Úgy érzem azon a napon, amikor a Jobbik vezetése nyilvánosságra hozza a pártvezetés - a  tagság és szimpatizánsok véleményének kikérése nélkül meghozott - döntését a párt európai parlamenti listájának Morvai Krisztina jogvédő harcostársamon kívüli  további tagjairól szükségesnek éreztem közzétenni egy összefoglalót 2010-2014 közötti parlamenti munkám legfontosabb, kézzel fogható eredményeiről.

Mindezek remélem segítik megítélni azt, hogy vajon tényleg a legerősebb csapatot állította-e össze a pártvezetés. Emlékezetes, hogy tekintélyes nemzeti értelmiségiek Budaházy Edda kezdeményezésére nemrég petícióval fordultak Vona Gáborékhoz (a linkre kattintva a március 31-i dátumnál érhető el) annak érdekében, hogy vegyenek fel az EP listára figyelemmel eddigi teljesítményemre.

Kedvező orosz fogadtatás követte Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő Oroszország melletti kiállását az Európa Tanács múlt heti parlamenti közgyűlésén. Az orosz sajtó nagy teret szentelt állásfoglalásainak, amelyekből egy csokrot most közreadunk. Mindez megalapozhatja a magyar pozíciókat, amikor közeleg Kárpátalja visszaszerzése és status quo falát ledöntő oroszok által kitaposott úton megindulhatunk a revízió érdekében, amelyhez elengedhetetlen Oroszország támogatása. Lássuk a részleteket:

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2014. április 10-i ülésén megfosztotta Oroszország delegációját év végéig a szavazati jogától a Krím-félsziget elleni "katonai agresszió" - valójában önrendelkezési jogot kifejező népszavazást követő visszafogadás - miatt
Az egyik legolvasottabb orosz hírportál címoldalon ismertette Gaudi beszédét.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik parlamenti képviselője egyetlen magyarként nem szavazta meg az Európa Tanácsban az oroszok szavazati jogának felfüggesztését, írja az MTI.

Gaudi-Nagy Tamás Strasbourgban Fotó: Jacques Denier / MTI

A 318 tagú közgyűlésben a jelenlévők közül 145-en szavaztak igennel, 21-en nemmel, 22-en pedig tartózkodtak a voksoláson. A 18 orosz képviselő bojkottálta a szavazás előtti vitát, amelyet "nevetségesnek" nevezett és elítélt. Az orosz képviselők a szavazásban nem vehettek részt.

Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina számvető,  értékelő beszélgetése 2014. április 10-én Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés magyar tagjaként Gaudi által az elmúlt 4 évben folytatott  küzdelmeiről, elért eredményeiről, kiépített szövetségi hálókról, felidézve a legemlékezetesebb akciókat, felszólalásokat, vitákat, érdekes háttérinformációkkal, különös tekintettel a nemzeti jogvédő képviselő mandátumának utolsó közgyűlésén történtekre, így a hagyományos nemzeti közösségek jogairól szóló, sikerre vitt magyar jelentésről, Kárpátalja visszaszerzése érdekében végzett munkáról, az ukrajnai helyzetről, a Krím visszacsatolásáról és az átértékelendő magyar-orosz viszonyról.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2014. április 10-i ülésén megvonta az egész orosz delegáció szavazati jogát az idei évre a Krím félsziget többség szerint jogellenes, valójában önrendelkezési jog alapján történt visszacsatolása miatt. A vitát az orosz delegáció bojkottálta, a magyar delegáció rajtam kívüli tagjai távol maradtak, a szankcionálás ellen a legkeményebben én szólaltam fel (a határozat ellen szavaztam) rámutatva többek között arra, hogy a történelmet úgysem lehet megállítani és a következő önrendelkező része Ukrajnának a hazánkhoz visszatérő Kárpátalja lesz. A felszólalás itt látható:

Az orosz delegáció szavazati jogával kapcsolatos vitáról szóló MTI-Index hír itt található.

Élő kapcsolásos interjút adok a Russia Today hírcsatornának Strasbourgban az Európa Tanács épülete előtt

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Strasbourgban 2014. április 9-én határozatot  fogadott el az ukrán helyzetről, és felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel Kelet-Ukrajna katonai fenyegetésével és bírálta a Krím félsziget annektálását. A magyar delegációban részt vevő Gaudi-Nagy Tamás a vitában arról beszélt, hogy Ukrajna mesterséges állam, Krím Oroszországot, Kárpátalja pedig Magyarországot illeti. A vita összefoglalója itt olvasható.

A hatalmas felhördülést keltett, de az orosz delegáció forró gratulációját kiváltó felszólalás itt nézhető meg, amelyet a "Krím jogszerűen Oroszországé, Kárpátalja jogszerűen Magyarországért" feliratú pólóban mondtam el

A vitáról kiadott MTI hír itt olvasható.

Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője és az ET Parlamenti Közgyűlés magyar tagja telefonon arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Heinz Fischer osztrák köztársasági elnöknek  kérdést kívánt feltenni szerdán Strasbourgban az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésén  a magyar termőföldet érintő, nemzetközi és magyar  joggal is ellentétes  osztrák földrabló zsebszerződésekkel kapcsolatban és követelni szerette volna tőle a már elrabolt kb 1 millió hektár föld magyar kézbe juttatásában való segítségét a későbbi súlyos konfliktus elkerülése érdekében.

Ezt a plenáris ülésen nem tehette meg, mivel a luxemburgi liberális közgyűlési elnök, Anne Bresseur éppen előtte zárta le a vitát időhiányra hivatkozva, miközben nem sokkal korábban viszont Szabó Vilmos MSZP-s képviselő kérdésére hosszú perceken át engedte elemezni az osztrák elnök a szélsőségesnek nevezett pártok aggasztó európai előretörését a nagykoalíciós modelleket favorizálva. Később azonban, az ülés után az ülésteremben tucatnyi képviselő előtt módja volt megkérdezni Heinz Fischertől, miként vélekedik arról a nemzetközi jogi normáról, miszerint a pénzügyi erőfölénnyel való visszaélés révén tilos valamely ország polgárainak felvásárolniuk egy másik országban a termőföldet. Az osztrák államfő írásban ígért választ a kérdésre.

Emlékezetes, hogy a 2014 januári ülés egész idejére megvonták önkényesen a szót Gaudi-Nagy Tamástól, ekkor pedig az osztrák kancellárnak szerette volna feltenni hasonló kérdését, így csupán demonstratív eszközökkel tudott élni.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán április 8-án a világra kiterjedő megfigyelési botrányt kirobbantó, jelenleg orosz védelem alatt álló Edward Snowden videókonferencián nyilatkozott a Jogi és Emberi Jogi Bizottság ülésén, ahol magam is kérdéseket intéztem hozzá és egyúttal rámutattam a krími népszavazás miatti oroszellenes hisztéria kettős mércés jellegére. A felvétel itt látható. A felszólalásom és kérdésem nagy visszhangot váltottak ki az orosz sajtóban is, ennek köszönheően a világszerte fogható Russai Today (rt.com) angol nyelvű orosz hírcsatorna híradója többször leadta megszólalásomat, és az azt követő levezető elnöki fenyegetést, hogy ha tovább folytatom az Európa Tanács kettős mércéjéről a fejtegetést, akkor elveszi a szót.

A negyvenhét államból álló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése állásfoglalást fogadott el az ukrán helyzetről, és felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel Kelet-Ukrajna katonai fenyegetésével. A magyar delegációban részt vevő Gaudi-Nagy Tamás arról beszélt, hogy Ukrajna mesterséges állam, Krím Oroszországot, Kárpátalja pedig Magyarországot illeti.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén április 8-án Strasbourgban Niels Muiznieks az Európa Tanács emberi jogi biztosa ismertette 2013. évi jelentését. Ennek kapcsán szembesítettem volt lett emberi jogi aktivistát azzal az újra tapasztalt képtelenséggel, hogy idei jelentéséből is teljesen kimaradt hagyományos nemzeti közösségek jogfosztott tagjainak ügye, így az elcsatolt sorban élő magyarok is. Ezzel szemben az éves szinten 3 millió eurós költségvetésből működő emberi jogi biztos folyamatosan a cigányok,homoszexuálisok és menekültek jogaival foglalkozik, mintha nem is lenne más védendő közösség Európában, ez pedig az Európa Tanács hitelességét teljesen aláássa.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén április 8-án Strasbourgban elfogadott, a hagyományos nemzeti közösségekről szóló mérföldkőnek számító határozat  vitájában (beszámolóm itt található) elmondott felszólalásomban arra hívtam fel a figyelmet, hogy itt az ideje megszüntetni a cigányok javára a hagyományos európai nemzeti közösségek terhére fennálló megkülönböztetést.

Hatalmas áttörés az itt olvasható MTI hír szerinti Kalmár-jelentés,  a kapcsolódó határozat és  ajánlás, amelyek szerves folytatásai az Európa Tanács korábbi, kollektív jogokat erősítő jogforrásainak, így az autonómiáról, mint a konfliktusok megoldási forrásáról szóló 1334/2003. sz és a szintén Kalmár Ferenccel közösen -  benyújtott módosítónk révén - kiharcolt, a  területi autonómiát kötelezően alkalmazandó modellként előíró 1832/2011. sz. határozatoknak.

Maximálisan ki kell használni a gyalázatos trianoni diktátum miatt  elszakítottan és jogfosztott sorban élő 3 millió Kárpát-medencében élő magyar honfitársunk érdekében. Egyértelmű lehetőséget teremt az - 71 igen, 11 nem és 11 tartózkodó szavazattal - elfogadott, 1985/2014 sz. határozat és a - 58 igen, 16 nem és 16 tartózkodó szavazattal - elfogadott 2040/2014 sz. ajánlás a területi autonómia kikényszerítésére, az óvodától egyetemig terjedő anyanyelvi oktatásra, etnikai alapú regionális önkormányzatok létrehozására és a széles körű anyanyelv használatra. A felelősség a magyar kormány kezében van: kíván-e végre a dél-tiroli sikeres modellt kiharcoló Ausztriához  hasonlóan védhatalomként kiállni  elcsatolt testvéreink önrendelkezési joga érdekében és konfliktusok vállalása árán megszorongatni a szomszédos területrabló államokat a mostani meddő jószomszédi politika helyett, mert egyértelmű, hogy csak a kemény fellépés vezethet eredményre.

Hatalmas érdeklődés mellett került sor április 9-én az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Jogi és Emberi Jogi Bizottsága ülésén Strasbourgban a tömeges megfigyelési botrányt kirobbantó és jelenleg az oroszok által  biztosított menedékjogot élvező Edward Snowden meghallgatására videokonferencia útján. Az MTI csak  egy szűkszavú hírt adott ki az eseményről, amelyen a bizottság tagjaként kemény kritikával illettem a kettős mércét, amely szerint Oroszországot szankciókkal sújtják és a közgyűlési delegációjukat meg akarják fosztani a szavazati jogtól (döntés csütörtökön délelőtt várható) a Krím félsziget önrendelkezési jog szerinti csatlakozása miatt, azonban a megfigyelési botrányban nyakig érintett Egyesült Királysággal szemben semmi intézkedés nem történt. Emellett megkérdeztem a bátor fiatalembert miképpen látja az európai országok szerepét a megfigyelési botrányban és hogy értékeli az érdektelenséget, mint  legnagyobb veszélyt, amelytől tartott sikerült-e elkerülni. A kérdésem és Snowden válaszai az alábbi videón hallhatók és láthatóak.

Hatalmas érdeklődés mellett került sor április 9-én az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Jogi és Emberi Jogi Bizottsága ülésén a tömeges megfigyelési botrányt kirobbantó és jelenleg az oroszok által  biztosított menedékjogot élvező Edward Snowden meghallgatására videokonferencia útján. Az MTI az alábbi szűkszavú hírt adta ki az eseményről, amelyen a bizottság tagjaként kemény kritikával illettem a kettős mércét, amely szerint Oroszországot szankciókkal sújtják és a közgyűlési delegációjukat meg akarják fosztani a szavazati jogtól (döntés csütörtökön délelőtt várható) a Krím félsziget önrendelkezési jog szerinti csatlakozása miatt, azonban a megfigyelési botrányban nyakig érintett Egyesült Királysággal szemben semmi intézkedés nem történt. Emellett megkérdeztem a bátor fiatalembert miképpen látja az európai országok szerepét a megfigyelési botrányban és hogy értékeli az érdektelenséget, mint  legnagyobb veszélyt, amelytől tartott sikerült-e elkerülni. A kérdésem és Snowden válaszai rövidesen hangfelvételen, illetve videón hallhatók és láthatóak lesznek, addig meg kell elégedni ezzel a rövid hírrel.

Snowden most a németeket is bemártotta

Videókonferencián beszélt az Európai Tanács előtt Edward Snowden, az Egyesült Államok titkos elektronikus adatszerző tevénységét leleplező volt amerikai hírszerző. Azt mondta, nem csak a britekkel, de a németekkel is cserélt adatokat Amerika.

Az április 6-i országgyűlési választás legfontosabb eredménye, hogy a balliberális hazaárulók nemhogy nem tudták átvenni ismét hazánk irányítását, de majdnem a Jobbik mögé szorultak. Minden hazájáért felelősséget érző magyar ember számára felemelő örömet okozott Bajnai, Gyurcsány, Mesterházy, Vadai és többi hataloméhes alak fancsali ábrázatát tanulmányozni a választás éjszakáján, amikor is szembesülniük kellett azzal, hogy - alighanem már soha többé – nem lesznek meghatározói és irányítói gyarmati sorba taszított hazánknak. Persze ez nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk és élvezhetjük a „húsvéti” alkotmány szerint már úgymond visszaszerzett önrendelkezést. A gyarmatosítás gépezete kibővítve az oligarchák uralmával ravasz módon halad előre minden fogadkozás ellenére, ezt meg kell állítani minden áron.

Amennyiben ismét kétharmados többséggel tud majd kormányozni a Fidesz-KDNP, akkor egyértelmű törvénnyé válik, hogy az emberek számára sokkal többet jelent az érzelmi viszonyulás azokhoz, akik megfelelő hullámhosszon szólítják meg őket, mint a tényleges szabadság és jóllét.

Küzdelmes hét várható az Európa Tanács 2014. tavaszi Parlamenti Közgyűlésén Strasbourgban, amelyen mostani mandátumom keretében az utolsó alkalommal veszek részt választott országgyűlési képviselőként.

Az április 7-én kezdődő ülésszakon magyar szempontból is több kiemelt jelentőségű ügy megvitatása, illetve döntéshozatala várható. (A közgyűlés napirendje ITT olvasható).

Hétfőn délelőtt brit képviselők karöltve franciákkal, lengyelekkel, grúzokkal, ukránokkal, svédekkel és a balti kisállamokkal kezdeményezték az orosz delegáció megfosztását szavazati jogától, hivatkozva arra, hogy a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása népszavazás útján a nemzetközi jogot sértette és ez ellentétes az Európai Tanács értékeivel. A kárpátaljai magyarok önrendelkezési joga miatt ebben a precedens jellegű ügyben a magyar érdekekre tekintettel természetesen ezt a javaslatot mindenképpen ellenezni fogom, a vitára április 10-én délelőtt kerül sor.

Tíz éve alakult meg elkötelezett magyar ügyvédekből a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és az azt működtető Nemzeti Jogvédő Szolgálat. Az elmúlt évtizedben több száz magyarsága, politikai véleménye és nemzeti érdeke mellett bátran kiálló embernek és szervezetnek biztosított szakszerű és eredményes képviseletet polgári, büntető és szabálysértési ügyekben. Nemzeti Jogvédő Szolgálat továbbra is rendületlen kitartással nyújt jogi segítséget nem csak a Csonka-országban élőknek, hanem a Kárpát-medencében élő elszakított, jogfosztott magyarok számára is.

A kormányközeli index.hu bennfentes forrásokra hivatkozva március 30-án tette közzé, hogy Martonyi János már nem akar miniszter lenni. A háttérben az állhat: a kormány megértette, hogy ez a  gyáva, hazaáruló politika nem vihető tovább és ki kell állni Kárpátaljáért, és ezért menesztették a külügyi vezetőt. Kijelenthetjük tehát, hogy Martonyi belebukott a hazaárulásába.

Mindezt annak is betudhatjuk, hogy március 28-án a Bem téren egy erőteljes és nagy hatású tüntetést tartottunk Kárpátaljáért, több száz fő részvételével (beszámoló és videó).

Kárpátalja autonómiájáért, önrendelkezési jogának kivívásáért, illetve Ukrajnától való elszakadásáért tüntettek közel négyszázan péntek este a budapesti Külügyminisztérium épülete előtt Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kezdeményezésére.

A demonstrálók a helyszínre több nagyméretű molinóval érkeztek, azokra angol és magyar nyelven például azt írták, "Önrendelkezést Kárpátaljának", "Kárpátalja - Krím után szabadon", "a Krím Oroszországé, Kárpátalja Magyarországé", illetve "Magyarország visszaköveteli Kárpátalját". A résztvevők közül többen nemzetiszínű és árpádsávos lobogót tartottak a magasba. A beszédeket többször megszakították a tüntetők "Hazaáruló!" kórusa Martonyi neve hallatán, továbbá kórusban hangzott el többször a "Kárpátalját vissza!" és a "Vesszen Trianon!" rigmus is.

A Kárpátaljai Ruszin Néptanács (NRRZ) elnöksége nyilatkozatban kéri Ukrajna új vezetésétől a ruszinok önálló nemzetiségként történő állami szintű, alkotmányban rögzített elismerését és jogaik visszaállítását.

A ruszin szervezet nyilatkozata megállapítja, az NRRZ elnöksége mély aggodalommal figyeli Ukrajna utóbbi hónapokban kialakult társadalmi, politikai és gazdasági helyzetét. A kijevi Függetlenség téren lezajlott tiltakozó megmozdulások és emberáldozatokat követelő tragikus események után az új ukrán hatalom az ország területi egységét fenyegető jelentős kihívásokkal találta magát szemben - áll a dokumentumban. A nyilatkozat szerint a Krímet Oroszország annektálta, nyugtalanság tapasztalható a keleti és déli országrészekben, államcsőd fenyeget, megbomlott a törvényes rend, fenyegető helyzet alakult ki az emberi jogok és szabadságjogok megőrzését illetően, beleértve a nemzetiségi kisebbségeket - adta hírül hétfőn a munkácsi mukachevo.net hírportál.