Dr. Gaudi-Nagy Tamás hozzászólása a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat (T/39.

A módosítások tartalma és lényege a következő: 

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi kamara elnöke gratuláló levelet küldött Gaudi-Nagy Tamásnak országgyűlési képviselővé választása alkalmával.

A módosítás tartalma és lényege a következő:  

Gaudi- Nagy javaslatára az Országgyűlés nemcsak 2006 őszi rendőrterrort vizsgálja, hanem a politikai szabadságjogok gyakorlóival szemben 2002-2010 között a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai rezsim által elkövetett összes jogsértést is.

Alapvetően korrekt tudósítás a nemzeti összatartozás napjáról (június 4.) szóló törvényjavaslat országgyűlési általános vitájáról, amely kiemelten foglalkozik Vona Gábor,  Gaudi Nagy Tamás és Zagyva Gyula határozott nemzetpolitikát  követelő mondatait:

 

Összefoglaló a 2006 őszi rendőrterror áldozatainak soron kívüli jóvátételéről szóló országgyűlési határozati  javaslat országgyűlési általános vitájáról:


Péntek délután zajlott az Országgyűlésben a vita a 2006-os áldozatok kártérítéséről szóló törvényről. A Jobbik meghívott az ülésre négy áldozatot is.


A 2006-os rendőri brutalitás a téma a parlamentben. Gaudi-Nagy Tamás az alkotmányügyi bizottság előadójaként a parlament pénteki ülésén délután közölte: kivételes eset, hogy egy ellenzéki párt teljesen egyetért a többségi kormánnyal, de a rendőri brutalitás miatti jóvátétel főbb irányaiban teljesen egyetértenek a Fidesszel.

Az országgyűlés tárgyalni kezdte azt a határozati javaslatot, amely a 2006-os eseményeken elkövetett állami vezetői mulasztások miatt adna kártérítést az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatainak.

Gaudi-Nagy azt mondta, sajnálja, hogy Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök nincs ott a parlamentben, és így nem hallja, mit beszélnek az ő vezetése alatt elkövetett rendőri túlkapásokról. Gaudi név szerint bemutatott négy embert, akik 2006-ban rendőri brutalitás áldozatává váltak, és most a parlament egyik páholyában hallgatják a kárpótlásukról szóló vitát.

A Jobbik vezérszónoka több rendőri túlkapást részletezett, amelyekkel korábban jogvédőként foglalkozott. Gaudi szerint közkegyelmet kellene adni azoknak a tüntetőknek, akiket végül a 2006-os intézkedések során elítéltek. Egy konkrét esetben szerinte 2 évet kapott egy tüntető, aki a rendőrök szerint kövekkel dobálta a hatóságokat.

Gaudi-Nagy Tamás köszönetet mondott az LMP frakcióvezetőjének, Schiffer Andrásnak, aki 2006-ban még a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vezetőjeként emelte fel a szavát a rendőri jogsértések ellen. Gaudi szerint Schiffer folyamatosan és következetesen kiállt a rendőri jogsértések ellen, majd hozzátette: "talán ezért sem látják már szívesen azon az oldalon, ahol korábban volt".

Gaudi-Nagy Tamás szerint megalázóan alacsony a rendőri túlkapások áldozatainak megítélt néhány millió forintos kártérítés, amit a bíróság néhány esetben megállapított. A Jobbik vezérszónoka egy amerikai példát említett, ahol szerinte egy bántalmazott afroamerikai fiatalember amerikai dollárban kapott milliós összeget kártérítésként rendőri brutalitás miatt.

Korábban írtuk:
A Jobbik meghívott négy áldozatot is az ülésre, köztük Apáti Istvánnét, akit 2006-ban lőttek nyakon gumilövedékkel és azt az úriembert is, akinek eltörték az ujját a rendőrök mikor már meg volt bilincselve.

(Szent Korona Rádió) - gaudi.jobbik.hu

A szakmailag felkészült politológus szerint a Fidesz, KDNP és Jobbik folyamatos össztűz alatt tartja az MSZP-t.

- Frakcióvezető úr, hogyan értékeli az első parlamenti hetet?

Örömteli, "óriási dolognak" nevezte a határon túli magyarság számára a kettős állampolgárság biztosítását Böjte Csaba. A ferences szerzetes a Csíksomlyói Búcsún elmondott szentbeszédében összefogásra és szeretetre szólította az összes kárpát-medencei magyart és nem magyart, egyben bejelentette, hogy a csíksomlyói ferencesek a magyarországi árvízkárosultak javára ajánlják fel a perselypénzt.

Dr. Gaudi Nagy Tamás megvédte Novák Elődöt a Ház 2010. május 17-i ülésnapján,  akit Semjén Zsolt  - az elcsatolt területeken élő magyarokért felelős jövendő miniszterelnök-helyettes - leficózott, annak kapcsán, hogy a jobbikos képviselő a trianoni békediktátum 90. évfordulójára parlamenti vitanapot kezdeményezett. Másnap a Fidesz közölte: emlékülést tart az Országgyűlés ezen a szomorú évfordulón és egyidejűleg beterjesztették a június 4-ét nemzeti összetartozás napjává nyilvánító  emléktörvényt.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás 2010. május 17-én a nemzeti egyetértés rendszerét megfogalmazó fideszes országgyűlési határozati előterjesztés általáns vitájában a Fidesz 2006-os rendőrterrorral kapcsolatos ígéreteit  kérte számon, illetve elmaradt tettekkel kapcsolatos szembesítést tett, amire azt a választ kapta a narancsosok részéről, hogy hallgasson, ugyanis az általa elvégzett tényfeltáró és jogászi munkáért 2007-ben átvette a Polgári Magyarországért díját, valamint az ezzel járó egymillió forintot.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás tájékoztatta Balog Zoltánt , hogy ezt a pénzt együtt kapták Ékes Ilonával és  felajánlották áldozatoknak, ő két kilőt szemű jogsértettnek, tehát ez a kiszólás tisztességtelen volt, mivel ráadásul olyan jogvédővel szemben engedte meg Balog Zoltán, aki és az általa képviselt Nemzeti Jogvédő Szolgálat többet tett a 2006 őszi jogsértések ellen és a jogsértettek védelmében, mint a Fidesz, amely még parlamenti viszgáló bizottság felállítását sem kezdeményezte .

Hogy ez az utóbbi hír miért maradt le Hír tv tudósításából, nos, ez csak azok számára rejtély, akik nem Magyarországon élnek.

Itt látható Gaudi-Nagy válasza Balog Zoltánnak:

Az Országgyűlés csütörtökön megkezdte a határon túli magyarok számára állampolgárságot biztosító törvényjavaslat általános vitáját. Az egyik előterjesztőként felszólaló Semjén Zsolt szerint a kettős állampolgárságról szóló törvényt a nemzeti szolidaritásból következően kell meghozni. Az MSZP az Orbán Viktor leendő kormányfő által is jegyzet javaslat halasztását kérte, míg a Jobbik a külhoni magyarok választójogával egészítené ki az LMP által reménykeltőnek nevezett tervezetet.

A Népszabadság enyhén ironikus írása az országgyűlés 2010. május 17-i ülésnapján Gaudi-Nagy Tamás felszólalásairól:

Szélviharosan indult a tegnapi plenáris, a képviselők igyekeztek nem közvetlenül a Kossuth téri fák alá parkolni – ki tudja, mit és hogy dönt az időjárás. Orbán Viktor leendő kormányfő jókedvűen érkezett a folyosóra; bár a behívó csengő már szólt, még egy gyors kitérőt tett a mellékhelyiségbe. Szijjártó Péter oda is követte.

Gaudi: A Fidesz ÁVH-t akar
2010.05.17 13:55


A Fidesz átvette a Jobbik rendvédelmi programját, csak a csendőrséget nem. Reméljük, lesz idejük tanulmányozni programunkat, mondta Gaudi Nagy, aki szerint az, hogy a Fidesz AlkotmányVédő Hivatalt akar létrehozni, felidézi az ÁVH-t.

Gaudi Nagy könyvet reklámoz
2010.05.17 13:52

A Jobbik képviseletében dr. Gaudi-Nagy Tamás szólalt fel először az Országgyűlésben 2010. május 17-én: ismertette az alkomtányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi álláspontját a 200 fős parlamentre irányuló alkotmánymódosítás  általános vitájában.

Budapest, 2010. május 10., hétfő (MTI) - Gaudi-Nagy Tamás szerint a határon túli magyarok kettős állampolgárságához megalázó kötelezettségként előírni a magyar nyelvtudást, hiszen ezt evidenciának kellene tekinteni. Szerinte az összetartozás gondolatának kellene vezetnie az új kormányt, ezért inkább "vissza kell szerezni" a határon túli magyarokat. A Jobbik országgyűlési képviselője ezt a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 elnevezésű szervezet hétfő esti, a Vértanúk terén tartott rendezvényén mondta az MTI-nek.

Ha május és Eger, akkor Nemzeti Rock Hétvége. Idén azonban a koncerteket és a felhőtlen szórakozást beárnyékolta a tény, hogy bajtársaink közül többen börtönben vannak, és akik már nincsenek azok ellen is eljárás.

A 2006 őszi civil jogsértettek és jogvédők tegnapi Fidesz székház előtti tüntetéséről kiadott MTI tudósításhoz az alábbi kiegészítést tartom szükségesnek a közvélemény tudomására hozni és ennek közlését kérem az MTI Zrt.-től különös figyelemmel a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény 1. § (2) bekezdésére, amely szerint a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, gyorsnak, hitelesnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie, illetve a 2. § (1) bekezdés szerint a nemzeti hírügynökség közszolgálati feladata többek között, hogy a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat szolgáltasson.