2012. október 10-én, a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról szóló kormánypárti javaslat (T/7757) általános vitájában szóváltás alakult ki a képviselők között a történelmi személyiségek megítéléséről, illetve arról, kikről lehessen, vagy ne lehessen közterületet elnevezni.

Már az említett törvényhely megszületése is egyedi, hiszen talán egyike azon módosítóknak, melyet közösen nyújtott be egy ellenzéki (Gaudi-Nagy Tamás) és egy kormánypárti (Kalmár Ferenc) képviselő, és amelyet a Parlament tagjai - pártállástól függetlenül- szinte egyöntetűen (261 igen, 45 nem, 1 tartózkodással) elfogadtak.

Az Országgyűlés 14 fős delegációjának egyedüli, Jobbik frakcióhoz tartozó képviselő tagjaként ezen a héten is hangot adtam a magyar nemzeti radikalizmus és a nemzeti önrendelkezés szempontjainak, egy olyan közegben, ahol mind a magyarságnak, mind ennek az eszmerendszerünknek sok ellenfele van, de kitartó munka révén egyre több támogatója is.

Október 1-5 között Strasbourgban a 47 tagállamot tömörítő szervezet parlamenti közgyűlésén több igen nagy vitát kiváltó jelentést és kérdést vitattunk meg, többek között a politikai foglyok definíciójáról (terroristagyanússá nyilvánított személyek az elfogadott jelentés szerint nem minősülnek politikai foglyoknak, ezért nem támogattam), Oroszország emberi jogi vizsgálatáról (a jelentés elmarasztaló volt számos tekintetben, de olyan kérdésekben is negatív véleményt fogalmazott meg, pl. Pussy Riot eset, ahol az eltúlzott volt, ezért nem támogattam) a Safarov ügyről (itt igyekeztem az erősen magyarellenes támadásokat visszaverni és probléma komplex megoldására ráirányítani a nemzetközi közösség figyelmét), a választás szabadsága az oktatásban (itt szóltam a  Székely Mikó Kollégiumról és Románia kötelezettségéről az egyházi javak visszaadására és az erdélyi magyarok önrendelkezésének biztosítására), az emberi jogok és a külpolitika kapcsolatáról, a globalizmus térhódításáról, a választások demokratikus jellegének erősítéséről, a nők politikai részvételének emeléséről, illetve több állami vezetőt hallgattunk meg (albán külügyminiszter, moldáv elnök, albán elnök), akikhez kérdéseket intéztem az önrendelkezési jog tárgyában.

Az Országgyűlés 14 fős delegációjának egyedüli, Jobbik frakcióhoz tartozó képviselő tagjaként ezen a héten is hangot adtam a magyar nemzeti radikalizmus és a nemzeti önrendelkezés szempontjainak, egy olyan közegben, ahol mind a magyarságnak, mind ennek az eszmerendszerünknek sok ellenfele van, de kitartó munka révén egyre több támogatója is.

Gaudi-Nagy Tamás és Z. Kárpát Dániel jobbikos országgyűlési képviselők előzetes egyeztetés után a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (NÉBIH) jártak. A látogatás célja összetett volt: egyrészt az idén tavasszal az Országgyűlés elfogadta Gaudi-Nagy Tamásnak az élelmiszer láncokat működtető multik bírságolásának szigorítását célzó javaslatát, mely által a korábbi 100 millióról 500 millióra, illetve különösen súlyos esetben 2 milliárd forintról 5 milliárdra forintra nőtt a kiszabható bírság mértéke (a bírság árbevételarányos plafonja 5 %-ról 10 %-ra nőtt), így egyrészt ennek érvényesítéséről érdeklődött a két képviselő, másrészt a tájékozódás céljával intéztek kérdéseket a Hivatal képviselőihez annak érdekében, hogy a képviselők megismerhessék az élelmiszer-biztonság terén folytatott hatósági tevékenységet, és ennek keretében különösen a fogyasztókat károsító, veszélyeztető termékeket forgalmazó, jellemzően külföldi tulajdonban álló élelmiszerláncok elleni fellépést.

Az Európa Tanács őszi közgyűlésén Strasbourgban 2012. október 4-én Gaudi-Nagy Tamás a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítási ügyét, illetve a marosvásárhelyi orvosi egyetem esetét hozta fel negatív példaként az szabad választás az oktatásban című jelentés vitájában. Részletesen feltárta az ügy hátterét és felkérte az Európa Tanácsot, hogy kötelezze Romániát az államosított egyházi javak csatlakozásakor vállalt visszaadási kötelezettségének teljesítésére, illetve arra, hogy a trianoni békediktátum folytán hatalmas területeket Magyarországtól elraboló állam biztosítsa végre a legmagasabb szintű kollektív jogokat az erdélyi magyarság számára,különösen a területi autonómia igényt megfogalmazó, saját területein többséget alkotó székelység számára.

A legtöbb hozzászóló élesen elítélte Azerbajdzsán eljárását, az azeri képviselők ugyanakkor arról beszéltek, hogy Örményország megszállva tartja Hegyi-Karabahot.

Az oktatás szabad megválasztásához fűződő jogról folytattak vitát csütörtökön Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakán.

A vitában két magyar országgyűlési képviselő - a KDNP-s Kalmár Ferenc András és a jobbikos Gaudi Nagy Tamás - is felhívta a figyelmet az anyanyelven való oktatás jogának fontosságára.

A Magyarországon gyilkosságért elítélt, majd Azerbajdzsánnak átadott, ott pedig elnöki kegyelemben részesült Ramil Safarov azeri katonatiszt ügyéről folytattak vitát csütörtökön Strasbourgban az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének ülésszakán.

Az Európa Tanács 2012. őszi közgyűlésének szerdai napján Gaudi-Nagy Tamás a Moldovai Köztársaság elnökét, Nicolae Timoftit kérdezte a 150 ezer türk eredetű, keresztény gagauz 1994 óta alkotmányos szinten védett és erős intézményekkel működő területi autonómiájáról.

Gaudi az autonómia keretegyezmény létrehozását sürgette az Európa Tanácsban

Az Európa Tanács 2012 őszi parlamenti közgyűlésének október 2-i ülésnapján Strasbourgban Gaudi-Nagy Tamás az ET soros elnökségét adó Albánia külügyminiszterét kérdezte arról, hogy mikor készül el a 2003-as autonómiahatározat (1334/2003, tavaly Gaudi és Kalmár képviselők javaslatára az 1832/2011 határozattal megerősítést nyert.) alapján az autonómiákról szóló keretegyezmény, amely a hagyományos nemzeti közösségek (pl. székelyek, akik autonómia igényét nemrég utasította el felháborító módon a román szenátus) zámára területi alapú közösségi jogok biztosítását szabályozná.

Az igazáért küzdő 2006-os ügyét azért kellett bíróságra vigyem, mert bár 2010 után az új kormány jóvátételt hirdetett és adott sok jogsértettnek Lévay Attila számára a most megítélt ítélt összeg harmadát ajánlotta fel...

(Gaudi-Nagy Tamás)

A hétvégén 5 újabb csallóközi település – Illésháza, Kismagyar, Tonkháza, Bélvata és Rónya – gazdagodott rovásírásos helységnévtáblával.

Az ünnepség Illésházán kezdődött szeptember 29-én (szombaton) 14 órától. A helyi művelődési házban Molnár Attila, a Csenkey Baranta csapat vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy hagyományaink megőrzésének, megélésének kulcsfontosságú szerepe van a magyarság megmaradásában. Ezért is tartják nagyon fontosnak a baranta, az ősi magyar harcművészet gyakorlását és átadását a fiataloknak. Innen jött a rovásírásos helységnévtáblák elhelyezésének ötlete, hiszen ezzel is jelezzük, hogy itt olyan magyar emberek élnek, akik büszkék múltjukra, hagyományaikra és fontos nekik a magyar kultúra, a magyarság megmaradása szülőföldjén, még akkor is, ha a világ urai igazságtalan békediktátumokkal elszakították az itt élő magyarokat Magyarországtól. Már Napóleon is tudta, hogy egy nemzetet csak úgy lehet teljesen leigázni, ha elvesszük a múltját, elvesszük azt, amire büszke lehet. Amit Napóleonnak nem sikerült megtennie a magyarsággal, azt azóta sok nép szeretné elérni, sokan örülnének neki, ha a magyarok elfelednék dicső múltjukat és inkább a globalizáció útját járnák. A Csenkey Baranta csapat minden erejével azért küzd, hogy ez ne így legyen.

Gaudi-Nagy Tamás útban Biszku Bélához megosztotta a gondolatait a joggal elégedetlen, elszámoltatást és felelősségrevonást követelő polgárokkal.

Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik első vezérszónokaként dicsérte a benyújtott munka színvonalát, de hangsúlyozta, hogy ennek ellenére sem tudják kritikátlanul elfogadni az előterjesztést és csak akkor támogatják, ha a neoliberális kapitalizmus vadhajtásait, visszásságait kizáró javaslataik elfogadásra kerülnek. A Jobbik alapvetően jónak tartja az új kódexre vonatkozó javaslat tagolását és szerkezetét, de osztja azt a kritikát, hogy a társasági jog beemelése aránytalanná teszi a rendszert - mondta az ellenzéki képviselő, aki jelezte, támogatja, hogy a családi jog szabályait illesszék vissza a polgári törvénykönyvbe.

Kijelentette, hogy jogtörténeti jelentőségű, az emberek mindennapi életét számtalan módon érintő kódexről van  szó, korábban a történeti jogfejlődésünkben Werbőczy István XVI. századi Hármaskönyve évszázadokon át alkalmazott magánjogi gyűjteménnyé vált, ezért döntő jelentőségű, hogy milyen értékeket vall magáénak a javaslat és milyen érdekeket szolgál.

2012. szeptember 25-én, Magyarország Alaptörvényének második módosítása című törvényjavaslat (a javaslat szövege IDE  kattintva elérhető) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a bírák függetlenségének és elmozdíthatatlanságának alapelvének tiszteletben tartása, de egyúttal mégis az igazságszolgáltatás minőségének javítása és a teljes körű rendszerváltás végrehajtásának érdekében a bírói kar átvilágítását szorgalmazta. Gaudi kifejtette, nem tudják támogatni ezt a nem tisztességesen elmondott és megindokolt törvényjavaslatot.

A jogvédő képviselő az Európa Parlament Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) hazánkba látogatott képviselőinek is elmondta: ,,a magyar történeti alkotmány vívmányai alapján hozott alkotmánybírósági határozat az irányadó ebben az ügyben, és a külföldi beleszólást nem tiszteljük és nem engedjük."

,,Önöknek Alaptörvény/Alkotmány módosítás sem kellett ahhoz, hogy tömeges jogsértéseket kövessenek el saját kormányzatuk ideje alatt" - kezdte felszólalását Gaudi-Nagy Tamás, majd hozzátette: ,,Azzal egyetértünk, hogy a bírói rendszerben kell egy rendszerváltozás. Ennek olyan alapvető elemei is lennének, mint amelyet jómagam hivatalból az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága tagjaként hivatalból tapasztalok a Hatékony igazságszolgáltatásért nevezetű szakbizottságban." Gaudi felszólalásában olyan megdöbbentő tényekre hívta fel a kormánypárti és ellenzéki képviselők figyelmét, mint például a magyar bírák jelenlegi fizetési bérszínvonala, mely a harmadát sem éri el a görög bírák bérezésének.