Az MSZP és a Demisz is jogosulatlanul jutott hozzá az MSZMP és a KISZ ingatlanjaihoz, az akkori értéken több milliárdos pártállami vagyonhoz a rendszerváltás idején.

Történelmi jelentőségű, tényfeltáró jellegű sajtótájékoztatót tartott szerdán az állampárt vagyonának ellopásával kapcsolatban Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő és Minda Zoltán, aki az MSZMP és a KISZ vagyonának átjátszását évek óta kutatja.

2013. február 26-án, a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló (J/9399) és a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/10097.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás az autonómia biztosítása mellett érvelt felszólalásaiban, szerinte ez a magyar közösségek megmaradásának záloga és a kormánynak ehhez kell igazítania nemzetpolitikáját. Arra szólította fel a kormányt, hogy sokkal határozottabban, "nyíltsisakkal" álljon ki az autonómiatörekvések mellett.

2013. február 25-én, Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában támogatását fejezte ki azon módosító indítványokkal kapcsolatban, melyek a lánctartozások megakadályozását szolgálják.

Az Országgyűlés 2013. február 25-i ülésén Gaudi-Nagy Tamás azonnali kérdést intézett a belügyminiszterhez annak érdekében, hogy a 2002-2010 közötti politikai emberi jogi jogsértések meghurcoltjai kapjanak végre teljes körűen jóvátételt és a rendőrség ne védje a Gyurcsány-Bajnai időszak jogsértéseit. Kiemelten szólt a 2009. július 4-i gárdista tüntetés jogellenes feloszlatásáról és követelte a jogellenesen előállított 216 hazafi jóvátételét. Ezt rendőri akciót a 2002-2010 között állam részéről elkövetett szabadságjogi jogsértéseket vizsgáló albizottság részjelentése is egyértelműen jogsértőnek minősítette és kártérítés megfizetését tartotta szükségesnek.

Mi történt Budaházy Györggyel a két és fél éves előzetes letartóztatásból történt szabadulása óta? Mi újság az ellene s a Hunnia csoport tagjai ellen terrorcselekmény miatt indított, négy éve húzódó büntetőeljárásban? Hogyan alakult az a 15 másik büntetőügy, amelyben Budaházyt a nemzeti ellenállás különböző formái miatt „rendszabályozta” a hatalom? (pl. Erzsébet hídi tüntetés a szavazatok újraszámlálásáért; internetes buzdítás a gyurcsányi terrorral szembeni ellenállásra; a „szovjet emlékmű” megrongálása”; az EU-ba történő belépéssel szembeni „szervezkedés”, felvilágosítás). 

Hogyan képes védeni a Nemzeti Együttműködés Kormánya a Medgyessy/Gyurcsány/Bajnai terror „emlékét” Budaházyval szemben a most folyó kártérítési perekben, illetve a strasbourgi eljárásokban? S ki követett el Magyarországon terrorcselekményt: Budaházy vagy Gyurcsány? A beszélgetés résztvevői Budaházy György, Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina.

Rendkívül veszélyes és elfogadhatatlan az Alaptörvény 4. módosítás keretében a Fidesz-KDNP által tervezett durva korlátozása a vélemény-nyilvánítási szabadságnak.Ezzel egyrészt minden nemzeti, etnikai és vallási közösségi tag számára egyéni perlési lehetőséget akarnak biztosítani a közösség méltóságát sértő vélemények ellen, másrészt ez lehetőséget ad a vélemény-nyilvánítási szabadság további - holocaust tagadás büntetésén túli - büntetőjogi szankciókkal történő korlátozására.

2013. február 19-én, az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9875) vitájában Gaudi-Nagy Tamás gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a képviselőkkel.

A felszólalásról készült videó vágatlanul alább:

A Magyarország Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/9777.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a témában benyújtott három jobbikos módosító javaslatra hívta fel a kormány figyelmét.

2013. február 19-én, Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása című törvényjavaslat (T/9929. számú) vitájában Gaudi-Nagy Tamás részben elfogadhatónak nevezte az alaptörvény negyedik módosítását, egyes részeire azonban nem tudja áldását adni.

A jogvédő képviselő azt mondta, a kormánytöbbség felelőssége, hogy olyan alaptörvénye lett az országnak, ami a legitimáció szempontjából több felől is támadható.

2013. február 19-én, Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő azt szorgalmazta, hogy büntessék meg végre a 2002-2010 közötti "nemzetpusztító időszak" politikai, emberi jogi jogsértések felelőseit. A képviselő a 2009 júliusi gárdista tüntetést és a 2006-os őszi eseményeket hozta példaként arra, hogy a Fidesz nem tartja be az elszámoltatásra tett választási ígéretét.

Gaudi-Nagy Tamás: Tűrhetetlen, hogy a 2009. július 4-én, a Bajtársiasság Napján meghurcolt gárdistáknak nem adnak kártérítést annak ellenére hogy a tüntetés feloszlatásának jogellenességét megállapították és a 2002-2010 közötti jogsértésekről szóló jelentésben ezt az akciót is törvénysértőnek nyilvánította az Országgyűlés. A kormány kötelessége hogy változtasson ezen az áldatlan helyzeten. A rendőrség mai napig védi a Bajnai rendszer durva jogsértését.

Személyhez fűződő jogok megsértése miatti jogi igényekkel kapcsolatos per.
Főv. Törvényszék , 2013. február 15.

2011. decemberében és 2012 tavaszán Morvai Krisztina a Jobbik EP képviselője állampolgári megkeresés nyomán személyesen látogatott el Jászberénybe, ahol elképesztő állapotokkal találkozott a Munkás utcában és a törvényesség kikényszerítése érdekében fellépett, az erről készült film itt nézhető meg.

Bő egy évvel később, 2013. februárjában Gaudi-Nagy Tamás tájékozódott a helyszínen, a Munkás utcai cigánytelep elbontása után erről (is) készült az alábbi videó összeállítás. Mi történt az ott lakókkal, hogy fogadták a változást a helyiek és mi lehet a megoldás ? - erre kerestük a választ.

Legújabb műsorában Budaházy György Morvai Krisztinával és Gaudi-Nagy Tamással beszélgetett. A székely zászló körüli botrány kapcsán szóba került Trianon kérdése, az új temerini ügy, Gergényiék „megvádolása“.

A legújabb Budaházy műsort ITT töltheti le.

Budaházy György műsorát minden héten szerdán 17:30-tól hallgathatja a Szent Korona Rádió honlapján. A korábbi műsorokat az archívumban találja.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9559. számú) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a DK-s (?) Kolber István képviselő szavaihoz annyit fűzött hozzá: nem szerencsés politikai bátorságról beszélni egy olyan párt korábbi képviselőjeként, melyben és mely során sokat tehetett volna az önkormányzatok felemelkedésére, ezzel ellentétben szétverték a törvényességi felügyeleti rendszert és eladósították az önkormányzati szektort.

2013. február 12-én, a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9383. szám) vitájában a kisebbségi véleményt Gaudi-Nagy Tamás ismertette.

Gaudi szerint megint folytatódik az a hagyomány ezen törvényjavaslattal kapcsolatban is, hogy adott esetben van egy uniós irányelv, amit tartalmilag jelen esetben nem tekinthetünk magyar érdekekkel ellentétben állónak, azonban nem ad választ arra az előterjesztés, hogy ez vajon megfelel-e a magyar nemzeti érdekeknek, valamint arra sem, milyen mértékben vettük át az irányelvet.

Múlt pénteken nyújtotta be az ügyészség a vádiratot  a 2006 őszi rendőrterror katonai bűncselekmények miatt 14 volt, illetve jelenlegi rendőrtiszttel szemben. A vádlottak  között van többek között Gergényi Péter akkor budapesti, Bene László akkori országos rendőr-főkapitány és Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori parancsnoka.

A lassan vánszorgó felelősségre vonás újabb fejezetéhez értünk, amely üdvözlendő, de még mindig kevés. Ráadásul a volt rendőrparancsnok vádlottak ellen - pl. Bene László -   döntően a felelősségre vonás elmulasztása miatt emeltek vádat, különös hangsúllyal a MTV székházostromra. A Gergényi elleni vádemelés nem terjed ki a 2006 október 23-i véres rendőri akciók miatti felelősségre annak ellenére, hogy ezen a napon a fővárosi rendőri erők műveleteit szintén ő irányította. A szemkilövéseket okozó nem rendszeresített vadászfegyverek, gumilövedékek használata miatt nem emeltek vádat, a polgárok százainak megverésével, önkényes bebörtönzésével járó célzatos embervadászatok miatt pedig csupán néhány vádemelés történt. De mi lesz a többi felelőssel ? A vádak alapján úgy tűnik, hogy  a rendőrök sérelmei a civilekéhez képest hangsúlyosabb szerepet kaptak a felelősségre vonásban.

2013. február 12-én, Gaudi-Nagy Tamás a Kossuth Rádióban ismertette a Jobbik álláspontját az élettársak jogaival kapcsolatban.

Az Országgyűlés 2013. február 11-i ülésén tartotta a T. Ház az új Polgári Törvénykönyv záróvitáját és zárószavazását, amellyel végül elfogadta a kormánytöbbség az új polgári jogi kódexet. A Jobbik tartózkodott, ennek okait foglaltam össze záróvitában tett felszólalásomban.