Romániának vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell!

Románia, felvételekor az Európa Tanácsba, egyoldalú kötelezettséget vállalt, hogy teljesíteni fogja az Európa Tanács ajánlásait. A későbbiekben megerősítette, hogy "kisebbségi politikáját az Európa Tanács 1201/1993 számú ajánlására fogja építeni". Ám az eltelt időben nemcsak az ajánlásokra vonatkozó, de a többi vállalt kötelezettségét sem teljesítette, így a magyar történelmi egyházak ingatlanjainak visszaszolgáltatása, a felekezeti iskolák visszaállítása azóta is, tehát másfél évtizede késik.

Az Európa Tanácsot az alapító országok egy történelmi gyökerű közös értékrend alapján hozták létre, az emberi jogok, az emberi méltóság és a szabadság eszményének védelmében.

A Jobbik azt reméli, hogy letöltendő börtönbüntetés kap Biszku Béla. A párt egyébként lépése megalapozottságát látja abban, hogy feljelentése nyomán bíróság elé áll a volt kommunista politikus, 1956 utáni belügyminiszter – nyilatkozta Szilágyi György a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában péntek reggel. Szilágyi némileg csalódott, mondván: Biszkut nem azért ítélhetik el, amit az '56 utáni megtorlások során tett, hanem azért, amit tavaly '56-ról nyilvánosan mondott a Duna Televíziónak adott interjúban. A párt mindent megtesz azért, hogy a “Biszku Béla-félék” egykori tetteikért is felelősségre vonhatók legyenek – fogalmazott.

A Jobbik a sztrájktörvény indokolatlan módosítása miatt Alkotmánybírósághoz fordul, ugyanis úgy véli: a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatóknál foglalkoztatottakat ugyanolyan jogok illetik meg, mint a többi munkavállalót.

A módosítás révén ezek az emberek csak akkor élhetnek a munkabeszüntetés alkotmányos jogával, ha előzetesen megegyeztek a (gyakorlatban nem meghatározott) elégséges szolgáltatás mértékéről. Ez az adminisztratív eszköz gyakorlatilag zsarolási pozíciót biztosít a munkaadónak, aki így bármikor ellehetetlenítheti a tiltakozás eme módját. Ezzel a közszolgáltatásban dolgozók hátrányos megkülönböztetésben részesülnek azokkal a munkavállalókkal szemben, akiknek sztrájkjogát semmi nem korlátozza.

Románia nem támogatja az etnikai alapú autonómiát közölte Traian Basescu román államfő január 27-én csütörtökön az Európa Tanács Strasbourgban tanácskozó parlamenti közgyűlése előtt elhangzott beszédében magyar képviselőknek adott válaszában.

A román elnök megnyerőnek szánt beszédben bizonygatta az ET közgyűlésen részt vevő nemzeti parlamenti képviselőknek Románia megingathatatlan elkötelezettségét demokrácia értékei mellett és a törekvést a nemzeti kisebbségek helyzetének európai rendezésére. Kapott néhány kérdést többek között Moldávia, cigányügy és a belső demokrácia témájában, majd a magyar képviselők tettek fel  kellemetlen kérdéseket. A teljes meghallgatás szövege elérhető angolul.

A rendőrség ismét túlkombinálta a nemzeti radikális oldal tüntetésére való felkészülést, és csaknem az egész budapesti állománnyal kivonult a Szentkirályi utcába a Fidesz székháza elé. Ugyanis itt szervezett demonstrációt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a politikai foglyok szabadságáért.

„Budaházy, Budaházy! Orbán takarodj! Orbán, Gyurcsány egykutya! Szabadságot a politikai foglyoknak!”- skandálta az összegyűlt tömeg. A rendezvény hangulatát a Romantikus Erőszak frontembere, Sziva Balázs alapozta meg.

Gaudi-Nagy Tamás Strasbourgból küldte el levelét

A neves jogvédő munkája során mindig is kiemelt figyelmet szentelt Budaházy György ügyére, de sajnos ezúttal brüsszeli teendői miatt nem tudott személyesen részt venni a tüntetésen. Levelét a vármegyés szóvivő leány tolmácsolta az egybegyűlteknek, így hangzik:

Elöljáró gondolatok: A magyarországi demokráciáról szóló vitában az Európa Tanács (ET) közgyűlésén 2011. január 26-án felszólaltam, mint a nemzeti ellenzék képviselője (más ellenzéki nem volt jelen) és azzal szembesítettem a kezdeményezőket, hogy az elmúlt 8 év bizonyított politikai szabadságjogi jogsértései miatt nem emeltek kifogást és ez megkérdőjelezi az ET hitelességét.

A magyar demokrácia helyzetéről vitázott az Európa Tanács parlamenti közgyűlése. Az ügy az ET szokásaitól meglehetősen eltérő módon, különleges eljárással került a parlamenti közgyűlés napirendjére egy hétfőn született soron kívüli döntés eredményeként. A vita véget ért, nem is szavaztak a monitoring eljárásról, és kétséges hogy az ET vizsgálatot indítana.

A svéd vezérszónok szerint a magyar kormány aláásta a fékek és egyensúlyok rendszerét, ezért monitoring eljárás alá kellene vonni. A felszólalók többsége azonban inkább védte a kormányt.

Fél hátkor kezdődött el az Európa Tanács Közgyűlésén a vita a magyar demokráciáról, amelyet huszonnégy képviselő kezdeményezte, így a szocialistákon kívül  Európai Néppárthoz tartozók is.

Björn von Sydow svéd képviselő, a vezérszónok szerint Magyarország soha nem állt demokrácia ellenőrzési folyamat alatt. Mint mondta, a Fidesz az összes választó 33 százalékával került kétharmados többségbe, és azóta a fékek és egyensúlyok rendszerét aláásták, a demokrácia erodálódik. A magyar kormány úgy tűnik, eltávolodik a demokratikus értékektől, erre példa a médiatörvény, az alkotmánybíróság hatáskörének csökkentése, sok köztisztviselő kirúgása - tette hozzá.

Január 26-án, az Európa Tanács (ET) januári közgyűlésén Strasbourgban Boris Tadic szerb elnök meghallgatására került sor, amelynek során az ET képviselői is kérdezhettek. A magyar képviselők közül Kalmár Ferenc (KDNP) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) szerettek volna kényes kérdéseket feltenni.

A KDNP képviselője a temerini fiúk kegyelmi ügyéről, Gaudi-Nagy a délvidéki magyarok számára biztosítandó területi autonómiáról, a magyarság elleni erőszakos cselekmények és a magyarok elleni emberi jogi jogsértések megfékezéséről, a felelősök felelősségre vonásáról, a Délvidékre került háborús menekültek elköltöztetéséről, a magyarság ellen a II. világháború és a '90-es évek során elkövetett agressziók kivizsgálásáról és az áldozatok jóvátételéről, végül pedig egyes magyar politikusokkal például Zagyva Gyula jobbikos képviselővel szembeni beutazási tilalmak megszüntetéséről kérdezett volna.

Budaházy és három társa kártérítést követel a rendőrséggel a 2008. április 11-én Clarck Ádám téren jogellenes elfogás, megbilincselés és előállítást miatt. A bíróság ítéletét január 27-án hirdeti ki.

A Fővárosi Ítélőtábla Polgári és Közigazgatási Kollégiumában jelent meg Toroczkai László másodfokon a Magyar Televízió ostromának ügyében. Toroczkait elsőfokon felmentették, de a rendőrség fellebbezett.

A per tárgya a rendőrség alkalmazottaiban és a rendőrség technikai eszközeiben esett károk a jóvátétele 2006 december 29-től számítva. Az összeg 9.950.453 forint és annak kamatai 2006.12.29-től.

A tárgyaláson a Rendőrség képviselője kérte az elsőfok érvénytelenítését és Toroczkai László bűnösnek nyilvánítását, míg Toroczkait képviselő Dr. Gaudi Nagy Tamás az elsőfok helyben hagyását.

Ajka - Dr. Gaudi-Nagy Tamás jogvédő szerint az országgyűlés több jelentős jobbikos javaslatot befogadott ugyan az eltelt időszakban, azonban még nem lehetnek elégedettek.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője csütörtökön dr. Pataricza György ügyvéddel, a veszprémi szervezet alapító tagjával beszélgetett egy lakossági fórumon az Oázis étteremben. A rendezvényen közel ötvenen vettek részt, akik kíváncsiak voltak az aktuális hírekre, reakciókra.

Budaházy György tárgyalással kezdte az idei évet. 2008. április 11-én több helyszínre volt bejelentve tüntetés, de csak a Clark Ádám téren került sor oszlatásra. 52 embert állítottak elő, de jelenleg mindössze négy felperes van ebben a kártérítési ügyben.

Budaházy Gyuri az egyik, aki a rendőrséget beperelte, őt tartották fogva ugyanis a leghosszabb ideig a Gyorskocsi utcában, ráadásul úgy, hogy semmi jogelleneset nem követett el. (Az előzményekről bővebben IDE kattintva olvashat.)

1. rész:

2. rész:

3. rész:

Nos, úgy tűnik az elmúlt 8 hónap alatt „forradalmi polgár-paraszt” kormányunk helyre tette a dolgokat. Gyurcsány és bűnbandája a börtönben van, a 2006-ban a „lakosság megfélemlítése céljából terrorcselekményeket” elkövető Gergényivel és Lapiddal együtt.