Honlapomon több tudósítás is megjelent a hazánkból a belügyi szervek által jogellenesen kiutasított Ümit Hamit, az Ujgur Világkongresszus európai ügyekért felelős alelnöke által a Magyarok Házában 2013. július 24-én tartott sajtótájékoztatón, amelyen az ujgur vezető mellett jómagam is megjelenten és részletesen elemeztem ennek a botrányos ügynek a jogi vonatkozásait kitérve a nemzeti érdekeinkre gyakorolt hatására. A sajtótájékoztató házigazdája, levezetője és Ümit Hamit tolmácsa Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke volt. Az összeállítást Almási Lajos készítette, amely a sajtótájékoztató legfontosabb momentumait tartalmazza.

A Fővárosi Törvényszék 2013. július 24-én meghozott elsőfokú, nem jogerős ítéletével nagyobb részt helyt adott a - Gaudi-Nagy Tamás és Józsa Edina ügyvédek által képviselt - Kormány Sándor és kilenc gárdistatársa keresetének és megállapította, hogy a rendőrség megsértette személyes szabadságukat, gyülekezési jogukat és testi épséghez fűződő személyiségi jogukat azzal, hogy 2009. július 4-én az Erzsébet téren a Magyar Gárda bírósági feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátása érdekében szervezett békés tüntetésen őket elfogták, többüket brutálisan bántalmazták, gázsprével lefújták, megbilincselték és hosszú órákon át különböző rendőri fogdákban fogva tartották. A bíróság kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot és egy-egy felperes tekintetében a Nógrád Megyei, illetve Győr-Moson-Sopron Megyei  Rendőr-főkapitányságot, hogy kérjenek bocsánatot levélben a jogsértettektől és fizessenek nekik nem vagyoni kártérítésként fejenként átlagosan négyszázezer forintot és kamatait. Ez már az ötödik ilyen gárdisták számára kedvező elsőfokú ítélet.
 
A tárgyalásról készült tudósítás és interjú Gaudi-Nagy Tamással és Kormány Sándorral itt tekinthető meg:

Ügyvédjével való tanácskozás alapján fogja számszerűsíteni kártérítési igényét a magyar állammal szemben – mondta Ümit Hamit, az Ujgur Világkongresszus alelnöke szerdán, a Magyarok Világszövetsége székházában tartott sajtótájékoztatón. Elmondása szerint szervezetüket jelentős anyagi, de még nagyobb erkölcsi kár érte. Valósággal sokkolta a Budapesten gyülekező Ujgur Világkongresszus Ifjúsági Tagozatának küldötteit az, ahogyan a magyar hatóságok bántak velük.

„Hét éve vágytam arra, hogy ilyen nagy nyilvánosság előtt beszélhessek Magyarországon” - kezdte sajtótájékoztatóját szerdán a Magyarok Világszövetsége székházában Ümit Hamit, az Ujgur Világkongresszus Európáért felelős alelnöke. A Kínából közel két évtizede elmenekült férfi sötétzöld, arannyal hímzett kaftánban, szögletes zöld süvegben állt ki a magyar újságírók elé, hogy ujgurságát ruhájával is hangsúlyozza. Három dologról akart szólni: arról, hogy szerinte az Északnyugat-Kínában élő ujgurok a magyarok közeli rokonai, arról, hogy ezt a szabadságáért küzdő népet Kínában szerinte kegyetlenül elnyomják, és arról, hogy milyen ciki volt az ő kiutasítása Magyarországról május legvégén.

Mérföldkőnek minősülő elsőfokú ítélet született tíz gárdista jóvátételi ügyében. A rendőrség fizethet és bocsánatot kell kérnie, amiért 2009 július 4-én az Erzsébet téri oszlatás során megsértették tíz gárdista személyes szabadságát, illetve gyülekezési jogát.

Magyarország ma reggel óta ismét súlyos, közvetlen veszélyben van (ha hinni lehet a Teknek), miután megérkezett Budapestre, a Keleti pályaudvarra Ümit Hamit ujgur aktivista. Rendőröknek nyoma sem volt a terrorelhárítók által korábban veszélyesnek ítélt, ezért kiutasított férfi érkezésénél.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. július 19-én hozott ítéletével hatályon kívül helyezte Ümit Hamit ujgur nemzetiségű, német állampolgár kiutasítását elrendelő határozatot és új eljárást rendelt el. A hatályon kívül helyezés oka, többrendbeli súlyos eljárásbeli szabálysértés, többek között, hogy Ümit Hamit a kiutasított ujgur hazafi nem ismerhette meg, a Terrorelhárítási Központ átiratát, amelyben őt közvetlen, súlyos veszélyforrásként jelölték meg. Az eljárásban dr. Gaudi-Nagy Tamás képviselte Ümit Hamitot.

Videó a tárgyalásról:

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletével megállapította, hogy Perjés Zoltánt és a Lánchíd Rádió Kft megsértették Budaházy György becsületét és magánélete tiszteletben tartásához fűződő személyiségi jogait, továbbá  kötelezte Perjés Zoltánt és a Lánchíd Rádió Kft-t, hogy egyetemlegesen fizessenek meg Budaházy Györgynek egymillió forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést, illetve kétszázezer forint összegű perköltséget.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Kormány Sándor (a Magyar Gárda volt budapesti kapitánya) kommentálja a Gárda feloszlatása ügyében született elképesztő strasbourgi ítéletet, illetve nyilatkoznak a 2009. július 4-én, a Bajtársiasság Napján a Bajnai rendőrsége által gárdistákkal, hazafiakkal szemben végrehajtott brutális és jogellenes tömegoszlatás miatt gárdisták által indított kártérítési per esélyeiről a legutóbbi tárgyalást követően. Ítélethirdetésre 2013. július 26-án kerül sor.

A Jobbik szerint felháborító, a valósággal és a társadalom elsöprő többségének véleményével köszönőviszonyban sincs a strasbourgi bíróság ítélete, mely nem talált kivetnivalót a Magyar Gárda Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt politikai nyomásra történt feloszlatásában. E kormányok regnálására volt jellemző mind a 2006 őszi véres rendőrterror, mind a vidéki embereket egyre jobban sújtó bűnözési hullám, melyek a Magyar Gárda létrejöttének közvetlen kiváltó okai.

"Hogyan kíván a kormány érvényt szerezni az Alaptörvény IX. cikkében (5) foglaltaknak, mely szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat vallási közösségek méltóságának a megsértésére?" 

A II. Rákóczi Ferenc Öröksége Egylet és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület szervezésében - a Rákóczi szabadságharc kezdetének 310. évfordulója alkalmából - nemzeti szervezetek emlékeztek Budapesten. Az Oktogontól a Hősök teréig vonuló több száz fős emlékmeneten részt vettek a Jobbik, az Új Magyar Gárda és a Magyar Nemzeti Gárda tagjai is, de többen érkeztek a Csonka-Magyarország határain túlról, az elszakított területekről is.

Az Andrássy úton a Nemzeti Érzelmű Motorosok által vezetett, jobbikos, árpádsávos és magyar nemzeti zászlókkal vonuló emlékmenet egyben különleges turistacsalogató látvány is volt: a kurucnak és betyárnak öltözött lovas hagyományőrzőket sokan megcsodálták, lefényképezték, vagy videofelvételeket készítettek róluk. A Hősök terén a felszólalók beszédei előtt egy ágyúlövéssel és a Himnusz közös eléneklésével emlékeztek a Rákóczi-szabadságharc kezdetére.

A II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezette szabadságharc kezdetének 310. évfordulója alkalmából tartottak tisztelgő emlékmenetet nemzeti szervezetek Budapesten.

A rendezvényen - amely az Oktogontól indult, majd a Hősök terén zárult a felszólalók beszédeivel - több hagyományőrző egyesület, valamint az Új Magyar Gárda és a Magyar Nemzeti Gárda is részt vett. Az összesen körülbelül kétszáz - jobbikos, árpádsávos és magyar nemzeti zászlókkal felszerelkezett - érdeklődőt lovas hagyományőrzők és egy zenekar is kísérte, majd a Hősök terén egy ágyúlövéssel emlékeztek a szabadságharc kezdetére.

Június 10-én délután az Országházzal szemben megint felsorakoztak a  tiltakozók (köztük a Jobbik néhány országgyűlési képviselője is:  Gaudi-Nagy Tamás, Kepli Lajos, Magyar Zoltán,Vágó Sebestyén és Zagyva  György Gyula), hogy a Váralja Szövetség és az Élőlánc Magyarországért  által szervezett tüntetésen követeljék a kétharmados többség által  eredetileg hétfőn elfogadni kívánt földtörvény visszavonását és a  kiálltak egy, a magyar érdekeket igazából védő földtörvény mellett. A  végszavazásra végül hétfőn nem került sor, azt  péntekre tervezik.

A nemzeti önrendelkezési törekvések felerősödtek, s ehhez az igényhez a felelős magyar kormánynak és felelős civil szervezeteknek minden segítséget meg kell adniuk - jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tegnapi konferenciáján.

A radikális országgyűlési képviselő a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében című tanácskozáson kiemelte: kilencvenhárom éve a jogfosztásra építik magyarságpolitikájukat az utódállamok, nem pedig a társnemzeti státusra. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője úgy vélte: az autonómia és önrendelkezés egyáltalán nem egymásnak ellentmondó fogalmak, az egyik következik a másikból. Ha a magyar állam odaállna az ügy mellé, akár népszavazást is lehetne sok helyen tartani róla.

Morvai Krisztina felemlítette, hogy az ENSZ alapokmányának első cikkelye úgy szól: minden népnek joga van az önrendelkezéshez. Ezt kellene szem előtt tartanunk, s véget vetni annak, hogy leszegett fejjel törődjünk bele a magyarságot ért jogsértésekbe. Az európai parlamenti képviselő szerint a szerb csatlakozás támogatásánál a magyar állam részéről nem jelenik meg kellő súllyal a jogsértésekkel szembeni fellépés, az egyéni és kollektív jogok megadásának igénye.