Az Országgyűlés 2013. június 21-i ülésnapján még a magyar termőföldet külföldiek számára megszerezhetővé tevő földtörvény Jobbik frakció által sikeresen meghiúsított zárószavazása előtt (az elfogadás közjoilag érvénytelen volt, lásd link) a büntetőeljárások gyorsítását célzó T/11523 számú törvényjavaslathoz Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik frakció tagja zárószavazás előtti módosító javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy a július 1-ejétől hatályba lépő új Büntető Törvénykönyv 349. §-a szerinti új bűncselekmény (termőföld jogellenes megszerzése) elkövetőjének büntetőjogi felelősségre vonására soron kívüli eljárásban kerülhessen sor. Hiába kért szót, ügyrendi felszólalással is élt.

A Jobbik a földtörvény pénteki szavazását közjogilag érvénytelennek tartja, Földvédelmi Kerekasztalt hív össze. Kövér az NB I őszi sorsolásáról értekezett Orbánnal. Ángyán kilépett a Fideszből.

A törvény legdurvább húzásait itt olvashatja el.

A Jobbik-frakció tagjai tiltakoznak az elnöki emelvényre felvonulva az új földtörvény elfogadása ellen egy "A magyar föld átjátszása idegeneknek: hazaárulás!" feliratú transzparenssel az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. június 21-én. A frakció tagjait kizárta a parlament június 21-i határozathozatalairól. A transzparenst jobbról Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője, balról Gaudi-Nagy Tamás, a párt képviselője tartja. Az elnöki pulpituson Latorcai János, a parlament kereszténydemokrata alelnöke ül.

Gaudi-Nagy Tamás a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcra emlékezett a Parlamentben. Üzenete szerinte ma is aktuális: a más népek általi leigázás ellen küzdött, ugyanakkor a szabadságszerető nemzetekre egyre gyakrabban próbálják rákényszeríteni a külföldi befolyást.

Közölte: méltatlan, hogy az idei év Rákóczi-emlékévvé nyilvánítsa elbukott, június 16-át, a szabadságharc kitörésének időpontját azonban nemzeti ünneppé kellene nyilvánítani, üzenve: nem hagyjuk, hogy nemzetünk szabadságát leigázzák.

2013. június 17-én, az Egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11563) vitájában Gaudi-Nagy Tamás az alábbiakkal kezdte felszólalását: Határozottan fel kell sorakoznom mindazon az érvek mellett, amely ezen törvényjavaslat benyújtásával kapcsolatos közjogi kifogásokat, melyek a közjogi érvénytelenségre, másrészt a tartalmi problémákra is utalnak.

A II. Rákóczi Ferenc Öröksége Egylet és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület szervezésében - a Rákóczi szabadságharc kezdetének 310. évfordulója alkalmából - nemzeti szervezetek emlékeztek Budapesten. Az Oktogontól a Hősök teréig vonuló több száz fős emlékmeneten részt vettek a Jobbik, az Új Magyar Gárda és a Magyar Nemzeti Gárda tagjai is, de többen érkeztek a Csonka-Magyarország határain túlról, az elszakított területekről is.

Az Andrássy úton a Nemzeti Érzelmű Motorosok által vezetett, jobbikos, árpádsávos és magyar nemzeti zászlókkal vonuló emlékmenet egyben különleges turistacsalogató látvány is volt: a kurucnak és betyárnak öltözött lovas hagyományőrzőket sokan megcsodálták, lefényképezték, vagy videofelvételeket készítettek róluk. A Hősök terén a felszólalók beszédei előtt egy ágyúlövéssel és a Himnusz közös eléneklésével emlékeztek a Rákóczi-szabadságharc kezdetére.

A II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezette szabadságharc kezdetének 310. évfordulója alkalmából tartottak tisztelgő emlékmenetet nemzeti szervezetek Budapesten.

A rendezvényen - amely az Oktogontól indult, majd a Hősök terén zárult a felszólalók beszédeivel - több hagyományőrző egyesület, valamint az Új Magyar Gárda és a Magyar Nemzeti Gárda is részt vett. Az összesen körülbelül kétszáz - jobbikos, árpádsávos és magyar nemzeti zászlókkal felszerelkezett - érdeklődőt lovas hagyományőrzők és egy zenekar is kísérte, majd a Hősök terén egy ágyúlövéssel emlékeztek a szabadságharc kezdetére.

Az Országgyűlés 2013. június 14-i ülésén, a büntetőeljárások gyorsítását célzó törvényjavaslat általános vitájában Gaudi-Nagy Tamás az igazságszolgáltatás előtt álló legnagyobb kihívásnak a bírósági eljárások ésszerű időn belüli lezárását és a minőségi döntéshozatalt tartotta.

A javaslat benyújtására közvetlen alapot az a társadalmat felháborító eset adott, amelynek során az időseket kifosztó és megölő ároktői banda néven hírhedtté vált vádlottak büntetőügyében négy év után sem született meg az elsőfokú ítélet, a szakértői intézet másfél évig  készítette a DNS szakvéleményt, ezért ezeket a veszélyes elemeket ki kellett engedni az előzetes letartóztatásból. Nem történhetett volna így, ha a Jobbik igazságügyi költségvetés jelentős megemelésére vonatkozó tavalyi javaslatait megszívlelték volna és nem elutasítják.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórum és az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága Autonómia albizottságának (az albizottság Gaudi-Nagy Tamás és Kalmár Ferenc közös kezdeményezésére jött létre) 2013. június 12-i együttes ülésén a résztvevők határozott hangú nyilatkozatot fogadtak el a Romániában tervezett erdélyi magyar és székely közösség által lakott régiókat durván szétdarabolni kívánó közigazgatási határváltoztatásokkal kapcsolatban. (Ha már határváltoztatás, akkor azt inkább Magyarország vethetné fel és nem Románia!)

Az ülésen több napirendi pont szerepelt, többek között szó volt Kalmár Ferenc KDNP-s képviselő által az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése egyik magyar tagja által az őshonos európai nemzeti közösségekről szóló jelentéstervezetről, illetve az erdélyi magyar szervezetek - köztük a Székely Nemzeti Tanács  - által elindítani kívánt uniós polgári kezdeményezésekről. Mivel az ülés nemzetstratégiai jelentősége miatt zárt volt, ezért többet az elhangzottakról nincs módomban közölni.

Június 10-én délután az Országházzal szemben megint felsorakoztak a  tiltakozók (köztük a Jobbik néhány országgyűlési képviselője is:  Gaudi-Nagy Tamás, Kepli Lajos, Magyar Zoltán,Vágó Sebestyén és Zagyva  György Gyula), hogy a Váralja Szövetség és az Élőlánc Magyarországért  által szervezett tüntetésen követeljék a kétharmados többség által  eredetileg hétfőn elfogadni kívánt földtörvény visszavonását és a  kiálltak egy, a magyar érdekeket igazából védő földtörvény mellett. A  végszavazásra végül hétfőn nem került sor, azt  péntekre tervezik.

Provokációval és holokauszttagadással vádolta a jobbikos Gaudi-Nagy Tamást a szocialista Steiner Pál az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén Budapesten.

A testület az MSZP által kezdeményezett, a nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító indítványt vitatta meg. A Tóbiás József (MSZP), Steiner Pál (MSZP) és Lendvai Ildikó (MSZP) kezdeményezte határozati javaslat arra kérné fel az oktatási minisztert, hogy dolgozzon ki ajánlást, hogy valamennyi közoktatásban tanuló meglátogathassa az Auschwitz-Birkenau haláltábor helyén létrehozott emlékhelyet és múzeumot Lengyelországban.

A pénteki budafoki árvízi védekezés után a hétvégén Tahitótfalu és Dunabogdány térségében küzdöttem az árvíz ellen gyermekeimmel és elszánt önkéntes gárdistákkal, jobbikosokkal. Szombaton Tahitótfaluban töltöttünk egész nap zsákokat, szállítottuk ki és raktuk ki a meggyengült védvonalakra, itt gyermekeim is kivették részüket a munkából, de Kárpátaljáról érkező önkéntes erők is beszálltak a munkába a katasztrófa-védelmiek, tűzoltók, helyi és távolról érkező civilek mellett, köztük szolnoki jobbikosok  Baráth Zsolt képviselőtársam vezetésével. Megvédtük többek között a 11-es út Tahitótfalu és Leányfalu közötti egyik kritikus részét, ahol elsők között észleltük a víz erőteljes átszivárgását, pillanatok alatt megszerveződött a védelem és visszaszorítottuk a vizet.

Budafokon a védelmi munkák nagy része befejeződött, amelyben részt vett Gaudi-Nagy Tamás és munkatársa, valamint Staudt Gábor országgyűlési képviselő is.

A nemzeti önrendelkezési törekvések felerősödtek, s ehhez az igényhez a felelős magyar kormánynak és felelős civil szervezeteknek minden segítséget meg kell adniuk - jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tegnapi konferenciáján.

A radikális országgyűlési képviselő a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében című tanácskozáson kiemelte: kilencvenhárom éve a jogfosztásra építik magyarságpolitikájukat az utódállamok, nem pedig a társnemzeti státusra. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője úgy vélte: az autonómia és önrendelkezés egyáltalán nem egymásnak ellentmondó fogalmak, az egyik következik a másikból. Ha a magyar állam odaállna az ügy mellé, akár népszavazást is lehetne sok helyen tartani róla.

Morvai Krisztina felemlítette, hogy az ENSZ alapokmányának első cikkelye úgy szól: minden népnek joga van az önrendelkezéshez. Ezt kellene szem előtt tartanunk, s véget vetni annak, hogy leszegett fejjel törődjünk bele a magyarságot ért jogsértésekbe. Az európai parlamenti képviselő szerint a szerb csatlakozás támogatásánál a magyar állam részéről nem jelenik meg kellő súllyal a jogsértésekkel szembeni fellépés, az egyéni és kollektív jogok megadásának igénye.

Az idei márciusi ítéletidő alkalmával írtakhoz hasonlóan most is kérek mindenkit is arra, hogy lehetőségeihez és erejéhez mérten vegye ki a részét az árvízi védekezésből, mert most nagy szükség van az összefogásra! Minden fontos tudnivaló megtalálható a Jobbik pártigazgatója és alelnökének alábbi felhívásaiban!