Mérföldkőnek minősülő ítélet tíz gárdista ügyében

Mérföldkőnek minősülő elsőfokú ítélet született tíz gárdista jóvátételi ügyében. A rendőrség fizethet és bocsánatot kell kérnie, amiért 2009 július 4-én az Erzsébet téri oszlatás során megsértették tíz gárdista személyes szabadságát, illetve gyülekezési jogát.

Vadállati brutalitással rontott rá a Bajnai-kormány rendőrsége a gárdistákra

2010 novemberében a Fővárosi Bíróság már megállapította, hogy jogellenes volt a brutális rendőri oszlatás, ahol több mint kétszáz gárdistát hurcoltak el az Erzsébet térről és Vona Gábort, a Jobbik elnökét is előállították. A gárdisták azóta minden évben a Bajtársiasság Napja néven emlékeznek a brutális eseményekre. A békésen demonstráló - füvön ülő – gárdistákat vadállati kegyetlenséggel fújta le könnygázzal és ütötte-verte a Bajnai-kormány rendőrsége.

Vona Gábort, a Jobbik elnökét is előállították

A Fővárosi Törvényszék szerdán meghozott és kihirdetett első fokú ítéletében megállapította, hogy a Budapest Rendőr-főkapitányság megsértette tíz gárdista személyhez fűződő jogait, az előállítás miatt a személyes szabadságukat, a tüntetésen való részvételük megakadályozásával pedig a gyülekezési jogukat, illetve akiket közvetlenül bántalmaztak, lefújtak, vagy megbilincseltek, azoknál a testi épség sérelmét is – számolt be az Alfahírnek a gárdisták jogait védő Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, európai jogi szakjogász és országgyűlési képviselő. Az ítélet kötelezte arra is a rendőrséget, hogy magánlevélben kérjenek elnézést a sértettektől, valamint fejenként 400 ezer forint – plusz kamatok - kártérítést állapított meg. Gaudi-Nagy Tamás ugyanakkor megjegyezte: fellebbezéssel fognak élni, mert az elszenvedett sérelmek mértékéhez és az irányadó bírói gyakorlat szerinti összegszerűséghez képest, ezek szerényebb összegű kártérítések.

Gaudi-Nagy Tamás kiemelte, hogy ez már az ötödik ilyen első fokon nyert per a gárdisták ügyében. Hozzátette: fontos eredmény, hogy a jelen esetben a rendőri szervek védekezését teljes körűen elutasították. Gaudi emlékeztetett rá, hogy korábban a Belügyminisztériumnál kezdeményezte ennek az ügynek a peren kívüli rendezését, a mostani ítélet pedig „ebben a folyamatban is egy jelentős segítséget fog adni.”

Gaudi-Nagy Tamás nemrégiben a Gárda feloszlatása ügyében született strasbourgi ítélet, illetve a 2009. július 4-i jogellenes, brutális rendőri oszlatás ügyében indított kártérítési per kapcsán hangsúlyozta: a Magyar Gárda szellemiségét és közösségét nem lehet megtörni.

alfahir.hu