajtott oszlatás jogszerű volt-e vagy sem. A Főváros Bíróság 2010 őszén jogerős ítéletében az ombudsmanhoz hasonlóan kimondta, hogy a rendőrségnek nem volt jogalapja a a Gárdát két nappal korábban betiltó ítélet ellen tiltakozó, békésen földön ülve demonstrálók oszlatására illetve előállítására (Kapcsolódó anyagok itt és itt)

Gaudi-Nagy Tamás a november 14-ei Alkotmánybíróságról szóló törvény záró vitájában ismételten éles kritikával illette a Ház elé benyújtott törvényjavaslatot. Ám minden észérv és tiltakozás ellenére a forradalmi kormány többség elfogadta az alkotmány bíróságról szóló új törvényt, amellyel a még elbírálatlan 1600 alkotmányellenességre irányuló indítványt az év végével lényegében zúzdába küldenek.

A Nemzeti Eszközkezelőről szóló törvényjavaslat november 17-ei országgyűlési vitájában Gaudi-Nagy Tamás ismertette a Jobbik Frakció álláspontját az általános vitában Z. Kárpát Dániel vezérszónoklatát követően. A nemzeti radikális képviselő, - aki a  2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottság alelnöke - elmondta, hogy alapvetően néhány módosítással támogatandónak tartja a kormány által benyújtott, a devizában eladósodott magyar állampolgárok megsegítésére alkotott törvényjavaslatot.

Gaudi-Nagy Tamás célja a november 17-i, a 2012-es költségvetés részletes vitájában elhangzott felszólalásában a vita állóvizének felkavarása volt, ami sikerült is neki.

A képviselő kifogásolta, hogy a magyar adófizetők pénzéből 14 milliárd forintot Nagy-Britannia részére fizet ki a magyar állam brit visszatérítés címen. Módosító indítványában jelezte ezzel kapcsolatban, hogy ezt a tulajdonképpen mezőgazdasági támogatást ne fizessük tovább. Hasonlóképpen az 1947-es párizsi diktátumból fakadó jóvátételfizetési kötelezettségünk teljesítésével kapcsolatosan is úgy vélekedett, hogy ezt a terhet sem kellene tovább fizetnünk (1,7 milliárd forint jóvátételt). A nemzeti radikális képviselő ezzel kapcsolatos kérdésére a hétfői Alkotmányügyi Bizottság ülésén a kormány képviselője közölte, hogy ezt az összeget a zsidók részére fizeti ki az állam, háborús jóvátétel címén.

Gaudi-Nagy Tamás a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról és többek között a szerzői jogi szabályok módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában felszólalt és kiállt a hátrányos helyzetbe szorított és a magyar állam által mostohán kezelt  nemzeti rock zenekarok érdekében, külön megemlítve a Transylmania, az Örökség, az Ismerős Arcok, a Kárpátia és a Hungarica zenekarokat.

A  jobbikos képviselő kérte Réthelyi Miklós minisztertől, hogy a tehetséges és értékmentő nemzeti rock zenekarokat kiemelt támogatásban részesítsék, és számon kérte a liberális kultúr- kormányzás idején beindított pénzkiosztó, úgynevezett  pankkk támogatási rendszer kivizsgálását.  Rámutatott arra, hogy a jelenlegi szerzői jogkezelési rendszer is hátrányosan érinti a nemzeti rock zenekarokat, amelyek a szocialista liberális kormányzatok idején a nemzeti ellenállás hangját képviselték és erősítették fel.

A képviselő konkrétan említette a Hungarica zenekar Szabadság  betűi című számát, amely a 2006-os rendőri erőszak áldozatainak és az ellenállóknak állít igényes emléket.

A Költségvetési törvény részletes vitájában november 17-én Lamperth Mónika szenvedélyes felszólalásban követelt több pénzt az Egyenlő Bánásmód Hatóság részére. Ez ihletett egy rövid felszólalásra, amelyben felhívtam a figyelmet arra, hogy ez a szerv egy liberális műintézmény, ahol a magyar érdekek és jogsérelmek nem orvosolhatók, ezért ebben a formájában nem költségvetési forrást érdemel, hanem megszüntetést, helyette a magyarság érdekeinek sérelme esetén fellépni jogosult hatékony szervre van szükség. Felidéztem a szocialista városvezetés által kicsinált váci Nemzeti Könyvespavilon több évvel ezelőtti ügyét, amelyben az értékes magyar könyveket és nemzeti kegytárgyakat árusító boltot az egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályok nyilvánvaló megsértése ellenére az Egyenlő Bánásmód Hatóság törvénysértő módon nem védte meg földönfutóvá tett nemzeti árust. Az ügy részletei itt olvashatók.

A rossz gazdaságpolitika vezetett oda, hogy a frankhitelek jóval olcsóbbá váltak, mint a forintkölcsönök – közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jelenlegi és volt elnöke a devizahitelezést vizsgáló parlamenti bizottság tegnapi ülésén. Sokan azt hihették, hogy csak néhány évig kell forintban törleszteniük, mert 2004-ben az ország már az eurozóna kapujában állt.

A felszólalásról szóló részletes hír itt olvasható

"Inkább kerülje el az igazságszolgáltatást tíz bűnös, sem mint egy ártatlan szenvedjen" - ezen Lord Blackstone idézettel kezdtem mai napirend előtti felszólalásomban felhívtam a figyelmet arra, hogy az idén márciusban a törvénytelen 2006-os  elítélések semmissé nyilvánítása érdekében elfogadott törvény végrehajtásában elakadt. A bíróságok az ítéletek megsemmisítése helyett Alkotmánybírósághoz fordulnak, a törvény alkotmányellenességére hivatkozva. Az idézet kiemelt helyen szerepel a 2006-os jogsértéseket kivizsgáló volt miniszterelnöki megbízott, Balsai István  jelentésben.

A letöltéshez kattintson a képre!

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Regionális önkormányzati munkacsoportja november 10-én alakult meg az Országházban. Az elszakított országrészek képviselői a csonkaország képviselőivel együtt tekintették át az  önrendelkezés és regioánlis autonómia megvalósításának lehetőségeit az ettől példátlanul megfosztott magyarság számára. (MTI tudósítás)

László Bálint (Magyar Remény Mozgalom), Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik MM), Kulcsár Terza József (Magyar Polgári Párt)

A KMKF a határon kívüli magyarság önkormányzatiságának a megvalósulását szorgalmazza. A munkacsoport a tömbökben élő magyar közösségek önkormányzatiságának előmozdítását kívánja szolgálni. A KMKF tagjai szerint a határon túli magyar nemzetrészek mindegyikénél vannak olyan területek, amelyeken a magyarság kompakt módon, domináns helyi többséget alkotva él, s ezeken a területeken többnyire él az a politikai és társadalmi mozgalom, amelynek célja, hogy a közösségek autonómiát nyerve intézhessék saját ügyeiket.

Székelyföld autonómiájának kivívása érdekében a Székely Nemzeti Tanács megalakulásától kezdve használni kívánta mindazokat a társadalmi, politikai, jogi eszközöket, amelyeket a demokrácia kínál. Ezek közül a legfontosabb ebben a küzdelemben magának az érintett közösségnek az akaratnyilvánítása és aktív szerepvállalása, valamint az általa megválasztott önkormányzatok céltudatos és kezdeményező fellépése. Fontos az is, hogy elkötelezett parlamenti képviselők terjesszék, ha kell többször is a román törvényhozás elé Székelyföld autonómia statútumát, fontos az anyaország erőteljes támogatása, és nagyon fontos, hogy európai és nemzetközi fórumokon a székelyek önrendelkezési törekvését meg tudjuk jeleníteni, és elő tudjuk mozdítani a nemzetközi jog kedvező alakulását.

Megtartotta alakuló ülését a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma regionális önkormányzati munkacsoportja csütörtökön a Parlamentben, a résztvevők fő célként az autonómia törekvések sikerre vitelét jelölték meg a határon túli magyarság számára.

Kapcsolódó anyag: 1832 (2011) sz. Európa Tanács-határozat

A javaslat a jelenlegi multik által alkalmazott rabszolgatartás jellegű foglalkoztatás rendszerét nem hogy felszámolná, de továbbá erősíti. Svájcban a minimálbér tízszeres, nálunk pedig úgy akarnak egyszerre bővülni és válságot kezelni, hogy a munkavállalókat dobják kiszolgáltatott martalékául a multik profitéhségének és nem bérüket növelik, hanem az alacsony bérkategóriákban (amelyeket a multik fizetne) az új adószabályok miatt további bércsökkenés várható. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet is egyértelműen leszögezte nemrég közzétett jelentésében, hogy a tévút a gazdasági válság megoldása a bérek lenyomása és a munkavállalók elnyomása árán.

Szerbia EU tagjelöltségével kapcsolatos közelgő döntések előtt tanulságos felidézni a Nyugat-európai Unió nevű, idén megszűnt biztonságpolitikai szervezet 2010. júniusi közgyűlésén kőkemény vitát (videó itt). (A szervezet kvázi jogutódja az Európai Védelmi és Biztonsági Szervezet, amely a héten Berlinben tartja közgyűlését, ezen én is részt veszek a magyar önrendelkezési törekvések népszerűsítése érdekében.)

A vita leghevesebbé  a Balkán, de különösen a jelenleg gőzerővel EU felé haladó és az elcsatolt délvidéki magyar közösség számára az önrendelkezést megtagadó, '44-es magyarírtások igazságtételével máig adós Szerbia európai felkészültségével kapcsolatban.

A várhatóan fél év múlva megalakuló Gyurcsány-frakció jó eséllyel az MSZP és a Jobbik képviselőcsoportja közé kerül, egy oszlopba - tudta meg a Kuruc.info. ElQró jó eséllyel Gaudi szomszédja lehet (csak egy kis átjáró marad köztük), ha ugyanígy a harmadik sorban ül majd a böszme, de legfeljebb egy székkel kerülhet előbbre, hiszen a frakcióvezető Molnár Csaba fog szinte biztosan az első sorba ülni.