2012. december 12-én, Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9400)  vitájában a termőföld védelme érdekében az alkotmányos újraszabályozás fontosságára hívta fel a figyelmet Gaudi-Nagy Tamás. Történelmi pillanat elé érkeztünk - kezdte felszólalását a jogvédő képviselő, aki szerint a mostani vita történelmi felelősséget és alkalmat teremt arra, hogy a tavaly, 2011-ben az Alaptörvény vitája során benyújtott jobbikos módosító javaslatot, melyet akkor elutasítottak, most újragondolja az Országgyűlés.

A mostani módosító szándék Gaudi szerint egyértelműen arra utal, hogy a kormányzat szerint is újra kell gondolni (legalábbis a termőföldre vonatkozó részét) az Alaptörvényben foglalt alapokat. A jogvédő politikus Ángyán Józsefet és Turi-Kovács Bélát (mindkettő Fidesz) is megemlítette, mint akik szintén támogatják a termőföld sokkal szigorúbb védelme érdekében megfogalmazott jobbikos javaslatot.

2012. december 10-én, Magyarország 2013. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat (T/7655) vitájában Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmet azokra a tervezett változásokra, melyekre álláspontja szerint nem volna szükség, illetve mely esetekben maradna el a változás annak ellenére, hogy arra égetően szükség lenne. A jogvédő képviselő elsődlegesen az igazságügy területét érintően várt nagyobb odafigyelést. Mint mondta, az igazságügyi szervezeteknek működésük során már olyan erőfeszítéseket kell tenniük, hogy lényegében a biztonságos és hatékony igazságszolgáltatás követelménye nem teljesül.

,,Hogy elmaradt az ezzel kapcsolatos költségek (a költségvetésből erre szánt összeg) növelése, az sajnos nem vetít előre semmi jót a jövőre nézve. Ami viszont változott és nem jó, az a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) költségvetésének 250 millió forinttal történő érthetetlen csökkentése. Pedig ez az a szerv, mely lehetne az élharcosa annak a mozgalomnak, amelynek a lényege az: ne engedjük azt, hogy a külföldi, vagy akár hazai  tulajdonú tisztességtelen vállalkozások a fogyasztói jogokat oly mértékben sárba tiporják, mely tömegesen veszélyezteti az emberek egészségét, s egyszerűen a nemzet fenntartását is lehetetlenné teszi." - mondta a jogvédő honatya.

A gyalázatos 2004. december 5-i népszavazás nyolcadik évfordulója előtt egy nappal Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában nagyon felháborítónak és visszautasítónak nevezte a Lamperth Mónika (MSZP) által, a magyar állampolgárok nyilvántartásával kapcsolatban elmondottakat. Gaudi kifejtette, hogy bár ők maguk ( a Jobbik frakció) sem értenek egyet a regisztrációval, de nem abban az összefüggésben jelenítik azt meg, hogy milyen szörnyű a magyar állampolgárságúak regisztrációjának létrejötte, és hogy ez leplezi le a kormán aljas szándékait. Gaudi ezzel kapcsolatban kérdést intézett Lamperthez és párttársaihoz: miért álltak annak idején ellen a népszavazási kezdeményezésnek? Miért csináltak olyan hazug kampányt, amellyel az elcsatolt területeken élő magyar polgárok kedvező (hivatalosan történő) honosítása már 2004-ben a népszavazáson megtörténhetett volna?

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9246. szám) vitájában Staudt Gábor és Gaudi-Nagy Tamás is hozzászólt.

Gaudi-Nagy Tamás 2012. december 4-én az új Ptk.-ról szóló törvényjavaslat vitájában kifejtette: közel száz módosító javaslatot terjesztettek elő (a Jobbik frakció tagjai), de eddig sok siker nem koronázta az erőfeszítéseiket, ezért a jogvédő képviselő udvariasan jelezte a kormánypárti képviselőknek, ugyan hagyják már magukat meggyőzni.

2012. december 4- én az új Polgári törvénykönyvről (T/7971sz. törvényjavaslat) szóló törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás hangot adott annak, hogy a képviselők rendelkezésére bocsátott iratok nem teljesek, mindenesetre nem tud mást tenni, mintsem a már meglévő dokumentumok segítségével - melyeket az Alkotmányügyi bizottság tárgyalt - részt vesz a rendkívül jelentős törvényjavaslat vitájában.

Miközben Gyöngyösi Mártont szinte már keresztre feszítenék (pedig ki sem ejtette a száján a lista, listázás szavakat), addig a lengyel nemzeti ünnepre érkező magyar hazafiakról listát készítettek a magyar hatóságok, mely nyomán aztán a lengyel rendőrök szabadságukban korlátozták őket, egyikük mellkasára pedig horogkeresztet rajzoltak...

Az ügyet a lengyel ügyészség már vizsgálja, ám valamiért a magyar Országgyűlés Emberi jogi bizottsága nem hajlandó napirendre venni a súlyos jogsértéseket, köztük a jogellenes listázást.

2012. november 28-án, az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (ide kattintva megtekinthető:T/9233. szám) vitájában Gaudi-Nagy Tamás elmondta: azt felejti el a kormány ezzel a kapkodó jogalkotással, illetve a rövid és formálissá tett vitával, hogy kiürül a Parlament rendszere, nincs vita. ,,Akár ki is lehetne tenni azt a táblát, hogy a Parlament üzemel, de a demokrácia távollétében." - fogalmazott Gaudi.

2012. november 28-án, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9246. szám) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette: alig két munkanap jutott a folyamatos képviselői munka mellett a 250 oldalas előterjesztés áttekintésére, ilyen idő, mód és keret nem alkalmas arra, hogy teljes mélységgel és súllyal tudják megfogalmazni a kritikájukat. Ettől függetlenül a jobbikos honatya elmondta, szakértők bevonásával megvizsgálták a javaslatot.

Rendőri segítséggel lakoltattak ki egy idős, beteg asszonyt Újpesten. A végrehajtást a lakás tulajdonosa, az önkormányzat vagyonkezelő cége kérte, mert a bérlő évek alatt több millió forintos tartozás halmozott fel. Az akciót jogvédők és országgyűlési képviselők is sikertelenül próbálták megakadályozni. A kilakoltatási moratórium december elsejétől lép életbe.

Az újpesti panelház egykori gondnoka belülről barikádozta el a bejárati ajtót. A lakást hat éve nem használhatná, akkor szűnt meg a munkaviszonya. Az idős asszonynak két éve agyvérzése volt, kerekes székben él. „Szeretnénk végre, hogyha pont kerülne a dolog végére és ha olyan tulajdonosa, bérlője lenne az ingatlannak, aki elfogadja azt, hogy a társasházban vannak normák, amiket követni kell” – fogalmazott Balog Tünde közös képviselő.

A Jobbik azt követeli, hogy a devizahitelek felvételi árfolyamon történő forintosításáig hirdessen a kormány teljes körű kilakoltatási és "hitelmoratóriumot", hogy ne kerülhessenek emberek az utcára és ne nőjön "kezelhetetlen szintre" a hitelek mennyisége - jelentette ki hétfőn Z. Kárpát Dániel országgyűlési képviselő.

Az ellenzéki politikus frakciótársával, Gaudi-Nagy Tamással együtt hétfőn megjelent egy újpesti helyszínen, ahol - mint felhívta a figyelmet - néhány nappal a kilakoltatási moratórium bevezetése előtt egy kerekesszékes asszonyt próbáltak meg eltávolítani a lakásából.

Gázában népirtás folyik: egy ilyet végrehajtó terrorista állammal, Izraellel most már a palesztin és magyar érdekek képviselete miatt sem akarok és tudok semmilyen viszonyban lenni, ezért a 2010-ben létesített tagságomat megszüntetem az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának magyar-izraeli tagozatában mai hatállyal.

A belépésem oka az volt, hogy a palesztinok és az igazság barátjaként mint magyar országgyűlési képviselő és jogvédő szerettem volna ezt a fórumot felhasználni arra, hogy a palesztin és magyar nemzet sorsát és Izrael hozzájuk való viszonyát figyelemmel kísérjem. Erről közleményt is kiadtam annak idején, hogy eloszlassam az esetleges félreértéseket, miszerint a tagsággal Izrael barátjává kívántam volna válni. Nem volt így, és most sincs így. A palesztin nép már évtizedek óta szenved a nemzetközi jogot és emberi jogokat sértő izraeli politikától, illetve az izraeli tőke a hazánkban tapasztalható térhódítása is aggodalomra ad okot.

2012. november 21-én, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájában (T/7971. szám) Gaudi -Nagy Tamás azt mondta: 22 évvel az "úgynevezett rendszerváltás után" fokozottan kell figyelni arra, hogy a új Ptk.-ban meg tudják védeni azokat a rétegeket, akik valamilyen módon kiszolgáltatottak lettek az elmúlt évtizedek gazdasági politikai eseményeinek.  

2012.november 19-én, a népi kezdeményezések illő megtárgyalásáról szóló LMP-s törvényjavaslat (T/8355. szám) vitájában Gaudi-Nagy Tamás elmondta, hogy a Jobbik támogatja a javaslatot. A jogvédő politikus felszólalásában rámutatott: ha van olyan civil erő, amely százezer honfitársunk aláírását egy ügy mögé tudja tenni, akkor annak a megvitatásának legyen egy szabályozott, tisztességes formája.

2012. november 19-én, az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (itt megtekinthető: T/7757) záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársával, Novák Előddel (Jobbik) közösen nyújtott be egy zárószavazás előtti módosító javaslatot (ide kattintva elolvasható: T/7757/21).

Gaudi felszólalásában az Alaptörvényben megfogalmazott törvényi tényállásra hivatkozva, miszerint új rendszert épít a jelenlegi hatalom, gyökeresen mást szeretnének csinálni, kijelentette: akkor azt legalább azokban a pontokban hajtsák végre és használják föl, ahol ennek meglenne a törvényes lehetősége.

Novemberben befejeződött a nyomozás a 2006 őszi rendőri cselekmények ügyében, az ügyészség most azt vizsgálja, milyen bűncselekmény ügyében emelhet vádat - mondta a legfőbb ügyész hétfőn a parlamentben, Gaudi-Nagy Tamásnak adott válaszában.

2012. november 19-én Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik frakció jogvédő politikusa " Terrorcselekmény miatt is vádat emelnek a 2006 õszi rendõrterror felelõsei ellen? " címmel azonnali kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez, a  terrorcselekménnyel kapcsolatos vádemelések eddigi szabotálása miatt. Gaudi határozott álláspontja, hogy az akkori rendőri vezetők, valamint Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök közreműködésére tudatosan, megfélemlítő módszerekkel kegyetlenkedő rendőrök megvalósították ezt a bűncselekményt.

Polt Péter legfőbb ügyész mellébeszélő válaszában közölte: a nyomozás befejezése után, 30 napon belül van lehetősége a vádhatóságnak arra, hogy eldöntse, milyen ügyben emel vádat. Hozzátette: a határidő legfeljebb 90 napra meghosszabbítható.

2012. november 14-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló határozati javaslat (ide kattintva megtekinthető:H/6340) vitájában Gaudi-Nagy Tamás megdöbbentőnek nevezte, hogy van olyan párt - a Magyar Szocialista Párt -, amely nem képviselteti magát ebben a vitában, és ez mindennél többet elmond. Fontos, hogy ezt a kérdést pártpolitikai összefüggésekből kiemeljük, erre biztatta Gaudi az országgyűlési képviselőket, köztük saját frakciótársait.

Gaudi-Nagy jobbikos képviselőtársával, Szávay Istvánnal közösen nyújtotta be azt a módosító javaslatot (itt olvasható: H/6340/3), melyben a határozati javaslatban rögzítettek mellett felkérik a magyar Országgyűlést, hogy végre minél hamarabb alkossa meg azt a jogszabályt, mellyel kapcsolatban mulasztásos törvénysértés állapotában áll a mai napig.