Budapest, 2014. február 13., csütörtök (MTI) - Eltávolított az ülésteremből, majd kidobott a parlamenti folyosó ablakán két európai uniós zászlót a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és a független Lenhardt Balázs.

Gaudi-Nagy Tamás a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvényjavaslat záróvitájában hazaárulásnak nevezte, hogy a kormány külföldieknek is lehetővé tette a magyar termőföld megszerzését. Emlékeztetett arra, hogy a jobbikos képviselők korábban az elnöki pulpitus elfoglalásával tiltakoztak az új földtörvény elfogadása ellen.

A BRFK eredetileg 10 millió forintot követelt Toroczkai Lászlótól. Ez az összeg többek között a kifújt paprikaspraykből, a MTV-székháztól több száz méterre megrongált rendőrségi gépjárműből, a megsérült golyóálló mellények, és a több tucat elhagyott gumibotból állt. A rendőrség a Toroczkai László ellen indított perrel kívánta feltölteni a raktárait. A megnevezett tételek összegszerűségében pedig valótlan adatokat adott meg, kivétel nélkül minden esetben felfelé kerekítve, vagy sokszorosára emelve azokat.

2011 júniusában, a kínai miniszterelnök magyarországi látogatása idején a Magyarországon élő tibeti menekültek "Free Tibet" kiáltásokkal és a tibeti zászló felmutatásával tiltakoztak Kína Tibet politikája ellen. Ezen törvényes cselekedetüket a magyar rendőrség minden eszközt bevetve akadályozta meg. A sorozatos rendőri intézkedések durva tettlegességig fajultak (testi kényszer, zászló elvétele és megtaposása, zászlórúd eltörése, többszöri zaklató igazoltatás, előállítás), ezek  során a menekültek erősen akadályozva voltak a szabad véleménynyilvánításuk jogában. A két tibeti két éve  Gaudi Nagy Tamás ügyvéd képviseletében személyiségi pert indított a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen.

Hiába az, hogy az LMP-sek paksi bővítés elleni tiltakozása köztudomású tény volt, vis major, amelyet előre betervezni nem lehetett, Gaudi-Nagy Tamás tárgyalásról való - egyébként telefonon előre jelzett - elkésését a bíróság 150.000 forint rendbírsággal sújtotta.

Mint arról beszámoltunk, gyors és meglepetést hozó ítélethirdetéssel zárult múlt csütörtökön a Tisza Istvánné elleni bírósági per. A bíróság döntése szerint a 74 éves asszony garázdaságban bűnös, míg az őt súlyosan bántalmazó, Dániel Péter köréhez tartozó tettest felderítetlenül és büntetlenül hagyták.

Gyors és meglepetést hozó ítélethirdetéssel zárult múlt csütörtökön a Tisza Istvánné elleni bírósági per. A bíróság döntése szerint a 74 éves asszony garázdaságban bűnös, míg az őt súlyosan bántalmazó, Dániel Péter köréhez tartozó tettest felderítetlenül és büntetlenül hagyták. Szimbolikus sikerként könyvelhető el azonban az, hogy a bűnjelként lefoglalt, a világot bejárt ereklyés magyar zászlót visszakapja Tisza Istvánné.

Zentán, Délvidék legmagyarabb városának patinás városházi dísztermében tartott fórumot az önrendelkezésről, illetve mutatta be Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás közel száz érdeklődő előtt a "Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében" című, Nemzeti Jogvédő Szolgálat által kiadott kiadványt, amely a trianoni békediktátum 93. évfordulója alkalmából megrendezett konferencia anyagát gyűjti össze.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a Felvidékről kitelepített magyarok kárpótlását sürgette február 6-i interpellációjában. Rétvári Bence államtitkár (Fidesz) válaszában elmondta, bízik abban, hogy ezt a kérdést előbb-utóbb, ha az ország pénzügyi teljesítőképessége is engedi, rendezni fogják.

A Jobbikos politikus kifogásolta, hogy a Csehszlovákiából kitoloncolt magyarok nem kaptak megfelelő kárpótlást, míg más csoportok, akiket szintén sérelem ért a második világháború alatt, rendszeres és biztos támogatásban részesülnek, évente kétmilliárd forintot kapnak. Gaudi felszólalásának címe az alábbi kérdés volt: "Mikor kerül megalkotásra az 1945-1948 közötti időszakban a Felvidékről kitelepített testvéreink jóvátételére irányuló törvény?"

2014. február 6-án, az Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek valós vagyonelszámoltatásáról (T/13452) címet viselő törvényjavaslat előterjesztőjeként Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy nem másról mint múltbeli vagyon lenyúlásának tisztába tételéről van szó, jelen esetben konkrétan a pártállami vagyon visszaszerzéséről.

Az MSZMP és a KISZ vagyon értéke 1990-ben kb. 20 milliárd forintra tehető, ami mai áron nagyságrendileg nagyobb, túlzás nélkül kijelenthető, hogy 100 milliárdos tételről van szó.

Gaudi felszólalásában tájékoztatta az Országgyűlést, és ezáltal a nyilvánosságot arról, hogy 2014. január 21-én, elsőfokú ítéletben kimondta a bíróság: a Csillebérci Úttörőtábor, mint az egyik legértékesebb KISZ vagyonelem tulajdonjoga visszaszáll a magyar államra.

2014. február 6-án, a nemzeti jogvédő Gaudi-Nagy Tamás a Felvidékről kitelepített magyarok kárpótlását sürgette interpellációjában. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy a Csehszlovákiából kitoloncoltak magyarok nem kaptak megfelelő kárpótlást, míg - mondta a holokauszt túlélőire utalva - más csoportok rendszeres és biztos támogatásban részesülnek.

Gaudi-Nagy Tamás korábban már írásbeli kérdés formájában is fordult a Kormányhoz (ITT megtekinthető a kérdés, a válasz pedig ITT).

Jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodást a parlament csütörtökön név szerinti szavazáson.

Az egyezmény kihirdetését a kormánypártok és a Jobbik-frakció támogatta, a jelenlévő MSZP-s, LMP-s képviselők nemmel szavaztak. Szintén nemmel voksoltak a Párbeszéd Magyarországért független képviselői, a független Ángyán József, Endrésik Zsolt és Szili Katalin, valamint a jobbikosok közül egyedüliként Gaudi-Nagy Tamás.

2014.02.04-én a kiterjesztett légtérvédelmi szerződés módosításával kapcsolatos parlamenti vitán Hende Csaba honvédelmi miniszter sok semmitmondó válasz mellett végre beismerte, hogy a magyar harcihelikopteres képességet nem mentették meg - minden eddigi ígéretük ellenére-.

Bár jó ideje tudható volt, hogy kizárólag szállítóhelikopterek beszerzését kívánják megvalósítani a 2010-es kormányváltást követően azonban még a harci helikopterek is napirenden voltak.

 A magyar és a szlovén kormány már ratifikálta, most országgyűlési jóváhagyásra vár az az előterjesztés, amely szerint a magyar honvédség 2014-től bekapcsolódik Szlovénia légterének védelmébe – mondta expozéjában Hende Csaba honvédelmi miniszter, amire radikális jobboldali képviselők provokációval reagáltak.

Mint mondta, a NATO-nak nincs hadserege, azt országai adják össze. „Biztonságunk, miként a légterünk egy és oszthatatlan” – fogalmazott a miniszter, aki elengedhetetlennek ítélte az együttműködést napjainkban, amikor a legtöbb tagállam hadseregét megszorítás sújtja. Szlovénia nem tart fenn harci repülőket, ahogy a balti államok sem – mondta, utalva arra, hogy 2015-ben, négy hónapon át Észtország, Lettország és Litvánia légterét is a magyar honvédség védi majd, amely negyedik generációs harci repülőgépekkel rendelkezik.

2013. február 4-én A Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/13631) általános vitájában Gaudi-Nagy Tamás követendőnek nevezte az egyezményt, de megjegyezte, szeretné gyakorlatban is látni a megvalósítását. Mint fogalmazott, "ne csak a magasztos egyezmények mentén próbáljanak meg következetesnek lenni, hanem a gyakorlatban is lépjenek a termőföld megvédése területén!"

2013. február 4-én A víz alatti kulturális örökség védelméről szóló UNESCO egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/13630) általános vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejezte, hogy egyetért az egyezménnyel, és ki is emelt néhány konkrét megvalósításra váró tervet, amely elősegítené azt, hogy az egyezmény magyar nemzeti érdekeket szolgáljon.

A víz alatti kulturális értékek körébe tartozóknak tekint ez az egyezmény minden 100 évnél régebb óta ott fekvő kulturális értéket, így ennek kapcsán Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmet a délvidéki Törökbecsére, ahol a Tisza vize folyamatosan mossa a vár folyóba nyúló falait. Az állítólagosan felívelő békés magyar-szerb kapcsolatok okán jelentse be az állam, hogy vállalja a törökbecsei vár víz alatti régészeti tárgyainak feltárását, kérte Gaudi, akárcsak annak a Turul szobornak a kiemelését, amelyet az 1918-ban bevonuló szerb csapatok a Tiszába dobtak.

2013. február 4-én A Magyar Ápolók Napjáról szóló határozati javaslat (H13535) általános vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás elismeréssel beszélt az ápolói hivatásról, amelyet a radikális képviselő igen nagy becsben tart. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy gyakorlati téren mennyire ismerik el ezt a szép hivatást.

2013. február 4-én A Fegyverkereskedelmi Szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/13568) általános vitájában Dr. Horváth János expozéja után dr. Gaudi-Nagy Tamás leszögezte, nem derül ki a javaslatból, hogy miért is kellene nekünk ezt elfogadni, majd érveket is felsorakoztatott ellene.

2014. február 4-én a Szlovénia légterének védelméről szóló megállapodás (T/13575) általános vitája rendkívül parázs volt. Gaudi-Nagy Tamás és Hende Csaba között komoly nézeteltérések alakultak ki hazánk honvédelmi szerepével kapcsolatban.

A Magyarország és Szlovénia közötti repülő és légvédelmi szakterületeken történő katonai együttműködés felújítása kapcsán Lenhardt Balázs független képviselő kezdte a vitát, aki föltette a költői kérdést: "Ennyire jól áll hazánk, hogy ennyi energiánk, kapacitásunk és haderőnk van a szomszédos államok megvédésére?" Majd hozzátette, a szűkös honvédelmi költségvetésből jó lenne, ha inkább a belső haderő kiképzésére tudnánk többet és megbízhatóan költeni.

2014. február 4-én kora délután, a Kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (T/13478) című törvényjavaslat vitájában többször is hosszabb szünetet rendeltek el az Országgyűlés keddi plenáris ülésén, a tárgyalni tervezett javaslat vitája így a délelőtt folyamán érdemben el sem kezdődhetett.

Az első, mintegy másfél órás szünet elrendelésének oka az volt, hogy nem készült el időben a bizottsági ajánlás a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájához. Az ajánlás kiosztása után nem sokkal a Jobbik kérésére újabb, mintegy 1 órás szünet következett, hogy a képviselők át tudják tanulmányozni a terjedelmes dokumentumot.

Gaudi Nagy Tamás képviselő úr a honvédelmi miniszternek (Hende Csaba úrnak) címzett kérdésében, az MH részére beszerzendő helikopterek ügyében tett fel kérdéseket, nem kifejezett „steril” katonai terminológia használattal. „Hadügyérünk” nem is hagyta szó nélkül a pontatlan kifejezések elhangzását, és kioktatta képviselőtársát, hogy milyen nagy különbség van a harci helikopterek és a szállító helikopterek között, hozzátéve, hogy ”nincsen annál kínosabb helyzet, ha valakinek a saját tudatlansága miatt kell szégyenkeznie”, mintegy azt sugallva, hogy Gaudi Nagy Tamás szégyenkezzen és máskor jobban fontolja meg, hogy miket vagy miről kérdez, és azt is érzékeltetve, hogy milyen széleskörű katonai ismeretekre tett szert.