"Számíthatnak-e a pásztói polgárok a Honvédelmi Minisztérium támogatására azon törekvésükben, hogy az évtizedes politikusi ígérgetés után végre eltávolításra kerüljön a helyieket a megszállásra, megaláztatásokra emlékeztető szovjet emlékmű?” címmel intézett írásbeli kérdést Gaudi-Nagy Tamás a Honvédelmi Minisztériumot vezető Hende Csabához.

A nemzeti radikális képviselő levelében a pásztói polgárokkal történt személyes találkozásait felelevenítve megemlíti, hogy a palóc településen óriási büszkeséggel beszélnek azokról az '56-osokról, akik közül ketten is az életüket adták a kommunista diktatúrával történő szembenállás során. Alapi László és Geczkó István már a település díszpolgárai, sőt, mint arról korábbi írásunkban beszámoltunk, rövidesen utcát is nevezhetnek el róluk a pásztóiak. Óriási fájdalommal tölti el azonban a helyiek szívét, ami egyben az elmúlt 20 év politikai tehetetlenségét is jelzi, hogy pásztóiak részéről hiába volt meg mindig a kinyilvánított szándék a településen éktelenkedő, a megbecstelenített asszonyokra és leányokra, a legyilkolt szeretteikre emlékeztető szovjet emlékmű eltávolítására, valamiért ez a mai napig várat magára.

Ismertető:
2013. szeptember 18-án a Fővárosi Törvényszék tárgyalta a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt Bognár Tibor kártérítési perét, amelyben a meghurcolt tüntető amiatt kér a Készenléti Rendőrségtől és a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól fél-félmillió forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést, mert 2006. október 23-án reggel 9 és 10 óra között a rendőri erők nem engedték a Kossuth térre bejutni a forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján és a Kúria idei felülvizsgálati ítélete által jogellenesnek nyilvánított módon a Nádor utcában  Gyurcsány pribékjei körbevették, lökdösték, majd sokadmagával együtt kiszorították.
 

Tegnap kezdődött Bene László, Gergényi Péter és 12 társa büntetőpere. Gyurcsány is ott volt. Aki lemaradt, az most megtekintheti az alábbi videókon. Holnap (szeptember 19-én) folytatódik a bohózatba illő "tárgyalás"...

2013. szeptember 17-én, a "panaszokról és közérdekű bejelentésekről" címet viselő törvényjavaslat (T/11657) vitájában az ún. kétperces megszólalások keretében Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy az Országgyűlés előtt lévő javaslat a korrupció elleni harc célját szeretné támogatni, ugyanakkor Alaptörvényt sértő mulasztásban van a kormányzat abban a tekintetben, hogy már 2010-ben meg kellett volna hozni azt a miniszteri rendeletet, amely a korrupciót leleplező bejelentőket honorálja.

A képviselő felszólalásában elmondta, hogy számos esetet ismer, mikor bátor állampolgárok nagy jelentőségű ügyekben részletes bejelentéseket tettek, melyért semmiféle elismerésben nem részesültek.

  Találtam egy képét a világhálón, és úgy gondoltam, el kell küldenem nektek. Katalónia nemzeti ünnepén készült ez év szeptember 11.-én, amikor a katalán szabadságért tüntetők egy négyszáz kilométer hosszú élőláncot alakítottak ki.

Bíróság előtt Bene és Gergényi. Megkezdődött a rendőrparancsnokok büntetőpere. Morvai Krisztina EP-képviselő volt a HírTV vendége.

Gaudi-Nagy Tamás ma délelőtt megpróbált a 2006-os sértettek nevében belépni a Gergényiék ellen folyó büntetőperbe. Ezt sajnos nem engedték meg neki. Gaudi ezt felháborítónak tartja, mert a mosonmagyaróvári sortűz perében engedélyezték ezt - egyszer az eljáró Zétényi Zsoltot személyesen is helyettesítette -, a 2006-os sortüzeknél viszont nem akarják megtenni ugyanezt.

Gaudi-Nagy Tamás és Völgyesi Miklós nyugalmazott tanácsvezető bíró volt a Ma Reggel vendége. Gaudi Kijelentette: 2006-ban felkelés volt Magyarországon, amit vérbe fojtottak. Hozzátette: Nem azok ülnek a vádlottak padján, akik elkövették a terrorcselekmény-folyamatot.

Lévai Attila számára a Fővárosi Ítélőtábla 2013. szeptember 12-i jogerős ítéletével 1,9 millió forint és 7 évi kamat összegű kártérítést ítélt meg a rendőrterror idején elszenvedett jogsérelmekért (megverés, elfogás, fogva tartás), továbbá félmillió forint perköltséget. A filmen nyilatkozik a jogsértett, ügyvédje dr. Gaudi-Nagy Tamás és az őt ezen a tárgyaláson helyettesítő dr. Novozánszky Ilona ügyvéd.

A filmen elhangzik a felhívás a Gergényi és társai büntetőper a 2013. szeptember 17-én 8.30-kor a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsán tartandó első tárgyalása előtt jogvédők és jogsértettek részvételével tartandó tüntetésen való részvételre. A tüntetés célja a 2006-os igazságtétel követelése.

A két nemzeti radikális képviselő elemzi Barroso búcsúbeszédét, a devizahiteleseket érintő Európai Uniós változásokat, a tömeges megfigyelési botrányt és a 2014-es EP-választások tétjét. Ezt követően bemutatják a legfrissebb nemzeti jogvédő híreket a 2006-os rendőrterrorral, a Gárdával, illetve az elszakított területekkel kapcsolatban.

2006. őszi jogsértettek és jogvédők közösen tüntetünk szeptember 17-én (kedden) 8:30 -tól a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épülete előtt, ahol megkezdődik Bene László, Gergényi Péter és Dobozi József volt főrendőrök, illetve  tizenegy társuk katonai büntetőpere a hét évvel ezelőtti rendőrterror miatt. A vádirat súlyos hiányosságai miatt tiltakozunk, és legfőképpen azért, mert a fő felelőst, Gyurcsány Ferenc akkori kormányfőt terrorizmus miatt nem állították bíróság elé.

A Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete által szervezett rendezvényt az egyik közösségi oldalon Ön is tudja hirdetni az ismerősei meghívásával. Legyünk ott minél többen, magyar ember nem felejt!

Több mint hárommillió forintot kapott a rendőrök által bántalmazott férfi

Jogerősen 1,9 millió forintos kártérítést, annak hétévi kamatát, továbbá félmillió forintos perköltséget ítélt meg tegnap a Fővárosi Ítélőtábla Lévay Attilának, akit 2006. október 23-án a fővárosi Károly körúton bántalmazott a rendőrség.

Erről a sértett ügyvédje, Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője tájékoztatta lapunkat. Mint elmondta: az akkor 66 éves férfi az Astoria felől a Deák tér felé tartott aznap délután, kezében egy hatalmas, középen lyukas magyar zászlóval, amikor rendőrsorfalba ütközött. A rendőrsorfal először megnyílt, ám pár másodperc múlva minden ok nélkül körbefogták, lökdösni, majd ütni, rúgni kezdték az idős férfit, és kitépték kezéből a magyar zászlót. Ezután a közeli vízágyúhoz lökdösték, fejét többször a járműbe verték, kezeit brutálisan hátrafeszítették. Majd előállították, és másnap reggelig őrizetben tartották. Az ítélőtábla a jogtalan fogva tartásért és a rendőri bántalmazásért ítélt meg tegnap kártérítést Lévay Attilának.

Pilhál Tamás/Magyar Nemzet
A fotó illusztráció

 A közvetlen hangnemű, családias hangulatú, általában a helyi közélet szereplőinek megszólaltatásával aktuális témákat boncolgató szabolcsi Ha-Jó Rádió Iránytű című műsor munkatársa ezúttal Gaudi-Nagy Tamással beszélgetett.

"Egyáltalán nem igaz az, hogy mi nyertesei lennénk az Európai Uniónak" - mondta a csatlakozást a kezdetektől ellenző, a csatlakozásra "nem"-el szavazók egyik szakértőjeként is dolgozó nemzeti radikális képviselő. Hogy mennyire lehetünk ott a döntések asztalánál, miért "kell" egy nemzetgazdaságot hiánycélok teljesítése alá rendelni, kevesebb pénzt juttatva ezzel az oktatásnak, a magyar munkavállalóknak stb, miért vannak versenyhátrányban a magyar gazdák a külföldiekkel szemben, adott-e jogbiztonságot az EU, érvényesült a csatlakozással bármiféle munkabiztonság és miért folytatnak Magyarország ellen büntetőhadjáratot? - többek között ezekről is szó esett a Ha-jó Rádió Iránytű című műsorában, de a gyarmatosításról, az EU-ból történő kilépés esetleges következményeiről és a csatlakozási szerződés újratárgyalásáról is szót ejtett a jogvédő képviselő.

Ha lemaradt róla, most itt meghallgathatja:

Kiemelt jelentőségű nyilatkozatot tett közzé három délvidéki magyar szervezet annak érdekében, hogy egyértelművé tegyék a délvidéki magyarság megmaradása szempontjából sorsdöntő és megkerülhetetlen a területi autonómia megvalósítása Délvidék tömbmagyarság által lakott részét. A nyilatkozat szerint a magyar kormány köteles Szerbia EU csatlakozásának feltételéül szabni a délvidéki magyarság jogos követeléseienk teljesítését, így elsőként is az önrendelkezés ezen formájának biztosítását ahol ennek feltételei fennállnak. Ezt már több alkalommal követeltem magam is az Európa Tanácsban  és az Országgyűlésben is. Az Európa Tanács soron következő ülésén ismertetni kívánom ezt a deklarációt és irásbeli kezdeményezést fogok elindítani az ügy támogatása érdekében.