2012. november 19-én, az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (itt megtekinthető: T/7757) záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársával, Novák Előddel (Jobbik) közösen nyújtott be egy zárószavazás előtti módosító javaslatot (ide kattintva elolvasható: T/7757/21).

Gaudi felszólalásában az Alaptörvényben megfogalmazott törvényi tényállásra hivatkozva, miszerint új rendszert épít a jelenlegi hatalom, gyökeresen mást szeretnének csinálni, kijelentette: akkor azt legalább azokban a pontokban hajtsák végre és használják föl, ahol ennek meglenne a törvényes lehetősége.

2012. november 14-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló határozati javaslat (ide kattintva megtekinthető:H/6340) vitájában Gaudi-Nagy Tamás megdöbbentőnek nevezte, hogy van olyan párt - a Magyar Szocialista Párt -, amely nem képviselteti magát ebben a vitában, és ez mindennél többet elmond. Fontos, hogy ezt a kérdést pártpolitikai összefüggésekből kiemeljük, erre biztatta Gaudi az országgyűlési képviselőket, köztük saját frakciótársait.

Gaudi-Nagy jobbikos képviselőtársával, Szávay Istvánnal közösen nyújtotta be azt a módosító javaslatot (itt olvasható: H/6340/3), melyben a határozati javaslatban rögzítettek mellett felkérik a magyar Országgyűlést, hogy végre minél hamarabb alkossa meg azt a jogszabályt, mellyel kapcsolatban mulasztásos törvénysértés állapotában áll a mai napig.

A bírák elmozdíthatatlanságának elvét sértő módon végrehajtott nagyszámú és komoly felzúdulást, sőt működési zavarokat eredményező bírói elbocsátást előíró bírói jogállási törvényi rendelkezést az Alkotmánybíróság nemrég meghozott döntése hatályon kívül helyezte a történeti alkotmány vívmányaira hivatkozással.

A hozzátartozók közötti erőszak megelőzésének és az ellene való hatékony fellépés eszközeinek megteremtéséről szóló határozati javaslat (H/8339. szám) vitájában Gaudi-Nagy Tamás hangot adott azon véleményének, miszerint egy erőszakkal kapcsolatos témában talán nem az MSZP-nek kéne zászlóvivőnek lenni, hiszen ők 2006 őszén már (rossz) példát mutattak az erőszakból. Azonban a témafelvetés nagyon fontosnak nevezte a jogvédő politikus, egyben emlékeztette a képviselőket arra, hogy a Btk. vitájában egy Fidesz-MSZP nagykoalíció szavazta le azt a tárca által előterjesztett javaslatot, amely már beemelte volna a családon belüli erőszak elleni büntető törvényi tényállást.

2012. október 30-án, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat (a T/7979 számú javaslat ITT megtekinthető) vitájában Gaudi -Nagy Tamás nemzeti radikális képviselő úgy fogalmazott, hogy ,,döntsünk mi magunk arról, hogy a tőke szabad áramlásának fejezetébe tartozzon-e a föld, ezáltal alávessük az uniós szabályoknak a termőföldet vagy sem" Mint utólag az Alkotmánybíróság megállapította, alaki hiba nem állt fent, tehát igenis meg lehetett volna tartani az erre vonatkozó népszavazást. A nemzeti radikális képviselő "jogi trükknek" nevezte azt a módszert, ahogy a népi kezdeményezést elhárították.

Jobbikos javaslatra az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága tárgyalta a meghurcolt délvidéki magyar fiatalok ügyét.

Az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága a mai napon, október 29-én Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György kezdeményezésére napirendre vette a legutóbbi, délvidéki magyar fiatalok elleni jogsértések ügyét (részletek itt olvashatók). A döntés alapján teljes körű tájékoztatást kér a bizottság a Külügyminisztériumtól, azután dönt további lépésekről.

2012. október 15-én, Gaudi-Nagy Tamás azonnali kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez az Országgyűlésben, ,,Mikor emelnek vádat a 2006-os őszi rendőrterror felelősei címmel?". Gaudi-Nagy Tamás - ahogy azt felszólalása elején említette - többször követelte már, hogy legyen végre igazságtétel 2006 őszi rendőrterror ügyében.

A véres erőszakba torkolló, vélelmezhetően az akkori politikai vezetés tudtával végrehajtott rendőri ámokfutás 6. évfordulóját írjuk, éppen hat évvel ezelőtt szeptemberben és októberben zajlottak azok a véres embervadászatok, szemkilövések és megtorlások, melyekről számos tényfeltáró jelentés készült és több száz  feljelentést tettek az áldozatok és jogvédők.  Annak ellenére, hogy nagyon jól tudjuk mi történt, illetve Balsai István akkori miniszterelnöki biztos határozottan terrorcselekménynek minősítette a történteket, és ezt célzó feljelentés is rendelkezésre áll, még egy felelős vezetőt sem helyeztek vád alá.

2012. október 10-én, a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról szóló kormánypárti javaslat (T/7757) általános vitájában szóváltás alakult ki a képviselők között a történelmi személyiségek megítéléséről, illetve arról, kikről lehessen, vagy ne lehessen közterületet elnevezni.

Az Országgyűlés 14 fős delegációjának egyedüli, Jobbik frakcióhoz tartozó képviselő tagjaként ezen a héten is hangot adtam a magyar nemzeti radikalizmus és a nemzeti önrendelkezés szempontjainak, egy olyan közegben, ahol mind a magyarságnak, mind ennek az eszmerendszerünknek sok ellenfele van, de kitartó munka révén egyre több támogatója is.

Október 1-5 között Strasbourgban a 47 tagállamot tömörítő szervezet parlamenti közgyűlésén több igen nagy vitát kiváltó jelentést és kérdést vitattunk meg, többek között a politikai foglyok definíciójáról (terroristagyanússá nyilvánított személyek az elfogadott jelentés szerint nem minősülnek politikai foglyoknak, ezért nem támogattam), Oroszország emberi jogi vizsgálatáról (a jelentés elmarasztaló volt számos tekintetben, de olyan kérdésekben is negatív véleményt fogalmazott meg, pl. Pussy Riot eset, ahol az eltúlzott volt, ezért nem támogattam) a Safarov ügyről (itt igyekeztem az erősen magyarellenes támadásokat visszaverni és probléma komplex megoldására ráirányítani a nemzetközi közösség figyelmét), a választás szabadsága az oktatásban (itt szóltam a  Székely Mikó Kollégiumról és Románia kötelezettségéről az egyházi javak visszaadására és az erdélyi magyarok önrendelkezésének biztosítására), az emberi jogok és a külpolitika kapcsolatáról, a globalizmus térhódításáról, a választások demokratikus jellegének erősítéséről, a nők politikai részvételének emeléséről, illetve több állami vezetőt hallgattunk meg (albán külügyminiszter, moldáv elnök, albán elnök), akikhez kérdéseket intéztem az önrendelkezési jog tárgyában.

Az Országgyűlés 14 fős delegációjának egyedüli, Jobbik frakcióhoz tartozó képviselő tagjaként ezen a héten is hangot adtam a magyar nemzeti radikalizmus és a nemzeti önrendelkezés szempontjainak, egy olyan közegben, ahol mind a magyarságnak, mind ennek az eszmerendszerünknek sok ellenfele van, de kitartó munka révén egyre több támogatója is.

Az Európa Tanács őszi közgyűlésén Strasbourgban 2012. október 4-én Gaudi-Nagy Tamás a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítási ügyét, illetve a marosvásárhelyi orvosi egyetem esetét hozta fel negatív példaként az szabad választás az oktatásban című jelentés vitájában. Részletesen feltárta az ügy hátterét és felkérte az Európa Tanácsot, hogy kötelezze Romániát az államosított egyházi javak csatlakozásakor vállalt visszaadási kötelezettségének teljesítésére, illetve arra, hogy a trianoni békediktátum folytán hatalmas területeket Magyarországtól elraboló állam biztosítsa végre a legmagasabb szintű kollektív jogokat az erdélyi magyarság számára,különösen a területi autonómia igényt megfogalmazó, saját területein többséget alkotó székelység számára.

Az Európa Tanács 2012. őszi közgyűlésének szerdai napján Gaudi-Nagy Tamás a Moldovai Köztársaság elnökét, Nicolae Timoftit kérdezte a 150 ezer türk eredetű, keresztény gagauz 1994 óta alkotmányos szinten védett és erős intézményekkel működő területi autonómiájáról.

Gaudi az autonómia keretegyezmény létrehozását sürgette az Európa Tanácsban

Az Európa Tanács 2012 őszi parlamenti közgyűlésének október 2-i ülésnapján Strasbourgban Gaudi-Nagy Tamás az ET soros elnökségét adó Albánia külügyminiszterét kérdezte arról, hogy mikor készül el a 2003-as autonómiahatározat (1334/2003, tavaly Gaudi és Kalmár képviselők javaslatára az 1832/2011 határozattal megerősítést nyert.) alapján az autonómiákról szóló keretegyezmény, amely a hagyományos nemzeti közösségek (pl. székelyek, akik autonómia igényét nemrég utasította el felháborító módon a román szenátus) zámára területi alapú közösségi jogok biztosítását szabályozná.

Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik első vezérszónokaként dicsérte a benyújtott munka színvonalát, de hangsúlyozta, hogy ennek ellenére sem tudják kritikátlanul elfogadni az előterjesztést és csak akkor támogatják, ha a neoliberális kapitalizmus vadhajtásait, visszásságait kizáró javaslataik elfogadásra kerülnek. A Jobbik alapvetően jónak tartja az új kódexre vonatkozó javaslat tagolását és szerkezetét, de osztja azt a kritikát, hogy a társasági jog beemelése aránytalanná teszi a rendszert - mondta az ellenzéki képviselő, aki jelezte, támogatja, hogy a családi jog szabályait illesszék vissza a polgári törvénykönyvbe.

Kijelentette, hogy jogtörténeti jelentőségű, az emberek mindennapi életét számtalan módon érintő kódexről van  szó, korábban a történeti jogfejlődésünkben Werbőczy István XVI. századi Hármaskönyve évszázadokon át alkalmazott magánjogi gyűjteménnyé vált, ezért döntő jelentőségű, hogy milyen értékeket vall magáénak a javaslat és milyen érdekeket szolgál.

2012. szeptember 25-én, Magyarország Alaptörvényének második módosítása című törvényjavaslat (a javaslat szövege IDE  kattintva elérhető) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a bírák függetlenségének és elmozdíthatatlanságának alapelvének tiszteletben tartása, de egyúttal mégis az igazságszolgáltatás minőségének javítása és a teljes körű rendszerváltás végrehajtásának érdekében a bírói kar átvilágítását szorgalmazta. Gaudi kifejtette, nem tudják támogatni ezt a nem tisztességesen elmondott és megindokolt törvényjavaslatot.

A jogvédő képviselő az Európa Parlament Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) hazánkba látogatott képviselőinek is elmondta: ,,a magyar történeti alkotmány vívmányai alapján hozott alkotmánybírósági határozat az irányadó ebben az ügyben, és a külföldi beleszólást nem tiszteljük és nem engedjük."

,,Önöknek Alaptörvény/Alkotmány módosítás sem kellett ahhoz, hogy tömeges jogsértéseket kövessenek el saját kormányzatuk ideje alatt" - kezdte felszólalását Gaudi-Nagy Tamás, majd hozzátette: ,,Azzal egyetértünk, hogy a bírói rendszerben kell egy rendszerváltozás. Ennek olyan alapvető elemei is lennének, mint amelyet jómagam hivatalból az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága tagjaként hivatalból tapasztalok a Hatékony igazságszolgáltatásért nevezetű szakbizottságban." Gaudi felszólalásában olyan megdöbbentő tényekre hívta fel a kormánypárti és ellenzéki képviselők figyelmét, mint például a magyar bírák jelenlegi fizetési bérszínvonala, mely a harmadát sem éri el a görög bírák bérezésének.

A Fidesz képviselői minden eszközzel megakadályozták a Vona Gábor javasolta, Simicska Lajos, Nyerges Zsolt és a kormánypárthoz közel álló vállalkozók gazdasági ügyeinek vizsgálatára felállítandó bizottság felállítását az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülésén.

Az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottsága 2012. 09. 10-i ülésén méltatlan késői időpontban tárgyalta a Halász Pálma által elindított és több mint százezer ember aláírásával támogatott népi kezdeményezést, amely arról szól, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családi belüli erőszaknak. Salamon László, a testület KDNP-s elnöke emlékeztetett arra, hogy a júniusban elfogadott új büntetőtörvénykönyv (Btk.) országgyűlési vitájában 80 százalékos többséggel döntött úgy a parlament, hogy egy ilyen típusú tényállásra nincs szükség a Btk.-ban. Dr. Gaudi-Nagy Tamás a családon belüli erőszakkal érintett nők nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet, és azt kezdeményezte, hogy az ülésen hallgassák meg a kezdeményezők képviselőjét is, de ezt az indítványt a testület kormánypárti többsége érthetetlen módon nem támogatta.