Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik harmadik vezérszónoka a Hiszekeggyel zárta mai parlamenti felszólalását. A nemzeti hitvallás illett abba a gondolatfolyamba, amelyben a politikus az állampolgárok százezreinek igénye alapján a Szent-Korona-tanon alapuló alkotmányt tartott csak elfogadhatónak a magyarság számára.

Gaudi szerint illegitim alapokra épül az alkotmány, hiszen azt a hatályos alkotmány rendelkezéseiből levezetett jogkör alapján alkotják. Mint megfogalmazta: a normaszövegben kéne kimondani, hogy az új alkotmány megteremti az 1944. március 19-én megszakadt jogfolytonosságot, egyben sarkalatos törvényben kéne szembenézni az elmúlt 67 évben történtekkel. Hiányolta a szembenézést a történelmi múlttal. Az új alkotmánynak el kéne számolnia a kommunista múlttal is, és rendelkeznie kéne a kárpótlásról - fogalmazott a jobbikos.

hunhir.info

A Jobbik Magyarországért Mozgalom online fogadóórát indított a Facebookon, melynek első vendége Gaudi-Nagy Tamás volt. A képviselőhöz sok kérdés érkezett az alkotmányozásról. A videóválaszt az alábbiakban tekinthetik meg:

Ezen a héten Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán rendezett konferenciát „Milyen lesz az új alkotmány?” címmel. A beszélgetésen a Fideszt Gulyás Gergely, az MSZP-t Bárándy Gergely, a Jobbikot Gaudi-Nagy Tamás, az LMP-t pedig Schiffer András képviselte. A képviselők mellett jelen volt még Mráz Ágoston Sámuel (a Nézőpont Intézet vezérigazgatója és az ELTE-ÁJK tanára) és Papp Imre (az ELTE-ÁJK tanára) is.

Alább olvasható a Jobbik Jogsegélyszolgálat közleménye.

Megdöbbentően durva jogsértéseket követett el - valószínűleg politikai utasításra - a rendőrség március 15-én. Az állam erőszakszervezete azzal kezdte a napot, hogy a Hősök terén 11 órakor a Himnusz éneklése alatt megtámadta a Magyar Nemzeti Gárda rendezvényét, és a helyszínről elhurcolt 13 embert. A különböző mondvacsinált indokokkal alátámasztott intézkedéssorozattal az ünneplőket megakadályozták abban, hogy megemlékezzenek 1848 hőseiről. A munkatársaink hiába voltak jelen, a rendőrök a nem létező ’tilos a Hiszekegyet szavalni’, illetve a szintén nem létező ’alakzatban állás’ szabálysértésére hivatkoztak. A színpadról lerángatták a Himnuszt éneklőket, akik csak az elvezetésük közben tudták az éneket befejezni. A megjelentek még erre a gyalázatos hazaárulásra sem támadtak a rendőrökre – minden ellenkező híresztelés ellenére –, akik ezek után számos embert a földre tepertek, a sérülteknek pedig csak egyetlenegy mentőt hívtak, az orvosi ellátásra várókat így tovább kínozva. A jogsegélyszolgálat tagjának többszöri kérésére sem voltak hajlandók a sérültek törvényben előírt ellátására, melyről a mentőszolgálatnál bejelentést tettünk.

Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr részére

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Alulírott, Dr. Morvai Krisztina ismeretlen rendőr elkövetők ellen

f e l j e l e n t é s t

teszek a Büntető Törvénykönyv 269/A paragrafusába ütköző Nemzeti jelkép megsértése bűncselekmény miatt az alábbi tényállás alapján.

Nemzeti ünnepünkön, 2011. március 15. napján nagyszámú magyar ember gyűlt össze Budapesten, a Hősök terén, ünnepélyes hangulatban, kokárdával is jelezve, hogy gyülekezésük részben vagy egészben az 1848. évi forradalomra történő emlékezéssel van összefüggésben.

A helyszínen készült videofelvétel tanúsága szerint egy középkorú, rendezett külsejű, kifogástalanul viselkedő asszony a helyszínen felállított színpadon a Magyar Himnuszt énekelte, amelyet az összegyűlt tömeg illő figyelemmel, áhítattal hallgatott, illetve magyar szokás szerint az énekessel együtt énekelt.

A HírTV híradója (nem sikerül különbséget tenni az Új Magyar Gárda és a Magyar Nemzeti Gárda között):

Adjon az Isten!

Tagságunk immár másodszorra hívta meg a tápióbicskeieket és a környéken lévő települések lakóit, hogy együtt tisztelegjünk a 163 évvel ezelőtti események előtt. Kifejezvén ezzel azt is, hogy hagyománnyá kívánjuk tenni az 1848. március 15 – ei megemlékezést. Köreinkben üdvözölhettük a polgármestert, és a képviselő testület néhány tagját is.

1848. március 15 - e máig a magyar nemzet legkedvesebb ünnepe. Olyan forradalom tört ki Pesten, amelynek célja a szabadság és a függetlenség kivívása volt, és az azt követően megalakult első, magyar független kormány együtt dolgozott a néppel. A szabadságát kivívott ország nem hódolt be a Habsburg ház kormányzati rendszer erőszaknak, hanem a fegyveres önvédelmet választotta, amely mögé felsorakozott a magyar társadalom, a magyar nemzet minden tagja. A márciusi ifjak rendíthetetlensége álljon példaként előttünk, mert még mindig nem értük el az akkor kitűzött célokat – kezdtük el ezekkel a mondatokkal a megemlékezés.

Gaudi Nagy Tamás a Jobbik Magyarországért mozgalom álláspontját ismertette a nyilvánosságra került alkotmánytervezettel kapcsolatban.

A politikus elmondta: a Jobbik a Szent Korona értékrendjét alapul véve határozottan és következetesen képviselte a történeti jogfolytonosság visszaállítását.

 A képviselő komoly eredményként értékelte azt, hogy az újonnan létrehozandó magyar állam legfőbb jogszabályát nem nevezik alkotmánynak. A Jobbik álláspontját elfogadva a kormánypártok alaptörvény néven terjesztették azt elő. Ez szerinte azt jelenti, hogy elfogadták azt a javaslatukat is, hogy egy most meghozandó egységes okiratú alkotmánnyal nem lehet felülírni a történeti alkotmány értékeit.

A kormányzó pártok és az ellenzék képviselői is úgy látják, hogy áprilisban lesz új alkotmánya az országnak. A prognózisok indoklásában azonban markáns különbségek mutatkoznak, ez derült ki egy, a témában tartott fórumon szerdán Győrben.

A Fővárosi Bíróság nagyterme a Hunnia-ügy második tárgyalási napjára ismét megtelt érdeklődőkkel és újságírókkal. A tárgyalást vezető Kenéz Andrea bírónő most is szigorú büntetést ígért a "bekiabálóknak és rendzavaróknak", így a mai nap is békésen ért véget. Az ügyben a vádlottak meghallgatása folytatódott, ezzel a nagy színházi jelenet újabb felvonásához érkeztünk.

A tárgyalás pontban 9 órakor vette kezdetét az eddig meghallgatott vádlottak bevonulásával. Budaházy Gyurit és Szaszkát a közönség, köztük Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás természetesen tapssal fogadták. A bírónő ezután, ahogy azt már azt a tárgyalás első napján is megtette, figyelmeztette a jelenlévőket, hogy maradjanak "közönség" és semmilyen formában ne zavarják meg a meghallgatás menetét. Hasonlóan tett a média képviselőivel is, akiknek ismertette azt, hogy melyik vádlott engedte, hogy mutassák őt és felvételeket készítsenek róla és ki volt az, aki ehhez nem járult hozzá. A meghallgatások előtt a liberális rendszert kiszolgáló média munkatársait több védőügyvéd és maga Budaházy György is felszólította arra, hogy tényszerűen közöljék az ott történteket és a további tárgyalásokról a valóságnak megfelelően tájékoztassák az embereket. Budaházy egyenesen "vérlázítónak" nevezte ezt a helyzetet. Volt olyan vádlott, akit példának okáért, egyértelmű kérése ellenére, teljes arccal hozott le híradásaiban az Rtl Klub a Blikk és a Népszabadság is. M. Csaba védője egyenesen azt kérte, hogy ezen médiák munkatársai hagyják el a tárgyalótermet. Természetesen ezt a bírónő figyelembe se vette és elkezdődött a meghallgatás, ahol Budaházy György ügyvédjét, Szikinger Istvánt, most Király Gábor helyettesítette.

Nemzetközi fórumokhoz fordul az MSZP a semmisségi törvény miatt, aminek elfogadásával a kormánypártok azt állítják: 2006-ban Magyarországon diktatúra volt. Navracsics Gaudi Nagy Tamást méltatta a parlamentben, aki börtönben szeretné látni Gyurcsány Ferencet.

Az Országgyűlés megszavazta az úgynevezett semmisségi törvényt. A csomag a 2006-os őszi zavargások kapcsán elítéltek rehabilitációját teszi lehetővé, életbelépése után semmisnek nyilváníthatják azokat a bírósági ítéleteket, amelyeket 2006. szeptember 18. és október 24. között a tömegoszlatásokhoz kapcsolhatóan kizárólag rendőrségi tanúvallomásokra alapozva hoztak a bírók.

Megkezdődött kedden a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az Új Magyar Gárda főkapitányának büntetőpere; az ügyben Kiss Róbertet folytatólagosan elkövetett hatósági rendelkezés elleni izgatással, valamint két társával együtt egyesülési joggal való visszaéléssel vádolják.

Az V. és XIII. kerületi ügyészség tárgyaláson ismertetett vádirata szerint Kiss Róbert a feloszlatott Magyar Gárda főkapitányaként a társadalmi szervezet megszüntetéséről szóló bírósági döntések ellenére másokat a feloszlatott Magyar Gárda újjáalakítására, további működtetésére buzdított. Az ügyészség szerint a Magyar Gárda további működésének érdekében Kiss Róbert 2009. július 4-ére a Belvárosba, az Erzsébet térre egy be nem jelentett tüntetést szervezett.

Semmisnek nyilvánította az Országgyűlés a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéleteket. Semmisnek tekintendők a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése miatti megállapítások is, ha azok alapját csak rendőri jelentés vagy tanúvallomás képezte.