2013. december 17-én az új házszabályról szóló törvényjavaslat (T/13254) részletes vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás dr. Bárándy Gergelynek (MSZP) tett fel kérdést a helyettesítés rendszeréről, azaz arról, hogy pártolja-e a „kétkarú szavazógépek” (bővebben itt) további működését. Mint ismeretes, a bizottsági üléseken a képviselők túlnyomó része nem végez érdemi munkát, sokuk egyáltalán nem jár be az ülésekre, mások szavaznak helyettük, miközben a pénzt azért felmarkolják.
 
Gaudi szembesítette Bárándyt azzal, hogy nyolc éven át az MSZP is fenntartotta ezt a rendszert, miközben vélhetően a fideszes képviselők szitkozódtak emiatt. A szocialista képviselő a válaszában – a szokásos, elvárt körök után – ismertette álláspontját, melyben kifejtette, hogy a képviselői jelenlétet és munkát szigorúbban kell értékelni.

A kérdés és válasz megtekinthető alább.

2013. december 17-én, A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat (T/12570) vitájában, Gaudi-Nagy Tamás ügyrendi felszólalásában a zárószavazás előtt a képviselők elé tett javaslattal kapcsolatban jelezte, hogy az nem a helyes, végleges megoldást tartalmazza.

Az a cél, hogy 5-6 perc alatt lezavarjanak egy bizottsági ülést, majd lelépjenek a képviselők – meséltek az N1TV stábjának jobbikos honatyák. Egymás helyett szavaznak, majd ebédelni sietnek, de az őket ért megjegyzésekre nagyon meg tudnak sértődni a bizottságban pénzért ülő kormánypárti politikusok.

2013. december 16-án, az Egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában (T/12824) Gaudi-Nagy Tamás nagy fordulatnak nevezte az új Ptk. megalkotását, hangot adva annak, hogy sajnos a sok tekintetben rendkívül jelentős törvény elfogadását követően a fogyasztók kiszolgáltatottsága, ahogy egyes tőkeerős csoportok befolyása rendkívüli mértékben nőtt.

2013. december 16-án, A népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat (T/3479) vitájában Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy az Alaptörvény elfogadásáról szóló vitában úgy történt meg a népszavazási szabályok módosítása Magyarországon, hogy felvitték a 25 százalék plusz egy fő egybehangzó szavazat küszöbét 50 százalék plusz egy szavazatra.

Innentől kezdve Magyarországon csak a szervezett, nagy marketing gyárakkal működő pártok képesek népszavazást érdemben megvalósítani.

2013. december 16-án, Az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításának záróvitájában (T/13082) Gaudi-Nagy Tamás azt bírálta, hogy közel ötven zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtottak be a törvénycsomaghoz, és mint fogalmaz: Elnézést kérek, de ez egy számítható, átlátható jogalkotás, hogy közel ötven zárószavazás előtti módosító javaslatot kell benyújtani egy törvénycsomaghoz?

2013. december 9-én A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/13096) kapcsán a parlament szavazott a határozati házszabályi rendelkezésektől való eltéréshez való hozzájárulásról. Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyrendi javaslattal élt, melyben azt indítványozta, hogy "ismertessék legalább egy félmondat, egy hívószó erejéig azt, hogy miről szól a javaslat". Mint fogalmazott, nincs benne, hogy a megrögzött bűnözők represszív megbüntetése a cél. A levezető elnök a radikális képviselő kérését nem vette figyelembe. Az Országgyűlés ezután a jobbikos módosítókat leszavazta (például azt is, hogy kötelező legyen a munka a börtönökben).

2013. december 3-án Az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/13217) általános vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás elmondta, hogy ugyan az Országos Bírósági Hivatal irányvonala alapvetően jó, de súlyos gondokkal küszködik az egész magyar igazságszolgáltatási rendszer.

Gaudi kiemelte például a a bírák felelősségre vonhatóságának kérdését, amelynek szerinte hiányzik a részletes, alapos és határozott, következményeket érvényesítő szabályozása. A radikális képviselő ismertette, hogy számos polgári megkeresés érkezik hozzá, amelyben azt kifogásolják, hogy miközben minden szakmában van következménye a hibáknak, úgy sok bíró pedig, aki nem tartja be az eljárási szabályokat, vagy az elfogulatlanság követelményét, mindenféle következmény nélkül folytathatja munkáját.

Dr. Gyenes Géza, dr. Kiss Sándor és dr. Gaudi-Nagy Tamás módosító javaslatot nyújtottak be, mely alapján a Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye - Európai Oktatási Központ létrehozásával kapcsolatos tervezett kiadások (6 milliárd 208 millió nyolcszázezer forint) gyógyító-megelőző ellátások intézeteire lenne fordítva. Gaudi-Nagy Tamás szóvá is tette a Parlamentben a tervezett emlékhely abszurditását, de ezekről a vitákról nem hallani sem a balliberális, sem a kormányközeli sajtóból.

Gaudi-Nagy Tamás dr. Kiss Sándor és dr. Gyenes Géza képviselőtársaival közösen benyújtott módosító javaslata IDE kattintva megtekinthető.

Gaudi-Nagy Tamás szerint büntetőjogi fenyegetettséget kell megalkotni a parlamenti vizsgálóbizottság elé idézett, de megjelenni nem hajlandó személyekkel szemben

2013. november 13-án, A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról (T/12570) címet viselő törvényjavaslat vitájában az előterjesztő Mile Lajos (LMP) ismertette a javaslatát, mely alapján az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága előtti megjelenést kötelezővé tennék.

Gaudi-Nagy Tamás hozzászólásában jó szándékúnak nevezte a javaslatot, de álláspontja szerint a tartalom, a megvalósítás nem megfelelő.

Miért most jut eszünkbe a honvédelmi törvényt módosítani annak érdekében, hogy a NATO számára területeket lehessen átadni, ingatlanokat lehessen eladni? – tette fel a kérdést az Országgyűlésben Gaudi-Nagy Tamás az Egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/12824) vitájában.

2013. november 13-án, A Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság  Kormánya között a katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Egyezmény kihirdetéséről (T/12897) szóló vitában, Tállai András önkormányzati államtitkár expozéjában ismertette: a törvényjavaslat célja a Magyarország és Szerbia között a katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Bukarestben aláírt egyezmény kötelező hatályának elismeréséhez szükséges felhatalmazás megszerzése és kihirdetése.

Hangsúlyozta: a határokon átterjedő elemi csapások és az általuk okozott katasztrófák elhárítása nemzetközi együttműködés keretében a leghatékonyabb, ezért indokolt, hogy Magyarország minél több országgal kétoldalú egyezményt kössön. A szomszédos országok közül egyedül Szerbiával nincs hatályos katasztrófavédelmi egyezménye Magyarországnak, ezért az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) 2011-ben kezdeményezte az egyezmény megkötését.

2013. november 12-én, az Egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában (T/12912) Gaudi-Nagy Tamás jelezte, hogy a napirenden lévő törvénycsomagnak van olyan része, amely semmiféle összefüggésben nincs az Alaptörvénnyel.

A nemzeti jogvédő képviselő felszólalásában visszautalt arra, hogy Magyarország Alaptörvényének a megalkotásában ellenzéki oldalról a vitákban egyetlenegy párt vett részt következetesen és konzekvensen, ez pedig a Jobbik Magyarországért Mozgalom.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában éles kritikával illette a vitát passzívan végigkísérő államtitkárt, aki egyetlen alkalommal sem fogalmazott meg választ, nem adott semmiféle reakciót az elhangzottakra.

Adják át az időt, hogy a nemzet érdekében elmondjuk nemzetépítő javaslatainkat - kérte Gaudi a kormánypárti képviselőket, akik a rendelkezésre álló idő fölött őrködve, talán némi elégedettséggel vették tudomásul, hogy a Jobbik-frakció képviselőinek nem volt lehetőségük minden észrevételüket megosztani az Országgyűléssel.

Gaudi-Nagy Tamás a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz (T/12415) benyújtott módosító javaslatait foglalta össze mintegy két percben. A Bíróságok tarthatatlan helyzetének orvoslására, a Kárpát-medencei Jogsegélyszolgálat hatékonyabb működtetésére, a büntetés-végrehajtásra, a rendőrség bűnüldöző munkájának előmozdítására, a GYES/GYED-en levő hallgatók hitelállományának csökkentésére, a szabadidősport és ezáltal az egészségtudatos életmód támogatására is többet fordítana Gaudi-Nagy Tamás.

A nemzeti jogvédő képviselő felszólalásában kifejtette azt is, hogy mindezekre honnan teremtené elő a szükséges forrásokat.

2013. november 13-án, Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/12415) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kiváló nyelvészünket, Grétsy Lászlót idézve "Álljunk meg egy szóra!" felkiáltással fordult az Országgyűléshez.

"Kedves" MSZP-s képviselőtársak! Azért álljon már meg a menet! Nehogy már a magyar gazdaság összeomlásának a jeleként tüntessék fel azt a vételárat, ami a gázüzemár visszavásárlásáról szól, amit önök hazaáruló módon, gyakorlatilag áron alul adtak el Horn Gyula elvtárssal együtt - fogalmazott Gaudi.

2013. november 11-én, Az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról című törvényjavaslat (T/12833) részletes vitájában az SZJA 1%-ának felajánlásával kapcsolatban - egy érdekes módon a bizottságokban nem támogatott - kormánypárti képviselő javaslatára hívta fel a figyelmet.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában kitért arra is, nem bízná a NAV-ra, sőt csökkentené az adóhatóság befolyását azzal kapcsolatban, hogy ők jogosultak legyenek eldönteni egy civil szervezetről minek az érdekében működik.

2013. november 11-én, Az egységes közszolgáltatói számlaképről című törvényjavaslat (T/12977) vitájában a közműszámlák tervezett egységesítése által az előterjesztő szerint a jövő évtől egyszerűen átláthatók lennének a számlaképek. A kormánypárti politikus indítványában a könnyebb eligazodás érdekében eltérő színekkel jelölné a különböző szolgáltatókat és még a számlák betűméretét is meghatározná.

A szocialisták gúnyolódásával és érdemi javaslatoktól mentes hozzászólásával szemben Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik-frakció három és fél éves követelésének nevezte a számlák átláthatóbbá tételét, amit - kisebb módosítási javaslatok mellett - alapvetően támogathatónak tartott, mivel szerinte azáltal csökken a lakosság kiszolgáltatottsága a nagy szolgáltatókkal szemben.

2013. november 11-én, Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosításáról (T/12908) című törvényjavaslat általános vitájában Gaudi-Nagy Tamás a javaslat tartalmi támogatása mellett érvelt. Mint mondta, ezt jó javaslatnak tartják, ami korrekciója a nem teljesen helyes és pontos formában elfogadott alapvető jogok biztosáról szóló törvénynek.

Sokkal szerencsésebb, ha maga a kormányzat vállalja föl azt, hogy egy ilyen - ugyan nem sarkalatos törvényt - benyújt, mintsem ahogy az jelen esetben, egyéni képviselői indítványként történt. Ezzel Gaudi szerint a kormányzat megúszta a társadalmi vitát, ugyanis a jogalkotási törvény ezt kifejezetten előírja. Megúszták azt is, hogy hatástanulmányokat végezzenek, ezáltal mentesültek egy olyan kötelezettségük alól, mely során ideális esetben kutatási eredményeket, elemzéseket kellett volna letenni az asztalra.

2013. november 11-én, az Egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról (T/12791) címet viselő törvényjavaslat vitáját, majd az azt követő szavazás után Jakab István, az Országgyűlés kormánypárti alelnöke ügyrendben adta meg a szót Gaudi-Nagy Tamásnak.

Köszönöm szépen elnök úr, csak én már körülbelül két perce megnyomtam az ügyrendi gombot, még a szavazási folyamat előtt. Szerettem volna elmondani azt, hogy egy ügyrendi javaslatom van ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban... - jelezte Gaudi.