Így sem védi a termőföldet a Fidesz: Gaudi javaslata ellenére a termőföld jogellenes megszerzése bűncselekmény elkövetőit nem akarják soron kívül megbüntetni

Az Országgyűlés 2013. június 21-i ülésnapján még a magyar termőföldet külföldiek számára megszerezhetővé tevő földtörvény Jobbik frakció által sikeresen meghiúsított zárószavazása előtt (az elfogadás közjoilag érvénytelen volt, lásd link) a büntetőeljárások gyorsítását célzó T/11523 számú törvényjavaslathoz Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik frakció tagja zárószavazás előtti módosító javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy a július 1-ejétől hatályba lépő új Büntető Törvénykönyv 349. §-a szerinti új bűncselekmény (termőföld jogellenes megszerzése) elkövetőjének büntetőjogi felelősségre vonására soron kívüli eljárásban kerülhessen sor. Hiába kért szót, ügyrendi felszólalással is élt.
 

Mivel a törvényjavaslathoz benyújtott összes módosító javaslatot (így Gaudi azon javaslatát is, hogy a kapcsolati erőszak bűncselekmény miatti eljárások is élvezzenek soron kívüliséget) a kormánytöbbség leszavazta, így a nemzeti jogvédő képviselő által benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatot sem szavazták meg.  Fontos lett volna pedig egyértelművé tenni, hogy aki akár eladóként, akár vevőként, akár közjegyzőként vagy ügyvédként termőföld átruházása érdekében semmis szerződést köt, annak ügyében a bíróság rendíkvüli gyorsasággal mondta volna ki az ítéletet, amely alapján a büntetés akár öt évig terjedő szabadsűgvesztés büntetés is lehet. Ezzel a termőföld védelmének egy újabb eszközét ejtették ki. Balczó Zoltán levezető elnökként a kormánytöbbség szavazásai után már nem tudta szavazásra feltenni az indokolt javaslatot. A törvényt mindazonáltal annak egyéb egyébként előnyös elemei miatt (Fővárosi Ítélőtábla ügyterhelésének enyhítése stb.) a Jobbik frakció támogatta.
 
Tájékoztatásul a szóban forgó Btk. törvényi tényállás:

349. § (1) Aki
a) termőföld tulajdonjogának megszerzése,
b) termőföldre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása
céljából az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával semmis szerződést köt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az az ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző, aki az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésében közreműködik.
(3) Korlátlanul enyhíthető az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetőjének a büntetése, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.