A napokban készült (ismét) egy nagy-interjú Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével, a Délvidék egyetlen magyar nyelvű napilapjában, a Magyar Szóban, amely lap egyes vélemények szerint a VMSZ politikai propagandájának a kézivezérlésű sajtóorgánumává silányult.

Az interjúban a pártvezető kifejtette a véleményét arról a 700 fizetett pártaktivista tevékenységéről, akik házról-házra járva begyűjtötték a délvidéki magyar emberek személyes adatait. A Pásztor szerint is több tízezer embert érintő adatgyűjtés semmiképpen sem illegális, és erre garancia ,,a VMSZ sziklaszilárd erkölcsössége”. Így aztán nyugodt lehet mindenki, aki eddig attól tartott volna, hogy egy politikai párt épp politikai céljai elérésére használná fel a számára nélkülözhetetlen választópolgárok adatait.

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12173) vitájában felvázolta, hogy milyen „frontvonalakat” kell látni.

Gaudi-Nagy Tamás a témában tett utolsó kétperces felszólalásában rámutatott, hogy „a vita kontextusa az, hogy támadják Magyarországot bizonyos önálló nemzetpolitikai lépései miatt”, majd hozzátette, nem az a lényeg, hogy a Jobbik egyetért-e mindennel, mert sok tekintetben nem, hanem látni kell a „nyilvánvaló frontvonalakat: van a nemzeti érdekeket védő és a nemzeti érdekek ellen dolgozó”.

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12173) vitájában arra adta meg a választ, hogy a rezsicsökkentés árát kiknek kellene megfizetniük. Mint kifejtette, az energiacégeknek kellene ezt megtennie, vagy ha ez nem tetszik nekik, akkor menjenek, és legalább teret nyernek az önkormányzatok, valamint a nemzeti vállalkozók.

Gaudi-Nagy Tamás ezúttal feltette a kérdést: „Ki fogja megfizetni a rezsicsökkentés árát?” Utalva a vonatkozó módosító javaslatra, leszögezte, hogy azoknak a külföldi tulajdonú energiacégeknek kell ezt kifizetni, akik évek óta „bezsebelik az extraprofitot”. Hangsúlyozta, ez eddig nem volt más, mint „jogalap nélküli meggazdagodás”, amit a Polgári Törvénykönyv (361. paragrafus, első bekezdés) meg is fogalmaz: „aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.” A jogvédő honatya hozzátette, hogy „ugyanezen a talajon kellene a devizahitellel kapcsolatos kérdést is rendezni”.

Kocsis Máté fejeket akar a történelmi vereség után, Deutsch Tamás szerint szégyen és gyalázat, amit Csányi Sándor MLSZ-elnök csinál. Orbán Viktor még nem ocsúdott fel a 8-1es KO-ból, de vajon a többi képviselő egyetért-e két fideszes politikus szenvedélyes kirohanásával, és egyáltalán mit gondolnak a történelmi focikudarcról? Gaudi-Nagy Tamás is elmondta véleményét a tragikus holland-magyar focimeccsről és az MLSZ felelősségéről.

Forrás: origo.hu

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12173) vitájában leszögezte, „inkább azt nézzük, hogy hogyan lehet kimászni ebből az egész európai uniós csapdából”.

„Az Európai Bizottság a kötelességszegési eljárás előszobájának tekinthető lépést tett Magyarországgal szemben” – világított rá Gaudi-Nagy Tamás, majd hozzátette: „Magyarországot folyamatosan és rendszeresen szégyenpadra próbálják ültetni”. Kiemelte, hogy az Európa Tanács magyar delegációjának tagjaként ott volt a Tavares-jelentés vitájában és végigharcolta a Magyarország elleni monitorozási vitát, ahol, ahogy fogalmazott, „magukból kivetkőzött emberek” indítanak eljárást hazánk ellen.

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12713) vitájában az Éhség menetéről szaunázni megpihenő, és ott a szegény emberek nehéz életéről elmélkedő MSZP-s képviselők magyar emberek szegénységéért való aggódását kérdőjelezte meg.

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény és az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosításáról szóló módosító törvényjavaslat (T/11530) kapcsán elmondta, hogy támogatja a bírák felelősségre vonását, ha azok nem járnak el szakszerűen.

Gaudi-Nagy Tamás rámutatott, hogy „nyilvánvalóan pártpolitikai, demagóg célzatból” karolja fel az MSZP az ároktői gyilkosok házi őrizetből való megszökésének ügyét, de a radikális képviselő hozzátette, „jogosan felháborító, hogy négy év eljárás után nem tudta a bíróság első fokon elmarasztalni ezek az embereket, amely ügyben nyilvánvaló bizonyítékok láncolata bizonyította a felelősségüket”. 

Az Európa Tanács szeptember 30-án kezdődött, egyhetes strasbourgi Parlamenti Közgyűlésén a délvidéki magyarság területi autonómiájáért és jogfosztottságának megszüntetéséért Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az ET magyar delegációjának tagja délvidéki magyar szervezetek vezetőivel összehangolt akciókkal hívták fel a figyelmet, melyet a nemzeti radikális jogvédő felszólalásában előre bejelentett.

Szeptember 30-án, 13 órától az Európa Tanács strasbourgi főépületének 8. termében a „Vessenek véget a 300 000 délvidéki magyar elleni emberi jogi jogsértéseknek – a területi autonómia lenne az igazi megoldás!” címmel tartottak közmeghallgatást, erről bővebben IDE kattintva lehet olvasni.

Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő beszélget Strasbourgban, az Európai Parlament októberi plenáris ülésének végén. A témák:

1.A szerb EU csatlakozás kapcsán szükséges harcos kiállás a délvidéki magyarok jogaiért, Tamás és küzdőtársainak sikeres akciója az Európa Tanácsban a szerb elnök látogatásakor.

2. A Magyar Gárdával kapcsolatos időszerű jogi és egyéb kérdések, különös tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságához most benyújtott fellebbezésre.

3. A 2006-os rendőrterrort tagadó szemkilövetés-pártiak egyre fokozódó pofátlansága és ennek veszélyei hazánkra, és a témával kapcsolatos október 20-i rendezvény beharangozása (A rendezvény részleteiről: www.morvaikrisztina.hu és www.gaudi.jobbik.hu)

Bíró-Nagy András uniós tisztviselőként csupán szólásszabadságát gyakorolja, vagy összeférhetetlenség áll fenn?

Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős EU-biztos kabinetjének egyik tagja, Bíró-Nagy András a bizottsági munkája mellett egy olyan hamburgi rendezvényen tartott előadást szeptember elején, amelyet kutatási területével – a Jobbik és a Fidesz politikájának összefonódása, illetve az európai radikalizmus – kapcsolatban megjelent könyv bemutatója alkalmával szerveztek.

Meghívó

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat, a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete és dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő tisztelettel meghívja Önt a

"RES IUDICATA-2006 ősze: ítélt dolog" című rendezvényére. 

Az eseményen a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei és jogsértett ügyfeleik bemutatják azokat a jogerős bírósági ítéleteket, egyezségeket és a mögöttük lévő személyes drámákat, amelyekből mozaikszerűen és tárgyszerűen összeállítható mi is történt valójában 2006 őszén Budapesten.

Szűk negyedórás videót forgatott Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik parlamenti képviselője arról, hogy milyen megpróbáltatásokat élt át, amikor társaival az Európa Tanács strasbourgi épülete előtt tüntetett, majd megpróbált bejutni Tomiszlav Nikolics szerb elnök sajtótájékoztatójára. Gaudi-Nagy a délvidéki magyarságnak biztosítandó területi autonómiáról szerette volna kérdezni a politikust a nyilvánosnak meghirdetett rendezvényen.

Tomislav Nikolić szerb elnök volt a vendégszónok csütörtökön az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésén. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő felvetésére Nikolić azt mondta, hogy nincs miért aggódniuk a délvidéki magyaroknak.

Az ET-székház épülete előtt ezt megelőzően magyarok, elzásziak és franciák közös demonstráción követelték a délvidéki magyarellenes erőszak megszüntetését, valamint a területi autonómia megadását az ott élő magyaroknak. A tüntetők szerint ugyanis nagyon is van miért aggódniuk, ezt pedig a folyamatos magyarellenes kilengések és jogfosztások is bizonyítják.

A strasbourgi emberi jogi bíróság jogszerűnek találta, hogy a magyar hatóságok 2009-ben feloszlatták a Magyar Gárdát. A Jobbiknak nem tetszik ez az ítélet, ezért a strasbourgi bíróság nagykamarájához fordulnak a döntés ellen.

A strasbourgi bíróság nagykamarájához fordul a Jobbik a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló döntés ellen. A magyar bíróság 2009-ben oszlatta fel a gárdát, ezt a döntést a strasbourgi emberi jogi bíróságon támadta meg a Jobbik. A testület kimondta, hogy a feloszlatás jogszerű volt, tehát jóváhagyta a magyar ítéletet. A Jobbik most a strasbourgi bíróság nagykamarájához fordult a döntés ellen.

2013. szeptember 23-án Gaudi-Nagy Tamás az úgynevezett mezőgazdasági zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépésről szóló törvényjavaslat (T/11187) vitájában ismét hangsúlyozta a Jobbik-frakció véleményét, miszerint a termőföld jogellenes megszerzése büntető törvénykönyvi tényállásba drákói kemény büntetést szerettek volna behelyezni.

A radikális képviselő örömét fejezte ki amiatt, hogy nagymértékű elkötelezettséget lát minden oldalról a zsebszerződések kérdésében, majd a témában érdeklődők figyelmébe ajánlotta Kozma Ágota Zsebszerződések című jogi tanulmányát a Glossa Iuridica gyűjteményből.

Hozzátette azonban, hogy továbbra is hiányolja a büntető törvénykönyvből azt a „drákói” büntetést, amelyet a Jobbik javasolt, és amely szerint akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható lenne az, aki jogellenesen szerez termőföldet, vagy játszik ebben közre.

„Olyan rendszer kellene, amely mind a büntetőjogi eszközökkel, mind a hatósági eszközökkel, mind a nyomozóhatósági eszközökkel képes hatékonyan felvenni a versenyt” – hangsúlyozta Gaudi-Nagy Tamás, aki zárásul azt a célt fogalmazta meg, hogy „a magyar termőföld megvédését az összes létező eszközzel szolgáljuk.”

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szerdán fellebbezést nyújtott be a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy semmisítsék meg a Magyar Garda feloszlatását helyben hagyó, elsőfokú döntését – tudta meg az Alfahír.

Mint ismert, 2013. július 9-én a strasbourgi bíróság elsőfokú tanácsa azt az ítéletet hozta, hogy nem tartja az európai emberjogi egyezménybe ütközőnek, hogy Magyarországon a Magyar Gárda Egyesületet és a hozzá kapcsolódó mozgalmat feloszlatták. 2009. július 2-án a magyar bíróság arra hivatkozva oszlatta fel a gárdát, hogy annak fellépése „sérti mások biztonságát”, az elől a helyben lakók nem tudtak kitérni. A Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet fenntartotta, a Jobbik ezután vitte nemzetközi porondra az ügyet.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szerdán saját kezűleg nyújtott be fellebbezést, amelyben azt kéri a strasbourgi nagy kamarától, semmisítse meg az első fokú döntést. Érvelése alapján a magyar állam megsértette az emberjogi konvenció 11. cikkét, vagyis szükségtelenül, aránytalanul és demokratikus államokkal összeegyeztethetetlen módon oszlatta fel a Magyar Gárda Hagyományőrző Egyesületet, illetve a vele nem egynemű mozgalmat. A jogvédő-politikus a sértettek nevében 100 ezer euró kártérítésre tart igényt.

Az Európa Tanács strasbourgi parlamenti ülésszakának első napján Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője vezetésével közmeghallgatást tartottak Állítsák meg az emberi jogi jogsértéseket Szerbiában! címmel. A Jobbik képviselőjén kívül a tanácskozáson délvidéki meghívottak is jelen voltak.

Többek között László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom vezetője, Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke és Bozóki Antal, a délvidéki magyarok jogvédelmével foglalkozó Árgus Egyesület elnöke számolt be a délvidéki magyarságot érintő ügyekről. Amikor a délvidéki misszió idején Tomislav Nikolić szerb államfő is Strasbourgba érkezett, a magyar képviselők nekiszegezték a délvidéki magyarság kiszolgáltatott helyzetének kérdését.
Gaudi-Nagy Tamást, a Jobbik országgyűlési képviselőjét arra kértük, hogy röviden értékelje a Strasbourgban történt eseményeket

— Rendkívül eredményesnek ítélem meg a strasbourgi missziónkat, főként azért, mert sikerült tárgyilagosan tájékoztatnunk a délvidéki magyar közösség valódi helyzetéről az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének nagyon sok képviselőjét, többek között: Pedro Agramuntot, az Európai Néppárt parlamenti csoportjának frakcióvezetőjét; Nils Muižniekset, az ET emberi jogi főbiztosát; Alekszej Puskovot, az Orosz Föderáció ET-delegációjának vezetőjét, valamint David Davist, a Brit Alsóház walesi képviselőjét. A felsorolt személyeken kívül még a török, bosnyák, brit, holland, azeri és még számos más delegáció képviselőivel is találkoztunk. Felhívtuk a figyelmet a temerini fiúk esetére, az elmúlt időszak magyarellenes atrocitásaira, a délvidéken jelen levő kettős mércére, a magyar nyelvű egyetem hiányára, valamint a területi autonómia ügyére.

Széljegyzet Pásztor István nyilatkozataihoz

Az értelmiségi az olyan ember, akit az igazság érdekel és nem a hatalom.
Politikus az olyan ember, akit a hatalom jobban érdekel, mint az igazság.
Konrád György

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – újabban Vegyes Magyar Szövetségnek is nevezett párt – és a Tartományi Képviselőház elnöke az utóbbi napokban tett kijelentéseiben „kártékonynak ítélte meg” a délvidéki és anyaországi képviselők a délvidéki magyarságért az Európa Tanács (ET) őszi közgyűlésének kezdetén (október 1-4 között) fellépő strasbourgi akcióit. [1]

2013. szeptember 23-án Gaudi-Nagy Tamás napirend utáni felszólalást tartott "Mi a helyzet az Európai Unióban? Merre tovább?" címmel. A radikális honatya José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének évértékelője kapcsán kívánta tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy mi folyik az Európai Unióban, azaz „egy olyan szervezetben, amely a válság egyre mélyebb bugyraiba kerül.”

A képviselő szerint a Barroso-beszéd lényeges üzenete az volt, hogy „a válságra a válasz a még nagyobb integráció, és hogy a nemzeti, állami hatásköröket még jobban központosítani kell”, miközben azonban ezt több euroszkeptikus képviselő vitatta, köztük Morvai Krisztina is.