Túl drága volt a forintalapú hitel

A rossz gazdaságpolitika vezetett oda, hogy a frankhitelek jóval olcsóbbá váltak, mint a forintkölcsönök – közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jelenlegi és volt elnöke a devizahitelezést vizsgáló parlamenti bizottság tegnapi ülésén. Sokan azt hihették, hogy csak néhány évig kell forintban törleszteniük, mert 2004-ben az ország már az eurozóna kapujában állt.

Fegyelmezett költségvetési politikával lehetett volna elkerülni a devizahitelezés elharapózását – jelentette ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke. Szász Károlyt annak az országgyűlési albizottságnak az ülésén hallgatták meg, amely a 2002-2010 közötti lakossági devizaeladósodás okait vizsgálja. A szakember szerint a jobb gazdaságpolitika eredményeként a forintkamatok is alacsonyabbak lehettek volna, így a devizahitelek nem tettek volna szert jelentős árelőnyre. Mint elhangzott, volt olyan időszak is, amikor a frankkölcsönök rátája nyolc százalékponttal volt alacsonyabb a forinthitelekénél. Szász azt is megjegyezte, hogy a válság előtt a devizahitelek nem tűntek olyan veszélyesnek, mint 2008 után. Sőt, a kormány még kívánatosnak is tarthatta ezek terjedését, mert a hitelezés élénkülése hozzájárult a gazdasági növekedéshez.

A bizottság meghallgatta a felügyelet 2004 és 2009 között hivatalban lévő elnökét is. Farkas István szerint a PSZÁF lehetőségei korlátozottak voltak a devizahitelezés visszaszorítására, mert a felügyelet nem volt jogalkotó szerv, így csupán az akkor érvényes törvények betartása lehetett a feladata. Ráadásul még a szabályalkotási lehetőségei is határok közé voltak szorítva, mert azoknak igazodniuk kellett az uniós joghoz. Farkas István úgy gondolja, hogy a frankhitelek azért lettek olyan népszerűek, mert a magas forintkamatok miatt a hazai fizetőeszközben jegyzett kölcsönök nem voltak versenyképesek. Farkas szerint ehhez még az is hozzájárult, hogy a forintot évekig irreálisan erős szinten tartották, ezért a 140-150 forintos frankárfolyam mellett különösen kedvezőnek látszottak ezek a termékek. Ráadásul 2004 környékén még úgy tűnt, hogy pár éven belül belépünk az eurozónába, ezért az árfolyamkockázat sem tűnt nagynak. A szakember azt is megjegyezte, hogy elnöklése alatt a felügyelet jelentései többször is figyelmeztettek a devizahitelezés veszélyeire. Szász Károly ezt az állítást pontosította: valóban figyelmeztetett a felügyelet, de épp a devizahitelek csúcsra járatása idején, 2006-2007-ben maradt ki a jelentésekből a kockázat hangsúlyozása.

Gaudi-Nagy Tamás, a bizottság jobbikos alelnöke felvetette, ha a devizahitelek mellé kötelező árfolyam-kockázati biztosítást írt volna elő a kormány, az adósokat nem érte volna hátrányosan a forint gyengülése. Erre reagálva a felügyelet elnökei megjegyezték, hogy amennyiben kötelezővé tették volna a biztosítást, a devizakölcsönök kamata pontosan megegyezett volna a forinthitelekével.

Csécsi László - Magyar Nemzet