2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12173) vitájában leszögezte, „inkább azt nézzük, hogy hogyan lehet kimászni ebből az egész európai uniós csapdából”.

„Az Európai Bizottság a kötelességszegési eljárás előszobájának tekinthető lépést tett Magyarországgal szemben” – világított rá Gaudi-Nagy Tamás, majd hozzátette: „Magyarországot folyamatosan és rendszeresen szégyenpadra próbálják ültetni”. Kiemelte, hogy az Európa Tanács magyar delegációjának tagjaként ott volt a Tavares-jelentés vitájában és végigharcolta a Magyarország elleni monitorozási vitát, ahol, ahogy fogalmazott, „magukból kivetkőzött emberek” indítanak eljárást hazánk ellen.

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12713) vitájában az Éhség menetéről szaunázni megpihenő, és ott a szegény emberek nehéz életéről elmélkedő MSZP-s képviselők magyar emberek szegénységéért való aggódását kérdőjelezte meg.

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény és az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosításáról szóló módosító törvényjavaslat (T/11530) kapcsán elmondta, hogy támogatja a bírák felelősségre vonását, ha azok nem járnak el szakszerűen.

Gaudi-Nagy Tamás rámutatott, hogy „nyilvánvalóan pártpolitikai, demagóg célzatból” karolja fel az MSZP az ároktői gyilkosok házi őrizetből való megszökésének ügyét, de a radikális képviselő hozzátette, „jogosan felháborító, hogy négy év eljárás után nem tudta a bíróság első fokon elmarasztalni ezek az embereket, amely ügyben nyilvánvaló bizonyítékok láncolata bizonyította a felelősségüket”. 

Tomislav Nikolić szerb elnök volt a vendégszónok csütörtökön az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésén. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő felvetésére Nikolić azt mondta, hogy nincs miért aggódniuk a délvidéki magyaroknak.

Az ET-székház épülete előtt ezt megelőzően magyarok, elzásziak és franciák közös demonstráción követelték a délvidéki magyarellenes erőszak megszüntetését, valamint a területi autonómia megadását az ott élő magyaroknak. A tüntetők szerint ugyanis nagyon is van miért aggódniuk, ezt pedig a folyamatos magyarellenes kilengések és jogfosztások is bizonyítják.

2013. szeptember 23-án Gaudi-Nagy Tamás az úgynevezett mezőgazdasági zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépésről szóló törvényjavaslat (T/11187) vitájában ismét hangsúlyozta a Jobbik-frakció véleményét, miszerint a termőföld jogellenes megszerzése büntető törvénykönyvi tényállásba drákói kemény büntetést szerettek volna behelyezni.

A radikális képviselő örömét fejezte ki amiatt, hogy nagymértékű elkötelezettséget lát minden oldalról a zsebszerződések kérdésében, majd a témában érdeklődők figyelmébe ajánlotta Kozma Ágota Zsebszerződések című jogi tanulmányát a Glossa Iuridica gyűjteményből.

Hozzátette azonban, hogy továbbra is hiányolja a büntető törvénykönyvből azt a „drákói” büntetést, amelyet a Jobbik javasolt, és amely szerint akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható lenne az, aki jogellenesen szerez termőföldet, vagy játszik ebben közre.

„Olyan rendszer kellene, amely mind a büntetőjogi eszközökkel, mind a hatósági eszközökkel, mind a nyomozóhatósági eszközökkel képes hatékonyan felvenni a versenyt” – hangsúlyozta Gaudi-Nagy Tamás, aki zárásul azt a célt fogalmazta meg, hogy „a magyar termőföld megvédését az összes létező eszközzel szolgáljuk.”

2013. szeptember 23-án Gaudi-Nagy Tamás az úgynevezett mezőgazdasági zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépésről szóló törvényjavaslat (T/11187) vitájában üzenetet fogalmazott meg azon ügyvéd kollégáinak, akik „saját profitszerzésük érdekében legszentebb kincsünket, a termőföldet átjátsszák külföldiek részére.”

2013. szeptember 23-án Gaudi-Nagy Tamás A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/12100) vitájában többször is szót emelt a magyar állampolgárok tisztánlátása érdekében, az államadósság tarthatatlansága, és a mérhetetlen károkat okozók felelősségre vonása kapcsán.

Gaudi elsőként a könyvvizsgálókkal kapcsolatban fejtette ki aggályait. Emlékeztette a képviselőtársait a Postabank ügyére, amely jól példázza, „hogy mennyire fontos, hogy tényleg tiszta kezek lássák át a valóban bonyolult állami pénzügyeket vagy éppenséggel a bankügyeket.”

2013. szeptember 23-án A Magyarország és a Koszovói Köztársaság között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/12092) vitájában Gaudi-Nagy Tamás támogatta a javaslat elfogadását, de kihangsúlyozta, hogy Szerbia uniós csatakozási folyamata kapcsán a magyar kormány a koszovói szerbek autonómiájára hivatkozva kérje számon a délvidéki magyarok területi autonómiáját.

2013. szeptember 23-án A Magyarország és Japán között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/12226) vitájában Gaudi-Nagy Tamás (aki tagja az Interparlamentáris Unió Magyar-Japán Baráti Tagozatának) elmondta, hogy örömmel vesz részt ennek a törvényjavaslatnak a vitájában, míg az ugyanezen a napon tárgyalt izraeli megállapodáséban egyáltalán nem. (Annak a vitának az összefoglalása itt érhető el.)

Nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet a Jobbik álláspontja szerint, ha a kormány a Nemzetközi Bevándorlási Szervezettel karöltve immigrációval akarná pótolni a gazdasági okok miatt országunkat elhagyó magyarokat.

Gaudi-Nagy Tamás emlékeztetett, hogy tegnapi nap egy törvényjavaslat került a Ház elé, melyben az International Organization for Migration (magyarul: Nemzetközi Bevándorlási Szervezet) alapokmányának becikkelyezéséről szólt. A Jobbik szerint elfogadhatatlan, hogy ezzel a lépéssel is segítsük, hogy a kivándorló magyarságot külföldi betelepítettekkel pótoljuk.

A Belügyminisztérium (BM) számára elfogadhatatlan a Jobbik sajtóban és parlamentben való, "indokolatlan, idegengyűlölettel telt megnyilvánulása" a Nemzetközi Migrációs Szervezettel szemben - közölte a tárca az MTI-vel.

A BM azért adott ki közleményt, mert az ellenzéki párt keddi sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy szerintük nemzetbiztonsági kockázatot jelent a migrációs szervezet magyarországi működése, ezért felül kell vizsgálni a szervezet itteni tevékenységét.

A Jobbik szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent a Nemzetközi Migrációs Szervezet magyarországi működése, ezért a szervezet hazai tevékenységét felül kell vizsgálni - mondta Gaudi-Nagy Tamás és Hegedűs Lorántné kedden.

A jobbikos politikusok emlékeztettek arra: a parlament hétfőn tárgyalt a szervezet alapokmányának és módosításainak kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról. A vitában azonban állításuk szerint a kormány képviselője nem adott megnyugtató választ arra, hogy milyen érdeke fűződik Magyarországnak a szervezethez való csatlakozáshoz.

2013. szeptember 23-án, Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Izrael Állam közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről címet viselő törvényjavaslat (T/11885) vitájában dr. Völner Pál államtitkár kifejtette, hogy a javaslat célja pusztán egy korábban (2013. június 10-én) már aláírt javaslat kihirdetése. A megállapodás - legalábbis az államtitkár szerint - számos előnnyel jár, az államtitkár előadásában hátrányokról pedig még véletlenszerűen sem hallhattak a jelenlévő képviselők. A Külügyi bizottság - némileg megdöbbentő módon - nem tartotta szükségesnek megismertetni a törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontját.

Dr. Morvai Krisztina, Dr. Gaudi Nagy Tamás, Gőbl György. Kőszegi M. László felvétele

"Számíthatnak-e a pásztói polgárok a Honvédelmi Minisztérium támogatására azon törekvésükben, hogy az évtizedes politikusi ígérgetés után végre eltávolításra kerüljön a helyieket a megszállásra, megaláztatásokra emlékeztető szovjet emlékmű?” címmel intézett írásbeli kérdést Gaudi-Nagy Tamás a Honvédelmi Minisztériumot vezető Hende Csabához.

A nemzeti radikális képviselő levelében a pásztói polgárokkal történt személyes találkozásait felelevenítve megemlíti, hogy a palóc településen óriási büszkeséggel beszélnek azokról az '56-osokról, akik közül ketten is az életüket adták a kommunista diktatúrával történő szembenállás során. Alapi László és Geczkó István már a település díszpolgárai, sőt, mint arról korábbi írásunkban beszámoltunk, rövidesen utcát is nevezhetnek el róluk a pásztóiak. Óriási fájdalommal tölti el azonban a helyiek szívét, ami egyben az elmúlt 20 év politikai tehetetlenségét is jelzi, hogy pásztóiak részéről hiába volt meg mindig a kinyilvánított szándék a településen éktelenkedő, a megbecstelenített asszonyokra és leányokra, a legyilkolt szeretteikre emlékeztető szovjet emlékmű eltávolítására, valamiért ez a mai napig várat magára.

2013. szeptember 17-én, a "panaszokról és közérdekű bejelentésekről" címet viselő törvényjavaslat (T/11657) vitájában az ún. kétperces megszólalások keretében Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy az Országgyűlés előtt lévő javaslat a korrupció elleni harc célját szeretné támogatni, ugyanakkor Alaptörvényt sértő mulasztásban van a kormányzat abban a tekintetben, hogy már 2010-ben meg kellett volna hozni azt a miniszteri rendeletet, amely a korrupciót leleplező bejelentőket honorálja.

A képviselő felszólalásában elmondta, hogy számos esetet ismer, mikor bátor állampolgárok nagy jelentőségű ügyekben részletes bejelentéseket tettek, melyért semmiféle elismerésben nem részesültek.

Lévai Attila számára a Fővárosi Ítélőtábla 2013. szeptember 12-i jogerős ítéletével 1,9 millió forint és 7 évi kamat összegű kártérítést ítélt meg a rendőrterror idején elszenvedett jogsérelmekért (megverés, elfogás, fogva tartás), továbbá félmillió forint perköltséget. A filmen nyilatkozik a jogsértett, ügyvédje dr. Gaudi-Nagy Tamás és az őt ezen a tárgyaláson helyettesítő dr. Novozánszky Ilona ügyvéd.

A filmen elhangzik a felhívás a Gergényi és társai büntetőper a 2013. szeptember 17-én 8.30-kor a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsán tartandó első tárgyalása előtt jogvédők és jogsértettek részvételével tartandó tüntetésen való részvételre. A tüntetés célja a 2006-os igazságtétel követelése.

Mint az korábban napvilágot látott, 2013.augusztus 7-én Londonban kiadatási letartóztatásba helyezték Kiss Dániel magyar állampolgárt, aki 2006. szeptember 18-án részt vett a Magyar Televízió előtt tartott tüntetésen. Ismeretes, hogy a tüntetés az MTV-székház védelmére kirendelt rendőrökkel való összecsapásba torkollott.

A londoni magyar közösségtől kapott friss információkat követően, a kiadatási letartóztatásról szóló hírek nyomán a Nemzeti Jogvédő Szolgálat haladéktalanul nekilátott a védelem megszervezésének.