A terrorizmus és más bűncselekmények gyanújával egy éve előzetes letartóztatásban lévő Budaházy György, és a "hozzá hasonló politikai foglyok" szabadon bocsátását követelték mintegy kétszázan, köztük a Jobbik két országgyűlési és egy európai parlamenti képviselője szombaton Budapesten.

A Gyurcsány-kormány elleni tüntetések vezéralakjaként ismertté vált férfi melletti demonstráción Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: ha a Fidesz és a kormányprogram szerint is az áprilisi választásokkal forradalom történt, akkor miért folytatódhatnak tovább "a politikai koncepciós eljárások". Ha valóban forradalom történt, akkor Budaházy volt az első, aki ezt győzelemre segítette - tette hozzá.

Gaudi-Nagy Tamás közleménye Párizsból 2010. június 17.

A Nyugat-európai Unió 2010. június 15-17-ig tartó közgyűlésének tegnapi ülésnapján az európai képviselők  leszavazták Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő javaslatát, amely arra irányult, hogy Szerbia EU csatlakozása feltételéül szabják meg a területi autonómia biztosítását a magyar közösség és minden más, Szerbiában elő nemzeti közösség számára, az európai gyakorlatnak megfelelő módon.

A Trianoni Békediktátum 90. évfordulóján a Nemzeti Érzelmű Motorosok közel harmincfős motoros küldöttsége június 3-án átadta a magyarság számára igazságot követelő petíciót Brüsszelben az Európai Parlament (EP) épületénél négy EP képviselőnek, köztük Morvai Krisztinának.Az eseményen részt vett még az Emberi Jogok Közép-európai Bizottsága képviseletében annak elnöke, Pierre Gillet, és tanácsadója, Dr. B. Nagy Ottó.

A Jobbik nehezményezi, hogy a közvetlen demokráciát biztosító, a népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok reformját megakadályozta a kétharmados kormánytöbbség. A mai napon ugyanis az Országgyűlés létrehozott egy paritásos albizottságot az alkotmányügyi bizottság kebelén belül a parlamenti képviselők létszámcsökkentéséhez is szükséges választójogi reform szabályainak megalkotása érdekében. Az indítványt a Jobbik is támogatta, de azt sérelmezi, hogy Gaudi-Nagy Tamás módosító javaslatát már a szakbizottságban, majd a plenáris ülésen is leszavazta a fideszes többség. A legfőbb”szakmai” érvük az volt, hogy a másfél évig tartó választójogi előkészítő munkát lassítaná a népszavazási kérdések napirendre vétele.

2010. június 14-én tartották Vona Gábor bírósági tárgyalást a 2009. július 4-i törvénytelen tömegoszlatás kapcsán. A Jobbik elnöke az Erzsébet-téren csatlakozott békésen ücsörgő gárdistákhoz. A diktatúra rendőrsége tárgyalás nélkül 30.000 forintos bírságot szabott ki Vona Gáborra, akinek jogi képviselője, Gaudi-Nagy Tamás rendes tárgyalást kért az ügyben.

A Budapesti Ügyvédi Kamara vizsgálatot rendelt el Gaudi Nagy Tamás ügyvéd, jobbikos képviselő ellen, hogy megsértette-e az ügyvédekre vonatkozó szabályokat, amikor a túlzott rendőri biztosításra hivatkozva nem vett részt egy tárgyaláson. Gaudi Nagy azt mondta, hogy inkább leüli a két hónapot, semmint hogy kifizesse a 300 ezer forintos bírságot, amelyet májusban szabtak ki rá az eset miatt.

Versenyt fut egymással a Fidesz és a Jobbik annak kapcsán, hogy ki veszi komolyabban a kártalanítást és felelősségre vonást a 2006-os őszi zavargások ügyében.

A két párt hétfőn vívta meg első parlamenti csatáját; a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás azt állította, 2007 óta abbamaradt a fideszes "projekt". A fideszes Balog Zoltán viszont emlékeztetett: épp ők voltak azok, akik Morvai Krisztinát és őt elvitték nyugatra, s Gaudi-Nagy még kitüntetést is kapott tőlük. Az egykori harcostársak mára egymás ellenfeleivé váltak, pedig a Jobbik fontos alakjaivá avanzsált politikusokat a Fidesz emelte a magasba.

A Fővárosi Bíróság ma, június 8-án reggel 9 órakor kezdte tárgyalni a 2008. szeptember 20-i, Szabadság téri tüntetés (cipődobálós tüntetés) rendőri oszlatásának jogtalanságát, amit Zagyva György Gyula indított a rendőrség ellen.

Vona Gábor szeretne tárgyalni a miniszterelnökkel, bemutatni neki a Magyar Gárda „valós történetét”. Gaudi-Nagy Tamás jelezte: kedden benyújtják a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló ítélet elleni kérelmet az Emberi Jogok európai Bíróságára.

Tagadta a Fővárosi Ítélőtábla előtt Budaházy György, hogy a hatalom erőszakos megszerzésére törekedett volna. Védője, a jobbikos képviselő, Gaudi-Nagy Tamás a bírói tanács kizárását kezdeményezte, s mert a tárgyalásról ezúttal is engedély nélkül távozott, nem úszta meg a rendbírságot.

Budaházy György perének másodfokú tárgyalásán azt mondta, hogy nem kívánta erőszakkal megszerezni a hatalmat, és nem is hívott fel erre senkit. Az államellenes bűncselekménnyel vádolt férfi a Fővárosi Ítélőtáblán részletesen elemezte a per tárgyává tett tizenhárom írását. A tárgyalást szeptemberre napolta el a bíróság.

Több száz magyar érdelődő vonult pénteken a Párizs déli elővárosában található Nagy Trianon palotához, ahol 1920-ban aláírták a magyar határokat jelentősen módosító békeszerződést. A pénteki megemlékezésen harangot kongattak, tudósítónk szerint többször felharsant a Jobbik jelszava, a "szebb jövőt" és beszélt az eseményen a párt parlamenti képviselője, Gaudi-Nagy Tamás is.

A Jobbik politikusa szerint nemzeti önrendelkezést kell biztosítani a határon túl élő magyar közösségeknek. Gaudi-Nagy Tamás szerint az Európai Unió nem hozott megoldást a Trianon okozta sebekre.

Ősszel folytatódik a Magyar Gárda Mozgalom országos kapitányának a rendőrség ellen indított közigazgatási pere. Kiss Róbert azért perelte be a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK), mert álláspontja szerint a rendőrség jogszerűtlenül oszlatta fel 2009. július 4-én Budapesten az Erzsébet téren tartott békés jellegű spontán demonstrációt.

Az önkényuralmi rendszerekben megszokott koncepciós eljárások ellen emelte fel a szavát parlamenti sajtótájékoztatóján Gaudi-Nagy Tamás. A Jobbik országgyűlési képviselője ilyennek nevezte a tavalyi Erzsébet téri, gárdisták által szervezett ülődemonstráció brutális és törvénytelen feloszlatását, s a többi gárdaellenes akciót, a Szima Judit rendőrszakszervezeti (Tettrekész érdekképviselet) vezető elleni házkutatást és folyamatos hatósági vegzálást, valamint a Budaházy György és a Hunnia Mozgalom elleni eljárásokat.