2013. november 11-én, Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosításáról (T/12908) című törvényjavaslat általános vitájában Gaudi-Nagy Tamás a javaslat tartalmi támogatása mellett érvelt. Mint mondta, ezt jó javaslatnak tartják, ami korrekciója a nem teljesen helyes és pontos formában elfogadott alapvető jogok biztosáról szóló törvénynek.

Sokkal szerencsésebb, ha maga a kormányzat vállalja föl azt, hogy egy ilyen - ugyan nem sarkalatos törvényt - benyújt, mintsem ahogy az jelen esetben, egyéni képviselői indítványként történt. Ezzel Gaudi szerint a kormányzat megúszta a társadalmi vitát, ugyanis a jogalkotási törvény ezt kifejezetten előírja. Megúszták azt is, hogy hatástanulmányokat végezzenek, ezáltal mentesültek egy olyan kötelezettségük alól, mely során ideális esetben kutatási eredményeket, elemzéseket kellett volna letenni az asztalra.

2013. november 11-én, az Egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról (T/12791) címet viselő törvényjavaslat vitáját, majd az azt követő szavazás után Jakab István, az Országgyűlés kormánypárti alelnöke ügyrendben adta meg a szót Gaudi-Nagy Tamásnak.

Köszönöm szépen elnök úr, csak én már körülbelül két perce megnyomtam az ügyrendi gombot, még a szavazási folyamat előtt. Szerettem volna elmondani azt, hogy egy ügyrendi javaslatom van ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban... - jelezte Gaudi.

Olvasónk beszámolója és fotói a kistelepülésen tapasztalható közállapotokról. Segítséget kérnek.

Olvasónk közlése szerint az üresen álló ingatlanokat a helyi roma kisebbség tagjai kifosztják, ami nem mozdítható, azt tönkreteszik. A faluban a közbiztonság egyre rosszabb, mindennaposak a kisebb-nagyobb lopások, egyéb bűncselekmények. Rendőrt azonban nagyon ritkán látni. Az önkormányzat pályázott térfigyelő kamerarendszerre, de sajnos nem nyertek, önerőből pedig nem tudják finanszírozni azt, pedig minden bizonnyal visszatartó ereje lenne a bűnözőkkel szemben - számol be olvasónk, aki fotókat is mellékelt leveléhez.

Tegnap az Országgyűlés elfogadta a büntetőeljárási törvény módosítását  miszerint 15 évig tartó vagy súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett bűncselekmény esetén az előzetes letartóztatás korlátlan ideig, tehát akár életfogytig tarthat.

Nemzeti jogvédőként vallott jogállami felfogásommal ez a megoldás összeegyeztethetetlen, ezért  a rogáni zsaroló hisztériakeltés ellenére nem szavaztam meg ezt a módosítást. Természetesen magam sem szeretném az ároktői gyilkosok és hozzájuk hasonló lények társadalomra eresztését, de tisztában kell lenni azzal, hogy sok esetben reflexszerűen olyan mértékben önkényes  a nyomozó hatóságok kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárása, hogy semmi garancia nincs arra, hogy ezt a lehetőséget ne visszaélésszerűen és előrehozott büntetésként alkalmazzák.

A magyar politika végleg meghaladta a nemzeti jelképek relativizálhatóságának, másképp szólva szapulhatóságának szintjét – üzenték a parlamenti pártok képviselői az ELTE-n tartott csütörtöki Szent Korona-konferencián. A magas szintű tudományos előadásokkal és a szoft kampányidőszak miatt tolerálható szinten elhajolt politikusi beszédekkel vegyes rendezvényen sikerrel tettek kísérletet a nemzeti minimum meghatározására.

„Érdemes felkötni a gatyánk, képviselő urak!” – az MSZP-s Hiller István ezekkel szavakkal indította a Doktoranduszok Országos Szövetsége által az ELTE BTK-n szervezett Szent Korona-konferencia kerekasztal-beszélgetés részét. A néhány évfolyammal korábban ugyanezen falak között még népszerű oktatóként ismert politikus arra utalt, hogy a fórumot megelőző két tudós-előadás (Pálffy Gézáé és ifj. Bertényi Iváné) elég magasra tették a mércét ami a történelmi ereklyékről való kulturált beszédmódot illeti.

November 7-én  újabb diszkriminatív gyalázat történt a magyar hazafiakkal szemben. Such György országházi főigazgató - 2006 őszén a Magyar Rádió elnöke, amikor ávós kínzókamraként üzemelt néhány napig a közmédium udvara, ahol tucatnyi levadászott embert aláztak és vertek meg - nem engedte be a gárdistákat a Parlamentbe, mert - bár a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda Mozgalom öltözetével több tekintetben nem egyező - túlságosan fekete volt ruhájuk, és még bakancs is volt rajtuk. A közben nagy számban érkező olasz vendégek többsége fekete dzsekiben és nadrágban simán beléphetett.

A Szent Korona nemzeti jelkép, szélsőségesnek számít, aki számára nem az - ebben egyetértett négy parlamenti párt képviselője egy csütörtöki budapesti konferencia pódiumbeszélgetésén, de abban már nem, hogy a Szent Korona a hatalom forrása-e.

A tanácskozáson L. Simon László fideszes, Hiller István szocialista, Gaudi-Nagy Tamás jobbikos és Schiffer András LMP-s képviselő fejtette ki véleményét.

Gaudi-Nagy Tamás szerint a Szent Korona a nemzet egységét kifejező élő test, amelyből a hatalom származik. Csak a Szent Korona alapján lehet jó államot építeni és működtetni, és helyes, hogy maga a Szent Korona az új szabályozás szerint büntetőjogi védelmet élvez.

^{A szervezőktől jobbra Gaudi-Nagy Tamás (mikrofonnal), tőle jobbra L. Simon László (Fidesz), Hiller István (MSZP) és Schiffer András (LMP)}

Nem engedték be Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő vendégeit az Országházba. Such György főigazgató azért aggódott, hogy a gárdisták egyenruhában és alakzatban megzavarják a Ház nyugalmát.

Gaudi egy előre egyeztetett parlamenti látogatás keretében mintegy 20-25 gárdistát fogadott volna, a tervezett program magába foglalta a Szent Korona elé járulást, a Munkácsy terem megtekintését és egy ebéd elfogyasztását. Mindezekre előzetesen engedélyt kaptak a Háztól.

Az Alkotmányügyi bizottság október 28-ai ülésén Gaudi-Nagy Tamás az energiaszektor visszavásárlására irányuló MSZP-s javaslatról megállapította, hogy legalább olyan képtelenség és hazaárulás, mintha Kárpátalja visszatérési lehetősége esetén arra nyújtanának be a szocialisták javaslatot, hogy ki hatalmazta fel rá a kormányt, és egyáltalán mennyibe fog ez kerülni az állampolgároknak.

Az idei év júliusában mérföldkőnek minősülő elsőfokú ítélet született tíz gárdista jóvátételi ügyében. A rendőrséget kártérítésre és bocsánatkérésre kötelezte a bíróság, amiért 2009. július 4-én az Erzsébet téri oszlatás során megsértették tíz gárdista személyes szabadságát, illetve gyülekezési jogát. Korábban már a Bajtársiasság napjaként elhíresült rendezvénnyel kapcsolatban kimondta a bíróság, hogy az oszlatás jogellenes volt.

Mint emlékezetes, a súlyosan jogsértő események során a rendőrség vadállati brutalitással rontott a békésen a füvön üldögélő emberekre, 216 embert állított elő, 17-en kerültek kórházba. A jogszerűtlen intézkedés kapcsán a fülkeforradalmi kormányra történelmi kötelességként nehezedett, hogy a jogsértések elszenvedőit tisztességes módon, lehetőség szerint mielőbb kártalanítsa.

A budapesti Aranytíz Kultúrház ad otthont Bozóki Antal újvidéki ügyvéd A magyar közösség Szerbiában című hiánypótló könyve és az „új temerini fiúkról” készült, Áldozatból bűnös című Strasbourgban debütált dokumentumfilm bemutatójának.

Az Európa Tanács (ET) strasbourgi Parlamenti Közgyűlésén nemrég összehangolt akciókkal hívta fel a figyelmet a délvidéki magyarság területi autonómiájára és jogfosztottságára Bozóki Antallal és több délvidéki magyar szervezet vezetőjével együtt dr. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, jogvédő, az ET magyar delegációjának tagja.

Nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás bűncselekménye miatt rendelt el nyomozást hétfőn a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő napokban elhangzott kijelentéseivel összefüggésben ismeretlen elkövető ellen - nyilatkozta a szerdai Magyar Nemzetnek Nagy Andrea, a KNYF szóvivője.

Tájékoztatása szerint annak az ügyésznőnek a feljelentése alapján indult a büntetőeljárás, akiről - nevesítve - Gaudi-Nagy Tamás előbb a Hír Televízió egyik műsorában, majd az október 23-i Jobbik-megemlékezésen azt állította: egy, a 2006. őszi tévéostrom miatt előzetes letartóztatásban lévő férfi terhes feleségére nyomást gyakorolt, hogy vetesse el gyermekét.

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás a kezdeményezés mellé állt, 2013. október 25-én az előre megfogalmazott petíciókat adták át a parlamenti pártok frakciói képviselőinek.

Gaudi-Nagy Tamás és Gőbl György a Rádiónál

2013. október 28-án, "Az erdei iskolák környezettudatos nevelésben való hangsúlyosabb részvételéről" (H/11311) címet viselő indítvány tárgysorozatba-vétele kapcsán Gaudi-Nagy Tamás - úgy is mint az érintett korosztályhoz tartozó gyermekek édesapja - alapvetően jó kezdeményezésnek nevezte a Ház elé került javaslatot.

Minden esetben mikor jó ötletek vannak a Ház előtt, akkor úgy gondolom, hogy a képviselőknek az a feladata, hogy ezt elfogadják, és ne vitassák, ne bagatelizálják, ne szólják le. Támogassák, esetleg egészítsék ki jobb még esetleg olyan ötletekkel, amelyek a környezettudatos nevelés mellett kibővítetten arra is alkalmat adnak, hogy ne csak szűk értelemben véve vegyük a környezettudatosságot, hanem vegyük bele az épített és természeti környezetünk iránti kötődésnek egy mélyebb, tradicionális szintjét, amelyet tulajdonképpen a Szent Korona Eszmeisége testesít meg - fogalmazott a képviselő.

A Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közös tanúságtételre hívta mindazon elégedetleneket, akik valódi számonkérést és felelősségre vonást követelnek. Hét évvel a 2006 őszén a rendőrségi, ügyészségi és bírósági közreműködéssel végrehajtott megtorlás után a szemkilövők és a szemkilövetők háborítatlanul köztünk élnek, a hajuk szála nem görbült annak ellenére sem, hogy a terhelő bizonyítékok az ügyészség aktáiban fellelhetők.

Felmentette a bíróság a vádak alól azt a Gaudi-Nagy Tamás által ügyvédként védett férfit, akit a média azzal gyanúsított meg, hogy rátámadt és lökdösődött egy külföldi televíziós stáb tagjával a Jobbik október 23-i rendezvényét követően – áll a párt hétfő esti közleményében.

A hazai média egy jelentős része alig várta, hogy egy, a Jobbik vonatkozásában negatívnak tűnő hírről beszámoljon. Ráadásul számos médium torzítva, hazugságokkal tűzdelve tudósított a férfi állítólagos agresszív fellépéséről, pedig a Jobbikhoz éppen ezekkel ellenkező hírek érkeztek, amelyek azt támasztották alá, hogy nem ő volt az agresszív.

Az egyik nagy kereskedelmi televíziós csatorna jobbikos rendezőnek titulálta a magyar férfit, míg mások szimplán "lejobbikosozták", pedig nem tagja mozgalomnak, de ezt, ahogy ennek az ellenkezőjét, nem tudhatták a rendszeresen hazudozó és a nemzeti pártot elhallgató televíziós csatornák.

Gaudi-Nagy Tamás nemzeti radikális képviselő 2013. október 23-án az 1956-os szabadságharc hőseinek nyughelyén és a kommunizmus áldozatainak sírjainál hajtott fejet és helyezett el koszorút Mansfeld Péter sírjánál a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselőcsoportja nevében.  Ezt követően Balázs Ferenc, az elsők között exhumált, szervezkedésért és fegyver rejtegetésért halálraítélt szabadságharcos sírjánál hajtott fejet. Itt Balázs István, a szabadságharcot 1957 márciusban MUK néven újraindítani szándékozó és ezért kivégzett  Balázs Ferenc öccse Gaudi-Nagy Tamásnak elmondta, hogy véleménye szerint méltatlan körülmények között vannak a hazájukért és ezáltal a magyar szabadságért életüket áldozó hazafiak és honleányok elhelyezve.